Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-05 / 156. szám
1WML július 5. SZOLNOK WEG VEI NÉPLAP s A »világvégétől« 3 kilométerre így mondta ezt egy tiszaörvényi ember. Ezzel akarta hangsúlyozni: Tiszafüredtől egy portalanított út vezet a faluba, aztán nincs tovább. A nagyvilággal ez a háromkilométeres út köti össze őket. Más egyéb semmi? A falu a Tisza partján fekszik, árnyas erdők, gyümölcsösök között. S mivel errefelé igen örvényes a Tisza, innen a név: Tiszaörvény. Már a rómaiak idejében is lakott hely luUÜjfl volt. Éviem, Eörem néven vált ismereii i tessé. Faluvá lett, amikor István király az egri püspöknek adományozta révátjárási és vámsze- dési joggal. Az egri érseki levéltárban őrzött dokumentumok szerint a falu minden évben köteles volt egy gyalogost és egy lovast adni a vár védelmére. A tatárjárás ideje alatt pusztítás nem érte az örvényiek hajlékait: hatalmas ingoványos terület ölelte körül őket, s a zsombékok közötti járást csak az idevalósiak ismerték. Ám a törökdúláskor annál nagyobb nyomorúság szakadt rójuk. Ekkorra már volt hatalmas kőtemplomuk. Oda menekültek az ellenség elől. A törökök rájuk gyújtották — bennégett a falu lakossága. Csak az tizenkét család menekült meg, akik halászattal foglalkoztak, meg a révészek; ők akkor is az ingoványost választották búvóhelyül. Az 1800-as évek elején a szatmári püspök hozott ide tót telepeseket. Ez a magyarázata annak, hogy a lakók között nem ritka a Csesznok és a Hopka név. Ma kilencszáztizenhárom ember él itt: felnőtt, gyerek, agg és csecsemő. Kétszázhatvan lakóház van a faluban. Az Nyolc méter mélyen a {öld alatt Jelene A falu büszkesége a víz- kivételi mű, amelynek vizével több ezer hold terü letet öntöznek. A vízkivételi műnél Bíró József elektronikus főgéemberek többsége a község egyetlen szövetkezetében, a Dózsában dolgozik. A fiatalok azonban innét is eljárnak Miskolcra, Ózdra, Debrecenbe munkát vállalni. Évente százhatvanezer forintot fordítanak községfejlesztésre. Ebből építenek járdát, bővítik a villanyhálózatot. Kultúrházra még nem tellett. Álmos egyhangúsággal múlnak a napok. Szerencsére van a községben hat televízió, ezek előtt gyűlnek össze esténként egy kis szórakozásra. Ezenkívül 156 rádió és több mint 200 napi- hetilap tudatja velük: mi újság a nagyvilágban, Szorosan összefügg a járási székhely, Tiszafüred jövőjével. Három kilométer választja el egymástól a két helységet. Jövője | Ám ez a távolság évről évre kisebb: az épülő új házak közelebb viszik a járás szívéhez az örvényieket. Minden negyedik em bet* olvas — Szépirodalmi' könyvet akar? Tessék, ez a nagyobb polc mind az. — Mesét, kedves? Nézd, ezekben szépek vannak. És Agócs Béláné ajánl, szervez, adminisztrál, a kis községi könyvtárban. A polcokon rend és rendszer. Látszik, szereti a könyveket, amelyek száma egyre nő. De kell is, mert naponta fordulnak meg itt a vendégek, s mindig új könyveket keresnek. — Sokan olvasnak a községben. Minden negyedik lakos tagja az olvasók táborának, s áz idén már több mint háromezer könyvet kölcsönöztek — újságolja Agócs Béláné. A falu apraja-nagyja, fiatalok és idősebbek keresnek és találnak szórakozást a kis könyvtárban. A tanács erejéhez mérten segít is ebben. Minden évben vásárolnak új könyveket, otthont biztosított a könyveknek. Az egyik irodát adta át, Agócsné nagy örömére. Sajnos, örömébe egy kis üröm is vegyül, mert mint mondja: a kölcsönzéssel ki is merül a könyvtár ténykedése. A helyiség már kicsinek bizonyul. Nemhogy filmvetítést és ankétot szer. , vezni nem tudnak, lassan a | könyvek sem fémek el. I Mindig gazdagabbnak szeretnék tudni otthonukat m&Z ' r \ , NM A tanar ui — .m a faluban nevezik B. Nyika Józsefet — egyik tanítványával. Harmincöt éve tanít itt a faluban B. Nyika József tanár. Úgy ismeri ezt a vidéket, mint a tenyerét, s történetét, mint saját életét. Amikor megkérdeztük tőle, mit szeretne a falunak, hogy közelebb kerüljön a „nagyvilághoz”, ezeket mondta: — Igaz, ősztől már a felsőtagozatos gyerekek Füredre járnak. így is kevés azonban nekünk a két tanterem. Bővíteni kellene az iskolát. Osztatlan tanítással nem lehet igazán eredményes munkát végezni. Azután jó lenne, ha létesülne itt egy vasútállomás. Igaz, három kilométerre vagyunk Tiszafüredtől, de csak napAz „Aranypart“ Méltán nevezhetnénk így is az örvényiek strandját. Hosz- szú, Iapályos, homokos rész húzódik itt végig a Tisza partján. A fürdőzőknek igazi paradicsom ez. Silye Sándor- né, a községi tanács vb titkára elmondta: üdülőtelepet szeretnénk majd itt közös erővel létrehozniBíró József, akinek szerelme a vízkivé- tcli mű. pésszel beszélgetünk. Nem tagadta: szívesen dolgozik itt. Jó érzés olyan helyen munkálkodni, ahol sok embernek lehét örömet okozni. Márpedig itt lehet. Több mint 12 ezer hold földre jut el innen az életet jelentő víz és a mű nagyszerűsége éppen ebbén a 12 000 hold föld termésében realizálódik. Másodpercenként átlag hat köbméter víz folyik le a csatornában ' a szomjazó vetésekre. Zubog a víz. mélyen, nyolc méterrel a föld alatt hatalmas csövekben folyik fölfelé. Fönt még egy kicsit rakoncat- lankodik. De aztán utat talál magának és már megbékélve folyik le a 320 méteres csatornán — előbb a csökkentőig, majd szerte a megyébe. Csak az drágáké a föld? Majdnem így van ez Ti- szaörvényen. Mert a Dózsa Termelőszövetkezetben a tagok átlagéletkora: ötven év. Mégsem lehet teljesen a fiatalokat hibáztatni azért, hogy a városban keresnek megélhetést. Az az igazság, hogy a szövetkezés első évei sok problémát hoztak: meg nem értést, ross vezetést, széthúzást. Az „enyém” fontosabb volt, mint a „miénk”. És egy kicsit ,így van ez napjainkban is.. Bár az is igaz, hogy amikor új elnök került a közös élére jában kétszer döcög ide ki az autóbusz. A falu alatt - • húzódik a vasútvonal — egy feltételes megálló is jő lenne. — Eddig még nem kérték ezt hivatalosan? — Dehogynem. Csakhogy azt mondták, akkor lehet itt vasút, ha Tiszaszöllős lemond a domaházi megállóról. Majd bolondok lesznek. Ott lakik, mondjuk, tíz család... Itt meg több mint kilencszáz ember. Ott meg- j áll a vonat... mi meg csak i feltételeket kapunk. Vasútállomás kell, vagy helyi buszjárat Tiszafüredre. S hogy ő mégis ittmaradt, ebben az eldugott fa- j luban, pedig hívták városi i iskolába is. | — Tanultunk az elmúlt évekből, — mondta Bakos József főagronómus. Tamási Andor személyében, elindultak a fellendüléshez vezető úton. De még ma sincs olyan jövedelmük, mint egyéni korukban volt. így azután inkább a háztájihoz húz a gazdák szíve. Pedig a szövetkezetnek nyolcszázöt- venhét személyt kell eltartania — a falunak majdnem az egész lakosságát. De csak száznyolcvanán munkálkodnak a közösben. A többi családtag, nyugdíjas. Bizony, kevés a munkáskéz a 2120 holdhoz. Főként gyümölcstermesztéssel, kertészkedéssel, szőlőtermesztéssel foglalkoznak. A munkáshiány mellett gond egyrészt az áruk értékesítése: mindig kevesebb gyümölcsöt, szőlőt adtak el, mint amennyit terveztek — másrészt nagy az aránytalanság a növénytermesztés és az állattenyésztés között. Bár takarmányt jócskán' termelnek, állatuk nincs elegendő, s ennek egyik oka a férőhely-hiány. (Most végre ígéretet kaptak a járási szervektől, jövőre építhetnek egy százas té- hénistállót és egy háromszázas sertéshizlaldát.) Az idén azután, úgy látszik, mégis csak elérik a 24 forintos munkaegységet. Eddig a félévi tervüket túlteljesítették. S hogyan érték ezt el annak ellenére, hogy kevés a szövetkezetben a munkás? Bakos József főagronómus szerint: — Tanultunk az elmúlt évekből. Rájöttünk, fontos az anyagi érdekeltség elvének alkalmazása. Éppen ezért bevezettük a százalékos művelést. Harmados művelésre osztottuk ki a kukoricát, a cukorrépát, felesre a dohányt, a takarmányrépát, a rétet, kaszáiét és prémiumot adunk a borsó, a napraforgó után így azután a családtagokat is sikerült bevonnunk a közös munkába. Most kéthavonként osztanak nyolc forintos munka- egjlségelőleget. Nem sok ez a pénz! De már jelent valamit: gazdagabb zárszámadást ígér, mint a tavalyi volt. Persze, gond most is akad: még mindig kevés az ember; a vasútállomás hiánya megnehezíti a szállítást; nem kaptak baromfitápot — így azután a szerződésben lekötött újabb ötezer naposbaromfit nem tudták átvenni felnevelésre. Hosszú az út addig, amis Tiszaörvényen az „enyém”- ből igazából „miénk” lesz... Amíg a fiatalok is visszatalálnak a faluba. És ezt az utat, sajnos, az öregeknek kell kitaposniuk. 5mmmm Tamási Andor, a termelőszövetkezet elnöke.
