Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-26 / 174. szám

1*64. július 26.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Rendezték a szövőnők bérét

Ismét van munkásfelvétel a mezőtúri szőnyegszövőben

Csattog a borda, „bakfisok” ugrálnak a szövőnők kezében, sorról-sorra bontakozik a minta: Igyekezni kell, mert az amsterdami, hágai, rotterdami kereskedők már várják a híres, magyar torontálit, szeretik az ottani vásárlók. A nagy megrendelésnek csak egy része, mintegy 40 négyzet- méter készül itt, a mezőtúri Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet közös munkatermében, s az otthonszövő bedolgozóknál. Ha ez leszalad, már itt a következő munka, — megrendelésben nincs hiány — inkább emberben, ügyes munkáskézben,

— Jelenleg hatvannégyen dolgoznak bent, ebből öt most tanul. Húsz bedolgozót foglalkoztatunk, de rájuk sürgős munka esetén kevésbé lehet számítani, — magyarázza a részlegvezető. — Váltó-műszakba be tudnánk még nyolc-tíz új munkást állítani, sőt újabb bedolgozók foglalkoztatására is van lehetőség, több szabad szövőszékünk van, mit házhoz ki tudnánk adni.

Megnyugtatóan rendeződött július 1-től a szövőnők bérezése. Eddig 1 négyzet- méter 5 ágú fonalból készült szőnyeg munkabére 40 forint volt, függetlenül a minta sűrűségétől, most a csévesűrűség figyelembevételével új munkadíj-kategóriákat dolgoztak ki, mi szerint a sűrűbbmintájtú — korábban 40 Ft-os- — szőnyeg szövéséért négyzetméterenként 54 forintot, sőt vannak- olyan rendkívül munkaigényes, zsúfoltmintájú szőnyegek, melyekért 60 forintot fizetnek. Nagyobb kedvvel, több ambícióval dolgoznak így;

A régi, többéves gyakorlattal rendelkező szövőnők gyakorlott mozdulattal, villámgyorsan húzzák a felsodort fonalat — bakfist —

az alapszálak közé, szinte észre sem venni, hogy közben számolják a mintát. — Homlokához kap egyik-másik, letörli a verejtéket. Roppant hőség szorul meg itt az emeleten. Lent, az udvar árnyékos részében 34 fokot mértek, fönt meg sem Többen fürőruhára vetkőz- merik mérni, mennyi lehet, tek, de úgy sem jó, — a szálló gyapjú-szösz rárakódik izzadt testükre, csíp, sőt az érzékenybőrűeknél könnyen gyulladást idéz elő.

— Nincs elég vizünk — panaszolják az asszonyok: A portán ugyanis szódavizet árusítanak, de az igény sokkal nagyobb, mint a napi készlet. Ez persze örökös viták fészke.

— Mosdásra sincs lehetőség...

Kritikus helyzet. Volt korábban zuhanyozó — külön a férfiak, külön a nődolgozók részére, de a munkateremből szükségszerűen ide telepítették az öltözőszekrényeket, nem vcút más megoldás.

Több, mint két esztendeje lapunkban is szó esett a szőnyegszövő üzem tervei között arról, hogy korszerű szociális létesítményt építenek — zuhanyozókat, öltözőket. Erről érdeklődünk a htsz elnökénél.

— Mi lett ezzel a tervvel?

— Meg is van — a terv. A harmadik ötéves tervben megvalósítjuk...

— S addig?

— Az idén kazánházat építettünk. A második félévben raktár építéséhez kezdünk, s felújítjuk a régi zuhanyozók — a jelenlegi öltöző — és az orvosi rendelő épületét. Itt próbálunk valami megoldást találni, mert valóban ez tarthatatlan állapot.

IA I

! sasszeműek

A kunhegyest járásban és Karcagon is befejeződött az aratás

A kunhegyes! járás közös gazdaságaiban 28 643 hold volt az összes aratnivaló. A zab kivételével szombaton letudták a gabona betakarítását. A járás közös gazdaságai 5350 hold őszi árpa. 3032 hold tavaszi árpa és a rozzsal együtt 18 939. hold kenyérgabona termését aratták ie.

Ugyancsak szombaton

kaptuk a hírt, hogy Karcag közös gazdaságaiban — a zab kivételével — sincs már lábon álló gabona.

Talán sehol sincs az országban olyan magas refor- | 1 mátus templom, mint Kunhegyesen. A két torony | | ablaka alatt egy széles párkány húzódik végig. Két | | apró ember sétál rajta és távcsővel figyeli a határt. | = Már zilál a lélegzetem, mikor a 186 lépcső végére | | érek és életnagyságban látom az iménti apró ember- = | kéket. Kiss M. Lukács és idősebb Kiszel Károly tsz- | | nyugdíjasok.

Tüzérséget tartanak 24 órán át. Négy helybeli tsz | | gabonáját és egyéb értékét őrzik. |

— Minden nap másik tsz nyugdíjasai adnak őrsé- f § get — mondja Bukács bácsi. — így azután három | | napig pihenhetünk 24 órás szolgálat után.

Az elmúlt napi zivatar után még most sem tisz- - = tűit ki a láthatár. Pedig ha szép idő van, látni a | | karcagi és a kunmadarasi templomok tornyát is.

— Van egy távcsövünk, azzal erősítjük a sze- é | műnket — kapcsolódik a beszélgetésbe Kiszel bácsi, | | aki a másik toronyból sétál át. — Sajnos, a füstöt | 1 nehéz észrevenni, különösen párás időben. Vaklár- = I mát azonban nem szabad kelteni. Igaz, hogy a ián- | = gokat tisztán látni, de akkor már késő.

|. A tűzőrség éppen úgy, mint a falu általában, f = modernizálódott. Most már nem verik félre a haran- | I got, nem rohannak kapás, ásós emberek a főtérre. = = A kis toronyszobában, ahol az őrszemeknek ágyuk | I is van, egy telefon függ a falon. Tűz esetén azon- = 1 nal kapcsolható a tűzoltóság, ahonnan a megadott | | irányba sietnek oltani. |

És erre, sajnos, néha sor kerül. Az elmúlt napi | = zivatar is tüzet okozott. A villám felgyújtotta az egyik | | tsz szalmáját. A nyugdíjas őrszemek azonban ébe- = = rek voltak, észrevették a füstöt és riasztották a tűz- | I oltókat |

Elbúcsúzom a két öregtől. Még egy pillantást | | vetek a magasból a tájra. Csend és nyugalom van | | mindenütt. Azért az egyik öreg távcsövével végig- § I pásztázza a láthatárt ’

I Tóth László

^iiiiiiiiuiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiHiu«iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiuiiiaiiiiitiiiiiiiiiiii:iauii!iHiiiiuii)iiiiiiiiii>Tj

2 örhetetlen hűséggel

Húsz éve halt hősi halált Ságvári Endre

Húsz éve, 1944 július 27- én fasiszta csendőrnyomozókkal folytatott tűzharcban revolvergolyóktól találva, egy Budakeszi úti cukrászda udvarán halt hősi halált Ságvári Endre, a magyar ifjúság egyik kiemelkedő vezetője. Életéről, küzdelmeiről, önfeláldozásáról csaknem mindent elmondtak már az egykori harcostársak:

Ha most, két év: zed múltán, magunk elé idézzük Ságvárit, az Országos Ifjúsági Bizottság titkárát, a párt fiatal funkcionáriusát, az illegális „Béke és Szabadság” szerkesztőjét* elgondolkoztató, tanulságos ■ kés: ess életvidám, nyilt

tekintetű, magas homlokú fiatal férfi tekint ránk. Mindig barátságos, kedves és megértő, tele részvéttel és segítőkészséggel, ha fájdalmat, szenvedést, igazságtalanságot lát. Kemény, elszánt, irgalmat nem ismerő, ha a gyűlöletes ellenséggel áll szemben. Az üldözött párt nagyszerűen konspiráló harcosa hónapokig, évekig illegálisan dolgozott Budapesten, miközben a csendőrnyomozók kiterjedt apparátusa eredménytelenül kutatott utána. Azt hihetnénk, álruhában járt, elváltoztatott külsővel. Valójában éppen az volt sajátos magatartásában és munkamódszerében*

hogy a tömegbe olvadva, a fiatalok között elvp^'óiíve tudott olyanannyira láthatatlan lenni, mint környezetében talán senki más. Láthatatlannak maradni ellenség számára, s egyidejűleg láthatónak lenni mindenki előtt, aki tanácsért, segítségért, bátorításért fordult hozzá; elavult mozgalmi munkájának jellemzője.

Endri! így ismerték a fiatalok százai, akiknek barátja volt, akik között népszerűsége páncélnál erősebb védőpajzsnak bizonyult. A legendabeli Anteushoz volt hasonlatos: a nácik által megszállt országban a küzdelem rendkívül megnehezült, bonyolult követelményei arra kényszerítették, hogy ő is a legszigorúbb illegalitásban dolgozzék. Már nem mehetett túrákra, nem ülhetett le beszélgetni a fiatalok hol egyik, hol másik csoportjával. Az országban, ezer éves történetének mélypontján, űzött vadak lettek a legigazab- bak, a legbecsületesebbek, a hazafiak legjobbjai.

CIKKÜNK NYOMÁN

Vihar

kerekedik

Fenti címmel február 28- án megírtuk, hogy a martfűi Tisza Cipőgyárban a párt vb-ülésén Bíró András, a III-as alapszervezet titkára több — a vállalat és az üzemfenntartási osztály vezetőit bíráló — figyelemreméltó problémát mondott el. Többek között szóvá tette, hogy egy-egy jólképzett szakember nem olyan beosztásban van, ahol képességeit kifejtheti. Bírálta, hogy a termelési tanácskozások nem érik el céljukat. Kifogásolta, hogy fontos beosztásban lévő vezetők csak úgy szíre-szóra kizavarnak dolgozókat az üzemből. Arra a kérdésre, hogy név szerint kinek címezi Bíró Andás a bírálatot, Bodóczy Sándornak, az üzem főmérnökének a neve hangzott eL Megírtuk azt is, hogy Bodóczy Sándor és Bíró András között korábban személyi ellentét keletkezett, ami nagy szerepet játszott az ügy elindításánál. A vb-ülés után — főként Bodóczy Sándor kezdeményezésére — terhelő adatok gyűltek össze Bíró András raktárvezető ellen, olyan színben tüntetve fel őt, mint aki sok szabálytalanságot követ el beosztásában.

Cikkünkben sürgettük, hogy az üzem párt-végrehajtó bizottsága és gazdaságvezetősége vizsgálja meg, mennyiben felel meg Bíró András bírálata a valóságnak és viszont: milyen szabálytalanságokért kell

710 hazai találmány

Az Országos Találmányi Hivatal most készítette el első félévi statisztikáját.

Az összeállításból kitűnik, hogy az idén hat hónap alatt 710 hazai és 322 külföldi találmányt jelentettek be a hivatalnál, kilenccel többet, mint tavaly. Érdekes, hogy míg a múlt évben huszonegy országból érkeztek találmányi bejelentések, az idén eddig már 23 országból. A legtöbb találmányt az NDK jelentette be nálunk, számsze- rint 127-et. Az NSZK 38, az USA 29, Svájc 23, Fran ciaország 20, Anglia pedig 19 szabadalomra kért védelmet. Érkeztek azonban találmányi bejelentések Indiából, Iránból, Izraelből, Portugáliából, Spanyolországból és a Délafrikai Unióból is.

A bejelentett hazai szabadalmakból 394-et fogadtak el eddig. A találmányok jól mutatják az egyes iparágak fejlődését, előretörését. A legtöbb találmányt, száztizenkettőt a vegyiparban nyújtották be, illetve fogadták el. Az elekneäd személy szerint Jelelnie.

A cikik megjelenése után az 1014/63. számú kormány- határozatnak megfelelően felkértük a Könnyűipari Minisztérium illetékeseit, vizsgálják meg az abban foglaltakat és tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Bár a kormányhatározat harminc napon belüli válaszadásra kötelezi a minisztériumot, választ a mai napig nem kaptunk. Történt azonban más.

A bírálat elhangzása után, az összegyűjtött terhelő adatok alapján Bíró András ellen rendőrségi vizsgálat indult, melynek során azonban a felsorolt vádak alaptalannak bizonyultak.

A nyomozás ideje alatt Bodóczy Sándor utasítására a Bíró által vezetett raktárban rendkívüli leltározást tartottak. A leltározást szabálytalanul folytatták le, ezért az Bíró Andrásra terhelő, hamis eredtrotechnikai jellegű szabadalmak száma 65, a gyógyászati találmányoké lsedig 26. A műszeriparban 23, a földművelés és az erdő- gazdaság területén 19 találmányt fogadtak eL

Harmincegy

előadás

másfélezer

hallgatóval

A TIT a most véget ért népművelési évadban a természettudományos tantárgyakból harmincegy, konzultációval is felérő előadást szervezett, amellyel a dolgozók iskolájában járók segítségére kívánt lenni:

A TIT megyei szervezeténél elmondották, hogy ezt a kezdeményezést 1964— 65-ben tovább kívánják fejleszteni. Különösen a kémia, fizika, matematika tárgykörében növelik az előadások számát, figyelembe véve a dolgozók általános, illetve középiskoláinak követelményeit:

ményt szült. Később a leltározás eredményét a vállalat vezetőségének meg kellett semmisíteni. Ez a leltározás 20 000 forint kárt okozott a vállalatnak. Véleményünk szerint ez a leltározás a bírálat megtorlásának safadékából történt.

Az üzem párt-végrehajtó bizottsága vizsgálatot tartott -i fenti ügyben. A végrehajtó bizottság a vb titkárát és az illetékes gazdasági vezetőket bízta meg, vizsgálják ki, mennyiben igazak és jogosak a Bíró András által elmondott észrevételek. Ez a vizsgálat nem történt meg, s ezért Márton elvtárs, a vb titkára is elmarasztalható, de a felelősség ezért elsősorban Grosz István vezérigazgatót, illetve Bodóczy Sándor főmérnököt terheli.

Az ügy egyik ágának lezárására a napokban a III- as alapszervezet taggyűlésén került son Bíró Andrást a koholt vádak alól a párttagság előtt is felmentették, becsületét helyreállították. Nem hallgatták el azonban hibáit sem, amit sajnos, az utóbbi hónapokban ő maga még tovább tetézett azzal, hogy a vizsgálat elrendelésekor mélységesen megsértődött* s öt hónapon át a taggyűlésekre sem járt el. Ezt felrótták neki az alapszervezet tagjai és elitélték magatartásáért. Ezen a taggyűlésen már egybehangzóan felsorolták azokat a hibáit is, amit meglehetősen arrogáns hangneme, magatartása miatt előzőleg sokszor lenyeltek az alapszervezet kommunistái. Azt, hogy nem egyszer önkényesen intézte a pártalap- szervezet ügyeit, a vezetőség és a tagság véleménye nélkül is döntött kérdésekben. Nem hallgatták el azt sem, hogy olykor gorombán bánt munkatársaival:

A kollektíva — ha késve is — pótolta régi mulasztását. Az alapszervezet tagjai nagyon emberségesen, mégis nagyon keményen bírálták Bíró Andrást: Ugyanakkor azt is lehetővé tették, hogy jóvátegye hibáit, mert bár titkári funkciójából leváltották, az alapszervezet vezetőségének tagja maradt.

Az események ilyen alakulásával Bíró András ügye lezárult. Hátra van még azonban annak tisztázása, hogy mennyi helytálló abból a bírálatból, amit Bíró András az emlékezetes vb- ülésen elmondott a szakemberek foglalkoztatottságáról, a termelési tanácskozásokról, egyes vezetők

— köztük Bodóczy Sándor

— gorombaságáról. A jelekből úgy tűnik, hogy az időközben Bíró András ellen indított rendőri eljárás erről elterelte a figyelmet: Véleményünk szerint az ügyben a vállalat párt- és gazdasági vezetői erélyte- lenséget tanúsítottak, húz- ták-halasztották az ügy lezárását.

Reméljük, most már a Könnyűipari Minisztérium illetékes vezetői is eleget tesznek az említett kormányhatározatban foglalt kötelezettségűknek — annál is inkább, mert a felsorolt észrevételek az üzem gazdasági vezetésének megjavításával kapcsolatosak;

Ugyancsak hátra van még annak tisztázása, hogy a Bíró András ellen koholt vádakért illet-e valakit fe- lelősségrevonás. Reméljük) mindez rövidesen megtörténik, mert csak így várható, hogy a Tisza Cipőgyárban hónapokkal ezelőtt keletkezett vihar végleg elüle iöna

Akkor, 1944 nyarán, ezért teríthették le a csendőrgolyók.

Ha röviden kellene felelni arra, mit tartunk élte legmaradandóbb tanulságának, azt kellene felelnünk, amit a párt mondott róla gyászjelentésében: Ügy halt meg, ahogv élt harc közben.

Akkoriban már nem bizonyult egymagában elegendőnek az ellenállás semmilyen, korábban bevált formája. Az ellenség mögött folyammá tagadt a kiontott vér, a Szovjet Hadsereg és a szabadságukért harcoló népek csapásai alatt a fasiszta fenevad eszeveszetten öriöngött pusztított, rombolt, gyújtogatott. Ságvári szóban és írásban hirdette, szervezetileg is előkészítette a küzdelem új formáját, a fegyveres partizánharcot. Azok közé tartozott, akiknél a szavak mindig egyeztek a tettekkel, akik. ha seregüket harcba vitték, ők maguk mindig az első vonalban voltak. Sáavári azt

vallotta, hogy megtagadni a fasiszta parancsok végrehajtását már nem elegendő, amikor azt mondta, már kevés, ha csupán a kiürítési utasításoknak nem teszünk eleget, már támadni kell: s ezért nem engedelmeskedett maga sem, a megadásra felszólító parancsnak, nem mérlegelte, mentheti-e életét másképpen — kezében eldördült a fegyver.

Ahogy élt, úgy halt meg: harc közben. Ahogy beszélt, úgy cselekedett — mondhatnánk összefoglaló tanulságként:

S ennek nemcsak akkoriban volt jelentősége. A tanulság kézenfekvő: az igazi hazafiság, az igaz emberség, a nép ügyének fenntartás nélküli, őszinte szolgálata ma sem jelenthet mást, törhetetlen helytállást, elvhűséget, életre szóló elkötelezettséget; Örök példa erre Ságvári Endre gazdag élete és hősi halála:

Vadász Ferenc

Fél év alatt