Szolnok Megyei Néplap, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-24 / 120. szám
1964. május 24, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1 Közelebb az élethez i Hol tartunk az iskolareformmal?* HOCVAN FESTETT ABA NOVÁK? 1961 -ben alkották az iskolareform törvényt, amelynek három alapeíve szinte már közhellyé lett: közelebb az iskolát az élethez; adjon az iskola korszert és szilárd általános és szakmai ismereteket, segítse elő a sokoldalú kommunista nevelést. A törvény megalkotása óta eltelt két és fél esztendő tapasztalatai érdekesek, elgondolkoztatóak. Az eredményekből lemérhető az az erőfeszítés, amelyet pedagógusok, szülők és maguk a diákok tettek az elvek megvalósításáért. Szinte kézzelfogható a társadalom egyöntetű igenlése, amellyel siettetik a törvény maradéktalan végrehajtását. S a nehézségek is azt bizonyítják, hogy az akadályok a legritkább esetben erednek az értetlenségből és ellenérzésből, elsősorban anyagi, technikai, képességbeli problémák gátolják a gyorsabb megvalósítást. Igen szép eredmények születtek az iskoláztatás terén. Az általános iskolákban az évközi lemorzsoiő- dás az országos átlag alá esett. 85 százalék végzi el tanköteleskorban iskoláit, és 4 év alatt 83-ról közel 81 százalékra nőtt a szakrendszerű oktatásba bevont tanulók aránya. Ez a néhány szám meggyőzően mutatja, hogy az iskola értéke megnő! i a szülők szemében, egyre világosabban látják, milyen jelentős a társadalom és az egyén számára egyaránt a kötelező alap- műveltség megszerzése. Ennek legszebb példái a Kisújszálláson felépült, s az öt másik helyen ezévben megnyíló tanyai kollégium, amelynek létrehozásában nemcsak az állam, hanem a szülők áldozatkészségével nagyszabású társadalmi munkával is kivették a részűket Ma már szinte elenyésző jelenség, hogy valamelyik szülő, vagy pedagógus ne értene egyet a gyakorlati foglalkozás tantárgy- szerű tanításával. A felsőtagozatos tanulók bekapcsolódásának aránya ebben a tanévben már 87,5 százalék, jobb az országos átlagnál. Valamennyi alsótagozatos osztályban is bevezették a munkaoktatást az új tanterv első ütemével. A problémát az jelenti, hogy igen sok helyen nincs meg az alapvető anyagi feltétel a gyakorlati tárgyhoz. Hiányzik a műhely, vagy ha meg is van, nem mind megfelelő. Különösen a mezőgazdasági gyakorlati oktatás területén akadnak ilyen nehézségek, és ez együtt jár azzal, hogy a szülők elégedetlenek a munkaoktatással különösen olyan helyeken, ahol ez az oktatás nem egyéb álcázott társadalmi munkánál. A következő években igen fontos feladat a munkaoktatás anyagi, technikai színvonalának, a munkakörülményeknek gyorsütemű javítása, amely nagy erőfeszítést igényéi mind helyileg, mind központilag. Továbbra is problémát jelent az általános iskolákban az elhelyezés — elsősorban Szolnokon. A tantermek kihasználtsága maximális, sőt átmenetileg a következő évben középiskolákban kell elhelyezni általános Iskolai osztályokat, csak délutános tanítási rendszerben. Változatlanul nagy nehézséget okoz a többszáz képesítésnélküli nevelő ügye, hiszen ezek nemcsak, hogy kevesebbet tudnak nyújtani a szakképzetteknél, hanem főiskolai, illetve egyetemi hallgatók •A közelmúltban vizsgálta a megyei párt vb az oktatási reform végrehajtásának eddigi eredményét. Cikkünk e vizsgálat fontosabb megállapításaira támaszkodik. tevén, kevéssé vonhatók be az iskolai adminisztratív és társadalmi munkákba, és a népművelésbe. Ez a jelenlegi pedagógus túlterhelést kedvezőtlenül befolyásolja. A középiskolák iránti érdeklődés ugrásszerűen nőtt. Ebben az tanévben az általános iskolát végzettek 43 százaléka iratkozott be középiskolába, a következő tanévben ez a 47-et meghaladja. Ez nemcsak százalékban, hanem abszolút számokban is jelentős növekedést mutat. Az egyes középiskolákba való irányulás azonban nem megnyugtató. Két vagy többszörös túljelentkezés mutatkozik például a szakközépiskoláknál, és a technikumoknál, ugyanakkor az általános gimnáziumokba lényegesen kevesebben jelentkeztek. Ez átirányítással megoldható, azonban fennáll annak a veszélye, hogy így az általános gimnáziumokba igen sok gyengébb képességű tanuló kerül majd. Miután egyetemre mégis csak elsősorban ez az iskolatípus készít elő, a jövőben már a jelentkezésnél is gondosabban kell tervezni, különösen a humán ismeretekben nagy tehetséget felmutató nyolcadikosokat elsősorban az általános gimnáziumokba kell irányítani. Mi a helyzet a szakközépiskolákban? Ez az iskolatípus fennállásának rövid időtartama alatt bebizonyította életképességét. S>k szülő gondolkodik úgy, hogy az iskola mindió t szakmát is ad, szívesen Íratják ide gyermekeiket. Azonban — mint fentebb írtuk — a szülők gyakran nem veszik figyelembe a lehetőségeket, ugyanis a szakközép- iskolákat nem tudjuk olyan gyors ütemben fejleszteni, amint azt az igények követelnék. Ennek anyagi okai vannak, a szakközépiskola rendkívül komoly összegű ráfordításokat gényel. Ehhez azt is hozzátehetjük, hogy országosan fel kellene mérni a szakemberszükségletet. Az általános gimnáziumoknál a munkaoktatás szintén jelentős eredményeket mutathat fel. Ebben a tanévben a tanulóknak már 95 százaléka vesz részt 5 -|- 1-es oktatásban. Számos jó példa mellett itt azonban még akadnak nehézségek. szervezetlenség a megfelelő gyakorlati oktatás hibái. Különösen a mezőgazdasági, elsősorban a növénytermesztő munkával foglalkozó osztályoknál mutatkozik ez. Az álcázott társadalmi munka nem emeli ezen a területen az 5 -f- 1 iránti rokonszenvet. Ezen a hibákon kétségtelenül segít majd a háromharmados képzés (ősszel-ta- vasszal gyakorlat, télen elmélet), de ezentúl szükséges, hogy itt is törekedjenek az iskolák kvalifikáltabb szakmákban való képzésre. Igen szép az eredmény a kommunista nevelés kibontakoztatásában. Ezt nemcsak a nevelésközpontú tan- 1 terv, hanem a pedagógusok felismerése is elősegítette. Ennek köszönhető, hogy jelentősen fejlődött a tanulók materialista szemléletű oktatása, megszűnőben van a szólamszerűség, mind ritkábbá válik a kínosan erőltetett, az anyagtól idegen „álpolitizálás”. A jó szellemű világnézeti oktatás következményeként fejlődött a tanulók társadalmi, politikai érdeklődése. Csökkent a vallásos világnézet befolyása. Nőtt a fizikai munka megbecsülé- lése, a technikai fejlődés iránti érdeklődés. A sok eredmény mellett azonban még visszahúzó erőként jelentkezik egyes pedagógusok ideológiai felkészültségének hiányossága, hézagos neveléslélektani tudása. Ez utóbbi különösen az ötvenes években végzett pedagógusokra vonatkozik, akik az akkori hibás felfogásnak megfelelően nem tanulták az egyetemen, illetve a főiskolán ezt a rendkívül fontos tudományágat. A következő évek során minden erőfeszítést meg kell tenni, hogy ezek a hiányosságok ne akadályozzák az iskolareform végrehajtását Egy új és minden tekintetben kielégítő törvény végrehajtásának eredményeiről, nehézségeiről estüt szó e cikkben. Még csak az út kezdetén vagyunk, de egy máris világos, a nagy tömegek, a társadalom túlnyomó többségének helyeslése és segítőszándékú cselekedetei viszik győzelemre a törvényben lefektetett elveket. MENNYI IDEIG TART AZ ALOM? Régóta foglalkoztatja a szakértőket és a laikusokat is a kérdés, hogy mennyi ideig tart egy-egy álom. Az amerikai Pennsylvania egyetem egyik kutató csoportjának vizsgálatai most megcáfolták azt a széles körben elterjedt feltételezést, hogy az ólmok többnyire csak néhány másodpercig tartanak. — A vizsgálatok megállapították, hogy minden álomban végbemenő cselekményhez pontosan ugyanannyi időre van szükség, mint a valóságban. Az „átlag álmodó” éjszakánként négy álomképet lót, húsz-húsz perces időtartammal (MTI) A középkori kathedráli- sok a kor enciklopédiái. Az építőművészet, a szobrászat, a festészet és az iparművészetek, sokféle díszítő, felületkidolgozó kismű- vészetek eszközeivel fejezik ki a kor lelkét. Az em- berábrózolásoktoen sokszor fedezhetők fel a vidék nevezetes személyei és maga a művész is. Nálunk nem épültek ilyen hatalmas székesegyházak, mégis, mikor beléptem a jászszentandrási templomba, úgy éreztem, mintha egy kathedrális ege borulna fölém. Csak egy Ez a vándorgyűlés, ahol május 25—26—27-én kb. 150 történész vitatja meg a legújobbkori történet számos nagyjelentőségű és égető kérdését, mé'tó befejezése lesz a Szolnoki Kulturális Heteknek. A gyűlésen résztvevő történészek megtekintik a város nevezetességeit, az épülő új városnegyedet, a Művésztelepet, a múzeum nemrégiben megnyílt állandó helytörténeti kiállítását, majd autótuszkirán- duláson vesznek részt, s meglátogatják Jászberényt is. Május 25-én, hétfőn 9 órakor Balázs József „Az első világháború” e. előadásával kezdődik a hivatalos program. tetben lehetne megírni mindazt, amit a falfestmények és gazdag ornamentikák kifejeznek a magyar történelemről, a Jászságról és magáról Jászszentadrás- ról. És itt, a helyszínen kellene többször is újból elkezdeni a kutatást, hogy minél többet tudjunk meg ennek a nagy művészi értékű munkának keletkezési körülményeiről. Valamit most itt szeretnék megragadni belőle én is... — Itt van a plébános úr? — Nincs itt, — feleli egy tízéves forma kislány. — A templomot tetszik kérdezni? Én is tudom, hogy Május 26-án kedden 9 órakor .,A két világháború iskolai és iskolánkívüli oktatásának néhány módszertani kérdés«’' című filmbemutatóval egybekötött ankét vitáját vezeti le Farkas Márton. , . A harmadik nap, május 27-én szerdán 9 órakor Borús József előadását hallhatjuk „A magyarországi hadműveletek jelentősége a II. világháború történetében” címmel. Az előadások helye hétfőn és szerdán a városi tanács díszterme, kedden pedig a Ságvári művelődési ház. (Szabó László) Szolnok, Múzeum Világsiker Szolnokon Jelenet a Parancs cunii uaieuooi Balett? Pantomim? Mozgásművészet? Mindegyik és egyik sem. Merészen újszerű ötvözet a kor gondolatvilágának nyugtalan villódzása, az ifjúság szenvedélyes útkeresése, kísérletek és bukások, vergődések és felemelkedések, táncban elbeszélve. Ez a Pécsi Balett. 1960-ban a Pécsi Nemzeti Színház merész sakkhúzással leszerződtette az Állami Balettintézet teljes végzős évfolyamát. Négy év alatt olyan együttes nőtt fel Eck Imre, a nagyszerű koreográfus és pedagógus keze alatt, amely diadalmasan járta be Európát és a kezdeti idegenkedés után itthon is szívébe fogadta őket az újért lelkesedő közönség. A szolnokiak legsikeresebb műsor- számaikban gyönyörködhet vasárnap este. Az ország bármely városában lépnek is fel, műsoruk kiemelkedő kulturális esemény. Fokozottan az nálunk, egy nagyszabású kulturális eseménysorozat zárótételeként. Az Etűdök az együttes műhelytitkait a barokk zenére előadott harmónikus mozgást vetítik elénk. A Parancs Hirosima eipusztítójának szellemi és testi összeroppanását költi át a tánc rendkívül kifejező nyelvére. A Mit takar a kalapod harsány, vidám balett, amelynek szereplői különböző vágyak szimbólumaként viselik a kalapot és keverik nevetséges helyzetbe azt, akiről éppen hiányzik. Meg vagyunk győződve arról, hogy a közönség, elsősorban a fiatalok nagy szeretettel fogadják majd a fiatalság érzéseinek művészi toimácsolóit, a Pécsi Balett táncosait ífc T, terjedelmes tanulmány köA Magyar Történelmi Társulat vándorgyűlése Szolnokon Aha Novak Vilmos festette a freskókat. Még Chiovini bácsi, ő ott van Szolnokon, a művészrtelepen. Aba No- vák bácsi lefestette a jász- szentadrásiakat is, sokat a pokolba festett, van, aki ma is él közülük, haragudtak is érte. Meg hogy fekete az alap, azért is haragudtak. Szabó Marika még sokat mesélne, de jön Szász Károly, aki annakidején itt volt plébános, visszamegyünk vele a templomba s ő veszi át a szót: — Sokmindenfélét mondanak kérem, de nem ez a lényeg. G úgy tudott festeni, annyira benne volt minden, amit megfestett, annyira általános és mégis egyéni, hogy természetesen többekre is rá lehetne mondani, hogy modellje volt... — Egy télen eljött ide Aba Novák Chiovini Ferenccel, akkor még fehér volt a templom fala. Aba Novaiénak nagyon megtetszett. A rákövetkező évben már meg lehetett nézni a kartonokat Aba Novák műtermében. A freskófestéshez mindenekelőtt a tégláig le kell szedni a vakolatot. De ezt nem érdemes részletezni... Ebből csak annyi érdekes, hogy Aba Novák 16—18 éve oltott meszet szerzett a munkához. De fövénynek az ittenit használta s ebből a szik később' kivirágzott — ezért látjuk, hogy a fekete részek megszürkülnek. — A két freskó a templomba jó elején jobbról és balról, Chiovini műve, gz egyik azt ábrázolja, amint Szent László vizet fakaszt a sziklából, a másik Nándorfehérvár felszabadítására emlékeztet. A jász hagyományok szerint az utolsó pillanatban érkezett jász csapatokkal sikerült elűzni a törököket. — A szentély jobboldalán a bűnbeesést ábrázolta a művész. Alatta jézust tanítványai köréten s akiket még tanítani alkar, Itt a szélen, a piros könyv fölött ez a fej Aba Novák önarcképe. Baloldalt a keresztről való levétel csoportképe az egész panorámának talán legszebb része. Itt Aba Novák igazán önmagát adta. Én láttam őt festeni. Csodálatosan gyorsan dolgozott. Hat nap alatt festette be ezt a részt, ezt a nagy felületet — olyan gyorsan festett, mint ahogy más ír. Az oltár mögötti részen a feltámadt Krisztus és a négy próféta: Jeremiás, Izadás. Ezekiel. Dániel alakja. Kétoldalt hat-hat fej a tizenkét tanítvány. Azt mondják, hogy János én... — Igen-igen — vág közbe Szabó Marika, — Fülöp pedig az a bácsi. aki... — Sokmindent bele lehet magyarázni. De Aba Novák nem nézett semerre. Neki a szeme előtt úgy ment el minden, elvonult az egész, mind amit látott. — Itt ezt a felső részt, a szentély előtti diadalíved, nem tudta személyesen megfesteni, mert nem bírt olyan magasra felmenni ezen a helyen. A karzatról távcsővel nézte és úgy irányította tanítványát, folyton mondta neki, hogy most jó, most nem jó, most ezt csináld, most azt. Rengeteg arcot látunk a freskóin és mindegyik más, mindegyik más érzést fejez, ki, neki a szeme előtt elvonult minden. Igen, az igazi freskó- festés több mint egy téma művészi megfogalmazása, több mint művészet, maga az élet. az emberi történet. Nagy énítkezéseink hatalmas falfe’ületei kívánják a murális művészetek új reneszánszát. De ez csak akkor lehet igazán sikeres, ha újra és újra tanulmányozzuk freskófes- tészetünk értékes hagyományait. Lőrinc Loránd
