Szolnok Megyei Néplap, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-17 / 114. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1964- május 1%. A béke és a népek közötti barátság szolgálatában ECV HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN rtár a tél egyáltalán D nem jelentett holt­szezont a nemzetközi poli­tikai élet turistaforgalmá­ban, mégis a tavasz és kü­lönösen az elmúlt hét a külpolitikai jellegű utasfor­galom erős fellendüléséi hozta magával. Hogy csak a legfontosab­bakat említsük: Hruscsov elvtárs az Egyesült Arab Köztársaságba utazott a szovjet segítséggel épülő asszuáni gát elkészült első szakaszának felavatási ün­nepségére. Odaérkezett a Szovjetunióban és más szo­cialista országban tett lá­togatása után Ben Bella algériai és Szalal, jemeni elnök is. Walter Ulbricht, a német államtanács elnö­ke magyarországi látogatá­sáról tért vissza hazájába, Anasztáz Mikojan pedig, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa küldöttségének élén a japán parlament meghívá­sára Tokióba érkezett. Ugyanebben az időszak­ban a NATO hatalmak külügyminiszterei Hágában gyűltek össze ellentéteik megvitatására. McNamara, az Egyesült Államok had­ügyminisztere meglehetősen eredménytelen látogatást tett Bonnban, hogy segít­séget kérjen az Egyesült Államok dél-vietnami ká- tonai akcióihoz, majd ezt követőleg Szaigjont kereste fel, _ ahol a vietnamiakat öt-tíz évig elhúzódó háború reményével biztatta. Dun­can Sandys brit nemzet- közösségi és gyarmatügyi miniszter, miután három napot töltött Dél-Arábiá- ban, szerdán tért vissza Londonba, ahol a kormány nemzetvédelmi bizottsága előtti jelentésében a kato­nai erőfeszítések fokozását sürgette a szabadságharco­sok ellen. Az utazás, a turisztika, történjék bármely szinten — egyszerű turistától az államfőig — egymás jobb megismerését, a népek kö­zötti szorosabb kapcsolatok kiépítését szolgálhatja. Tör­ténhetnek azonban utazá­sok más, kevéssé nemes célok érdekében is. M békét, a népek kö­” zötti barátságot szol­gálja Hruscsov egyiptomi útja, hasonlóan az első csoportban felsorolt többi utazáshoz; A New York Herald Tribune többek kö­zött így ír erről az utazás­ról; „Asszuán nem az egye­düli szovjet létesítmény, amely most készül Egyip­tomban. Egy hat évvel ez­előtt aláírt egyezmény ér­telmében harminchat szov­jet ipari létesítmény épül, nyolcvan százalékuk a ne­hézipar keretében. A léte­sítmények elkészülte után több mint húszezer egyip­tomi jut munkához ebben az országban, ahol nagy a munkanélküliség”. Más he­lyütt pedig így ír a lap: ..Amikor Hruscsov részt- vesz az asszuáni gát fel­avatási ünnepségein, rá­mutathat e nagyarányú terv első eredményeire és kijelentheti: Nézzétek se­gítettünk Egyiptomon, tá­mogatjuk a gazdasági füg­getlenséget, segítjük a nemzeti függetlenséget. Konkrét segítséget nyújtot­tunk, nem pusztán jelsza­vakat- Ez az ésszerűség út­ja!" — A tömböket gya­nakvóan figyelő fejlődő or­szágok pedig a Szovjetunió jóakaralú bizonyítékának tekintik az Asszuánban — szembetűnő feltételek nél­kül — nyújtott pénzügyi és műszaki segítséget"; A New York Herald Tri­bune elismerő szavai mö­gül lehetetlen nem kiérez­ni bizonyos nosztalgiát, különösen akkor, ha figye­lembe vesszük, hogy a nyugat* —*Kv*+«;óoosek©t milyen nagy mértékbe« kompromittálja Anglia ha­gyományos gyarmati mód­szerekkel és valamivel korszerűbb fegyverekkel vívott háborúja a dél-ará- biai föderáció szabadság- harcosai ellen. Az angol olajtársaságok arábiai profitjai, a brit imperializmus távol-keleti stratégiai érdekei forognak kockán a délarábiai báb- államszövetség fennmara­dásával vagy bukásával. Bár a harcok inkább az angol hadügyminiszter je­lenlétét tették volna indo­kolttá az államszövetség­ben, mégis Sandys gyar­matügyi és nemzetközös­ségi miniszter hagyott fa­képnél Londonban két má­sik értekezletet, hogy Adenbe utazzék. Sandys utazásából arra lehet kö­vetkeztetni, hogy Anglia a súlyos helyzet miatt a ka­tonai erőfeszítések fokozá­sa mellett gyorsítani kí­vánja a látszat-független­ség megadását az állam- szövetség számára. Felte­hetően az a terve, hogy az államszövetség ENSZ-be történő felvétele konszoli­dálhatja az új állam státu­sát és ettől nemzetközileg legalizált lehetőséget remél a szabadságharcosok elleni akció számára; A New Statesman című angol lap: „Mi keresniva­lónk van Adenben” című cikkében az adeni angol po­litika megváltoztatását kö­vetelve a többi közt így ír: „Az angol politika ilyen ér­telmű megváltoztatása azon­ban nem merülhet ki ab­ban, hogy nem komázunk tovább a feudális sejkek­kel... hanem... feltételezi annak elismerését, hogy a mai körülmények között nemcsak erkölcstelen, de egyúttal lehetetlen is kato­nai támaszpontot tartani más népek területén az érintett * népek helyeslése nélkül. Mindaddig, amíg ez az alapvető szemléleti vál­tozás nem következik be, középkeleti politikánk a vi­lág szemében továbbra is az utolsó reménytelen meg­nyilvánulása marad az im­perialista uralomnak és az angol katonák továbbra is olyan ügyért fognak meg­halni, amely éppen annyi­ra mocskos, mint ameny- nyire értelmetlen”.. Az adeni angol politika kudarcai fejfájást okoznak az egész nyugati szövetség számára és a héten lezaj­lott hágai NATO külügymi- • niszteri értekezleten felme­rült és megoldatlanul ma­radt politikai, gazdasági és katonai ellentétek csak fo­kozták az égj’re nagyobb nehézségekkel küzdő szö­vetség problémáit. £ átványosan jelentkez­nek a szövetség erő­dítményén mutatkozó repe­dések a két NATO tagál­lam, Törökország és Görög­ország fegyveres erőszakkal fenyegető ciprusi vitájában. Kevésbé látványos talán, de jelentőségében semmivel sem kisebb az Egyesült Ál­lamok dél-vietnami katonai és kubai gazdasági embar­gópolitikájának ügye, ami­hez nem tudta megszerezni szövetségesei támogatását. Duzzogást váltott ki Bonn­ban is az a körülmény, hogy Berlin és Németország egyesítésének kérdésében a N ATO-államok a reális erőviszonyokat figyelembe- véve nem mutattak hajlan­dóságot agresszívabb politi­kára. Franciaország a meg­változott nemzetközi hely­zetre hivatkozva strukturá­lis változtatásokat követelt a NATO-ban, s eltökélten vitte tovább saját vonalát, ha szavakban tett is bizo­nyos engedményeket. Helytelen volna azonban abba a hibába esni, hogy a NATO válsáigát az imperia­lista agresszió teljes tehe­tetlenségeként értékeljük. Üjabb veszélyes tűzfészkek vannak keletkezőben, pél­dául Laoszban, ahol nem nehéz felfedezni a genfi egyezmények megsértői mö­gött az amerikai hírszerző szervek bátorítását, vagy nézzük a piletoni cukor­gyár ellen legutóbb lezaj­lott ellenforradalmár ku­baiak támadását — amely alig néhány nappal azután következett be, hogy az amerikai külügyminiszté­rium eljárással fenyegette meg a kubai emigránsokat, ha amerikai területről tá­madásokat intéznek Kuba ellen. A kubai elienforrada Imá­tok floridai szóvivője most nagy garral további akció­kat jelentett be Kuba el­len. Állítása szerint az el­lenforradalmárok amerikai hivatalos körök támogatá­sával működnek. Ugyanak­kor a hivatalos Amerika a nyilvánosság előtt elhatá­rolja magát tőlük. Lássuk, kinek van igaza. Vajon mi fog bekövetkezni? A szovjet segítséggel létesülő hatalmas asszuáni gátrendszer egy csoportja építésvezetőinek rw Széleskörű felháborodás a% amerikaiak újabb kubai agressziója miatt Tovább erősödnek a békés együttélés szálai Cipruson aggodalommal szemlélik a törökök akcióit A japán alsóház pénteken ratifikálta a moszkvai rész­leges atomfegyver eltiltási szerződést A felszólalók pozitívan értékelték a szer­ződést és nagy elismerés­sel nyilatkoztak a szovjet kormánynak a nukleáris háború elhárítására irányu­ló erőfeszítéseiről. • Szombaton a Külkeres­kedelmi Minisztériumban aláírták a jeleneg érvényes magyar—angol hosszúlejá­ratú árucsereforgalmi meg­állapodás második évi elő­irányzatát szabályozó jegy­zőkönyvet. Az ez év ápri­lisában Londonban folyta­tott tárgyalások eredmé­nyeként létrejött megegye­zés alapján az angol kor­mány a magyar áruk egy részénél megszünteti az ed­dig érvényben lévő bevi­teli korlátozásokat és szá­mos magyar ipari, vala­mint néhány mezőgazda- sági cikkre vonatkozóan szabad bevitelt biztosít. — Ugyanakkor a továbbra is kontingensek alapján szállí­tandó árucikkek lehetősé­gei mindkét oldalon bővül­nek. 1964-ben a kölcsönös áruforgalom közel 20 szá­zalékos növekedése várha­tó. A jegyzőkönyv rögzíti a két kormány megállapo­dását, amely szerint az ed­digi három éves árucsere­forgalmi megállapodás ér­vényét 5 évre terjesztik ki * A kubai közvéleményben óriási felháborodást keltett a pilóni cukorgyár ellen szerdáin végrehajtott ame­rikai- kalóztámadás. A Hoy című havannai lap kommentárjában meg­állapítja, hogy e gaztettért a Johnson-kormányt ter­heli a közvetlen felelősség. A moszkvai sajtót is élénken foglalkoztatja a pilóni eset. A Krasznaja Zvezda sze­rint e barbár akció azt bizonyítja, hogy az ellen- forradalmár kubai emig­ránsok a Pentagonban és a CIA-ban, az amerikai központi hírszerző ügynök­ségben lévő gazdáik utasí­tására megkezdték az úgy­nevezett kis tűszúrások po­litikáját. Ennek a taktiká­nak az alkalmazása azon­ban annak elismerését je­lenti, hogy a forradalmi kormány kubai kormány megdöntésére indítandó nagy támadások korábbi tervei kudarcot vallottak. * A ciprus külügyminisz­ter pénteken délután ma­gához kérette a török nagy­követet és átadta neki a kormány jegyzékét, amely határozottan tiltakozik Ciprus légiterének két tö­rök katonai repülőgép által történt megsértése miatt. A ciprusi kormány uta­sította ENSZ-képviselőjét, tájékoztassa a történtekről U Thant ENSZ-főtitkárt és a Biztonsági Tanács elnö­két. Rosszidesz ciprusi ENSZ-küldött a Biztonsági Tanács elnökéhez intézeti levelében hangoztatja, hogy kormánya mély aggodalom­mal szemléli a török akció­kat. Papandreu görög minisz­terelnök a NATO hágai üléséről nyilatkozva meg­állapította, hogy a Ciprus­ra vonatkozó döntést Gö­rögország sikerként köny­velheti eb Az értekezlet résztvevői ugyanis elismer­ték, hogy a ciprusi kérdés megoldása nem a NATO, hanem az ENSZ hatáskö­rébe tartozik. Ez az állás­pont megfelel a görög kor­mány nézeteinek. Az új szervezeti szabályzat elmélyíti a párton belüli demokráciát Az FKP XVII. kongresszusa A Francia Kommunista Párt XVÍI. kongresszusa szombaton megkezdte a párt új szervezeti szabály­zatának megvitatását. — A párt új alapokmányának legjellemzőbb vonása, hogy minden vonatkozásban el­mélyíti a párton belüli de­mokráciát. Minden szinten — a párt­sejttől kezdve a Központi Bizottság bevezeti a titkos választás elvét. A jelölés jelölőbizottság útján törté­nik, de valamennyi párt­tagnak módjában áll, hogy a titkos szavazás előtt ki­fejtse véleményét, sőt visz- szautasítsa egyik vagy má­sik jelöltet. A szavazás után azok a jelöltek tekin­tendők megválasztottaknak, akik a szavazatoknak több mint felét kapták. Georges Marchais a na­pirend során beszámolt a Francia Kommunista Párt belső szervezeti megerősö­déséről. A legutóbbi kong­resszus óta 16 000-ről 13 ezer 500-ra emelkedett a pártsejtek száma, a tagság 30 000-rel gyarapodott és meghaladja a 400 000-ret. Az új párttagok legtöbbje 25 évnél fiatalabb. Az utób­bi években sok fiatal kom­munista került felelős párt­funkciókba. A megyei párt­bizottságok tagjainak 30 százaléka kicserélődött a legutóbbi választásokon. A párt továbbra is arra tö­rekszik, hogy megfiatalítsa sorait — hangoztatta az előadó. Roland Leroy, a Közpon­ti Bizottság titkára a fia­talság problémáival és a Francia Kommunista Ifjú­sági Mozgalom helyzetével foglalkozott. A kínai szakadársk politikájának veszedelmes következményeiről Gus Hall, az Egyesült Ál­lamok Kommunista Párt­jának főtitkára a Worker pénteki számában közöli cikkében rámutat: vesze­delmes következményekkel járhat a kínai vezetőknek az a politikája, amellyel á fiatal, fejletlen országokat megpróbálják elszigetelni a szocialista államoktól­A kínai vezetők azokat az erőket akarják megbon­tani, amelyek lehetővé tet­ték a nemzetközi erőviszo­nyok jelenlegi kialakulá­sát, azokat az erőket akar­ják bomlasztani, amelyek a béke. a haladás és a szo­cializmus javára billentet­ték a mérleg serpenyőjét — írja HalL Ha a kínai vezetők sza- kadár politikáját siker ko­ronázná — írja végül Hall — a fiatal független orszá­gok visszakerülnének az imperializmus karmai kö­zé. Korunkban a haladás törvénye az, hogy minél erősebb a kapcsolat a munkásosztály, a szocia­lista világrendszer és as imperializmus börtönéből szabadult népek és orszá­gok között, annál hama­rabb tűnik el az imperia­lizmus és a kapitalizmus lidérce. (MTI) Érdekességek Párizs: Franciaországban nyolc középiskolát nevez­nek el Pierre De Couber- tinről, az olimpiai játékok megalapítójáról. Amellett a televízió június 17-én kü- lönadásban emlékezik meg születésének századik év­fordulójáról. Versailles: A szarvasok­ra kis rádióval felszerelt „elektronikus nyakörvet” tesznek. Ezáltal lépésről lépésre nyomon követhetik az állatok vándorlását. New York: Újszerű pa­róka, amely odatapad a helyére; „mágneses” szem- pillák, amelyek szintén ra­gasztószer nélkül tapadnak. összerakható és szétszed­hető fák, ágakkal, levelek­kel és virágokkal. A szir­modéból olyan virágokat lehet összerakni, amilyenek a természetnek soha név jutottak eszébe.

Next

/
Thumbnails
Contents