Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-26 / 174. szám

1*64. július 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Rendezték a szövőnők bérét Ismét van munkásfelvétel a mezőtúri szőnyegszövőben Csattog a borda, „bakfi­sok” ugrálnak a szövőnők kezében, sorról-sorra bonta­kozik a minta: Igyekezni kell, mert az amsterdami, hágai, rotterdami kereske­dők már várják a híres, magyar torontálit, szeretik az ottani vásárlók. A nagy megrendelésnek csak egy része, mintegy 40 négyzet- méter készül itt, a mezőtúri Szőnyegszövő Háziipari Szö­vetkezet közös munkater­mében, s az otthonszövő bedolgozóknál. Ha ez lesza­lad, már itt a következő munka, — megrendelésben nincs hiány — inkább em­berben, ügyes munkáskéz­ben, — Jelenleg hatvanné­gyen dolgoznak bent, ebből öt most tanul. Húsz bedol­gozót foglalkoztatunk, de rájuk sürgős munka esetén kevésbé lehet számítani, — magyarázza a részlegvezető. — Váltó-műszakba be tud­nánk még nyolc-tíz új mun­kást állítani, sőt újabb be­dolgozók foglalkoztatására is van lehetőség, több sza­bad szövőszékünk van, mit házhoz ki tudnánk adni. Megnyugtatóan rendező­dött július 1-től a szövőnők bérezése. Eddig 1 négyzet- méter 5 ágú fonalból ké­szült szőnyeg munkabére 40 forint volt, függetlenül a minta sűrűségétől, most a csévesűrűség figyelembe­vételével új munkadíj-kate­góriákat dolgoztak ki, mi szerint a sűrűbbmintájtú — korábban 40 Ft-os- — sző­nyeg szövéséért négyzetmé­terenként 54 forintot, sőt vannak- olyan rendkívül munkaigényes, zsúfoltmin­tájú szőnyegek, melyekért 60 forintot fizetnek. Na­gyobb kedvvel, több ambí­cióval dolgoznak így; A régi, többéves gyakor­lattal rendelkező szövőnők gyakorlott mozdulattal, vil­lámgyorsan húzzák a fel­sodort fonalat — bakfist — az alapszálak közé, szinte észre sem venni, hogy köz­ben számolják a mintát. — Homlokához kap egyik-má­sik, letörli a verejtéket. Roppant hőség szorul meg itt az emeleten. Lent, az udvar árnyékos részében 34 fokot mértek, fönt meg sem Többen fürőruhára vetkőz- merik mérni, mennyi lehet, tek, de úgy sem jó, — a szálló gyapjú-szösz rárakó­dik izzadt testükre, csíp, sőt az érzékenybőrűeknél könnyen gyulladást idéz elő. — Nincs elég vizünk — panaszolják az asszonyok: A portán ugyanis szódavi­zet árusítanak, de az igény sokkal nagyobb, mint a napi készlet. Ez persze örö­kös viták fészke. — Mosdásra sincs lehető­ség... Kritikus helyzet. Volt ko­rábban zuhanyozó — külön a férfiak, külön a nődolgo­zók részére, de a munkate­remből szükségszerűen ide telepítették az öltözőszekré­nyeket, nem vcút más meg­oldás. Több, mint két esztendeje lapunkban is szó esett a szőnyegszövő üzem tervei között arról, hogy korszerű szociális létesítményt építe­nek — zuhanyozókat, öltö­zőket. Erről érdeklődünk a htsz elnökénél. — Mi lett ezzel a terv­vel? — Meg is van — a terv. A harmadik ötéves tervben megvalósítjuk... — S addig? — Az idén kazánházat építettünk. A második fél­évben raktár építéséhez kezdünk, s felújítjuk a ré­gi zuhanyozók — a jelenle­gi öltöző — és az orvosi rendelő épületét. Itt próbá­lunk valami megoldást ta­lálni, mert valóban ez tart­hatatlan állapot. IA I ! sasszeműek A kunhegyest járásban és Karcagon is befejeződött az aratás A kunhegyes! járás közös gazdaságaiban 28 643 hold volt az összes aratnivaló. A zab kivételével szombaton letudták a gabona betakarí­tását. A járás közös gazda­ságai 5350 hold őszi árpa. 3032 hold tavaszi árpa és a rozzsal együtt 18 939. hold kenyérgabona termését aratták ie. Ugyancsak szombaton kaptuk a hírt, hogy Karcag közös gazdaságaiban — a zab kivételével — sincs már lábon álló gabona. Talán sehol sincs az országban olyan magas refor- | 1 mátus templom, mint Kunhegyesen. A két torony | | ablaka alatt egy széles párkány húzódik végig. Két | | apró ember sétál rajta és távcsővel figyeli a határt. | = Már zilál a lélegzetem, mikor a 186 lépcső végére | | érek és életnagyságban látom az iménti apró ember- = | kéket. Kiss M. Lukács és idősebb Kiszel Károly tsz- | | nyugdíjasok. Tüzérséget tartanak 24 órán át. Négy helybeli tsz | | gabonáját és egyéb értékét őrzik. | — Minden nap másik tsz nyugdíjasai adnak őrsé- f § get — mondja Bukács bácsi. — így azután három | | napig pihenhetünk 24 órás szolgálat után. Az elmúlt napi zivatar után még most sem tisz- - = tűit ki a láthatár. Pedig ha szép idő van, látni a | | karcagi és a kunmadarasi templomok tornyát is. — Van egy távcsövünk, azzal erősítjük a sze- é | műnket — kapcsolódik a beszélgetésbe Kiszel bácsi, | | aki a másik toronyból sétál át. — Sajnos, a füstöt | 1 nehéz észrevenni, különösen párás időben. Vaklár- = I mát azonban nem szabad kelteni. Igaz, hogy a ián- | = gokat tisztán látni, de akkor már késő. |. A tűzőrség éppen úgy, mint a falu általában, f = modernizálódott. Most már nem verik félre a haran- | I got, nem rohannak kapás, ásós emberek a főtérre. = = A kis toronyszobában, ahol az őrszemeknek ágyuk | I is van, egy telefon függ a falon. Tűz esetén azon- = 1 nal kapcsolható a tűzoltóság, ahonnan a megadott | | irányba sietnek oltani. | És erre, sajnos, néha sor kerül. Az elmúlt napi | = zivatar is tüzet okozott. A villám felgyújtotta az egyik | | tsz szalmáját. A nyugdíjas őrszemek azonban ébe- = = rek voltak, észrevették a füstöt és riasztották a tűz- | I oltókat | Elbúcsúzom a két öregtől. Még egy pillantást | | vetek a magasból a tájra. Csend és nyugalom van | | mindenütt. Azért az egyik öreg távcsövével végig- § I pásztázza a láthatárt ’ I Tóth László ^iiiiiiiiuiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiHiu«iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiuiiiaiiiiitiiiiiiiiiiii:iauii!iHiiiiuii)iiiiiiiiii>Tj 2 örhetetlen hűséggel Húsz éve halt hősi halált Ságvári Endre Húsz éve, 1944 július 27- én fasiszta csendőrnyomo­zókkal folytatott tűzharc­ban revolvergolyóktól talál­va, egy Budakeszi úti cuk­rászda udvarán halt hősi halált Ságvári Endre, a magyar ifjúság egyik ki­emelkedő vezetője. Életéről, küzdelmeiről, önfeláldozá­sáról csaknem mindent el­mondtak már az egykori harcostársak: Ha most, két év: zed múltán, magunk elé idéz­zük Ságvárit, az Országos Ifjúsági Bizottság titkárát, a párt fiatal funkcionáriu­sát, az illegális „Béke és Szabadság” szerkesztőjét* elgondolkoztató, tanulságos ■ kés: ess életvidám, nyilt tekintetű, magas homlokú fiatal férfi tekint ránk. Mindig barátságos, kedves és megértő, tele részvéttel és segítőkészséggel, ha fáj­dalmat, szenvedést, igaz­ságtalanságot lát. Kemény, elszánt, irgalmat nem is­merő, ha a gyűlöletes el­lenséggel áll szemben. Az üldözött párt nagyszerűen konspiráló harcosa hónapo­kig, évekig illegálisan dol­gozott Budapesten, miköz­ben a csendőrnyomozók ki­terjedt apparátusa ered­ménytelenül kutatott utána. Azt hihetnénk, álruhában járt, elváltoztatott külső­vel. Valójában éppen az volt sajátos magatartásá­ban és munkamódszerében* hogy a tömegbe olvadva, a fiatalok között elvp^'óiíve tudott olyanannyira látha­tatlan lenni, mint környe­zetében talán senki más. Láthatatlannak maradni el­lenség számára, s egyide­jűleg láthatónak lenni min­denki előtt, aki tanácsért, segítségért, bátorításért for­dult hozzá; elavult mozgal­mi munkájának jellemzője. Endri! így ismerték a fiatalok százai, akiknek ba­rátja volt, akik között nép­szerűsége páncélnál erősebb védőpajzsnak bizonyult. A legendabeli Anteushoz volt hasonlatos: a nácik által megszállt országban a küz­delem rendkívül megnehe­zült, bonyolult követelmé­nyei arra kényszerítették, hogy ő is a legszigorúbb illegalitásban dolgozzék. Már nem mehetett túrákra, nem ülhetett le beszélgetni a fiatalok hol egyik, hol másik csoportjával. Az or­szágban, ezer éves történe­tének mélypontján, űzött vadak lettek a legigazab- bak, a legbecsületesebbek, a hazafiak legjobbjai. CIKKÜNK NYOMÁN Vihar kerekedik Fenti címmel február 28- án megírtuk, hogy a mart­fűi Tisza Cipőgyárban a párt vb-ülésén Bíró And­rás, a III-as alapszervezet titkára több — a vállalat és az üzemfenntartási osz­tály vezetőit bíráló — fi­gyelemreméltó problémát mondott el. Többek között szóvá tette, hogy egy-egy jólképzett szakember nem olyan beosztásban van, ahol képességeit kifejtheti. Bí­rálta, hogy a termelési ta­nácskozások nem érik el céljukat. Kifogásolta, hogy fontos beosztásban lévő ve­zetők csak úgy szíre-szóra kizavarnak dolgozókat az üzemből. Arra a kérdésre, hogy név szerint kinek cí­mezi Bíró Andás a bírála­tot, Bodóczy Sándornak, az üzem főmérnökének a neve hangzott eL Megírtuk azt is, hogy Bodóczy Sándor és Bíró András között koráb­ban személyi ellentét kelet­kezett, ami nagy szerepet játszott az ügy elindításá­nál. A vb-ülés után — fő­ként Bodóczy Sándor kez­deményezésére — terhelő adatok gyűltek össze Bíró András raktárvezető ellen, olyan színben tüntetve fel őt, mint aki sok szabályta­lanságot követ el beosztá­sában. Cikkünkben sürgettük, hogy az üzem párt-végre­hajtó bizottsága és gazda­ságvezetősége vizsgálja meg, mennyiben felel meg Bíró András bírálata a va­lóságnak és viszont: milyen szabálytalanságokért kell 710 hazai találmány Az Országos Találmányi Hivatal most készítette el első félévi statisztikáját. Az összeállításból kitű­nik, hogy az idén hat hó­nap alatt 710 hazai és 322 külföldi találmányt jelen­tettek be a hivatalnál, ki­lenccel többet, mint tavaly. Érdekes, hogy míg a múlt évben huszonegy ország­ból érkeztek találmányi bejelentések, az idén eddig már 23 országból. A legtöbb találmányt az NDK jelen­tette be nálunk, számsze- rint 127-et. Az NSZK 38, az USA 29, Svájc 23, Fran ciaország 20, Anglia pedig 19 szabadalomra kért vé­delmet. Érkeztek azonban találmányi bejelentések In­diából, Iránból, Izraelből, Portugáliából, Spanyolor­szágból és a Délafrikai Unióból is. A bejelentett hazai sza­badalmakból 394-et fogad­tak el eddig. A találmá­nyok jól mutatják az egyes iparágak fejlődését, előre­törését. A legtöbb talál­mányt, száztizenkettőt a vegyiparban nyújtották be, illetve fogadták el. Az elek­neäd személy szerint Jelel­nie. A cikik megjelenése után az 1014/63. számú kormány- határozatnak megfelelően felkértük a Könnyűipari Minisztérium illetékeseit, vizsgálják meg az abban foglaltakat és tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Bár a kormányhatározat harminc napon belüli vá­laszadásra kötelezi a mi­nisztériumot, választ a mai napig nem kaptunk. Tör­tént azonban más. A bírálat elhangzása után, az összegyűjtött terhelő adatok alapján Bíró And­rás ellen rendőrségi vizsgá­lat indult, melynek során azonban a felsorolt vádak alaptalannak bizonyultak. A nyomozás ideje alatt Bodóczy Sándor utasításá­ra a Bíró által vezetett rak­tárban rendkívüli leltáro­zást tartottak. A leltáro­zást szabálytalanul folytat­ták le, ezért az Bíró And­rásra terhelő, hamis ered­trotechnikai jellegű szaba­dalmak száma 65, a gyó­gyászati találmányoké lse­dig 26. A műszeriparban 23, a földművelés és az erdő- gazdaság területén 19 talál­mányt fogadtak eL Harmincegy előadás másfélezer hallgatóval A TIT a most véget ért népművelési évadban a ter­mészettudományos tantár­gyakból harmincegy, kon­zultációval is felérő elő­adást szervezett, amellyel a dolgozók iskolájában járók segítségére kívánt lenni: A TIT megyei szerveze­ténél elmondották, hogy ezt a kezdeményezést 1964— 65-ben tovább kívánják fej­leszteni. Különösen a ké­mia, fizika, matematika tárgykörében növelik az előadások számát, figyelem­be véve a dolgozók általá­nos, illetve középiskoláinak követelményeit: ményt szült. Később a lel­tározás eredményét a vál­lalat vezetőségének meg kellett semmisíteni. Ez a leltározás 20 000 forint kárt okozott a vállalatnak. Vé­leményünk szerint ez a lel­tározás a bírálat megtorlá­sának safadékából történt. Az üzem párt-végrehajtó bizottsága vizsgálatot tar­tott -i fenti ügyben. A vég­rehajtó bizottság a vb tit­kárát és az illetékes gazda­sági vezetőket bízta meg, vizsgálják ki, mennyiben igazak és jogosak a Bíró András által elmondott ész­revételek. Ez a vizsgálat nem történt meg, s ezért Márton elvtárs, a vb titká­ra is elmarasztalható, de a felelősség ezért elsősorban Grosz István vezérigazga­tót, illetve Bodóczy Sándor főmérnököt terheli. Az ügy egyik ágának le­zárására a napokban a III- as alapszervezet taggyűlé­sén került son Bíró And­rást a koholt vádak alól a párttagság előtt is felmen­tették, becsületét helyre­állították. Nem hallgatták el azonban hibáit sem, amit sajnos, az utóbbi hó­napokban ő maga még to­vább tetézett azzal, hogy a vizsgálat elrendelésekor mélységesen megsértődött* s öt hónapon át a taggyű­lésekre sem járt el. Ezt fel­rótták neki az alapszerve­zet tagjai és elitélték ma­gatartásáért. Ezen a tag­gyűlésen már egybehangzó­an felsorolták azokat a hi­báit is, amit meglehetősen arrogáns hangneme, maga­tartása miatt előzőleg sok­szor lenyeltek az alapszer­vezet kommunistái. Azt, hogy nem egyszer önké­nyesen intézte a pártalap- szervezet ügyeit, a vezető­ség és a tagság véleménye nélkül is döntött kérdések­ben. Nem hallgatták el azt sem, hogy olykor gorombán bánt munkatársaival: A kollektíva — ha kés­ve is — pótolta régi mu­lasztását. Az alapszervezet tagjai nagyon embersége­sen, mégis nagyon kemé­nyen bírálták Bíró Andrást: Ugyanakkor azt is lehetővé tették, hogy jóvátegye hi­báit, mert bár titkári funk­ciójából leváltották, az alapszervezet vezetőségének tagja maradt. Az események ilyen ala­kulásával Bíró András ügye lezárult. Hátra van még azonban annak tisztázása, hogy mennyi helytálló ab­ból a bírálatból, amit Bíró András az emlékezetes vb- ülésen elmondott a szak­emberek foglalkoztatottsá­gáról, a termelési tanács­kozásokról, egyes vezetők — köztük Bodóczy Sándor — gorombaságáról. A je­lekből úgy tűnik, hogy az időközben Bíró András el­len indított rendőri eljárás erről elterelte a figyelmet: Véleményünk szerint az ügyben a vállalat párt- és gazdasági vezetői erélyte- lenséget tanúsítottak, húz- ták-halasztották az ügy le­zárását. Reméljük, most már a Könnyűipari Minisztérium illetékes vezetői is eleget tesznek az említett kor­mányhatározatban foglalt kötelezettségűknek — annál is inkább, mert a felsorolt észrevételek az üzem gaz­dasági vezetésének megja­vításával kapcsolatosak; Ugyancsak hátra van még annak tisztázása, hogy a Bíró András ellen koholt vádakért illet-e valakit fe- lelősségrevonás. Reméljük) mindez rövidesen megtör­ténik, mert csak így várha­tó, hogy a Tisza Cipőgyár­ban hónapokkal ezelőtt ke­letkezett vihar végleg elüle iöna Akkor, 1944 nyarán, ezért teríthették le a csendőrgo­lyók. Ha röviden kellene felel­ni arra, mit tartunk élte legmaradandóbb tanulságá­nak, azt kellene felelnünk, amit a párt mondott róla gyászjelentésében: Ügy halt meg, ahogv élt harc köz­ben. Akkoriban már nem bi­zonyult egymagában ele­gendőnek az ellenállás semmilyen, korábban be­vált formája. Az ellenség mögött folyammá tagadt a kiontott vér, a Szovjet Hadsereg és a szabadsá­gukért harcoló népek csa­pásai alatt a fasiszta fene­vad eszeveszetten öriöngött pusztított, rombolt, gyújto­gatott. Ságvári szóban és írásban hirdette, szervezeti­leg is előkészítette a küz­delem új formáját, a fegy­veres partizánharcot. Azok közé tartozott, akiknél a szavak mindig egyeztek a tettekkel, akik. ha seregü­ket harcba vitték, ők ma­guk mindig az első vonal­ban voltak. Sáavári azt vallotta, hogy megtagadni a fasiszta parancsok végre­hajtását már nem elegendő, amikor azt mondta, már kevés, ha csupán a kiüríté­si utasításoknak nem te­szünk eleget, már támadni kell: s ezért nem engedel­meskedett maga sem, a megadásra felszólító pa­rancsnak, nem mérlegelte, mentheti-e életét máskép­pen — kezében eldördült a fegyver. Ahogy élt, úgy halt meg: harc közben. Ahogy beszélt, úgy cselekedett — mond­hatnánk összefoglaló tanul­ságként: S ennek nemcsak akkori­ban volt jelentősége. A ta­nulság kézenfekvő: az iga­zi hazafiság, az igaz em­berség, a nép ügyének fenntartás nélküli, őszinte szolgálata ma sem jelenthet mást, törhetetlen helytál­lást, elvhűséget, életre szóló elkötelezettséget; Örök példa erre Ságvári Endre gazdag élete és hősi halála: Vadász Ferenc Fél év alatt

Next

/
Thumbnails
Contents