Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-25 / 173. szám

i 964. július 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1 Befőzés Alkoholmentes hűsítők Sárgabarackbefőtt nyersen A kemény, ép sárgaba­rackot meghámozzuk, ket­tévágjuk és Sizitára téve kissé megkénezzük. Há­romszor váltott ecetes vfz- zel alaposan kimossuk, majd egyenként kristály- cukorba hentergetjük. Üve­geidbe rajuk és az üveg te­tejére késhegynyi szalicilt szórunk. Lekötve végleges helyére tehetjük a kamrá­ba. Ne féljünk a kénezés- től. a gyümölcs vitamin­tartalmát nem bántja, izét — ha valóban jól átmos­suk az ecetes vízzel — nem rontja el. Gyümölcslé, cukor nélkül Bármilyen gyümölcsöt jól összezúzunk tiszta fa­kanállal. Azután főni tesz- szüik annyi vízzel, b''-" legalább két ujjnyira el­lepje. Teljesen péppé főz­zük. Amikor megfőtt, tiszta ruhán át lecsepegtetjük, de ne nyomkodjuk ki. A le­csepegő levet száraz üve­gekbe tesszük, erősen le­zárjuk és a forrástól szá­mított 25 percig főzzük, wűvös helyen tároljuk Tök eltevése i tököt legyaluljúk, kis- 3C megsózzuk, aztán a sóból kicsavarjuk, üvegekbe rak­juk és a következő levet öntjük rá: két rész vízhez egy részt ecetet, kevés cuk­rot veszünk. Felforraljuk, majd levesszük a tűzről, a tökre hidegen öntjük. Az üvegeket erősen lezárjuk és a forrástól számított 30 -'ércig gőzöljük. Mokka-jéfkrém csokoládé­val (Ausztrál recept 6 személy­re) Három evőkanál kakaót simára keverünk 6 evőka­nál cukorral és kevés víz­zel sűrűre főzzük. Hozzá­adunk 1 evőkanál kávé­aromát, 5 csésze jégbehű- tött tejet és az egészet jól összerázzuk. Behűtjük, majd minden pohárba 1-1 gombóc fagylaltot teszünk és a csokoládékrémet rá­öntve, még egyszer alapo­san felkeverjük; Citromfizz Egy tojásfehérjét 1 cit­rom levével, 3 dkg porcu­korral és 3 csepp rumaro­mával síhakerben összeráz­zuk, hasaspohérba töltjük, jéghideg szódával felen­gedjük és szalmaszállal kí­náljuk; Ha nem elég hi­deg a szódánk, jégkockát is dobunk bele; Aranyfizz Egy tojássárgáját 1 cit­rom levével, 3 dkg porcu­korral és 5 csepp gin-aro­mával shakerben összeráz­zuk és a fenti módon szó­dával felengedve kínáljuk. Bronzfizz Az aranyfizzhez hasonla­tos módon, de rum-aro­mával készül HÉTVÉGI HÁZ ban lehet felépíteni és beren­dezni egy weekendházat. Mi is kell egy hétvégi ház­ba? A mellékhelyiségekről (mosdó, esetleg zuhany, WC) nem beszélve — ezek termé­szetesen megvannak — a leg­fontosabb helyiség a lakótér, amelynek egyszerre kell há­lószobának, étkezőnek és nappali szobának lennie. Ha nincs rá mód, hogy a fekvő­helyeket függönnyel leválasz­vagy a gyerekek részére emeletes ágyat beépíteni. Az étkezőhely kérdését a legegy­szerűbben úgy oldhatjuk meg, ha a fekvőhelyek jegy részét ülőhelynek is felhasználjuk, mégpedig úgy, hogy előttük helyezzük el az étkező asztalt és a székeket- — Az ét­kező széken kívül — ami le­het támlásszék vagy ülőke (1. ábra) — fontos kelléke a hét­végi háznak a pihenő karos­szék vagy felevő szék. Ezeket akár a házon belül, akár a teraszon, vagy a kertben is használhatjuk. Ügy kell te­hát megválasztani kis há­zunk bútorait, hogy szerkeze­tük egyszerű, anyaguk pedig könnyen tisztítható, mosható és a környezethez illő legyen. Ilyen anyag például a má­zolt vagy testetlen fenyőfa, Fémvázas ülőbútorunkhoz gömbcsövet vagy lapos vasat használjunk tetszés szerinti színű kalapácslakkozással. — Bevonható anyagnak külön­böző színben kapható a pony­vavászon, de használhatunk hevedert vagy különböző mű­anyagokat is. Ezenkívül min­dig divatos marad a nádfo- natos bútor melyek a legkü­lönbözőbb formában megvá­sárolhatók. A ruhák és a különböző használati tárgyak számára legcélszerűbb a szekrényt ugyanúgy, mint a főzőfülkét beépíteni. Es ezek után már csak néhány színes függöny, kis asztalka, pár darab polc, kertbe leszúrható pohártartó- állvány, no meg egy-két vi­rágtartó szükséges, hogy ked­vesebbé, barátságosabbá és otthonosabbá varázsoljuk hét­végi házunkat. Igen egyszerű házilag is felépíteni egy kis hétvégi nyaralót. Ma már számtalan olyan korszerű terv között válogathatunk, amelyek se­gítségével a lehető legolcsób­tott fülkékbe helyezzük el, ezek a család, a nyaralók lét­számától függően igen tete- temes helyet foglalnak el a lakótérből. Ezért sokkal cél­szerűbb felcsapható ágyat, — «liuiitWiiiitiiHiiiininiHlHltiluiHiHliiiHitiiiiiiiiHiiiiiinniiiiniiiilimilHKUHiiiiitiiHntiiiiiiiMiuinniiiiiiiiiiimni'ilHiiiiifiinHiniiiiitsiiiuitniiiimiiMiiiiiiniHiimiiiinHiiiiniirfnmTKiiiiiiiw A NO NYÁRI RUHATÁRA 1. Kockás lenvászon princessz ruha fehér betéttel 2. Csíkmintás kartonblúz, ellenkező irányú csík be­állítással. 3. Kockás lenvászonruha ferde pánt díszítéssel 4. Apró kockás kartonruha, ferde irányú betéttel, fehér fodorral 5. Vállp.intos, mintás kartonruha 6. Vászon blazer, tűzés díszítéssel 7. Csíkos kartonruha beszabott vállal 8. Vászon nadrág KERESZTREJTVÉNY Vízszintes: 1. Üjságíró. 7, Megelégel. 8.Fotó. 9. Német névelő. 11, Idős — rövidítése. 12. Állati lakás. 14. Sportfogadás, 16. Műanyag. Függőleges: 1, Tornaszer. 2. Izomsza­lagja. 3. Indíték. 4, Legelő. 5- Takarékpénztár rövidítése. 6. Univerzális mosószer. 10. Fa­nyar erdei gyümölcs. 13, Ez befolyásolja a vízsz, 14. sz, eredményeit. 14, Kettősbetű, 15. Állóvíz, Megfejtésül küldjétek be a vízszintes 1-est, 16-ost és a függőleges 6-ost, Beküldési batáridő: július 29. Múltheti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: gyümölcs, szóda, szalma. Könyvjutalmat kapott: Varga Erzsébet, Kis­újszállás. (A könyvet postán küldjük el.) FICSERI VACSORÁJA Ficseri reggel óta ott gubbasztott a családi fészek melegében, aztán ásítozni kezdett, s mert az üldögélést álmosítónak és unalmasnak találta, fölegyenesedett, és szárnyait lustán emelgetve azon kezdett tűnődni, mi lenne, ha délig, míg szülei oda lesznek, megtanulna repülni. — Hát mi lehetne? — pislogott szaporán. — Leg­feljebb alaposan megtörnöm a gyomrom legyecskéveL bogaracskával. És alighogy ezt kigondolta, máris ott egyensúlyo­zott ügyetlen szárnyaival a küszöbük peremén. Csetlett- botlott, erőlködött, csakhogy a szárnya nem engedelmes­kedett. Ahányszor megemetíntette, annyiszor esett visz- sza a fészekbe. — Ezt azért mégsem hagyom — tápászkodott fői már vagy ötödször és haragjában hatodszor is neki­rugaszkodott a párkánynak. — Mit csinálsz mit csinálsz? — kérdezte ijedten az éppen hazaérkező fecske anya. — Civik, civik, mért nem repülhetek én is egy ki­csit? — kérdezte Ficseri duzzogva, és ahelyett, hogy elfogadta volna a feléje nyújtott gilisztapecsenyét, a kü­szöbhöz állt, ahonnét sóhajtozva tekintgetett a kéklő messzeség felé. — Mikor lehetek már a levegő ura? — Csak várj türelemmel, csak várj türelemmel — intette le fecske anya, és szárnyával óvatosan bizton­ságba terelte fiát. — Tessék, itt van ez a finom ebéd. fogyaszd el egészséggel, mert holnap nagy munka vár ám rád: repülni tanulsz. — Nem szeretem a gilisztapecsenyét, rágós — fin- torgott Ficseri. Fecske anya pedig azt gondolhatta: hát, ha nem szereted, nem eszed. Nem erőszak a gilisztator. És ezzel volt pecsenye, nincs pecsenye. Ficseri ekkor már bezzeg kapott volna szívesörö­mest a giliszta után, de mihaszna, mikor abból egy mákszemnyi nem sok, de még annyi sem maradt. — Most pedig — törölte meg illedelmesen csőrét e9V tollpihe-szalvétába fecske anya —, én elrepülök apád után, legyecskét fogni vacsorára. , — Csak vacsorára? — görbült le keservesen Ficseri szaja. — Messziről hoztam az ebédet, neked pedig nem kellett. Így tehát megvárod szépen a vacsorát. Aztán míg én oda leszek — hagyogatott fecske anya —, vi­gyázz ám magadra. Ne állj ki az ajtóba, mert nem tudsz még repülni és könnyen leeshetsz. A szomszédokat se zavard kiabálásoddal, de főleg a macska figyelmét ne vond magadra. Ezzel huss, kirepült az ajtón és egykettőre eltűnt a messzeségben, mintha otthon se lett volna. Na, most mit csináljak? — kérdezte magában suta kis szárnyait szétterjesztve Ficseri. — Hm. Még éhen pusztulok vacsoráig. Azért is megtanulok repülni1. És a következő pillanatban már újból ott billegett nagy bizonytalanul a párkányon. Lihegett, pihegett, a szárnyát is meg-megemelintette egy kicsit. Hanem azok a szárnyak járatlanok voltak még a repülés tudomá­nyában, és ráadásul olyan suták, hogy még az egyen­súlyozáshoz sem értettek. Tapasztalhatta is hamarosan Ficseri, mert alig kísé­relte meg a repülést egyszer-kétszer, máris elvesztette egyensúlyát és mielőtt bármiben is megkapaszkodhatott volna, előre billent s már zuhant is lefelé a mélybe, onnan is egyenesen egy kisfiú tenyerébe. — Ö, te szegény kis fecske — simogatta meg gyön­géden a kisfiú Ficseri riadt fejecskéjét. — Hová igye­keztél? Hiszen még repülni se tudsz? — Vissza, vissza! — tátogott kétségbeesetten Ficseri s ijedtében, hogy most már vége az életének, még a hideg is kilelte. A kisfiú, bár nem tudott fecske nyelven beszélni> azt azért mégis megértette, hogy Ficseri megbánta köny- nyelműségét, és haza akar menni, vissza a családi fé­szekbe. — Na, gyere te kis légypusztító, hazaviszlek az ott­honodba — mondta, s egy létrát keresett. — De ha mégegyszer könnyelműsködsz, könnyen a macska lako­mája lehetsz. — Cvikk, evikk! — kiabálta már a fészekből hálá­san Ficseri, ami fecske nyelven bizonyára annyit jelen­tett: köszönöm, köszönöm! Mikor este megérkeztek a fecske szülők, volt miről mesélni Ficserinek! Na, de amit ezután kapott, vacsora helyett, nem is dicsekedett el vele soha senkinek.

Next

/
Thumbnails
Contents