Szolnok Megyei Néplap, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-19 / 91. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1964. április 19. Vasárnapi sportműsor A szóbanforgó együttes a Szolnoki Előre labdarúgó csapata. Az a „szerencse” érte őket, hogy idénykezdet előtt egy héttel felmondott a2 akkori edző, s megvált a csapattól. A megyei II. osztályban szerepelnek, nem is olyan rosszul, a táblázat élmezőnyében fog­lalnak helyet. Azonban — s ez érthető is — komoly problémáik vannak. Nincs, aki levezesse az edzéseket, amiből az következik, hogy csak hébe-hóba járnak le a játékosok is, és akkor sem folyik alapos munka. Ha az intéző ráér, akkor Idegen szerepelnek A járműjavító sportlövé­szei Béke Kupa III. osztá­lyú versenyen Csongrádon, a Szolnoki Dózsa ifjúsági vízilabdázói a BVSC ellen Budapesten, a Szolnoki MTE NB II.-es labdarúgó csapafa Nagybátomyban, az NB III.-as Mezőtúri Hon­véd Újszegeden, a Martfűi MSE Kiskunhalason, a TITÁSZ NB II.-es férfi röplabda-csapata Szegeden, Balogh István, a MÁV pe­helysúlyú birkózója az or­szágos ifjúsági bajnoksá­gon Budapesten, a Jászbe­rényi Lehel birkózói Ta­tabányán, Püspökladány­ban és Dunaújvárosban. ASZTALITENISZ NB II. (női): Szolnoki MÁV—Miskolci Előre, 10; megyei I. osztály (férfi): Szolnoki MÁV—Karcagi foglalkozik a csapattal, de- hát ez egyáltalán nem megoldás. A mérkőzéseken nincs fegyelem, nincs tak­tikai elképzelés, csapkodás folyik. Ezt pedig viták, ve­szekedések követik, meg­bomlott a csapat egysége, hiányzik az összhang, az irányító erő. Eddig nem sikerült olyan edzőt talál­niuk, aki kitartott volna mellettük. Talán a csapat „gazdája”, a 7. sz. AKÖV tehetne lépéseket ebben az ügyben. Mert pillanatnyilag úgy fest a helyzet, hogy az edző nélküli csapat — csapat nélküli edzőt ke­res.» f . Honvéd, 10 óra. Mindkét találkozóra a Tiszaparti gihmáziumban kerül sor. KÉZILABDA Férfi NB L: Martfűi MSE—FTC, Martfű, 11.30 Sápi. KOSÁRLABDA NB I. női-.' Szolnoki Vö­rös Meteor—BEAC, 10; NB II. férfi: Szó. Olajbányász —DVTK, 11.15; NB II. női: Szolnoki MÁV—Nagy­körös, 12.30 óra. Valameny- nyi mérkőzést a gépipari technikum szabadtéri pá­lyáján játsszák. SPORTLÖVÉSZET Béke Kupa I. osztályú verseny, MHS-lőtér, 8 óra. SÚLYEMELÉS Serdülő és ifjúsági ver­seny, Kunhegyes, kultúr- ház, 10 óra. VÍVÁS Megyei felnőtt egyéni bajnokság, Abonyi úti is­kola tornaterme, 8.30 óra. ÖKÖLVÍVÁS Dunaújvárosi Kohász— Törökszentmiklós, Mezőtúr — vegyes, Törökszentmik­lós, Vasas művelődési ház, 14 óra. LABDARÚGÁS NB II. Keleti csoport: Szolnoki MÁV—Vasas Iz­zó, MÁV pálya, 16.30, La­katos; Jászberényi Lehel— Miskolc, Jászberény, 16 óra, Pencz. NB III.: Törökszentmik­lósi Vasas—Jászberényi Va­sas, Törökszentmiklós, — 10.30 óra, Szabó L. Megyei I. osztály: Tisza- földvár — Kunszentmárton, 16, (Szegedről); Mezőtúr— Szó. Cukorgyár, 15.30, Pá­linkás; Szó. Olajbányász— Szó. Kilián HSE, 10, (Deb­recenből); MTE II.—Jászjá- kóhalma, H, Kása; Nagy­kunság—Jb. Lehel II., 10, Fehér; Szó. MÁV II.— Jászkisér, 14.15, Parádi; Jászárokszállás — Jászapáti, 16, Halmi; Karcag—Kisúj­szállás, 16, Balczó; Török­szentmiklós — Kunhegyes, Baranyi. — A mérkőzések előtt az ifjúsági csapatok játszanak. Megyei II. osztály: Jász- fényszaru—Cibakháza, — 15.30, Lázár; Jászladány— Űjszász, 16, Domokos; — Öcsöd—-Szó. Vegyiművek, 15.45, Csák I.; Szászberek —Homok, 16, Almási; Jb. Honvéd—Zagyvarékas, 16, Faragó; Cserkeszöllő—Kun- sztm. Sp., 10, Dobos; Ti­szafüred—Szó. Előre, 16, Deák; Fegyvernek—Tószeg, 16, Komlósi; Túrkeve— Kengyel, 16, Mezei; Szó. Helyiipar — Rákóczifalva, 10, Hoffer; Abáds2alók— Karcagi Honvéd, 16, Barta; Kunmadaras—Martfű II., 15.30, Lévai. Sportolók felvonulása a munka ünnepén Cscspat — edző nélkül SAKK-ELET Rovatvezetői 6. sz. feladvány. (Szöghy J., 1932.) abcde t q h * Még egy játszma a megyei csapatbajnokságról Francia védelem Kerékgyártó (Mezőtúr)—Dalo- esa (Jászberény) 1. e4 e6, 2. 14 d5, 3. eá c5, (2. d4 erősebb folytatás a centrum teljes elfoglalásá­val). 4. Fb5+ Fd7, 5. Ve2 a ti (?) (Vezér rosszul fog állni a világos mezőkön. 5. ...Hc6 jobb). 6. F:d7 V:d7, 7. d3 Hc6. 8. Hf3 Hge7, 9. 0-0 h8 (?) 10. c3 Hf5? 11. g4 Híe7, 12. d4 c4 (?) 13. Fe3 Vd8 (A vezér visszatér a sötét me­zőkre). 14. Hbd2 Hg6, 15. tS Hh4, 16. Ff2 H:f3, 17. H:f3 Fe7, 18. Fg3 0-0, 19 Bf2 b5, 20. a3 a5, 21. Bail ef, 22. gf M, 23. ab ab, 24. Hd2 be. 25. be Ba2, 26. f6 Fa3, 27. gf B*8. (Világos a K-állás Dalkó Nándor gyengeségeit jól használja ki.) 28. Vh5 Kh7, 29. Vf5+ sötét feladta. * A XIX. magyar bajnokság két legrövidebb játszmája. (Angol megnyitás) Lengyel—Bárczay. 1. c4 e5, 2. Hc3 Hf6, 3. HfS Hc6, 4. d4 ed, 5. H:d4 Fc5, 6. H:c6 be, 7. g3 h5, 8. Fg2 h4, 9. 0-0 hg, 10. Hg d5, 11. cd Hg4, 12. Va4 Fb6, 13. d6 Kf8, 14. V:c6 Bb8. 15. Ff4 sö­tét feladta * (Szicíliai védelem) Szily—Forintos. 1. e4 c5, 2. Hf3 g6, 3. d4 Fg7, 4. de Va5+ 5. Fd2 V:c5, 6. Hc3 b6, 7. Fd3 Fb7, 8. 0-0 Hf6, 9. a4 0-0, 10. a5 ba, 11. e5 Hgl, 12. He4 Vc8, 13. B:a5 Hc6, 14. Bc5 Hge5, 15. H:e5 F:e5, 16. Fh6 d6, 17. Bb5 Fg7, 18. Bh5 gh, 19. V:h5 He5, 20. h3 F:h6, 21. V:h6 H:d3 világos feladta. * 5. sz. végjáték megfejtése: 1. f3! Bf2 (1. d4-re B9f2, 2. Kc4 Kc2, 3. d5 Bd2, 4. Kc5 Kd3, 5.d6 Ke4, 6. Kc6 Ke5, 7. d7 Ke6, 8. Kc7 Bd7 sötét nyer. 1. f4-re Bf2, 2. d4 B:f4, 3. Kc4 Kc2, 4. Kc5 Kd3, 5. d5 Ke4 és sötét nyer.) 2. d4 B:f3+ 3. Kc4 Kc2, 4. d5 Bd3, 5. Kc5 és sötét nem léphet Kd3-at. 1. ...Bh4. 2. d4 Bf4, 3. Kc4 Ke2, 4. Kc5 Kd3, 5. d5 és sötét. nem léphet Kei­ét, tehát döntetlen. /ft£ Jöfytevyjeti 'tneqcfdja eqy afi7^/U^cJ(/és u t>CU\ A május elsejei felvonu­lás színvonalát a sporto­lók is emelni fogják. A Szolnok városi Testnevelé­si és Sportszövetség kezde­ményezésére vándorserleget alapítottak, melyet négy csoportban lehet elnyerni, egy évi időtartamra. A négy csoport a követ­kező lesz: a) általános is­kolák, b) közép- és szakis­kolák, c) sportkörök, d) vállalatok, üzemek, hiva­talok, intézmények. A ver­senyszerű felvonuláson — melyet hagyományossá kí­vánnak tenni — a helye­zések eldöntésekor a bíráló bizottság figyelembe veszi az egyes csoportok fegyel­mezettségét, ötletességét, és ami ugyancsak fontos, a szépséget, és a látványos­ságot. A zsűri különös figye­lemmel fogja kísérni a pontozásnál az ötletes fel­iratokat, az erő és a szép­ség kidomborítását, vala­mint az élő sport bemu­tatását különböző mozgás­formákon, gyakorlatokon keresztül. Az előkészületek megtör­téntek, most már csak a résztvevők gondos, alapos felkészülése, gyakorlataik jó kivitelezése szükséges ahhoz, hogy maradandó sportélményben legyen ré­sze a nézőknek. Jelentős versenyek előtt megyénk sakkozói A Magyar Sakkszövetség minden évben soron követ­kező megyei szövetségei út­ján rendezi meg az úgy­nevezett országos elődöntő­ket. Megyénk Hájdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár me­gyével van egy területi csoportban. E megyék évenként felváltva rendezik meg az elődöntőt. Szolno­kon legutóbb 1961 máju­sában tartották meg a tor­nát, utána Debrecen, majd Nyíregyháza következett. Most, a XX. magyar baj­nokság egyik elődöntőjére ismét Szolnokon kerül sor. A Bőripari KTSZ szék­házéban, április 18—29. között bonyolítják le a mérkőzéseket 17—21 óra között. A függőjátszmákat délelőtt fejezik be. Az in­dulók névsora a következő: Nagy, Lakatos, Szarvas dr Bódizs. Kovács. X., Kovács IL, (Hajdú-Bihar), Arany­ász, Hódi, Tiszai, Ármos (Szabolcs-Szatmár), Dalkó Nándor, Tóth Imre (Szol­nok megye). Két mester- jelölt. három csillagos I. o., és hét I. osztályú sakkozó vesz részt. Ugyanebben az időben bonyolítja le a megyei szö­vetség az 1964. évi döntőt, melyet a csapatversenyek időpontjainak zsúfoltsága miatt korábban megrendez­ni nem lehetett. A részt­vevők: Makula (Martfű), Hőgye. Lányi dr. (Mezőtúr) H. Kiss (Kisújszállás), Dómján (Kunszentmárton), Horgosi, Dalocsa, Bujdosó (Jászberény), valamint Szé­kely Sándor, Nagy Lajos, Nagy László, Wilhelm Já­nos, Oravetz Vendel, Bes­senyei Sándor (Szolnok). A fordulók április 18—30. kö­zött kerülnek sorra a Bőr­ipari KTSZ székházában, 17-től 21 óráig SOROKBAN Kunszentmártonban nyolc csapat részvételével ren­dezték meg a sakkbajnok­ságot, melyen 25,5 ponttal a Zalka Máté Tsz csapata győzött • A ma reggel lebonyolítás­ra kerülő országos mezei futóbajnokságra 960 neve­zés érkezett, s többek kö­zött szolnoki atléták is in­dulnak. Az NB III, délkeleti cso­portban elmaradt Mezőtúri Honvéd—Békéscsabai VTSK mérkőzést május 6-án játsszák le. * Tíz csapat játszik a kun­szentmártoni járási labda­rúgó-bajnokságban, s a második forduló után Ti- szasas vezet 4 ponttal, 9li­es gólaránnyal. Rovatvezető} dr. Jávorszky József igazgató főorvos A gerinc és a dívái A gerincbetegségek kiala­kulása öltözködési hibák­kal, divathóbortokkal is kapcsolatban lehet. Deréknak a szabók az utolsó borda és a medence- csont felső taraja . közötti behajlást nevezik. Ez gyer­mekekén kevésbé látszik meg, mert csak a medence meghajlásával és a törzs hosszabbodásával kapcsolat­ban fejlődik, ki. Ha a mi­lói Vénusz derekát megnéz­zük, mindjárt feltűnik, hogy a derék behajlása az ő torzóján nem nagyfokú, hanem csupán enyhe elkes- kenyedése a törzsnek. A nők mégis évszázadokon ke­resztül kegyetlen küzdelmet folytattak a derék karcsú­sításáért és a cél érdekében sokszor kockára tették egészségüket is. A fűző nem új viselet. A római nők strophiumnak nevezték azt a széles szala­gai, amellyel derekukat karcsúsították, castulának pedig azt a kendőt, amely- lyel emlőiket kötötték fel. Az indiai nők fűzője, a gu- rita, kettős vászondarab, amelynek két vége egymás­ra gombolható. v Az erősen szorító fűzők a középkorban terjedtek el, és céljuk éppen nem a férfi szem parazsának felszítása volt. Az aszkéta felfogású középkor a női idomokat az ördög művének tartotta, és igyekezett azokat minél jobban eltüntetni. A fűzőt akkoriban a test eltorzítá­sára, főleg az emlők eltün­tetése céljából viselték. Da­chau vidékén szomorú kö­vetkezményei lettek a mel­let visszafejlesztő fűzővise­letnek. E vidék asszonyai­nak emlői nemzedékek fo­lyamán fokozatosan megki­sebbedtek úgy, hogy gyer­mekeiket nem is tudták megfelelően táplálni. Auszt­riában még a múlt század végén is a papok beszéde­ket tartottak a templomok­ban a testtorzítás érdeké­ben. A divat céljából viselt fűző a reneszánsz korában terjedt el. Itáliából Fran­ciaországba — a történé­szek szerint — a hiú és ke­gyetlen Medici Katalin vit­te át a fűző divatját. A XVIII. század Franciaor­szágában érte el a fűzés a virágkorát, bár XIV. Lajos­nak nem volt ínyére ez a viselet. A krónika szerint egy alkalommal ezt mondta egyik udvarhölgyének: „ön volna országom legszebb nője, csak hagyna fel ez­zel az esztelen divattal, amely a természetet eltor­zítja.” A XIX. század vége felé a női szépségideál valósá­gos homokóraszerű alak volt. Az ilyen „darázsde- rekú” né fűzője nemcsak a mellkast torzította el, na- nem a hasüreg szerveit is helyzetük megváltoztatásá­ra kényszerítette, a vérke­ringés rontásával súlyos máj- és veseelváltozásokat vont maga után, a légzés gátlásával pedig tüdőtuber­kulózis kifejlődését segítet­te elő. Az ilyen fűzőt vise­lő nő hátizomzata elsor­vadt, s ez különféle gerinc­betegségek kifejlődésével járt. A testet torzító kozmeti­kai fűző káros hatásai nein jelentik azt, hogy minden füzőviselet hátrányos az egészségre. Az orvos által előírt gyógyfűzők viselése, esetleg tomagyakorlatok végzésével együtt a gerinc betegségeinek gyógyítását szolgálja. Érdekes a cipősarok prob­lémája is. Eleinte azért kezdték használni, nehogy á cipő elpiszkolódjók, ma.id elterjedésében mindkét nemnél szerepet játszhatott az is, hogy magasabbnak szerettek volna látszani. De vajon kielégítő magyaráza­tot ad-e a magasítás a nők rendkívüli vonzódására a magassarkú cipőkhöz. Bát­ran állíthatjuk, hogy tisz­tán a magasítás előnyei nem állanak arányban az­zal a sok szenvedéssel, amelyet a magassarkú ci­pők viselése jelent, emel­lett pedig a tapasztalat azt mutatja, hogy nemcsak ala­csony, hanem középmagas, sőt az átlagosnál magasabb termetű nők is szívesen vi­selik a magas sarkot. Mi hát ennek a furcsa és kényelmesnek egyáltalán nem nevezhető cipőfor na népszerűségének a magya­rázata? Mezítláb vagy sarok nél­küli cipőben a test olyan helyzetet foglal el, amely­ben . a legkisebb megerőlte­téssel igyekszik egyensúlyát fenntartani. A váll hátra­süllyed, a fej előrehajlik, a mellkas beesik és a has ki­emelkedik. Ha azonban a sarkot alátámasztják, akkor ez a fesztelen, kényelmes testtartás mindjárt meg­szűnik. A keresztcsont fe­lett a derék boltozatos lesz, az ágyéki hajlat kimélyűl. a has behúzódik, a mell előredomborodik, a fej fel­emelkedik és az egész test kihúzott, kissé katonás ál­lásba kerül. E tartás tehát kétségtelenül fokozza a r-ői nem vonzóerejét,' de az is biztos, hogy nemcsak a láb­ra, hanem egyéb szervekre is ártalmas lehet. Korányi Frigyes, a neves belgyó­gyász professzor már a múlt század végén kimu­tatta. hogy a magassarkú cipőt viselő nőkön átlagos­nál sokkal gyakoribb a vándorvese-képződés. Ma már tudjuk, hogy az ágyé­ki hajlat kimélyülése a ge­rincet tartó ízületek szem­pontjából sem előnyös, mert a csigolyák megterhelését egyenetlenné teszi és a ge­rinc korral járó kopási oe- tegségének bekövetkezését meggyorsítja, ami makacs derékfájás forrásává vál­hat. Párizsi apróságok A Paris Match „túlvilági tudósítója”: Joseph Mino de Mirbel három és féléves kora óta a „látók” közé tar­tozik. Évtizedek óta min­den pénteken „fogadja” va­lamilyen túlvilági vendég látogatását, aki találkát be­szél meg történelmi kiváló­ságokkal. Napoleon a leg­gyakoribb vendégei közé tartozik, n Minő legutóbb Oswaldot „fogadta”, aki elmondta ne­ki, hogy ő csak kis kerék volt a nagy összeesküvés­ben, amelynek szervezője Ruby és egyik bűntársa Tippit volt. Minő de Mirbel azonnal megírta „értesülé­sét” a Kenned; -család min­den tagjának és a nyomozó hatóságoknak, de még senki sem válaszolt neki. Minő másik politikai „tit­ka”: Hitler él és pedig va­lamelyik spanyol "kolostor­ban. Fél évvel ezelőtt reve­rendában Párizsban járt-w

Next

/
Thumbnails
Contents