Szolnok Megyei Néplap, 1964. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-03 / 128. szám

Világ proletárjai egyesüljetek / m e mm [A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG is A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 128. szám. Ara 50 iiilór 1964. június 3* szerda, Zöldborsó-szezon c Megérett a korai cseresznye — Export Ausztriába Megyénk homokos és me­legebb talajain beérett a borsó. A termelőszövetke­zetek és háztáji gaadasá- >» gok százhetven vagon tor­séra kötöttek szerződést a szövetkezetek értékesítő központjával. Vezseny, Ho­mok és Tiszajenő környé­kéről hétfőn 50 mázsa zöld­borsót szállítottak a szol­A szerkesztőség postájából Inkább késsenek rfp Húszévesek Megkezdődött a TIT IV. országos küldöttgyűlése neki telepre. Ugyancsak ekkor indították útnak az első exportszállítmányt Ausztriába. A nagykörűi, csépaí és abádszalóki gyümölcsösök­ben megkezdték a korai cseresznye szedését, amiből már nemcsak a megye pia­caira, hanem a fővárosiaké­ra is jutott. J A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében kedden megkezdődött a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat XV. országos küldöttgyűlése. Kazalban a lucerna első termése A kunhegyesi Vörös Ok­tóber Tsz-ben, amikor el­érkezik a takarmány beta­karításának ideje, minden­kinek az a gondja, hogy minél gyorsat ben, jó minő­ségben kazalba kerüljön a termés. Az idén még gondosab­ban készültek a lucerna első kaszálására, behor- dására. Most próbálják meg a már több helyen sikerrel alkalmazott hideglevegős szárítást. A 460 hold lu­Véradók s akiknek segítenek Beszélgetés a véradó állomás vezetőjével A kórházban a megyei véradó állomás előtere zsú­folva van várakozókkal. Többnyire nők. — Itt térítésért adnak vért — mondja dr. Kun Ákos, az állomás vezetője. Az intézet eddigi tevékeny­ségéről, s a tervekről be­szélgetünk. — A Szolnok megyei véradó állomás 1954-ben alakult. Évente hat-hétszer is kértünk vért — akkor még csak térítéssel —, s ez elég nagy megterhelést okozott az embereknek. — Debreceni kezdeményezés­re indult hazánkban az in­gyenes véradás. Szolnok megyében 1960-tól szerve­zünk térítés nélkül, közö­sen a Vöröskereszttel. Tőle nagyon sok segítséget ka­punk. ám sajnos nem mondhatjuk el ugyanezt az egészségügyi szakszervezet­ről. — Az idén ötezer liter vért gyűjtünk. Az a célunk, hogy minél többen térítés nélkül segítsenek, idén a tervek szerint 64 százalék­ban. A megye városaiban, községeiben, üzemekben, állami gazdaságokban, ter­melőszövetkezetekben ösz- szesen 65 helyen szerve­zünk kiszállásos vérvételit — Áprilisban Cibakházán és Nagyréven, a tsz-ek és a gépjavító állomás dolgo­zód 72, Jászalsószentgyör- gyön 41, Tiszakürtön, Ti- szainokán , és Cserkeszöllőn csaknem 75 liter vért ad­tak. Igen jól sikerült a csépai—szelevényi—tisza- sasd véradó nap is. Május utolsó hetében Martfűre vittük él a nagyobb szol­noki üzemék felelőseit ta­pasztalatcserére. Június 10-én itt nálunk a kórház és a rendelőintézet orvosai, ápolói adnak vért. Kis szemléltető tábla mu­tatja a vérátömlesztések számát: 10 éve csaknem 4000, tavaly pedig már 11600 esetben tudtak azonnal segíteni. — És használunk vérké­szítményeket is, például a plasmát, égetett betegek gyógyítására, koraszülöttek­nél, gyengén táplált és rosszul fejlődő csecsemők­nél, shockos megbetegedé­seknél. — A közelmúltban kel­lett-e sürgősen segíteniük7 — Áprilisban a szapár­falui bölcsődében kanyaró- járvány volt. Plasmát küld­tünk: meggyógyultak a gyerekek. Nemrégiben vi­dékről hoztak egy 15 éves kislányt. Baleset következ­tében veserepedés. Az uro­lógiai osztályon 5 és fél liter vért kapott, sikerült megoperálni. — Tárcsázza az urológiát, érdeklődik a kislány iránt, s hallom én is a kagylóból: — Most már egészen jól van. Fel­kel, sétálgat. — Tavaly a szülészeten és a tüdőkórházban is lé­tesítettek vér-raktárt. A pásztori zált plasmát Pes­ten készítik. Idén szeret- nők ellátni ezzel a mentő­állomásokat és a szülőott­honokat. A mentők kikép­zése már megkezdődött. “• Tudományos munká­val te foglalkozunk. Egyik orvosunk a belosztáiyon dolgozik s tanulmányozza a vérképzőseervek megbe­tegedéseit. Orvosokkal, ápolókkal rendszeresen to­vábbképző és transzfúziós tanfolyamokon veszünk részt — Először szervezik meg június végén Kőszegen a véradók 3 napos országos találkozóját. A térí+Aq nél­küli véradásban elért ered­ményeinkről szeretnénk itt beszámolni, cérna termését másfél hét alatt levágták, behordták s két kazalban az új mód­szerrel szárították. Most a fogatosok, a gépjárműveze­tők, a széna betakarítását végző szövetkezeti gazdák a vezetőkkel együtt öröm­mel nyugtázhatják, hogy kiváló minőségű szénát nyertek az első kaszálásból. Mintegy két hét múlva kasza alá érik a lucerna második termése, amelyet szintén hideglevegős szárí­tással tartósítanak. MEGKEZDŐDÖTT A MÁSODIK KASZÁLÁS A mezőhéki Táncsae^ Tsz egy-egy üzemegységében több száz hold lucerna várt betakarításra. Az I-es üzemegységben pl. 500 holdról vágták le, gyűjtöt­ték fel és hordták be a szérűskertbe a termést. — Hat fűkasza, tíz lófogat, három vontató hat pótko­csival és három tehergép­kocsi állt rendelkezésére a betakarítást végző gazdák­nak. A szérűskertben a két kazalba rakott lucernát hideglevegővel szárítják. A gazdaság Il-es üzem­egységében tegnap hozzá­fogtak a második kaszálás­hoz. Három fűkasza vágja az újra sarjadt, megnőtt lucernát. Néhány nap múl­va az I-es üzemegységben is megkezdik a második termés betakarítását. Agasokon és ventillátorok SEGÍTSÉGÉVEL SZABAD a lucerna A mesterszállási Úttörő Tsz-ben május 20-ra le­tudták a 420 hold lucerna és 80 hold vöröshere első kaszálását, behordását. — Mindössze hatvan hold ter­mését vágták kézi kaszával, a többit géppel. A behor- dásnál hat Univerzál trak­tor és negyven lófogat, s az ehhez szükséges munka­erő serénykedett. A hagyományos szárítási módszer mellett mintegy hatvan hold termését ága­sokon, if zázhart’dn*—száz­negyven hold termését pe­dig ventillátorok segítségé­vel hideglevegővel kazal­ban szárították. Jelenleg a második nö­vésű, igen szépen fejlődő lucernát és vörösherét ápol­ják. Saját növényvédő gé­pükkel porozzák a táblá­kat, amelynek második ter­mését másfái hét múlva VAN DOLGA A KASZÁSOKNAK Nem sokáig voltak szeg­re akasztva a kaszák az abaüszalóki Aranykalász Tsz-ben sem. A lucerna első kaszálásában, gyűjté­sében mintegy százötvenen vették részt Holnap pedig a hetven holdas vöröshere táblába állnak bele a ka­szások. A tanácskozáson részt vett és az elnökségben fog­lalt helyet dr. Köpeczi Bé­la, az MSZMP Központi Bizottsága kulturális osztá­lyának vezetője, dr. Erdey- Gruz Tibor, a Magyar Tu­dományos Akadémia fő­titkára, Molnár János mű­velődésügyi miniszterhe­lyettes. Ugyancsak az el­nökségben foglaltak helyet a társulat meghívására ha­zánkba érkezett külföldi vendégék. A tanácskozást, amelyen több mint 400 küldött vesz részt, dr. Törő Imre aka­démikus, a TIT elnöke nyi­totta meg. Bevezetőben reményét fejezte ki aziránt, hogy tanácskozásuk és a TIT legközelebbi teendői­ről hozandó határozatuk nagyban hozzájárul egész népünk művelődésének to­vábbi fokozásához. Ezután megválasztották a küldöttgyűlés munkabi­zottságait, majd dr. Nagy László, a TIT főtitkára tar­totta meg a társulat or­szágos elnökségének — az 1961—63. években végzett ismeretterjesztő munkáról — írásban közzétett jelen­tését kiegészítő beszámoló­ját. * (Munkatársunktól) Szinte nincs is itt szük­ség az elnökség asztala fölé erősített jelmondatra: „Tu­dománnyal a népért!”. Az Akadémia nagyterme úgyis ezt sugározza hangulatában a korinthoszi oszlopfőkkel díszített vörös márvány­oszlopok méltóságteljes pompájával, a freskókkal, a tudományokat jelképező szobrokkal. Ebben az ünnepélyes kör­nyezetben 400 ember gyűlt össze, hogy számot adjon hogyan látja az ismeret- terjesztés helyzetét, hogyan képzeli el az ismeretter­jesztés jövendőjét. Nagyon érdekes volt, ahogyan a helyek megtalálása után a hivatalos megnyitóig, majd a szünetben heves vitát folytattak a megyék kül­döttei a módszerekről. És a „kisparlament” ezután odáig ment, hogy előkerül­tek a jegyzetfüzetek és sorra bekerültek a Győr- Sopron megyeiek tapaszta­latai a komplex módsze­rekről, egy Heves megyei járási TIT-titkár javaslata a tv bekapcsolására az ismeretterjesztésbe. A tudományos élet ki­magasló egyéniségei is ta­lálkozót adtak ebben a kör­ben. Mint az egyik újsgíró kolléga megjegyezte, ha a Kossuth-díjak világítaná­nak, most ünnepi fényben fürödne a nagyterem. Ott láttuk Kovács Máté pro­fesszort, a könyvtártudo­mány jeles művelőjét, dr* Törő Imrét, a világhírű orvostudóst, a folyosón lát­tam egy pillanatra Rad- nóthy László filmrendezőt és még sok neves képvise­lőjét a tudományos, kul­turális életnek. Öszszakálú, érdekes fejével f eltűnte Btraub Gyula professzor, a veszprémi egyetem rek­tora. * A Szolnok megyei kül­döttség is sok tapasztalatot szerzett; Garadnai Tibor, a kunszentmártoni járás TIT titkára jegyezget és élénk figyelemmel kíséri a fel­szólalásokat. • A sláger a mezőgazda­ság. Szinte minden felszó­laló erTől beszél. Az derül ki, hogy az ismeretterjesz­téssel foglalkozó értelmisé­giek mélységes felelőssé­get éreznek a mezőgazda- sági szakismeretek növelé­séért, a helyes szemlélet kialakításáért; Az is igaz, hogy sokan olyan területre kalandoznak, ami már nem a TIT-re tartozik. Dehát a lelkesedés nem ismert a korlátokat * Szorgalmasan dolgoznak a különböző bizottságok, elsősorban az alapszabály módosító bizottság. Arról van szó ugyanis, hogy a TIT a népfront égisze alatt folytassa a jövőben működését. A szervezeti Set felélénkülését, a TIT és a tömegek kapcsolatá­nak szorosabbra fonódá- sát várják sokan ettől az intézkedéstől: Á repülőgépes növényvédő szolgálat tavaszi zárszámadása Megkezdődött a rixs vegyszeres gyomirtása Szénabewmarteáa a jászberényi Vöresesiilag Xsz-ben Mezőgazdasági nagyüze­meink hűséges segítőtársai, a repülőgépek befejezték a tavaszi munkaszezont. Több mint harmincezer hold ga­bonavetést fejtrágyáztak, 17 000 hold búzára perme­tezték ki a vegyszert, a Ti­szazugban és Nagykörű kör­nyékén mintegy 3000 hold gyümölcsöst részesítettek növényvédelemben. A gépek a tavaszi tenni­valók befejezése után sem tértek pihenőre. Kisújszál­lás és Karcag határában két repülőgép kering a szé­pen fejlődő cukorrépatáb­lák felett. Az idén első íz­ben a kapásnövényekre is szórnak műtrágyát — repü­lőgépről. A napokban felülvizsgál­ták a rizstelepeket is. A kakaslábfű 2—4 leveles ál­lapotban van, tehát elérke­zett az ideje a gyomirtás­nak. Két repülőgép most a rizstáblákra hinti a külföld­ről importált vegyszert. A kéttagú „légikötelék” terv­szerűen, gyorsan dolgozik. Délelőtt még a Palotás Állami Gazdaság földjei felett keringtek, délután pedig a Tiszasülyi Állami Gazdaság rizstáblái felett»

Next

/
Thumbnails
Contents