Szolnok Megyei Néplap, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-17 / 114. szám
18« május . n. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 TAVASZI SETA Kedvezőbben telelt át az állatállomány mint az előző években Az étteleltetés tapasztalataiból és az 1964. március 31-i országos állatszámlálás előzetes adataiból arra lehet következtetni, hogy a szarvasmarhatenyésztés kedvezőbb irányba változott. Az állomány ugyan még csökken, de az előző évekénél jóval kisebb mértékben. E?en belül a nagyüzemek szarvasmarhaállománya növekedett. 1964 első negyedévében 19 000-rel növekedett a borjúszaporulat. A tejtermelést illetően a hozamok növekedése lényegében ellensúlyozta a szarvasmarha- és ezen belül a tehénállomány csökkenését. Jól telelt át a sertésállomány is. A sertések száma március végén 6 400 090 volt, 17 százalékkal több a2 egy év előttinél, s a szokásosnál eltérően jóval nagyobb az előző év véginél is. Szolnok megyei termelőszövetkezeti vezetők és tagok kormánykitüntetést kaptak A termelőszövetkezetek termelési versenyében elért sikereikért a kormány és a földművelésügyi miniszter több Szolnok megyei szövetkezeti vezetőt és tagot Kitüntetésben részesített. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kaptáik: Friedrich Ferdinand, a szolnoki Lenin Tsz elnöke, Németh István, a ti- szaföldvári Lenin Termelőszövetkezet elnökhelyettese, Nagy Miklós, a tiszaföld- vári Szabad Nép elnöke, Bodócs István, a kungyalui Zöldmező Tsz elnöke, Mészáros László, a mezőhéki Táncsics Tsz elnökhelyettese és Grósz Ferenc, a jász- alsószentgyörgyi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke. A Munka Érdemrend bronz fokozatával tizenhat megyénkben termelőszövetkezeti gazdát és vezetőt tüntettek ki. Többek között Szóród Pált, a jászboldogházi Aranykalász Tsz fogatosát. Vágó Jánost, a jászalsó- szentgyörgyi Petőfi Tsz ' traktorosát, Rojkó Istvánt, a mezőhéki Táncsics Tsz párttitkárát, Siska László tiszaföldvári mezőgazdászt. A földművelésügyi miniszter a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, Kiváló Tsz- tag, Kiváló Állattenyésztő miniszteri kitüntetéseket ötvenkilenc' Szolnok megyei' tsz-tagnak adományozta és ugyancsak harminc szövetkezeti dolgozó kapott miniszteri elismerő oklevelet. A kitüntetéseket szombaton a termelőszövetkezetek ünnepi közgyűlésein adták át az ország és a megye vezetői. Zagyvarékason pedig a következő szombaton tartandó ünnepségen osztják ki a kitüntetéseket. BUDAPESTRŐL Bánhalmára Néhány hete t?j, fiatal állatorvos járja a Középtiszai Állami Gazdaság bán- iialmi üzemegységének földjeit, látogatja istállóit- Több esztendei budapesti praxis után jött le vidékre: Az okokat kutatva ifjú eríelmiségieink új szinpa- tikus vonását fedeztük fel dr. Szentpétery Lászlóban* Hallottunk már sok esetről: lement vidékre, mert néhány évig vagánykodni akar. Vagy: fogadtak abban, hogy a pesti ember ,,képes” elviselni néhány hónapot vidéken is. A kuriózumokon kívül persze akadnak egyszerűbb, hétköznapi ösztönzők is. Ezek: a lakás, a tisztesebb dotáció- Szentpétery László harsogás nélküli portréjából más víláglik ki. A fizetést illetően nem panaszkodhat; osztályvezető volt a Kőbányai Gyógyszerárú- gyárban. Lakásgondja sem volt, mert anyósa ottont nyújtott családjának. Dehát akkor mi vonzotta dr. Szentpétery Lászlót vidékre? Erre ő maga egyszerűen válaszolt; — A vidék. Tréfásan fejtegette a fiatal állatorvos: ■ — A flaszteren egyre ritkábban sétálnak kecskék, tehenek, juhok. A gyógyító orvosi hivatás belső kényszere arra ösztökélt, hogy lemenjek a „forráshoz”, Ezt a „forrást” nem értem azonnal, de felötlik bennem néhány sejtés a hivatásszeretetről. Mondhatná valaki: nem nagy dolog egy állatorvosnak „lerándulni” vidékre, hiszen ott a „forrás”, ott találhatók zömmel a gyógyu- lsra. prevencióra váró állatok. Ez igaz, de dr- Szent- péteri László született pesti fiú, szülei Pesten élnek, s neki a szülővárosáról kellett lemondania hivatása, tökéletesebb gyakorlásáért. Ilyen értelmezés szerint Budapest és Bánhalma között az áldozatvállalás láthatatlan húrjait érezzük lebegni. Megkérdeztem a törékeny, finomarcú Széntpé- terynét: — Mi lesz vidéken? — Lefoglalom magam valamilyen házimunkával, Azt hiszem baromfineveléssel; — De nem ért hozzá?... — Megtanulom. A férjem majd segít- S talán a bánhalmi asszonyok is... Azt is megtudakoltam dr. Szentpétei-ytől: miként fogadták a gazdaság vezetői, milyen az állatállomány. Mind a fogadtatásról, mind az állatállomány minőségétől el volt ragadtatva, Prevenció a kedvenc témája a fiatal állatorvosnak.- Vagyis; a megelőzés. Minden gazdaságban az a fő törekvés, hogy minél kevesebb állat hulljon el. E témakör bizonyára szolgál majd dr- Szentpétery Lászlónak is egy alapos tudományos dolgozat megírására. amelyet nagy haszonnal forgathatnak minden gazdaságban, ahol nagy gondot fordítanak az állatbetegségek megelőzésére. Ügy reméljük, a Szentpétery család megtalálja számítását Bánhalmán, s a gazdaság sem adja föl a fiatal állatorvoshoz fűzött reményeit; Párkány László Utazik a fa Száj ólban a békéscsabai és szentesi vasútvonal mellett ötholdas területen hatalmas farakások sorakoznak. A mellékvágányra tolatott vagon mellett érdekes gép körül szorgossyújtóskésrt, vagy tűzifaként hasznosítják. Az erdőgazdaságban — s így a telepen is — októbertől szeptember 30-ig tart az év. Szajolba addig mintegy ötven-hatvamezer köbméter importfát várnak, s utaztatnak tovább — válogatás, feldolgozás után — a bányák, papírgyárak, fűrészüzemek és TÜZÉP-telepek címére. — VÉNUS VÉNUS VÉNUS porszívóval könnyű a takarítás! OTP hitellevélre is vásárolható! Ara: 1400 Ft. BÁCS—SZOLNOK MEGYEI VAS ÉS MŰSZAKI NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT „Etetik" a rakodógépet Perge János és Mészáros Mihály stíl kézi motoros fűrésszel „aprítja” a bányafának valót. > kodnak a munkások. Vállukról a masina „karjaiba” helyezik a fatörzseket, s az rakja szépen sorba a vagonba. Ugyanígy a vasúti kocsik kiürítésénél it jó segítőtárs a rakodógép. Tavaly októberben érkezett az első szállítmány fa a Szolnok megyei Állami Erdőgazdaság szajoli tele pére. Azóta a Szovjetunióból 17 000 köbméter fenyő gömbfát, Romániából 134 vagon lombos hosszolatlan fát kaptak. Az előbbiből bányafát, papírfát, gömb- rudat, fűrészrönköt készítenek. A lombos fából pedig 1.50—2.40 méter pillérfát — szintén a bányák részére, szerdorongot, amelyet építkezéseknél használnak. A két szalag- fűrésszel pedig ládaeleme két gyártanak, részben exportra, másrészt a szajoli ládagyárnak. A hulladék’"' nem vész kárba az sem ami ipari célra alkalmatlan, Kazán- és tükeraláSok gondra orvosság Zablánczki István, a ti- szavárkonyi Petőfi Tsz elnökihelyettese két dolognak tulajdonítja a tsz-ben történt változást, fejlődést. A részesművelésnek és a premizálásnak. A kettőt tulajdonképpen így is kifejezhetjük: anyagi érdekeltség. Érdeke minden szövetkéz zeti tagnak, hogy jobban dolgozzon, többet termeljen, mert így több a néki járó rész és a prémium is. Amióta a cukorrépa megműveléséért 26 munkaegységet írnak jóvá és mázsánként 80 dekagramm cukor-prémium jár, nem sok gondjuk van ezzel a különben munkaigényes növénnyel. Most is lett gazdája mind a 150. holdnak. A kukorica harmados. A napraforgó megműveléséért pedig mázsánként 120 forintot és a szár felét kapják a gazdák. A kertészeti dolgozókat a bruttó bevétel 35 százaléka illeti. Németh István főállattenyésztő írásos dokumentumokkal bizonyítja, hogy az állatgondozóknak is érdemes többre törekedniök. Februárban ifjú Nagy János és Hovodzák István munkacsapatának tagjai 1273 forint tejprémiumot kaptak. Ugyanilyen címen Fekete János és Kerekes Mihály tehenész áprilisban egyenként 235,50 forintot vihetett haza. Minden 130 kilogrammos üsző és 140 kilogrammos bikaborjú leválasztásakor 30 forint plusz-jövedelemre tesznek szert a tehenészek. Trecskó János növendéküsző-gon- dozó a terven felüli vemhes üszők után kap prémiumot, állatonként 50 forintot. Tavaly 750 forint ütötte a markát. Az anyagi ösztönzésnek illetve az ebből fakadó munkakedv-növekedésnek sok köze van ahhoz, hogy egy esztendő alatt több mint hárommillió forinttal gyarapodott a Petőfi Tsz tiszta vagyona. Megduplázódott a egy tagra eső jövedelem is, s már meghaladja a 16 000 forintot. N. K-
