Szolnok Megyei Néplap, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-31 / 126. szám

10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1964. . május 31. Áz anyög Ötödik halmazállapota KEPES KERESZTRBTVENY 1 o 43 iiy «0 a 34 40j * o 4f I Q H Q M o "k % Q $ O 1 iá m D Q u( O 28 *5 (/i 1 i o 20 a£ Ü o '*b L 2 T O O 32 o % 1 T 1 o 30 K K Q !W T 33 Q ik Q 3S 30 37 38 3 9 00 04 02 o 03 00 o 4.5 o os O 07 08 Q 02 Q 50 54 52 o 53 o SS o SS Q. 60 56 Q SF 58 5? 60 64 62 63 66 Q 66 67 G 68 6? 70 O 74 n 73 70 o 75 76 77 o 78 77 80 84 82 Q 83 G 80 6S 86 8? SS O 90 9A o 91 n 70 O 95 o 96 o Mai képes, könnyű keresztrejtvényünk címe: Az óvatos örökifjú- A képszöveg első mondata a járókelő kérdése a függ. 21, vízsz. 73, 92, 35 sorrendjében. A szakállas úr a függ. 17, vízsz- 1, 95, függ 13, függ. 47 alatt válaszol. Ha leltároznák a világ - egyetem anyagát, bizonyára meglepetéssel tapasztal­nánk, hogy az anyag három közismert halmazállapota (légnemű, cseppfolyós és sZilárd) csupán az „egyéb" rovatba került. Az Univer­zum anyagának túlnyomó többsége maga.: hőmérsék­letű gáz (plazma) vagy szu- persűrű állapotban fordul elő. Ez utóbbit, amelyről cikkünkben szó lesz — az anyag ötödik halmazálla­potának nevezik.* A Sirius csillag társa A Sinust — mostanában éjfél után látszik keleti­délkeleti irányban — év­századokon át magányos csillagnak gondolták. A múlt század derekán Bes- xelt német csillagász a Si­rius mozgásának szabályta­lanságaiból arra következ­tetett, hogy a csillagnak láthatatlan kísérője van. A Sirius halvány párját ép­pen száz évvel ezelőtt Clark amerikai csillagász fedezte fel az akkori idők legna­gyobb távcsövével. A Si­rius rendszer viszonylag kö­zel, kilehc fényévre van tő­lünk, a halvány B-csillagot mégis nehéz megpillantani, mert igen közel van fényes társához. Negyven eszten­dővel ezelőtt az angol Ed­dington vette észre, hogy a Sirius B valamiféle torz csillag: míg átmérője alig kétszer akkora, mint a Föl­dé — 25 000 kilométer — tömege viszont vetekszik egy normál csillagéval, pontosan 97 százaléka a Napénak. E fehérfényű tör­pecsillag anyagának sűrű­sége éppen 53 000-szerese a vízének. Egyetlen köbcenti­méter Sirius B anyag 53 ki­logrammot nyomna, egy li­ternyi pedig éppen 53 ton­nát! (összehasonlításkép­pen: a természetes elemek közül két fém, az irídium ás az osmium a legsűrűb­bek. Egyetlen köbcentimé­terük 22,5 grammot nyom.) Azóta számos ilyen csil­lagot fedeztek fel a csilla­gászok; akad köztük olyan is, amelynek sűrűsége a ví­zének 250 milliószorosa. E szupersűrű állapotban levő csillagok — kék törpék vagy pigmeusok — kiseb­bek, mint a Hold, míg tö­megük a Napéval egyenlő. Egyetlen köbcentiméterük 250 tonnát nyomna, ha itt a Földön lemérnénk. Egy szupersűrfi törpecsil- lag felszínén a fizikai je­lenségek természetesen másként zajlanak le, mint a Földön. Például a Sirius kísérőjének felszínén a sza­badon eső testek gyorsulása kereken 800 kilométer len­ne másodercenként (a Föl­dön 981 cm per mp2). Egy átlagos fehér törpecsillag felszínén másodpercenként 250—300 lengést végezne az az inga, amely a Földön ugyanennyi idő alatt csu­pán egyet lengene. F6 alkotó elemük A fehér és kék törpecsil­lagok „közönséges” anyag­ból vannak. Fő alkotóele­mük a hidrogén s kisebb mértékben hélium, tehát a két legkönnyebb elem. A megfigyelések szerint a csil­lag külső burkában 1000 ki­lométer mélységig normá­lis állapot uralkodik, az anyag elfajulása a mélyebb rétegekben kezdődik s a felszíni 8—10 ezer fokos hő­mérséklet ebben az övezet­ben hirtelen 20—25 millió * Az erről szóló, tudomá­nyosan még vitatott hipoté­zist ismertetjük az alábbiak­ban- — Halmazállapotok: lég­nemű, cseppfolyós, szilárd, plazma,, szupersűrű. fokra növekszik. Csillag belsejében a nyomás is rendkívüli: eléri a százezer billió, sőt trillió atmoszfé­rát is. (A Nap belsejében „csak” 100 milliárd atmosz­féra a nyomás.) Szupersurű csillagok születése Képzeljünk magunk elé egy felnagyított atomot. Az elektronburok legyen ak­kora, mint a Népstadion. Ebben az esetben az atom­mag nem volna nagyobb, mint a labdarúgópálya kezdőkörének közepére he­lyezett cseresznyemag. (Az atomok valóságos átmérője a milliméternek százmillio­mod, a magé tíz billiomod része.) Mivel az atom tö­megének túlnyomó hánya­dát a mag képviseli — az elektron tömege ennek csak 1840-ed része — elgondol­hatjuk, milyen anyagsűrű­ség jön létre, ha az atom­magokat egymás közelébe hozzuk. A törpecsillagok belsejében uralkodó nagy nyomás és magas hőmér­séklet folytán az atomok elektronhéjai megsérülnek, részben pedig egészben le- bomlanak s a magok köze­lebb kerülnek egymáshoz. (Budapest területén kb. 500 Népstadion férne el egy­más mellett, viszont ugyan­ennyi cseresznyemag nem töltene meg egy mélytá­nyért.) A hidrogén és hé­lium atomok magjainak nagy közelsége rendkívüli anyagsűrűséget eredmé­nyezhet, a víz sűrűségének akár a milliárdszorosát. A végére maradt a leg­nehezebb kérdés: milyen kozmikus folyamat hozza létre a törpecsillagokat. amelyeket nem egy csilla­gász haldokló csillagnak A grúz tudományos aka­démia biofizikai laborató­riumában az élő szövetek­ben olyan anyagokat ta­láltak, amelyek szabályoz­zák é sejten belüli folya­matokat.; — E folyamatok rendellenessége esetén rend­ellenesen fejlődnek a szer­vezet szövetei is. A több­éves kutatás még nem ért véget, de egyes eredmé­nyeiről, amelyek természe­tesen még előzetesek, — érdemes szólni. Mint a kísérletek veze­tője, Tumanisvili elmon­dotta, a kutatások egyelőre elméleti síkon folynak, de mégis nyilvánvaló a gya­korlati jelentőségük. A ku­tatások eredményét ugyan­is hasznosítani lehet majd a sebészetben, mert meg­gyorsítja a hegesedést, fé­kezheti a sejtek túlságosan gyors növekedését, s még egész sereg más folyamat­ra is kellő hatással lehet: olyanokra, amelyek a szö­vetek csökkent regeneráló- képességével függenek ösz- eze. A kísérletek hozzájá­rulhatnak ahhoz is, hogy a tudósok megismerjék a sejtek egymásra való hatá­sát és elkészíthessék egyes biológiai folyamatok mo­delljeit is, A tudósok a máj, a szív vagy az izom — természe­tesen minden esetben álla­ti szerv — sejten belüli állományából kivonatot nyernek, amit azután ioní­véi, olyanoknak, amelyek eljutottak csillagéletük vé­gére. Egyszóval, hogyan születik a szupersűrű anyag? A kérdésre, sajnos, nincs bizonyítékokkal alá­támasztott és mindenki ál­tal elfogadott válasz. A leg­valószínűbb magyarázat ezerint a fehér törpék vala­ha normális csillagok vol­tak, sugárzásúk egyenletes volt: a befelé húzó gravitá­ciós erőt pontosan kiegyen­lítette a kifelé ható sugár­nyomás. Bizonyos típusú csillagok egyensúlya azon­ban felborul, a csillag elő­ször valósággal szétrobban, gömbhéj alakban ledobja magáról anyagának 1—50 százalékát, belsejében a hő­mérséklet milliárd fokokra növekszik. (Az ilyen jelen­séget nóva- vagy szupernó­va kitörésnek nevezik.) Az­után ismét a gravitáció ke­rül túlsúlyba és a csillag megmaradó anyaga össze- roskad. fehér törpecsillaggá válik. Példát is tudunk er­re. A Sagittarius (Nyilas) f csillagkép WZ jelzésű csil­laga 1913-ban majd 1946- ban felvillant — fényessé­gük ilyenkor ezerszer vagy akár milliószor múlja felül a Napét — majd kisméretű törpévé vált, anyaga össze- sűrűsödött. Becslések szerint csillag­rendszerünkben a Galaxis­ban több milliárdra tehető az ilyen szupersűrű csilla­gok száma s hasonló lehet az arányszám a hasonló típusú csillagrendszerek millióiban. Ez annyit je­lent, hogy a világegyetem általunk tanulmányozható tájain az anyagnak mint­egy 3—5 százaléka az ötö­dik — szupersűrű — hal­mazállapotban van. záló sugarakkal kezelnek. Ezt a kezelt kivonatot ké­sőbb egy másik kísérleti állat megfelelő szervébe juttatják; A kutatók megfigyelték, hogy amikor még szinte embrionális állapotban le­vő szervezetbe juttatták a májszövet kivonatát, akkor elsősorban a mája növeke­dett a kísérleti állatnak. Mégpedig: túlzott, rendel­lenes mértékben. Más alkalommal két fel­nőtt béka máját teljesen keresztül metszették, hogy megvizsgálják az új prepa­rátum hatását. Annak a békának a máját, amely­be májszövet kivonatot juttattak, gyorsan és rá­adásul hegesedés nélkül gyógyult. A másik állat se­be viszont nem gyógyult be a kísérleti időszak alatt. Ez a béka azonban nem is kapott májszövet kivona­tot; Máskor azzal kísérletez­tek, hogy a végtagok izom- zatárnak egy részét távolí­tották el. Azok a szövetek, amelyekbe kivonatot jut­tattak, ez esetben is min­den nyom nélkül, gyorsan regenerálódtak. Amint TumamisviH el­mondotta, a szövetek gyors növekedése olyan anyagok jelenlétének következmé­nye, amelyek meggyorsft­VÍZSZINTES: *1. A válasz második sza­va. 7. Ki ellentéte. 8. M U. 9. Feltéve. 10. Idénymunkás. 14. Részadat 16- Te és én. 18. D. K. 19. F-fel elején: mar- kolá- 20. Emberölést követett el erős felindulásban. 22. Közvetlen megszólítás. 23. Katicabogár bővelkedik ben­ják a sejtosztódást. Ezek az anyagok nagymolekulájú vegyületék, amelyek egyéb­ként nem tudnak ’ áthatolni a féláteresztő sejthártyá­kon. Jellemző tulajdonsá­guk, hogy nincs bennük fehérje. Egyébként magá­ban a sejtben termelőd­nek. Nemrégiben olyan anya­gokat is találtak a kuta­tók, amelyek lassítják a sejtosztódást. Ha már most további megfigyelés alatt tartjuk azokat az állato­kat, amelyeknél a kivonat adagolása a máj kóros megnagyobbodására veze­tett, azt látjuk, hogy bi­zonyos idő múlva az osztó­dás intenzitása csökken és a máj visszanyeri normá­lis formáját. Az osztódó sejteket mokroszkóp alatt meg is számlálták: ebben a második időszakban szá­mlik valóban csökkent, — Nyilvánvaló, hogy a sej­tekre az osztódást fékező anyag hatott. A tudósok feltételezése szerint ez az anyag magában a sejtmag­ban lehet, s részben való­színűleg hasonló az osztó­dást serkentő másik anyag­hoz. A kutatók feladata most éppen az, hogy a két anyagot elkülönítsék egy­mástól. Arkagyij Szimonjan (APN) ne. 24. A hét vezér egyike. 26. Ö- O. 27. Szaporodik (hal). 29. Öltöget- 30. Római százasok. 31. Nem intelligens madár- 32. A-val végén: el. 33. Végén M-mel: elemi rész. 34. Francia forradalmár. 35. A kérdés utolsó szava. 43. Spanyol drámaíró. 46. Gö­rög hölgy. Szelencéje sok baj forrása volt- 49. Hígít. 50. Község Pest megyében. 53. Kicsinyítő képző. 54- Rész­vénytársaság- 55. Esetleg. 57* Magot hint. 59. Nem kell éle­síteni, mégis köszörülik. 61. Pártfogó, gondviselő 64. Bá­beli egyeztető bizottság. 66- Omladék. 68. R. O. 69. Leve­gő népiesen. 71. Férjezett. 73. A kérdés második szava. 75. Növény részét- 78. Finom textiliám. 81- Megszabadul töle. 83. E- B- 84. Ősanyánk leánykaneve. 85. G. E. 86. B... ár: kultúrálatlan. 87. Felfog. 88. Lám. 90. Futó- madár. 92. A kérdés negye­dik szava. 94. Mint a vizsz. 26. 95. A válasz harmadik és negyedik szava. 96. Vadállat. FÜGGŐLEGES: 1. Folyó a Szovjetunióban- 2- Biblikus női név. 3. Ré­gi magyar költő- 4- Özleány- 5. Indulatszó. 6- Kártyaszin. 11. Re párja. 12. Szilárd, s folyékony anyag elegye. 13. A válasz ötödik és hatodik A mezőgazdaság ma még viszonylag kevés villamos­áramot fogyaszt, hiszen gépeinek döntő többsége Diesel-meghajtású. Elektro­mos energia-mérlegünkben mégis mind jelentősebb té­tellel szerepel a mezőgaz­dasági termelés. Áramfo­gyasztása az utóbbi öt év­ben ' éppen megkétszerező­dött. s az idén már jóval meghaladja a 200 millió kilowattórát. Ez kereken az összes falusi lakóház áramfogyasztásával azonos: így tehát a falusi lakosság most már mezőgazdasági termelő munkájában is éppen annyi elektromos energiát használ fel, mint lakásának világítására és — bér ez még nem jelen­tős mennyiség — háztartá­szava. 15. Díszítő. 17- A vá­lasz első szava (helyeslés). 20. Keleti fogyasztási cikk. 21. A kérdés első szava. 25. Játék kislányok részére. 28. V. R. A. 29- Disputa. 30. Francia festő. 31. Lászlóka- 32. Hajatlan. 34. Folyamágy. 36. E. P- 37. Pakol. 38- Elő­adóművész. 39. K. D- 40. Tü- rölgetés tárgya (RR=R). 41. Kocák számára közömbös. 42. Egyiptomi istenség. 44. 555 római számmal. 45. Szín. 47. A válasz utolsó szava. 51. A kérdés harmadik szava. 52. Állat- 55. Csapad#:. 56- Fakanalat használ. 58. Tartó. 60. Ütegyenetlenség. 62. Mes­terember (U=Ü). 63. Meg­írásra vár. 64- Ruha része. 65. Női név. 67. Harap- 74. S. A. 76. Nem fenn. 77. Visz- szaidéz (!) 79. Balti nép. 80. Eneriga- 82. Vissza: számnév. 89. Római ezresek. 91. K- Y. 92. V. E. 93- Te és ő. Beküldési határidő: Június 4. , Múltheti keresztrejtvé­nyünk helyes megfejtése: Nem tudod, hol maradt ma a többi gulyás? A járáshoz mentek munkaszervezési an- kétra- További megfejtés: Warrenné. Racine. Nelson. A sorsoláson könyvet nyert: Jagos András, Tószeg. (A könyvet postán küldjük el-) Szolnok megyei 'Néplap REJTVÉNYSZELVÉNYE 1964. május 31< si gépeinek üzemeltetésé­re. A mezőgazdasági üze­mek villamosítása — mi­vel ezek többsége távolesik a már kiépített nagyfe­szültségű távvezetékektől — költséges dolog. Ahhoz, hogy egy-egy gazdaságba eljusson a villany, átlago­san 1800 méternyi új táv­vezetéket kell építeni. Az idei év végére kereken hatezerre nő a villamosí­tott mezőgazdasági üzem­egységek — a termelőszö­vetkezeti és állami gazda­sági központok, illetve ma­jorok — száma, s ezekbe összesen több mint 10 000 kilométernyi távvezetéken jut el az áram. Ha ennyi távvezetéket egy vonalba építenének. Mexikótól Bu­dapestig jöhetne rajta az Gauser Károly Gyógyítás besugárzóit sejtkivonatta! Tízezer kilométernyi távvezetéken kap villanyt a mezőgazdaság

Next

/
Thumbnails
Contents