Szolnok Megyei Néplap, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-30 / 100. szám

\ április 30­SZOLNOK MEGYEI 3 tr BUDAPESTI HÁZTETŐKÖN Az a bizonyos »hajszál", egy év baleset nélkül — A termelékenység a másik jó Mint fekete kazal, ágy fest a kunmadarast Ve­gyesipari KTSZ udvarán a kéményseprőjárdák renge­teg vasváza. Ennek a nem mindennapi gyártmánynak története van. A SZÖVETKEZET építő- brigádjai minden télen — amikor egyébként fagysza­badságra kényszerültek vol­na — a budapesti Házke­zelési- Igazgatóság megbí­zásából kéményhelyreállí­tási munkát végeztek; Jól jött ez, nem volt kiesés a termelésből. Amikor pedig az igazgatóság főmérnöké­nek országos jellegű újítá­sát — az előre gyártott ké­ményseprő járdát — elfo­gadták, a ktsz vállalkozott azok felszerelésére. Ám a. felszerelést csak úgy vál­lalták, ha azt ők is készí­tik, — otthon Kunmadara­son. így akik nyáron Buda­pesten a kémények mellé erősítik a járdákat, télen az előregyártásban segéd­kezhetnek. AZ ORSZÁGBAN egye­dül a kunmadarasi szövet­kezet készíti az új rendsze­rű kéményseprő járdát, — amelynek az az előnye, — hogy 35—40 centiméteres fahulladékból készíthető, ellentétben a hagyományos­sal, amelyhez vastag hajó­padlót kellett felhasználni. A ktsz anyagkihasználása jelentősen emelkedett, az előregyártott kéményseprő járda minimális önköltség­gel és magas termelékeny­séggel készíthető. Jórészt ennek köszönhe­tik, hogy egy év alatt az egy főre eső termelési ér­iék 23 000 forinttal növe­kedett. 1963-ban a szövet­kezet közel 2,5 millió fo­rinttal teljesítette túl ter­melési tervét, és ugyancsak teljesítette a javítás-szol­gáltatás és a helyiipar po­litikai kötelezettségét is. A kunmadarasi Vegyes­ipari KTSZ építő részlege részt vett a szolnoki OTP sorházak építésében is. Ket­tő, egyemeletes lakóházat készítettek és munkájuk­kal elégedett volt a beru­házó is. A TAVALYI kiváló ered­mények után a vegyesipar­ban méltó gazdára talált e Ictsz-nél a Kiváló Kisipari Szövetkezet cím. A megye szövetkezeteinek versenyé­ben is első helyet értek el, ezért ma délután 2 órakor ünnepélyes keretek között veszik át a szövetkezet ve­zetői az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága, a Me­gyei Tanács és a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa vándorzászla j át: A SZÉP EREDMÉNYEK jól szervezett és baleset- mentes munkával, a szo­cialista munkaverseny nyúj­totta lehetőségek kihaszná­lásával, a fiatalság lendü­letének megfelelő irányítá­sával születtek. Említésre és követésre méltó a többi kisipari szövetkezet részére is a kunmadarasiak pél­dája. A kiváló szakmunkás utánpótlás biztosítására az anyagi áldozattól sem riad­nak vissza. A szövetkezet korrepetáló tanárokat fo­gad az ipari tanulók elmé­leti tudásának fejlesztésé­re, mert előrelátó és tudja, hogy az oktatásra fordított összeg néhány év múlva a kulturáltabban végzett mun­kában kamatozni fog. A ktsz KISZ szervezete nemrégen nyerte el a já­rási KISZ 'bizottság elis­merő oklevelét és ezenfelül pénzjutalmat is kapott. — bj — Üzembe helyezték az ország első automatizált öntöző­rendszerét öntözéses gazdálkodásunk nemcsak területileg bővül évről évre gyors ütemben, hanem műszaki—technikai színvonalát tekintve is je­lentősen fejlődik. Ennek a fejlesztésnek fontos részét képezi a több mezőgazda- sági nagyüzemre kiterjedő automatizált öntözőrendsze­rek létrehozása. A két első ilyen rendszert most he­lyezték üzembe: A kalocsai öntözőrend­szer 4 község 8 termelő- szövetkezetének 7500 hold­ját látja el vízzeL A 3400 holdas, ugyan­A Yitamin behegeszti a sebet A szovjet tudósok által a voronyezsi állami orvostu­dományi főiskolán végzett állatkísérletek során bebi­zonyosodott, hogy a szerve­zetben az aszkorbinsav kon­centrációjának megváltoz­tatása befolyásolja az élő szövetek regenerációját. C-vitamin hiány elnyom­ja a regenerációt, viszont a szövetekben a szokásos­nál nagyobb mennyiségű aszkorbinsav a sejtek roha­mos növekedését és a sé­rült részek egészséges sej­tekkel való benövését vált­ja ki. A sebek meggyorsított oe- hegesztésének ez az új módszere nagy gyakorlati jelentőségű. csak teljesen automatizált balatonaligai öntözőrend­szer jelenleg a szőlőoltvá­nyoknak ad mesterséges csapadékot. A Jászberényi Tanítóképző Intézet szemléltető eszköz kiállítását sok érdeklődő pedagógus tekintette meg Oiákkolléqiunt lesz az ocsodi szülőotthon A következő tanév kez­detére, ez év őszére kollé­giummá alakítják át az öcsödi volt szülőotthont. Az Egészségügyi Minisztérium átadta már az épületet a Művelődésügyi Miniszté­riumnak. Az átalakítás költ­ségére 100 000 forintot a meprei tanács adott, 80 000 forintot pedig a helyi köz­ségfejlesztési alapból bizto­sítottak. Az új kollégiumot a ta­nyán lakó — főként általá­nos iskolás — tanulók el­helyezésére szánják. A kol­légium elkészültével a kör­nyék több tanyai iskoláját körzetesíthetik: a gödéhyla- posi iskola teljesen meg­szűnik; a bábockai iskolá­ban csak az alsótagozat ma­rad; részben Öcsödre jön­nek a körösöntúli iskola és a szarvasi járásbeli horga- atalapi általános iskola nö­vendékei is. Az átalakítást egyelőre nem tudják megkezdeni, mert az épületben lévő la­kás helyett másikat kell adni. A minisztérium összesen 300 000 forintot biztosított a felszerelésre, berendezés­re. Az új diákotthont ötven személyesre tervezik. Az átmeneti takarmányozás A legeltetés, illetve a zöldtakarmányok etetése a közeli napokban megkez­dődik. Időszerű tehát, hogy számba vegyük a legfonto­sabbakat. Feltétlen kívána­tos megvárni a zölden ete­tésre kerülő növények meg­felelő fejlettségét. Az ete­tését fokozatosan kell be­vezetni. A hozzászoktatást leghelyesebb szecskázott ta­karmányszalma, széna és zöld keverékével kezdeni. Hét-tíz nap után az ossz takarmány súlyának már 10 százaléka lehet szalma, a többi pedig zöld. Taka­rékossági okokból feltétle­nül szecskázva etessük a zöldet, különösen az őszi ta­karmánykeverékeket. A zöldtakarmányok ka­szálásánál' általában kétféle hibát szoktak elkövetni: Gábor bácsi hazapakol — Jó napol, komisszár! Tréfálkozva, fogadták Mol­nár József párttitkárt a ső­rések. De igen szívesen is. Amint meglátták, hogy mo­torkerékpárját megtámaszt­ja az istálló előtt, össze­gyűltek az állatgondozók. Hajnali négy órától estig kemény munkások ők: Ka­kák Mihály, Mihályi István, Urhán Miklós és Mihályi Lajos. Egész életük itt fogy el szinte, ebben a 80 mé­ternyi hosszú épületben. Jólesik hát, ha csupán hír­vivő szóval is közelit bárki hozzájuk. Első gondolatuk máris érdeklődő. — Mi újság van, Molnár elvtárs? — Hát az, hogy holnap már visszajön Gábor bácsi is. — Béres D.? — Az. Halljátok, úgy örült az öreg, mint a gye­rek. Pakolta a kocsira a cókmókját, és ujjongott: megyek haza, Jóska. Nem értettem, mire mondja. Hát még korai lenne, Gábor bá­csi. Nevetett. Nem úgy, ha­nem haza, az én majorom­ba. Ezen aztán a sőrések de­rültek igazán. Cigarettát sodortak, és a foguk he­gyén szűrték a füstöt, meg az akkurátus mondatokat — Hát az igaz, itten úgy összeszoktunk, mint a test­vérek. Az állatokra mutattak. — Megtanultuk ennek is a csínyját-bínját. Nekünk se esne jól máshová menni. Kikerekedett utána Gá­bor bácsi története. A Zöld­mezőben tehenészkedett Bé­res D' Gábor jópár eszten­deje. Szívósan, kitartóan, becsülettel. A tavaszon az egyesülés következtében elvitték erről a szállásról a jószágokat a gümőkóros el­különítő telepre. A tehe­nésznek mennie kellett te­heneivel. A baj még nem is itt esett, hanem ott, hogy a többiek, a sőrések, a töb­bi Zöldmező-beliek marad­tak. Gábor bácsi „idegen­be” került, a volt másik szövetkezetiek közé. Azok is emberek termé­szetesen, mégmeg igen jó emberek. Jól is fogadták Gábor bácsit, de ki pótol­hatja a többiekkel együtt töltött immáron hat eszten­dőt. Mert Gábor bácsi ha­todéves szövetkezeti gazda. Eleinte tartózkodó véle­ménnyel volt a közösről ö is. Sose hitte, hogy itt, Jászapátin valamikor még így összeszokjanak, család­dá alakuljanak a szétszórt tanyákon élő, ki-ki a maga gondja-bajára hagyatott, az­zal küszködő emberek. Ám mi lett belőle. Az együttes munka, az együt­tes móka, talán még a szó­váltás is, való hogy új ér­telmet adott életüknek, Mindeddig ezt észre sem vette, nem is gondolkozott ennek jelentésén Gábor bá­csi. De most a hiánya éb­resztette tudatára. Az emlé­kek, amikor először együtt kezdtek el dolgozni. Azok az emberek, akikkel együtt húzták fel az első épületet, együtt szántották össze a földeket, akikkel együtt tör­tént az első etetés, a mind- annyiuk tehenészetében. Hiányzott, nagyon hiány­zott neki az ottani levegő. A kényszerűség most fel­mérette vele hovatartozá­sát. Meg is fogalmazta szé­pen, úgy, ahogy érezte. — Hadd menjek én csak haza. Hadd pakoljak visz- sza a mieinkhez. — borzuk —- I 1. Túl korán történik a kaszálás; 2. a takarmánykeverékek utólja a kaszálás idejének elhúzódása miatt megvé­nül, és ekkor szalmává szárítják. A kaszálás megkezdésé­nek ideje a növény fejlett­ségétől, az időjárástól, és attól függjön, hogy milyen állatokat takarmányozunk vele. Az őszi takarmányke­verékek kaszálását kalászo­lás előtt 8—10 nappal he­lyes megkezdeni. A zölden fel nem etethető őszi ta­karmánykeverékekből me­lasz hozzáadásával készít­sünk silózott takarmányt. A zöldtakarmányokat ál­talában frissen, a pillangó­sokat viszont, főleg a ké­rődzőkkel — puffasztó ha­tása miatt — fonnyasztva etessük. Sertéseknél jó a friss zöldlucerna etetése. A legeltetésre ugyanúgy fokozatosan kell áttérni, mint az egyéb zöldtakar­mányok etetésére. Fontos a kihajtás idejének helyes megválasztása. Feltétlenül meg kell várni, hogy a fű a legjobb fejlettségű, vala­mint a gyepezet talaja meg­felelően szikkadt legyen. A kihajtás tehát ne a naptári időponthoz igazodjék, ha­nem a feltételekhez. Több- szol elkövetett hiba az is, hogy az istállóból egyene­sen a legelőre hajtják az állatot. Legelőre való kihajtás előtt néhány napig jó ösz- szeszoktatni az állatokat; Gondolni kell kezdetben a karámozásra, és arra, hogy a reggeli etetés után jólla- kottan kerüljön az állat a legelőre. Komoly hiányos­ság az több helyen, hogy a szarvasmarha, juh és liba­legelők nincsenek megkü­lönböztetve. Nem helyes a szarvasmarha legelőt juhok­kal, libákkal járatni. Ahol erre mód van, ön­tözzük meg a legelőt. A téli takarmányozást követően a zöldtakarmá- i nyokat csak az esetben í tudjuk jól és mielőbb hasz­nosítani, ha az állatok élőké- ! szítésével és a zöld etetés- ! nél a fokozatosság betartá­sával kiküszöböljük az egyébként fellépő, átmeneti zavarokat. Virág István megyei íőállattenyésztő Kisújszállás rendezési tervéből Közlekedési változások — Kultúr- és igazgatási központ — Idén kezdik a fürdő építését — Új lakótelep Kisújszálláson a napok­ban tanácskoztak a város vezetői, az érdekelt szer­vek, intézmények, valamint a Budapesti Városépítő Tervező Vállalat képviselői a város részletes, belső ren­dezési tervéről. Szabó Kál­mántól, a városi tanács vb- titkárától kértünk tájékoz­tatást a terv lényegesebb elképzeléseiről. — Legelébb meg kell mondani, hogy e tervek még csak javaslatok. Orszá­gos szervek, illetve majd a városi tanács mondja ki a végső szót, tehát lehetnek a részletekben még változta­tások. — A korábban elkészült általános városfejlesztési terv után el kell készíte­nünk a részletes belső ren­dezési tervet. Eszerint vál­tozás lesz néhány út for­galmában is, mint például a túrkevei, és a dévaványai utaknak a 4-es számú mű­útra való csatlakozásnál. A túrkevei útról jelenleg a Kossuth Lajos utcán, a terv szerint pedig majd a Pető­fi utcán, a dévaványai út­ról — átvágással — a Le­nin és a Kálvin utcán át irányul majd a forgalom a főútra. Ezzel együtt a Pető­fi utca teljes kiépítése, szé­lesítése is megtörténik. — A Rákóczi utat le fog­juk zárni az átmenő gép­jármű-forgalom elől. Az Arany János és a Petőfi utca folytatását jelöljük ki e célra. Itt a város köz­pontjában kultúr- és igaz­gatási központot alakítunk ki. A tanácsháza mellett irodaházak épülnek. A Nagykunsági Állami Gaz­daság már bejelentette igé­nyét az építésre, s később ide költöznek a termelő­szövetkeztek irodái is. — Májusban kezdik épí­teni a strand- és termálfür­dőt, a Rákóczi út, az Arany János út és a vasútállomás által határolt térségben. A terv három évre irányozza elő a fürdő teljes elkészíté­sét, évente 900 000 forintos költséggel. Az idén elkészül egy 33 méteres úszóme­dence, s később majd lesz termál- és gyermekfürdő is. A korcsolyapálya nyáron nagyszerűen alkalmas lesz csónakázó-tónak. — A 4-es főúttól délre jelöli ki a terv a kereske­delmi hálózat fejlesztését. A másik oldalon, a Sallai- teleppel szemben pedig új lakótelepet akarunk kiala­kítani. Egyrészt eladjuk a telkeket, másrészt a ta­nyákról betelepülőket kár­talanítjuk. Már jelentkez­tek építeni szándékozók. Úgy gondoljuk, mintegy 20—25 házból álló új utca lesz majd itt. Kiosztották a SZOT irodalmi és művészeti díjait A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának székházá­ban szerdán kiosztották a SZOT ezévi irodalmi és művészeti díjait. Kitüntetésben részesült: Fekete Gyula író „Az or­vos halála” s „A fiatalasz- szony” című regényéért; Dobozy Imre író a „Hol­nap folytatjuk” című nagy­sikerű drámájáért; Péchy Blanka színmű­vész „Regény” című művé­ért; Kazimir Károly rendező, külföldi és magyar drámák kiváló rendezéséért; Olsavszky Éva, a Kapos­vári Csiky Gergely Színház tagja, kiváló színészi alakí­tásáért és népművelő tevé­kenységéért; Fehér Tamás filmopera­tőr a „Kinek higyjek” cí­mű dokumentum filmjéért; Mihályfi Imre filmrende­ző, antifasiszta témájú tele­víziós filmek alkotásáért; Szabó Iván szobrászmű­vész, a Képzőművészeti Fő­iskola tanára, a dolgozók képzőművészeti nevelésében kifejtett több évtizedes munkásságáért; Luzsica Lajos festőmű­vész és Tamás Ervin festő­művész:

Next

/
Thumbnails
Contents