Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-26 / 174. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1964. július 26. Bemutatkoznak a tavaszi elsők Szolnoki Kilián Honvéd SE Vasárnapi sportműsor Az biztos, hogy az összes sportegyesületek közül itt a legkönnyebb pontos képet ,kapni a jelenlegi helyzet­ről. az erőviszonyokról. Jól vezetett nyilvántartások, pontos adatok jellemzik a sportkör vezetőinek mun­káját. Néhány érdekesebb adat ezekből. Az egyesület létszáma 214 fő, bár ez a szám elég sűrűn változik. Tíz szak­osztályban sportolnak és ebből három — a kézilab­da, a kosárlabda és a lab­darúgó — a megyei baj­nokság tavaszi elsője lett Néhány jellemző adat a szakosztályokról: Az atléták az egyesületi csapatbajnokság III., osztá­lyában szerepelnek, jelen­leg a hadseregbajnokságra készülnek. A birkózók megnyerték a megyei szabadfogású csa­patbajnokságot. A cselgán- csozók az országos vidéki bajnokságra készülés köz­ben a hadsereg bajnokság második helyén végeztek. A röplabdázók és a teké- zők a megyei tx.jnokság kö­zépmezőnyéhez tartoznak. A tornászok erősen „el­szigetelt” helyzetben van­nak. mivel itt működik a megyében az egyetlen fel­nőtt tomaszakosztály. Az úszók az összevont megyei bajnokságon szere­pelnek. 1963-ban hadsereg- bajnokságot nyertek. Asztaliteniszben és sakk­ban visszaléptek a bajnok­ságtól, helyette azokat a sportágakat fejlesztik, ame­lyek jobban a honvédelmi nevelés követelményei. A bajnokjelöltek A kézilabdázók „örököl­ték” az NB Il-t és tavaly egy osztállyal lejebb csúsz­tak. Most a megyei baj­nokság élén állnak, őszi el­sőn rangadójukat is meg­nyerték. Céljuk: visszake­rülni az NB II-be. A csa­pat edzője, Horváth József, a martfűi NB I-es csapat játékosa. Munkájával na­gyon elégedettek és a veze­tőség is bízik a feljebbju- tásban. A kosárlabdázók is cso­portelsők, bár itt nem olyan egyszerű a feljebbjutás, mert a győztesek még osz- tályozón vesznek részt. A labdarúgók három ponttal „húztak el” a me­zőnytől a tavaszi szezon­ban. Ezt az előnyüket fel­tétlen tartani is akarják, ami egyben a bajnoki cí­met és az NB IlI-ba jutást is jelenti. A csapat tagjai még a következő évben is hadseregben lesznek és né­hány újabb játékossal erő­södve reményük van, hogy az NB IlI-ban is jól helyt- állnaik. Tömegsport A hadseregben a szerve­zett tömegsport a testneve­lés fő formája. A Kilián- iskoián tavaly nyolcszáz- hetvenketten szerezték meg a Kilián haditorna jelvényt. A nemrégen lezajlott két­napos sportversenyeken hatszázan álltak rajthoz. A bevonuló katonák zöm­mel érettségizettek, tehát a középiskolákban alapvető sportképzésben részesültek. Katonaidejük alatt is kö­rülbelül annyi a kötelező sportfoglalkozásuk, mint a középiskolában volt. Ezen­kívül naponta két-három órát, szabadon, szakosztá­lyokban sportolhatnak. A versenyzési alkalmak rend­szeresek. Alegység bajnok­ságok, házi versenyek egész éven át folynak és ezeknek a betetőzése az évenként megrendezésre kerülő had­sereg bajnokság. Tényleg olyan könnyű? A polgári sportegyesüle­tek gyakran mondogatják, ha a Honvéd egyesületről van szó, — könnyű a Hon­védnek, behívják a sporto­lót katonának és kész. Mi viszont a bevonultakkal gyengülünk. Vajon tényleg így van-e ez? Nos hallgassuk meg a másik félt is: — A polgá­ri sportegyesületek egy-egy sportolóval tíz-tizenöt évig rendelkeznek. Ebből az idő­ből két évet tölt távol a sportoló szakképzett edző keze alatt Nagy hátrány ez? Nem nagyobb gond két évenként újabb és újabb bevonulókből együttest ko­vácsolni? Ugye, hogy ebben is van igazság. Ezért nem érthető jónéhány polgári sport- egyesület ellenséges maga­tartása a Honvéd sm kö­rökkel szemben. Egy példa: Bevonult Szolnokra egy NB III-as labdarúgó, de eltitkolta, hogy sportol, mert a hazai sportegyesüle­tének vezetői elhitették vele, ha nem játszik, ak­kor könnyebben elintézik, hogy rövid idő alatt lesze­reljen. Persze, nem sze­relték le és csak másfél év múlva derült ki róla, hogy tehetséges labdarúgó. Ha az első naptól résztvesz a honvédségi sportban, ak­kor két év múlva egy so­kat fejlődött játékost ka­pott Volna vissza a polgári egyesület. Maradjunk a labdarúgás­nál. A Kilián együttesének edzője Englert István, aki tíz évig Kecskeméten NB Il-es csapatban játszott. Emellett Testnevelési Főis­kolát végzett szakoktató. Az ő tudása, szakképzett irányítása minden bevonuló labdarúgó tudását fejleszti. Az tehát az igazság, hogy nem is olyan „vészes” az a két év kiesés, amit a sportoló távol tölt anya­egyesületétől. Sokkal in­kább jelent gondot a kü­lönböző helyről bevonul- ak egységes, ütőképes csa­pattá formálása. És az ő igazukat fejlett, jólszervezett sportéletük bi­zonyítja — és az a tény is, hogy tíz szakosztályukból három bajnokjelöltként vesz részt megyénk sportéleté­ben. E. Gy. IDEGENBEN SZEREPELNEK A Szolnoki Dózsa vízilabda :sapata vasárnap Budapesten, az Újpesti Dózsa ellen. A Szolnoki MTE labdarúgó csapata vasárnap Kecskem*- ten. KAJAK-KENÜ Országos meghívásos I—II— III. osztályú minősítő ver­seny, Szolnok, Tisza Szálló előtti Tisza szakasz, 9 óra­ATLÉTIKA Szolnok megye—Békés me­gye Béke Kupa verseny, Szolnok, MÁV sporttelep, 10 óra. LABDARÚGÁS NB II.: Szolnoki MÁV— J ászberényi Lehel, Szolnok, MÁV sporttelep, 17.30, Zsolt, Megyei I. osztály: Jb. Lehel II.—Tiszafölvár, Jászkisér— Mezőtúr, Szó. MÁV II—Olaj­bányász, Nagykunság-Szo- MTE II., Kunhegyes—Jász- árokszállás, Szó. Cukorgyár- Jászapáti, Szó. Honvéd-Kar- cag, Jászjákóhalma—Török- szentmiklós, Kunszentmártoni VM—Kisújszállás. (A mérkő­zések kezdési időpontja és a játékvezetők neve lapzártáig nem érkezett be.) Szolnoki járás—Törökszent­miklósi járás válogatott mér­kőzés, Kengyel, 17 óra. KÉZILABDA Törökszentmiklósi Vasas- Szolnoki MÁV Törökszent- miklós, 10 óra. RÖPLABDA Törökszentmiklósi járás— Szolnoki járás női válogatott mérkőzés, Kengyel, 15 óra. Törökszentmiklósi járás— Szolnok járás válogatott férfi mérkőzés, Kengyel, 16 óra. ÚSZÁS Országos I. osztályú csapat- bajnokság, Szolnok, Damja­nich uszoda, 10 óra. 1. osztályú úszó csb Az I. osztályú úszó CSB számait, szombaton bonyo­lították le az Ű. Dózsa, a Pécsi Urán és a Szolnoki Dózsa versenyzőinek rész­vételével. Eredmények: Fér­fiak: 100 m gyors: 1. Do- bay (ÜD) 57.9. 200 m hát: 1. Tóth (Pécs) 2:30,7. 400 m vegyes: 1. Kcsztolánezy (ÜD) 5:31,8. 1500 m gyors: 1. Kosztolánczy 19:13.5. 2. Tóth 20:07, 3. Szedlák (Szolnok) 20:29.3. 4x100 m vegyesváltó: 1. Ű. Dózsa 4:31,4. Nők. 100 m gyors: 1. Takács (ÜD) 1:05.2. 100 m pillangó: 1. Takács 1:20,3. 200 m mellúszás: 1. Szalai (Pécs) 3:12,8. 4x100 m gyorsválió: 1. Ű. Dózsa 4:58. £?©héz győzelem Szolnoki Dózsa Csepel Autó 2i0 (0:0, 0:0, Szolnok, 1000 néző, vezet­te: Dombi. Szolnok: Boros — Pintér I, Pintér II — Kuczora — Kanizsa, Koncz, Urbán. Edző: Czapkó Mik­lós. Cs. Autó: Hohl — Krajner, Rusorán I — Gal- lov — Szalay, Rusorán II, Kiss. Edző: Goór István. Gólok sorrendje: Pintér I, Urbán. Kuczora dopplere volt az első esemény, kapufáról csúszott ki, majd Szalay lövését fogta Boros. Ellen- támadás során Pintér II jó helyzetben mellé lőtt. For­dulás után ismét Kanizsa érte el a labdát. Mindkét kapu előtt adódtak helyze­tek, de a védők hárítottak. A fővárosi játékosok lab­datartásra törekedtek, és ha kellett, szabálytalanul is szereltek. A negyed r 0:0, 2:0) egyetlen komoly lövése Pintér I. kezéből szállt — kapufára. A harmadik har­mad is gól nélkül telt el. Az utolsó negyed végre iz­galmat hozott Krajner partra került, Pintér II. ejtése kapufáról pattant ki, gyors adogatás után Pin­tér I. nagy erővel a há­lóba talált 1:0. Pintér Il-t kiállították. Emberhátrány. Koncz hátul veszélyes helyzetben ragyogóan sze­relt, a szolnokiak meg­úsztak. Urbán lőtt szép gólt 2:0, Ezután Rusorán II. ejtése mellé ment, Ka­nizsát és Krajnert kiküld­ték a vízből. Labdatartás­sal fejeződött be a mér­kőzés. Dombi játékvezető igen sok esetben fordítva ítélt, a Dózsa hátrányára. SAKK-ELET Rovatvezető: Dalkó Nándor II. sz. végjáték. (Dr. Bán J., 1959.) a b c d e » q h Világos indul és döntetlent Ér eL * Az amszterdami zónaközj versenyen holtversenyben el­ső M. Tál exvilágbajnok, szovjet nagymester, aki 24 éves korában már világbaj­nokságot nyert. (1960—61.) Vi­lágbajnokok sorában ő sze­rezte meg legfiatalabb kor­ban a büszke címet. A rigai nagymester további kiemelkedő eredményei: Első az 1959. évi zürichi nagymes­terversenyen. Szintén első az 1959. évi bledi világbajnokje­löltek tornáján Keres, Pet- roszján, Szmiszlov, Fischer, Gligorics, Olafsson és Benkő előtt. Többször nyert szovjet banjokságot. Játékstílusát az éles kom­bináció —, a merész bonyo­dalomkeresés, — olykor a blöffölés jellemzi. Mint pszi­chológus Laskerhez, — mint taktikus és „szakszerelmes” Aljechinhez hasonlít. Számtalan szép játszmái közül bemutatunk egyet. Királyindiai védelem (i960) Botvinnik—Tál 1. c4 Hf6, 2. Hf3 g6, 3. g3 Fg7, 4. Fg2 0-0, 5. d4 d6, 6. Hc3 Hbd7, 7. 0-0 e5, 8. e4 c6, 9. h3 Vb6, 10. d5 cd5. (A centrumlezárás helyett ismert folytatás itt 10. Bbl ed, 11. V :d4 Hc5, vagy 10. Bel ed, 11. Hd4 Hg4! is sötétnek meg­felelő játékkal.) 11. cd Hc5, 12. Hel Fd7 (12. Vc2 Fd7, 13. Fe3-ra a5! erős.) 18. Hd3 H:d3, 14. V:d3 Bfc8, 15. Bbl Hh5! 16. Fe3 Vb4, 17. Ve2 Bc4, 18. Bfcl BacS, 19- Kh2 f5, 20. ef Ff5, 21. Bal._ (Lásd: diagramm): 21. ...Hf4ü? (íme a pszicho­lógus. Tál aktívan játszik, bonyolít, tisztet áldoz. Maga az áldozat nem is bizonyosan korrekt, de számol ellenfele időzavarával.) 22. gf ef, 23- Fd2 V:b2, 24- Babl f3ü (Sö­tét reménykedik a 25. F:f3 F:bl, 26. B:bl Vc2, 27. B:b7 F:c3, 28. Ve6+ Kh8, 29. Ve7 Fe5+ 30. Kg2 B4c7, 31. B:c7 V :c7 nyerő folytatásban. Vi­lágos nem látja tisztán a bo­nyodalmakat, ezért más utat keres, pedig 27- Bel! Vb2, 28. Bbl folytatás legalább dön­tetlent adna.) 25. Bb2 fe, 26. Bb3 Bd4, 27. Fel Fe5+ 28. Kgl Ff4, 29. He2: Bel: 30. H:d4 Eel+ 31. Ffl Fe4, 32. He2 Fe5, 33- f4 Ff6, 34. B:b7 F:d5, 35. Bc7 F:a2, 36. B:a7 Fel, 37- Ba8+ Kf7, 38. Ba7+ Kc6, 39. Ba3 d5, 40. Kf2 Fh4+ 41. Kg2 Kd6, 42. Hg3 F:g3, 43. F:c4 de, 44. K:g3 Kd5. 45. Ba7 c3, 46. Bc7 Kd4 világos feladta. * 11. sz. feladvány megfejté­se: L Vc5! ▲ !■ ■Fi ,11 . F . fl ff I Az olimpiák tortenefebol Az oldmobile-tól a végleges sikerig öt. Louisban Halmay Zoltán két aranyérmet nyert: az 50 és a 100 yardos (91 méter) úszásban lett első. Négy év múlva Londonban (1908. IV. 27—X. 29) Fuchs Jenő dr. a kardvívásban, kardvívó csa­patunk és Weisz Richárd a nehézsúlyú kötöttfogású bir­kózásban nyert olimipai aranyérmet. A két olimpia közötti lényeges különbség: St. Louisban még mindig csak a nemzetközi kiállítás kí­sérő műsora, de Londonban már végleg befutott az olim­pia és jelentőségének megfe­lelően nagy körültekintéssel rendezték meg. Nem érdekli Európát St. Louisban a slágert nem a versenyek jelentették, in­kább az amerikai ipar új produkcióinak reklámozása- „All Nations Use The Old­mobile” — minden nemzet az oldmobile-t használja. Ezt harsogták a rádiók, erről ol­vashattak legtöbbet az újsi­IV. gokban, noha a versenyeken is akadt néhány szenzáció. A 400 méteres gátfutásban pél­dául Hillman (USA) 53 má­sodperces világrekordot fu­tott, de az akkori szabályok szerint nem hitelesíthették, mivel az utolsó gátat feldön­tötte. Ennél az eredménynél csak 1928-ban tudtak jobbat elérni- Az akkori ' vágtázó király Archie Hahn három számban nyert olimpiai aranyérmet (60, 100 és 200 méteres síkfutásban) és 200 méteren 21,6 másodperces világcsúccsal szakította át a szalagot. Ez a világrekord huszonnyolc évig volt érvé­nyes és csak az 1932-es Los Angeles-i olimpián sikerült az amerikai Tolan-nak meg- dönteni 21,2 másodperces eredménnyel. Európát még kevésbé érdekelte az olimpia, mint Amerikát. A játékokon csupán Anglia, Franciaország, Ausztria, Németország és Ma­gyarország képviselte konti­nensünket. Roosewelt kisasszony pechje Mind a két olimpián a marathoni futás verte fel a legnagyobb port. A két eset között azonban lényeges kü­lönbség volt. Míg a londoni olimpián sajnálatos emberi tragédia történt, a St. Louis-i csalás. Fred Lorz (USA! el­sőnek futott be a stadionban. Nagy ünneplésben részesítet­te a közönség. Alice Roose­welt, Theodor Roosewelt el­nök leánya lefényképeztette magát a versenyzővel. Ez reklámnak nem volt rossz, de pechje volt. — Később ugyan a fényképeket meg­semmisítették és Lorz-ot is diszkvalifikálták, mert kide­rült, hogy 15 kilométernél autóra szállt és csupán a cél előtt 9 kilométerrel kezdett ismét futni. Londonban Pietri Dorando voit a főszereplő. Elsőnek futott a stadionba, de rossz irányba Indult el. Figyelmeztették, hogy fordul­jon meg, de abban a pilla­natban, 50 méterrel á cél előtt összeesett és nem volt képes többé lábra állni, A könyökénél fogva támogatták a célba, emiatt diszkvalifikál- ték és Haynes lett a győztes. Dorando a hiányos rendezés áldozata A világ lapjai tele voltak Dorando drámájával. Az olasz versenyző bár érmet nem ka­pott, de az angol királynő aranyserleggel jutalmazta. A marathoni futás a görö­göknél nem szerepelt az olim­piai műsoron. Az újkori olim­piákon vezették be annak a hírnöknek emlékére, aki a perzsák felett aratott győze­lem hírével Athénbe futott. A versenyek megteremtése sem fűződik a görögök ne­véhez- Egy kiváló francia nyelvész, Bréal gondolata volt, hogy iktassanak ilyen versenyt az újkori olimpiák műsorába. Először tehát 1890- ban az athéni olimpián ren­deztek marathoni versenyt. A görögök presztízst csinál­tak abból, hogy ezt a számot megnyerjék. Ez sikerült is nekik- Az első győztes: Spy- ros Louis, egy görög posta- küldönc. A második helyen is görög versenyző végzett, míg a harmadik a magyar Kellner Gyula lett­Nyomozás marathoni ügyben A marathoni futóversenyek távja kezdetben eléggé válto­zatos volt. Az első próbaver­senyeken 42 263 métert futot­tak a versenyzők. Az 1924-es olimpia óta a táv: 42 195 mé­ter. A közhiedelem azt tart­ja. hogy ez pontosan megfe­lel a marathoni csatamező és Athén közötti , távolságnak- Sokat foglalkoztatta ez a kérdés a nemzetközi atlétikai szövetséget is. Végül 1927- ben egy magyar embert, Stankovics Szilárdot bízta meg: tisztázza a görögökkel, hogy tulajdonképpen milyen távolságra fekszik Marathon Athéntől. — Ekkor kiredült, hogy a csata színhelye és a görög főváros közötti távol­ság „csupán” 36 750 méter. ...Az 1908-as londoni olim­pia úgy vonult be a sport­történelembe, mint az első igazi nagy verseny. Az 1500 részvevő között megjelent 36 nő is, ami nemcsak a női sportok fejlődését jelentette, de az emancipációs törekvé­seket Is. A Játékok eredmé­nyei nagy többségben túlszár­nyalták az előzőeket. A leg­fontosabb azonban az volt, hogy a rendezvény önálló életet élt, azzal keltett ér­deklődést, amit képviselt, amire hivatott volt, ellentét­ben a párizsi és St- Louis-i olimpiákkal. Az újkori játé­kok tulajdonképpen London­ban váltak valóban olim­piává... Técs István Pietrol Doraudot, 1908-as londoni játékokon a célba támogatják.

Next

/
Thumbnails
Contents