Szolnok Megyei Néplap, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-19 / 91. szám
m április 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A vetési munkák felén túljutottunk, sürget a kukorica vetés Hyíii Bélé ehrtárs nyilatkozata Felkerestük Nyíri Béla elvtársat, a megyei tanács vb elnökhelyettesét, s megkértük. válaszoljon a tavaszi munkákkal kapcsolatos néhány fontos kérdésre. — Milyen volt a tavaszi Munkákra való felkészülés, rmt mutatnak az eddigi tapasztalatok? — Az eddigi tapasztalataink kedvezőek. Azok a megállapítások, amelyeket a tsz-ekben, gépállomásokon és állami gazdaságokban a tavaszi felkészülést szemlélő bizottságok tettek, helyesnek voltak. A mezőgazdasági üzemek ír megfelelően vonták le a tapasztalatokat a. tavalyi évből. Figyelembe vették, hogy tavaly későn nyílt a tavasz és aránylag kevés idő volt a talajelőkészítési és vetési munkákra. Már tavaly sem oldották ezt rosszul meg mezőgazdasági üzemeink. A tapasztalatok alapján ezek az üzemek is és az irányító szervek is arra figyeltek, hogy főleg a szervezettség, a tervszerűség, a gépállomások, gépjavító állomások és a termelőüzemek jó összemúködése az előző évinél is jobb legyen. A tavalyt tapasztalatok felhasználása — már a felkészülés idején — helyes volt, mert a tavalyi helyzet megismétlődött. Az idei tavasz még később jött a tavalyinál, még kevesebb időnk volt a koratavaszi munkákra. Most, hogy a munka közepén túl vagyunk, megállapíthatjuk, iiogy a mezőgazdasági üzemek dolgozói, szakemberei mind nagyobb hozzáértésről. munkaszeretetről tesznek -tanúságot Szinte lestör, várták a pillanatot, hogy kezdhessék a munkát, s minden órában készen voltak az indulásra. Ha az egész táblára nem leheteti rámenni, akkor ahogyan a föld engedte, szakaszosan, de végezték a munkát. Nagyon lényeges megjegyezni, hogy szinte kivétel nélkül mindenütt, hétköznap — ünnepnap — virradattól késő estig dolgoztak. És ezekben a napokban is rendkívül eleven képet mutat a határ. — Milyen számszerű adatok bizonyítják ezeket a megállapításokat? — A tervezett, 164 ezer hold őszi kalászos fej trágyázását teljesen befejeztük. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy őszi kalászosaink szépek, sokat igérőek. Az őszi kalászosokkal egy nagy probléma van, eléggé gyo- mosak. A gyomnövény nagyon sok napfényt, levegőt, vizet, tápanyagot elvesz a kultúrnövénytől. Ezért van nagy jelentősége — főleg a búzánál — á vegyszeres gyomirtásnak. Április második felében vagyunk, a vegyszeres gyomirtást 112 ezer hold vetésen kell elvégeznünk. És ebből eddig 20—30 ezer holdat vegysze- reztek. A gondot növeli, hogy a kedvező időjárásban nagyon gyorsan nő a gabona is és ha az idő ilyen lesz, a többi terület gyomtalanítására már csak 8—10 napunk marad. Ebből adódik a feladat is, hogy a kukorica és a cukorrépa vetése mellett kiemelten kell kezelni a vegyszeres gyomirtást. Sok mázsa terményről mond le az a szövetkezeti vezető, aki ezt elm úasztja. A növényvédő gépparkunk még is engedi a fokozottabb védekezést, mert napi kapacitása eléri a 10—12 ezer holdat. Csupán szervezettség, fegyelem kérdése, hogy kihasználjuk-e az adott lehetőséget. A tavaszi növények közül a tavaszi árpa vetésével megközelítettük a 100 százalékot, örvendetes, hogy a cukorrépának szánt 31 ezer holdból már több 18 ezer holdon földben van a mag. Napraforgó vetésből a tervezett területnek 60 százalékát közelítettük meg. A burgonyavetésre szánt talajnak is több mint 80 százalékán földbe került a vetőgumó. A múlt héten szinte kivétel nélkül ini’- den üzemben megkezdték és folytatják a kukorica vetését Több mint 40 ezer holdon föld- be.i van a hibridvetőmag. És az üzemek arra törekednek, hogy ebben a hónapban — kivéve az árvízjárta helyeket — befejezzék ezt a mupkát Kisebb lemaradás van a borsóvetésben és nem lehetünk megelégedve a napraforgó, a korai siló- kukorica vetésének ütemével sem. Gondot oikoz az is, hogy a megyei eredményeket jelző számok mögött nagy a differencia. Vannak üzemek, amelyek már elérték a kukoricavetésben a 70 százalékot, mások viszont még a 10 százaléknál tartanak. Az is probléma, hogy a megyében több mint 20 ezer hold terület került víz alá. Most, hogy az apadás megindult, ezeknek a területeknek a bevetésére is nagy figyelmet kell fordítani. — Milyen problémák adódnak, amelyek a tavaszi munkák során gondot okoznak? — Bár minden esztendőben takarmányhiánnyal küzdünk, mégis vannak területek, amelyeket most sem műveltek még be, nem hasznosítanák. Ennek oka legtöbb esetben a különböző helytelen szemlélet. A munkánkkal eddig rendben vagyunk. De nagy baj volna, ha ez megtévesztene bennünket. A gyors vetés után a gyors növényápolás rég látott feladat elé állítja ismét a mezőgazdaság dolgozóit. — Ehhez a mimikához jön még majd a lucerna első kaszálása. Ebben is a tavalyinál nagyobb szervezettség, fegyelem kell. Lehet többet dolgoztatni a gépeket. Nem jó munka- beosztás az, ha valahol a lucernát kézi erővel kaszálják — miközben a gépek állnak — és a cukorrépa kapálása sem halad. A gyors munkaikor és a nagy feladatok megoldásakor mindig fokozottan fennáll annak a veszélye, hogy a minőségi követelményekből engedményeket tesznek. Pedig nem elég például a fogasolással előkészíteni a talajt kukorica- vetés alá. Ehhez elengedhetetlen a kultivátorozás. Mégis előfordul, hogy enél- kül készítenek magágyat. Nem szabad elmellőzni, elodázni az öntözőtelepek megépítését, az öntözési tervek teljesítését sem, a kertészetben, sem a szántóföldeken. Az a véleményem, hogy a mezőgazdasági dolgozók, szakembereik, ismerve a helyzetet, mindent megtesznek ezután is, hogy a feladatokat megoldják. Aki „eia'!d*skP’ <ct & A szokásos viharkabát és felszerelés a szegre akasztva. Most íróasztalnál ül Németh Ilona, a Kö- zéptiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vízmérő technikusa — aki „eladja” a vizet. Munkájáról kérdeztük: — A megyében négy folyón, a Tiszán, a Körösön, Berettyón, Hortobágyon üzemelnek fő- és átemelő vízkivételi helyek, ahonnan az öntözendő területeket, mintegy 110 ezer holdat ellátjuk. Feladatom az, hogy megállapítsam: hónaponként egy-egy ilyen helyhez tartozó területnek mennyi a szükséglete. Legtöbb vizet adnak a tiszaörvényi, makkosi, tiszabői ellátók, összesen 32 230 holdra. Százhúsz helyen kell méréseket végezni, az eredményeket a helyszínen jegyzőkönyvezzük a vízgépészeti vállalattal és tsz- ekkel. Ennek alapján történik az elszámolás. Sok „mérnivaló” van áprilistól szeptemberig, a két dátum az öntözési idény kezdete és befejezése. Ezután egészen csekély a felhnszná- • lás. Ilyenkor kezdődik az irodai munka. Az összesítések, adatfeldolgozások, a vízmérési tervek elkészítéírpád-házi Mária Terézia korabeli krajcárok, Kossuíh-bankók egy szolnoki gyűjteményben Egy kisebb kiállításra való értékes pénzgyűjteménnyel rendelkezik Szolnokon Hegedűs László, a városi Tanács ipari előadója. Gyűjteménye csaknem az egész hazai pénztörténetet felöleli az Árpád-háziaktól napjainkig. Megtalálhatók a IV. Béla király és a Mária Terézia idejéből származó kra jcárok, az 1700-as években forgalomban lévő negyedkrajcáro- sok, valamint a hazánkban is használt osztrák tallérok. A gyűjtemény értékes darabjai az 1848-as szabadságharc idejéből származó A hagyományos versenyző ’ s 11 » A szálfa termetű fiatalember arcának nyugodt vonásait megbontja a nevetés. Barna szemében is meleg sugárként villan a derű, amikor néhány hónapos kislányához beszél, s a csöppnyi emberke gőgi- csélésre igazit ja gyűszűnyi száját. Amikor hajnalonta munkába indul, még kisfia, az iskolapadját első évben koptató Józsika is alszik. Most az udvaron játszik, Hattyúval, a fehér kölyökkutyával. — Egy éve vettük ezt a kis házat. A tanyához nagyon messze lett volna az iskola. Nem akartuk, hogy onnan járjon a gyerek. Akkor nem bírtunk nagyobbal, de ha az idén is úgy sikerül az év, mint a tavalyi, jövőre új házat építünk — mondja a fiatalember. — Elégedett a keresetével? — Kétkezi munkával hol keresnék ennyit? — válaszol szintén kérdéssel. — Tavaly kettő híján ezer munkaegységet teljesítettem, s 39 forintot ért minden egység. Ehhez jött még a háztájin termett 46 mázsa kukorica, s a versenydíjként járó 1500 forint is. — Egyénileg tett vállalást? — 1960 óta mindig. Akkor a megyei versenyben a negyedik lettem. Tavaly pedig az ifjú sertészte- nyésztők között az országos második helyet szereztem meg. A vállalás így szólt: 600 hízót átlag 110 kilogrammos súlyban adok át, s a daraértékesítési százalék 23—24 lesz. Munkám elismeréseként a földművelésügyi minisztertől dicsérő oklevelet és egy szép ólomkristály-vázát kaptam. Az 1500 forintos pénzjutalomból pedig a feleségemnek vásároltunk kerékpárt. — Most is részt vesz a versenyben? — Igen, de most nem egyénileg. Hárman dolgozunk a régi hízlalótelepen. Méri Lajos, meg a sógorom, Tímár István. Öt a gyárból csaltam haza, s most már ha küldenénk sem menne el. Megszerette a munkát, meg azért, hogy nőtlen ember, neki is csak jobb a több. — Együtt neveztünk be a versenybe. Hárman 1300 sertés meghizlalását vállaltuk. Nyolc és félhónapos korban legalább 115 kilo- . grammos súlyban szeretnénk átadni a hízókat.' A kezdet biztató, eddig még tartjük a 24.5 százalékos daraértékesítést. Jelenleg 530 seriést gondozunk, de a jövő hónapban ismét 500 választási malacot kapunk. Fajt Józsefről, a tisza- földvári Lenin Tsz kiváló sertéstenyésztőjéről szól e rövid írás. A hagyományos versenyzőről,” aki évek óta egyre-másra gyűjti az elismerő, dicsérő okleveleket. Idei vállalásukhoz is sok sikert kíván: Nagy Katalin Kossuth-bankók, amelyeknek több cimlete van a gyűjtő tulajdonában. A régmúlt történelmi idők magyar pénzei mellett szinte teljességében rendelkezik a legújabb kor pénznemeivel is. Megőrizte a gyűjtő az utókor számára 1945-ban, hazánk felszabadulásakor a Vörös Hadsereg által kiadott papírpénzek egy-egy darabját, valamint az 1946- os nagy infláció idején használt mii-pengőket, adópengőket. Mindezek mellett számos éremmel is rendelkezik, amelyet nagy -történelmi évfordulók emlékére, híres művészek, tudósok tiszteletére bocsájtottak ki. Ezt az értékes, szép gyűjteményt — a szolnoki kulturális hetek alkalmából — a szolnoki ipari - tanuló-intézet halijában is megtekinthetik az érdeklődők. se, tehát az elmúlt év befejezése és az újra val« készülődés. A tavasz kezdetétől őszif jóformán mindig úton van Motorkerékpáron, autón, motorcsónakon (hova mivel lehet eljutni) közlekedik és méréseket végez a csatornaszakaszon. — Legszívesebben hova látogat? — A Tisza jobb és bal partján az egymáshoz közel eső vízkivételi helyekhez — amit motorcsónakkal célszerű megközelíteni. — Kedveli ezt a „vizes” életet? — Igen. Csak a vizet nem. Tavaly nyárom majdnem belefulladtam a Tiszába. Nem tudok úszni — pedig illene! — Adódott más „probléma” is. Lévén szó egyetlen nőről ezen a munkaterületen. Egyszer Karcagról a hazaszállítást ígérő vízgépészeti ‘vállalatnál dolgozó férfiú motor- kerékpárja pontosan félúton „romlott el”. Szerencsére volt a közelben vasútállomás. Nyolc éve látja el munkakörét. Gyakorlottnak, „öregnek” mondhatnánk ezt az egyébként csinos, fiatal lányt, aki jó munkája elismeréseként kétszer kapott Kiváló dolgozó oklevelet. Az osztályvezető elmondotta, .nyáron a folyókban alacsony a vízállás, viszont ekkor legnagyobb , a fel- használás. A tervszerű ellátás alapja a kapacitás kiszámítása — vízmérési Fontos Németh Ilona munkája. Annak, amit az idén „értékesít”, ára: 24 millió forint. Weither Titkárnők nélkül is A jászapáti Velemi Endre szövetkezet elnökének irodájában ülök. Figyelem — meg talán fel is tartom a jelenlétemmel — a szövetkezet vezetőinek beszélgetését, intézkedéseit, serénykedését. Sűrűn nyílik az ajtó, hol innen, hol onnan jönnek be és mit se kérdezve lépnek azonnal az elnök elébe. Egyszer az Állami Biztosító, egyszgr a TÖVÁLL embere, egyszer ez, égvszer az, sort se várva kérdez rá azonnal az elnökre. És legtöbbször kiderül, nem is az elnökre tartoznak az ügyek, hanem a könyvelőre, a gazdászra, vagy éppen a brigádvezetőkre. Az elnök persze készséges, de látni, hogy nem képes haladni munkájával a gyakori félbeszakítások miatt. Megjegyeztem; egyetlenegy érkező meg nem kérdezi: nem zavarom-e most. alkalmas Időben jövök-e; ráér-e, van-e ideje az elnök elvtársnak? Még jó- szerint talán nem is kopogtat egyik-másik. Az üzemgazdász. Rusvai László nemrégen került ide a statisztikai hivatal járási kirendeltségétől, Jászberényből. ő mondja: — Lassan már én is megszokom ugyan ezt a módszert. Az első napokban nem akartam hinni i Ha hozzánk, a mi veze- j tőnkhöz jött valaki, enge- ! delroet kért, s ha kapott. I úgy intézte ügyét. De ide úgy ront be mindenki, — I hogy még az elnök legyen hálás, amiért szolsálrtn’-^i 1 lehet. Tapasztaltam kevéssel j előtte a jásztelki Tolbuehin szövetkezetben. Annak elnökéhez is hetyke legény (a növényvédelmi szolgálat alkalmazottja volt, valami aláírás ügyben jött) pattogott be, hol a főmezőgazdász? — ezzel. Mondták neki, holnap lesz bent, holnap tessék jönni. Erre: — Hagyja meg holnap, hova megy, merre lesz. — Mert akadhat nekünk fontosabb dolgunk is, mint az ő aláírása. . Az elnök elmés választ adott. — Hát ezzel meg a mi mezőgazdászunk is pontosan így van, hogy akadhat fontosabb dolga is. Ostobaság lenne természetesen alá- és fölérendeltségi • értékcsoportba bujtatni a szövetkezeti vezetők és a különböző velük kapcsolatban lévő vállalatok képviselőinek munkáját. — Mindkettőé hasznos — és szükséges. Lehet, hogy egyenértékű. És ezt tessék már megszokni. A termelő- szövetkezeteknek egyéb rendeltetésük is lehetséges, mint haptákban várni a vállalatok, szervek', ügynökségek küldötteit. Nem gyarmatai ők a velük kapcsolatban lévő szerveknek* És ha a szövetkezeti elnökök, vezetők viszontláto- gatást tesznek vállalatoknál, nem rontanak be a felsőbbrendűség gesztusával egyetlen igazgató szobájába se. Igaz, nem is te; hetnék, mert ott titkárnői vannak. A termelőszövetkezetekben nincsenek titkárnők. De ez nem mutathatja a szövetkezeti elnökök, vezetők munkájának értékét. — Az ő elfoglaltságuk és felelősségteljes munkaidejük is a közösség hasznának fordítására hívatott. Becsüljük és tartsuk' ezt tiszteletben. — borzák
