Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-05 / 156. szám

1964. július 5 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Frissek voltak Á KISZ-szervezetek párti rá nyitásáról Frissek voltak a bútor­gyáriak. A második fél­év első napján már ta­nácskozott a pártszervezet, hogy összesítse az év eddi­gi, a jövőben is felhasz­nálható tapasztalatait, amelyeket a termelésre vo­natkozóan már most le­vonhatott. Már maga ez a frisse­ség is elismerésre méltó dolog. Már ez emelte a tanácskozás hatékonyságát. A legnagyobb érték azon­ban a fél délutánt betöltő tanácskozás volt. A pártvezetőség felkéré­sére Polyik Gyula tartott összefoglaló tájékoztatást az első félév termelési ered- ményeirőL Mindezt per­sze csak „szemre” való felmérés alapján lehetett, még, mert a hivatalos mu­tatókat, számokat csak ké­sőbb tudják kidolgozni. — Beszámolt a főmérnök ar­ról, hogy nem volt nyu­godt félévük. A tíz éven át gyártott konyhabútor típust abba kellett hagy­niuk és új típus gyártásá­ra tértek át. Ez az egy tény elég nehézséget oko­zott volna egész első ne­gyedévre. Csakhogy ehhez még több is jött. Késve adta át az építőipar a festőrészleg új épületét. Huszonnyolc napi termeléssel maradtak el már a munka megkezdésé­ig. Kevés volt az új üzem­részben a szakmunkás is« Harminc segédmunkás lé­pett elő egyből szakmun­kássá* A különböző nehézségek között csak alig több mint 76 százalékos tervteljesi- téssel fejezhették be az el­ső negyedévet. A második negyedévben már nem volt ennyi gond és igyekeztek azon is, hogy minél többet pótoljanak az előző hóna­pok kieséséből. Ezek voltak tehát a nagy gondok. Ezeket látta a vállalatvezetőség. A tag­gyűlés résztvevői pedig hozzáadták azokat a kiseb­beket, amelyek a hibákat ,,teljessé” teszik. Rivasz Béla művezető azt mondta el, hogy napról napra bő­vül az üzem, a régi rész­legeket is korszerűsítik. Ivó­vizet viszont szinte egye­dül csak a gépműhelyben találnak a dolgozók, s három-négy műhelyen át mennék, mire hozzájut­nak. A járkálás közben sok­szor zavarják, feltart­ják egymást. A közejmúlt- ban pedig súlyos baleset is adódott abból, hogy hozzá nem értő ember a gépek közé lépett« Ugyancsak kifogásolták azt is a felszólalók, hogy egy dohányzó helyiség van az üzem területén. — Már pedig a dohányosok szen­vedélyével számolni kell« Mások amiatt a sokak rossz szokása miatt emeltek szót, hogy kiabálással, felesleges zajongással zavarják egy­más munkáját. Ugyancsak kifogásolták azt is, hogy a fürdő nincs rendben, nem működik megbízhatóan; — Szolnoki István művezető pedig azt tette szóvá, hogy bár a félkész és az enyve­ző pihentetőbein rengeteg anyag van, műszaKváltás- kor értékes perceket, ne­gyedórákat veszítenek az anyagvárással. ö tette szó­vá azt is, hogy a festett garnitúráknál sok gondot okoz a színkülönbség. Sok anyago* visszaadnak átfes­tésre és ez sok festéket, munkadíjat emészt fel fe­leslegesen. Horváth István a festő­műhelyből viszont azt sür­gette, hogy cseréljék ki a villanyégőket, mert a jelen­legi gyenge világítás mel­lett nem lehet precíz, ap­rólékos munkát végezni. Ilyen és hasonló gondok, azaz orvoslásra váró ja­vaslatok is bekerültek a Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki gyáregysége párt- szervezetének júliusi jegy­zőkönyvébe. Ha a párt­vezetőség és a vállalat ve­zetősége a hasznos és or­voslásra jogosan számottar- tó felvetéseket a taggyűlés után újból elemzi, egyen­ként elbírálja, sok, látszó­lag jelentéktelen, de együtt nagyon is jelentős kelle­metlenséget, zavart háríthat el a munka, a balesetmen­tes termelőmunka útjából. A párttagok pedig bízvást mondják el újabb javas­lataikat, kifogásaidat adan­dó alkalommal; B. E. = Felkerestük Szabó 1st. | vánt, a megyei párt­? bizottság párt- és lö­— megszervezetek osztá­■ lyának munkatársát Z azzal a kéréssel, hogy I beszéljen a KISZ­Z szervezetek pártirá­— nyitásának tapaszta­lt latairól. — Van mit elmondani — hangsúlyozta Szabó elvtára — Épp a közelmúltban ke­restük fel KISZ-vezetőkkei együtt a járási és városi pártbizottságokat, ahol többnyire ezekről a kérdé­sekről beszélgettünk. — A megyei pártbizott­ság 1961 őszén tanácsko­zott az ifjúsági szervezetek pártirányításáról. Az azóta eltelt években lényegesek a változások. Jó dolog többek között az, hogy helyenként egyidőben tartják a párt­ós a KISZ alapszervezel i titkárok értekezleteit. így van ez a szolnoki járásban és Szolnokon, valamint Kar­cagon. Ezzel — ha többet nem is, annyit biztosítanak, hogy a KISZ-titkári érte­kezletek is egyre inkább rendszeresek. — A járási és városi párt- bizottságok vezetői az ese­tek többségében részt vesz­nek a fiatalok fontosabb rendezvényein és viszont hívják a KISZ-titkárokat. Az idén a pártbizottságo­kon mindenütt megvitatják az ifjúság körében végzett politikai munkát. — Megbízatásokat ad­nak-e o pártbizottságok, pártszervezetek a fiatalok­nak? — Főleg nagyobb kam­pánymunkák idején. A megbízatás elmondásánál azonban sokkal tovább nem jutnak. Nem adják meg, vagy csak kevés esetben a feladat elvégzéséhez szük­séges hogyan-t. nem mutat­ják meg annak útjait, lehe­tőségeit. Még ritkább eset, hogy az elvégzett munkát értékeljék, elemezzék. így abból kevesebbet tanulnak, okulnak a fiatalok, mint amennyi tanulásra, tapasz­talásra így módjuk volna. — Miként kell javítani a KISZ-szervezetek pártirá­nyítását? — Általánosként elmond­hatom, hogy az ifjúsági szervezetek pártirányí­tása, segítése, a velük való jó együttműködés nem vált az utóbbi időkig sem a pártszervezetek munkájá­nak szerves részévé. Külö­nösen szembetűnő a mu­lasztás az alapszervezetek­ben. Pedig azt hiszem, nem túlzók, ha azt mondom, hogy itt volna a legfonto­sabb. Miért? Példával indo­kolom: a tiszafüredi járás­ban a 41 alapszervezetbő! mindössze hatban van húsz­évesnél idősebb titkár. Rá­adásul az alapszervezetek tagjai is mind ifjak. Ezek­nek a kevés tapasztalaté fiataloknak nagyon kellene az elvtársi, baráti segítség, ami a párttagok, s főleg a pártvezetőségek erejéből, tapasztalatából ki is telne. — A tiszafüredi és a kunhegyesi járás több alap­szervezetében tapasztaltuk, hogy hónapokig nem tarta­nak sem vezetőségi ülést, sem KISZ-taggyűlést. És milyen indokkal? Nem tud­ják, mit tűzzenek napirend­re, azt' sem, hogyan készít­senek el egy-egy beszámo­lót. De ennél súlyosabb ese­tet is mondhatok. A kunhe­gyesi járási pártbizottság nem figyelt fel idejében arra, hogy a járási KISZ- bizottság évekeh át meg­sérti a demokráciát,, nem tart üléseket, s lassan az is feledésbe megy, hogy kik a járási KISZ-bizottság tag­jai. Az ifjúsági vezetők gya­kori cserélődése is közre­játszott ebben. — Még egy példa: a tö­rökszentmiklósi járás> KISZ-bizottságon senki nem tudja, kik a revíziós bizott­ság tagjai. Ez a bizottság egyetlen egyszer sem ült össze tanácskozni. A járási pártbizottság illetékes veze­tői sem ismerik eléggé a fiatalok gondjait, törekvé­seit, vágyait, terveit, így nem is tudták megfelelő0" segíteni őket — Milyen segítséget ad­hatnának a pártszervezetek a fiataloknak, milyen jól bevált módszereket lehetne közkinccsé tenni? ■ .................- ....................i K akasszóra, KIVÁLÓ ORVOS ­virradóra NAGVSZERU EMBER Az átlagember nem na­gyon hisz a meteorológiai jelzésekben. Nem igya gaz- dászofk. Minden magát va­lamire tartó mezőgazdasági szakember zsebében ott la­pul a az előrejelző naptár. Márpedig — így legyen —- hét végétől az fokozatos felmelegedést jósol. Kell is nagyon a jó idő. Jól jött a sok eső, de majd egy teljes hetet elrabolt az ara­tásból. S noha a kengyeliek első kaszavágása óta har­madik hete tart az aratás, még most aratunk majd csak igazán. Most jön az aratás dan­dárja és most jön (mert most jöhet az időjárás miatt) a nekifeszülés. Ke­mény munka, hosszú dol­gos napok következnek most. S ha valóban hosz- szúak lesznek az aratással töltött napok, akkor be­hozzuk a heti kiesést. Mert bár naptár szerint jól ál­lunk, a gabona érési foka már nagyon kéri a kaszát. Mostanra mindenütt min­dent aratni kellene egy­szerre. Mostanra kevés lett a gép és azonnal indulni kell a kézikaszával. A napokban kaptunk is Jászapátiról hírt, miszerint a községben nyolcszáz ara­tó fogott kaszát verseny­re kelni a gépekkel. A kettő együtt, de nem egy időben. Mert a gépek akkor tudnak igazán jó munkát végezni, ha már felszállott a harmat, ha már teljesen száraz a ga­bona. Kézikaszával akkor lehet „jóízűen” aratni, míg nem törik a gabona szára, míg rajta a harmat. A ga­bona kézikasza alatt „haj­nali növény”. Noha az évek folyamán a gépesítés segítségével a parasztemberek elszoktak a nagyon korai keléstől, most a kényszerűség arra visz, hogy felelevenítsük a paraszti élet múltjának e jellemzőjét. Ahogy régen mondták a parasztemberek: kakasSzóra. virradóra kelni kell a mezei munkásnak. Sőt még korábban is, hi­szen a kézi aratással együtt Jár a keresztelés (ez még az aratógépekkel is), együtt a kévekötés, együtt a ma­rokszedés és minden. S ezeknek a munkafolyama­toknak a hajnal a nap­szaka. A korán kelő paraszt- emberek most ha nem is találnak aranyat, de a ga­bonát időben betakarítják, és ez az aranynál is na­gyobb ldncset jelent. És ha' csak a gabonáról lenne még szó. De az esőzés miatt nagyon gyorsan csépelni kell a borsót is és beta­karítani a lucerna harma­dik jövedékét többek mel­lett. Márpedig a lucerna is kényes valami, a forró napon éppen legértékesebb részét, a levélzetet pergeti le. Gyűjtése, behordása bi­zony ennek is hajnali mun­ka. Jászapátin, Jászivá- nyon és sok más helyen hajnali három-fél négykor kelnek ezekben a napok­ban az emberek. Végnélkül ezt persze nem lehetne bírni. De az ara­tás nem is tart örökké Még egy pár hét, még maximálisan húsz-huszonöt napig kell feláldozni a haj­nali édes pihenőt. B. L. A szolnoki emberek, s akik általában a Tisza mel­lett laknak. így nyári idő­ben gyakran láthatnak a folyón lomhán úszó hatal­mas tutajokat. Az ÉRDÉRT Vállalat nemrégen motoros hajót állított be a tiszai tu­tajok vontatására. A Tuzsérról Szegedre irá­nyított rönk-tutajokkai a vállalat a MÁV súlyos va­gonhiányát próbálja enyhí­teni. Ugyanis egy kocsira­komány fával 8—10 napra is igénybevesznek egy vas­úti kocsit. Ezzel szemben egy tutajjal 15 vagon rako­Mint általában a fiatalok, ilyen gondolatokkal kezdett dolgozni: majd én bebizo­nyítom! Ereje teljében ter­vekkel, vágyakkal, orvosi diplomával kezében ezt gondplta: Minden sikerül. Csalódott. Az ötéves in­gyen-munka. a háború meg­próbáltatásai megtanították mányát (300 köbméter fát) szállítanak rendeltetési he­lyére. ­1962-ben 14 tutajjal 5000 köbméter rönköt úsztatott az ÉRDÉRT Szegedre, ami­vel 5 vasúti k^csi egész évi munkája szabadult fel. Ha a vontatás beválik a .„Gabi” nevű motoros hajóval, ak­kor évente 60—70 000 köb- ' méter rönkfa olcsó szállí­tását biztosíthatják, s ezzel 12—14 vasúti kocsinak egész évi rönkszállítási te­vékenysége válik felesleges­sé, ennyivel több kocsit le­het beállítani egyéb anya­gok fuvarozására. vele: nagy árat kell fizetni, sok-sok áldozatot kell hoz­ni az embernek, míg cél­jába ér. Barátságosan berende­zett szobájáb&n most mo­solyogva mondta: Fiatal­kori álmaim ma már nem­csak ábrándok, hanem most váltak valóra. Emlékeiben kutat. A sok rossz mellett akad szép emlék is. Közöt­tük is a jászberényi éve­ket tartja a legszebbeknek. Tíz évvel ezelőtt, 1954- ben Budapestről helyezték ebbe a jászsági városba. A gyermekosztály vezetésével bízták meg. Elmosolyodik. Gyermekosztály? Alig né­hány ágy, s ő, mint vezető és beosztott egyaránt. Ek; kor határozta el. hogy eb­ben az alföldi városban lét­rehoz egy önálló gyermek- osztályt. Sorra felkereste a város vezetőit, beszélt az üzemek vezetőivel, munkásaival. Jó helyen kopogtatott. Segített mindenki. S 1957-ben átad­ták a teljesen társadalmi munkával létesített gyer­mekosztályt. Még a felsze­relésre sem kellett pénz. Azt a Nemzetközi Vöröske­reszt adta. Ezután megkezdődhetett a még nagyobb munka. Gvógykezelések. tanácsadá­sok reggeltől estig, és nem­csak a kórházban, hanem a községekben is megszervez­ték a szakrendeléseket. A fáradságot nem ismerő ; munka meghozta az ered- | ményt. Három év múlva j Magyarországon Szolnok 1 megyében volt legkisebb a csecsemőelhalálozások szá­ma. Jászberényben pedig még a megyei átlagnál is’ alacsonyabb. Dr. Becker Hona főorvos- asszony szabadkozik: Nem az én érdemem. Az embe­reké, a városiaké, akik dol­goztak. A meggyógyított gyerme­kek szülei, a város állami és társadalmi vezetői vi­szont mást mondanak Ezt: Kiváló szakorvos, nagysze­rű ember. Nem ismer fá­radságot. s korát cáfoló len­dülettel kér részt minden olyan munkából, amelyből a város lakóinak hasznaszár­mazik. Elvállalta a kardio­lógiai gondozó vezetését, tanácstag, aktívan részt vesz az egészségügyi állandó bi­zottság munkájában, meg­szervezte a mozgó szakor­vosi szolgálatot, s rendsze­resen kijár a községekbe. „Az élet, a sok-sok öröm, az egészégesen távozó gyer­mekek mosolya honorál” — mondotta ő. Neki is van két szép gyermeke. Az egyik orvos lesz. a másik közgaz­dász. Mindkettőt kiváló ta­nulmányi eredményükért külföldi tanulmányútra küldték az NDK-ba és Bul­gáriába. Nagy öröm ez egy édesanya életében. S most megkapta az újabb örömet jelentő elismerést: a Kiváló Orvos kitüntető címet és oklevelet. „Mindezt itt, Jászberény­ben értem meg. Hát azt hi­szi, egyedül boldogultam volna? Ezt a kitüntető cí­met kiérdemlő munkámban is benne van az egész vá­ros. És ha’ teheti, írja meg: köszönöm a segítséget!” Megírtam. jj, j. Könyvespolc Lindler László : Ahol az Élet Vizét isszák Nyugat után — melyről A szép Párizs című köny­vében adott színes képet — az északi országokat mutat­ja be Lindner László há­rom nagyváros tükrében. A három északi főváros: Oslo Stockholm, Koppenhága sok tekintetben hasonlít egy­máshoz, hiszen történel­mükben, múltjukban és je­lenükben igen sok a közös esemény, közös vonás. Még­is mindegyik más és más. és az újságíró szeme hamar felfedezi a különbséget, azt a bizonyos „belső fűtőanya­got”, melytől az egyik ott­honos és barátságos, a má­sik kicsit hűvös, idegenszé­rű, de mindhárom egyaránt — érdekes. — Csodálatos módszerek nincsenek, s főleg nincse­nek olyanok, amelyek má­ról holnapra a helyzetet gyökeresen megváltoztat­nák. De nagyon sokat ta­nulhatnának a KlSZ-titicá- rok abból, ha pártvezetésé, gi ülésekre, taggyűlésekre gyakrabban meghívnák őket. S ha a tanácskozás egyes tapasztalatait elemez­nék is, a vezetés módszere; - bői sok mindent elleshetné­nek. El tudom képzelni, sőt javaslom is, hogy eseten­ként párttagok és KISZ-ta- gok közösen tartsanak tag­gyűlést. így megelőznék azt, hogy a kiszesek — sokszor azt a feladatot, amiben ne­kik is részt kell venniük — ! harmad- vagy negyedkéz­ből kapják. j — Ezt vonatkoztathatom j a gazdaságvezetők tanács­kozására is. A túrkevei Vö­rös Csillag Tsz-ben például, ahol igen sok fiatal dolgo­| zik — csak többszöri javas­latunkra hívták meg gazda­sági megbeszélésekre a KISZ-titkárt. i — A KISZ nem csupán egy a többi tömegszervezet közül, hanem a párt köz­vetlen irányítása alá tar­tozó szervezet, amelyből sok esetben az utánpótlást is ! nyerjük. Jelenleg is leg­alább kétszáz" KlSZ-aktíva. vezető dolgozik, akikkel ko­ruk és magatartásuk, kép­zettségük alapján frissíthet­i nénk, növelhetnénk a párt­tagok sorait is. És bár ez az eljárás mostanában va­lamelyest kimozdult a holt­pontról, korántsem elég. — A KISZ-fiatalok ere­jére, lendületére szükség van mindenhol, viszont ezt az erőt, lendületet segíteni kell, velük együtt összefog­ni. És ebben a pártbizottsá­goknak és a pártalapszer- vezeteknek egyaránt példát kell mutatniok. Gondoskod­niuk kell arról, hogy az if­jak a párt helyi politikájá­ról mindenkor tájékozottak legyenek, mert enélkül nem tudnak dolgozni. S az a jó. ha ezért személy szerint is felelős egy-egy pártvezéré, így lehetne a pártmunka szerves része a KISZ párt­irányítás. .Gabi" ­a tutaj vontató

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents