Szolnok Megyei Néplap, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-03 / 78. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1964. április ft. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata a Kínai Kommunista Párt vezetőinek újabb szakadár lépéseiről Elfogadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1984. február 20—22-i kibővített ülésén. A Magyar Szocialista Munkáspárt tag­sága és a magyar nép előtt ismeretes a kínai vezetők nyílt fellépése a kommu­nista világmozgalom közös politikája el­len sok kérdésben; így ellene vannak a békés egymás mellett élés politikájának, alábecsülik a két társadalmi rendszer gazdasági versenyét, tagadják, hogy a szocialista forradalom békés úton, polgár- háború nélkül is győzhet. A kínai veze­tőknek az az álláspontja, hogy nem kell kijavítani azokat a súlyos hibákat, ame­lyek a személyi kultusz idejében hallat­lan károkat okoztak a nemzetközi mun­kásmozgalomnak. Mint ismeretes, hibás nézeteik dien a marxi-lenini elvek tisz­taságát védelmező pártok — köztük a Magyar Szocialista Munkáspárt is — messzemenő türelemmel, érveléssel vi­táztak. A közös irányvonalat követő pár­tok e vitában nem vették át a kínai propaganda gyűlölködő hangját és szitok­átok módszerét: a hibás nézeteket és azok káros politikai következményeit megvilá­gították, a koholmányokat pedig visszautasították. — A kínai vezetők, miután a testvérpárt — vissza­utasította hibás nézeteiket, a szakadár te­vékenység útjára léptek. Trocikistákból és mindenre kapható renegát elemekből frakciós csoportokat szerveznek és nem átalják egyiket-másikat ezek közül kom­munista pártnak nevezni. Olyan időben teszik ezt, amikor a szocializmus és a béke erői világszerte növekszenek, a volt gyarmati népek nemzeti önállósága erő­södik, a tőkés világ belső ellentétei mé­lyülnek, az imperializmus mély krízisben van, bomlási folyamata gyorsul. E folya­matot a szocialista világ egyesített ereje, egységes fellépése még gyorsabbá tenné, a kolonializmus és neokolonializmus el­len küzdő népeknek még nagyobb segít­séget nyújtana a világbéke védelméért folyó harc még ertőeljesebbé válna, ha a kínai vezetők szakadár tevékenysége nem bomlasztaná a nemzetközi kommunista mozgalom sorait, nem gátolná egységes harcát. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának 1963. júliusában nyilvános­ságra hozott és a magyar sajtóban is köz­zétett okmányában 25 pontban foglalták rendszerbe politikájuk alapvető tételeit. Ez az okmány és egész ‘ tevékenységük bi­zonyítja a nemzetközi kommunista moz­galom szakítására törő taktikájukat. — Mindez nyilvánvalóvá tette, hogy a Kí­nai Kommunista Párt vezetői hegemon szerepet követelnek maguknak, diktálni akarnak a nemzetközi kommunista moz­galomban. E törekvés által vezetve for­dultak szembe a kommunista és mun­káspártok 1957-es és 1960-as nyilatkoza­tával. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1963 őszén csatlakozott több testvérpárt, köztük a Szovjetunió Kommunista Pártja kezdeményezéséhez és egyoldalúan beszüntette a nemzetközi kommunista mozgalom nézeteltéréseivel foglalkozó anyagok nyilvános közlését. E lépésnek az volt a célja, hogy a nyílt vita megszüntetésével kedvezőbb feltételeket teremtsünk a testvérpártok újabb nem­zetközi tanácskozásához, a nézeteltérések megtárgyalásához. A kínai vezetők azon­ban a vita egyoldalú beszüntetésére a nyilvános támadások folytatásával, még durvább szidalmakkal válaszoltak, telje­sen figyelmen kívül hagyják a testvér­pártok túlnyomó többségének a nyüt vita beszüntetését sürgető állásfoglalását. Ez év február 4-én a kínai vezetők a Renrrün Ribaóban, a Kínai .Kommunista Párt Központi Bizottságának hivatalos lapjában terjedelmes cikket publikáltak. Ebben a cikkben nyíltan kijelentik, hogy helyeslik és segítik frakciók szervezési mindazon testvérpártok központi bizott­ságai ellen, amelyek elutasítják ^z ő né­zeteiket, elítélik hegemon törekvésüket és szolidárisak a Szovjetunió Kommunista Pártjával. Ezt az egységbontást „forra­dalmi kötelességének nyilvánítják. Túl­teszik magukat az 1960-as moszkvai nyi­latkozatnak a testvérpártok közötti vi­szonyt szabályozó megállapításain és megengedhetetlen módon beavatkoznak a testvérpártok belső ügyeibe. A Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságát és személy szerint Hruscsov el v­társat mérhetetlen gyűlölettel támadják, „szovjetellenesnek”, a „revizionizmus leg­főbb képviselőjének”, — „korunk legna- gyob szakadásának” nyilvánítják. Szé­leskörűen kiépített propagandahálózatuk útján nagy nehézségeket okoznak a kom­munista pártoknak, mindenekelőtt a ka­pitalista országokban küzdő testvérpár­toknak. A kínai vezetők fellépését rnindinkáoo az határozza meg, hogy nem elvi vitát folytatnak nagy fontosságú ideológiai kér­déseikben, hanem politikai harcot indí­tottak a Szovjetunió Kommunista Pártja és más testvérpártok ellen. A Renmin Ri- bao február 4-i cikkében foglalt kohol­mányok, ferdítések és szitkok tömkelegé inkább eltereli a figyelmet az alapvető elvi nézeteltérésekről. Csak így értékel­hetők a cikkben foglalt elképesztő megál­lapítások, mint például: „A Szovjetunió Kommunista Pártja vezetői eltökélték ma­gukat arra, hogy igyekeznek együttmű­ködni az Egyesült Államokkal a világ le­igázásában”. „A Szovjetunió Kommunista Pártja vezetőinek revizionizmusa és sza- kadársága a Szovjetunión belül található burzsoá elemek gyors fejlődésének és — az amerikai imperialista politikának ter­méke*. Az a politika, amely a józan meg­ítélésnek legparányibb nyomait is nél­külöző megállapításokkal próbálja igazol­ni önmagát, nem más, mint a népeket félrevezetni akaró kalandorpolitika, amely elkerülhetetlenül kudarcra van ítélve. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága kezdettől fogva elítéli a kínai vezetők szektás, dogmatikus néze­teit és szakadár tevékenységét. Határo­zottan visszautasítja és megbélyegzi feb­ruár 4-i megnyilatkozásukat, amely az egész nemzetközi kommunista mozgalom, s így a mi pártunk ellen is irányul. A kínai vezetők bomlasztó tevékenységük­kel támadják a szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom egysé­gét, könnyítik az imperializmus helyzetét az előretörő szocialista világgal szemben, nehezítik a kommunista pártok harcát az egyes országokban és a nemzetközi küz­delemben. A Magyar Szocialista Munkáspárt a testvérpártokkal együtt teljes eltökéltség­gel fordul szembe a kínai szakádárok ak­namunkájával, — szilárdan követve az 1957-es és 1060-as moszkvai nyilatkozat irányelveit. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága teljes mértékben szoli­dáris a Szovjetunió Kommunista Pártjá­val, annak lenini Központi Bizottságával és személyesen Hruscsov elvtárssal. Tel­jesen világos, hogy a kínai vezetők tá­madásaikat elsősorban a Szovjetunió Kommunista Pártja ellen intézik; — A Szovjetunió Kommunista Pártja álha- tatos marxista—leninista politikája, nagy nemzetközi tekintélye teszi ugyanis főleg lehetetlenné a kínai kalandorpolitika ér­vényesülését E tényen az összes régi és új szovjetellenes rágalmak együttesen sem tudnak változtatni. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága megállapítja: ha a kí­nai vezetők nyilvános támadásai nem szűnnek meg és szakadár tevékenységük folytatódik, akkor a nyilvánosság előtt is válaszolni kell ezekre. A kínai vezetők­nek az a taktikája, hogy hol egyik, hol másik testvérpártot, illetve vezetőit tá­madják, nem téveszt meg minket. A kö­zös ügy és pártunk politikájának védel­mében, minden támadással szemben fel­lépünk. A kínai vezetők a szocialista világ­rendszer egyes országait is megkísérlik mással szembeállítani. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága élutasítja és elítéli ezeket a kísérleteket, közöttük azt is, hogy a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsához tartozó orszá­gok ügyeibe beavatkozzanak. A nemzetközi kommunista Buzgalom­ban a Kínai Kommunista Párt vezetői által előidézett viszályt az osztályellenség igyekszik a maga céljaira kihasználni. Az imperialisták diplomáciai eszközökkel és minden egyéb módon a szocialista világ­közösség egységének lazítására töreked­nek. Az imperialista sajtó felikapja és terjeszti a kínai vezetők szovjetellenes rágalmait, hogy ezzel a kapitalista orszá­gok forradalmi munkásmozgalmában za­vart keltsen és bomlást idézzen élő. A kommunista pártok a marxi—lenini esz­méket védelmezve, szívós harcot folytat­nak, hogy meghiúsítsák a bomlasztási kísérleteket. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a magyar nép eddig is egyöntetűen elutasította a kínai veze­tők káros nézeteit, most még határozot­tabban elítéli felfokozott szakadár tevé­kenységüket, fékevesztett szovjetellenes rágalmaikat. A kínai vezetők álbaloldali nézetei, egységbontó aknamunkája elleni harc menetében sem feledkezünk meg arról, hogy hazánkban akadnak még jobboldali reakciós elemek is, akik a kínai vezetők fellépését megkísérlik zavarkeltésre fel­használni pártunk és kormányunk poli­tikája ellen. Megyeszerte készülődnék hazánk felszabadulásának 19. évfordulója megünnep­lésére. A városokban április 3-án este rendezik meg a díszünnepségeket, ahol a városok vezetői beszélnek e történelmi napról. Kar­cagon este 6 órakor kez­dődik az ünnepség. Böjti János, a városi tanács el­nökének méltató szavai után szovjet katonák és a helyi Öntevékeny, műked­velők szórakoztatják a nagygyűlés résztvevőit. Az úttörők térzenéje ve­zeti be a felszabadulási ünnepséget Kisújszálláson. A kultúrotthonban rende­zendő emlékesten Császtvai István, az MSZMP Szol- nojc megyei bizottságának munkatársa mond beszédet. Az ünnepi hangulatot itt is kultúrműsor emeli. Jászberényben harmadi­kén este 7 óidkor a Lehel klubban Szekeres László, az MSZMP jászberényi já­rási-városi bizottságának tit­kára emlékezik meg felsza­badulásunk évfordulójáról. Az ezt követő mintegy két­órás kultúrműsorban fel­lépnek a város közép-, ál­talános- és zeneiskola ta­nulói, valamint a helyi KISZ öntevékeny kultúr- csoportja. A járás közsé­gei közül Jászdózsán és Jászboldogházán rendeznek nagyobb ünnepséget. Erre az alkalomra a két község párt és tanács vezetői meg­hívták azokat a szovjet és magyar katonákat, akik az egy évvel ezelőtti árvízkor a mentési munkáknál se­gítettek. A két község most megvendégeli az önzetlen segítőket. Mezőtúron és Túrkevén ugyancsak 3-án «te emlé­keznek meg a felszabadu­lási évfordulóról. Túrkevén a városi kultúrotthonban Simon Sándor, a városi tanács elnöke. Mezőtúron a tanácsteremben Beoe Lajos, a pártbizottság tit­kára mond ünnepi besol­det Mindkét helyen kul­túrműsor követi az emlé­keztető szavakat. Mezőtú­ron többek között fellép a most 90 éves jubileumát ünneplő Petőfi énekkar is. Törökszientmiklóson a többi várostól eltérően nem rendeznek központi ünnep­séget. Az üzemek, vállala­tok és intézmények hatás­körükön belül emlékeznek meg 3-án este e nevezetes évfordulóról. Április 4-én egyébként minden városban koszorú­zás! ünnepséget is rendez­nek. A pért, a tanács, a termelőszövetkezetek, üze­mek és intézmények, vala­mint az iskolák képviselői a kegyelet és hála jeléül megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékművét és sír­jait. Ideiglenes elnök Brazíliában A brazil reakció törvé­nyesíteni akarja Goulart köztársasági elnök félre- állítását. Goulart mindez- ideig nem tett olyan ér­telmű nyilatkozatot, hogy le akar köszönni tisztségé­ről. Ez megállpítható azok­ból a nyugati hírügynök­ségi jelentésekből is, ame­lyek „új elnökválasztásról” számolnak be. A UPI hírügynökség je­lentöke szerint a csütörtök­re virradó éjjel Brasiliá- ban összeült a kongresz- szus. A szélsőjobboldal képviselői, különböző átlát­szó ürügyekkel és képtelen vádakkal azt indítványoz­ták, hogy a törvényhozó testület „vonja felelősség­re” a köztársasági elnököt. A kongresszns épületében ekkor hatalmas vihar tört ki. Számos kongresszusi tag együtt tüntetett a kar­zaton helyetfoglaló közön­séggel, s a haragos lárma egyszerűen elsöpörte a „fe- lelősségrevomás” tervbevett eljárását. Amikor a zsivaj elült, Anro Joura Andrade, a szenátus elnöke gyorsan bejelentette, hogy — idéz­zük szavait — „Goulart önként elhagyta az elnöki tisztet”. A szenátor kinyil­vánította, hogy „az alkot­mány értelmében”, utódja, Ranieri Mazzili, a képvise­lőház eddigi elnöke lett. Az ülést ezután sebtében berekesztették. Mazzili fél órával később már a bra- siliai elnöki palotában tar­tózkodott és rádiószózatban kért bizalmat az ország népétől. A kongresszusi komédiáin kiforgatott brazil alkot­mány szériát Mazzili csak ideiglenes köztársasági el­nöknek tekinthető. Az UP1 „kongresszusi köröket” idézve azt írja, hogy har­minc napon belül az új állandó elnököt is megvá­lasztják, aki majd — Gou­lart hivatali időszakának lejártáig — az ország élén áll. Az idézett körök Amaury Kruelt, a lázadó 2. számú brazil hadsereg főparancsnokát, vagy az áruló tisztikar valamelyik másik vezetőjét tartják esélyesnek az elnöki tiszt­ségre. Hírügynökségi jelentések arról számolnak be, hogy a hatalomra került Jobb­oldali tisztikar Rio de Ja- neiroban nagy leszámolást indított a haladó demok­ratikus szervezetek ellen, az ottani rádió adásaiból kitűnik, hogy letartóztat­ták a szakszervezeti veze­tőket, s alighanem ilyen sorsra kerül néhány minisz­ter is. Szétrombolták fel­égették a diákszövetség épületét. San Paulóban — jelenti a Prensa Latina — Barros kormányzó utasítá­sára ezernél több szakszer­vezeti vezetőt, diákot, a politikai és társadalmi szervezetek tagját vetették börtönbe. Az AFP úgy értesült, hogy Mazzili. végrehajtó hatalmát első ízben érvé­nyesítve, Arturo Gosa E Silva tábornokot nevezte ki hadügyminiszternek. Egy magát „szabadság rádió­nak” nevező rebellis adó azt sugározta az éterbe, hogy a kormány ellen for­dult fegyveres érik új fő- parancsnoka a már emlí­tett Amury Kraal tábornok lett. A lázadók azt állítják, hogy a 3. számú hadsereg, amely Rio Grande de Sül államban, Porto Alegreben állomásozik, behódolt előt­tük. Mindeddig úgy tud­ták, hogy a 3. számú had­sereg Goulart elnök feltét­len híve. Mint közöltük, a nyugati hírügynökségek je­lentése szerint Goulart eb­ben az államban tartóz­kodik. Az elnök hollétéről ér­kező tudósítások egyébként ellentmond óafc. Ügy vélik, hogy az elnök úton van Porto Alegrébe, Rio Gran­de do Sul állam székhe­lyére. Ennek az államnak egykori kormányzója Leo­néi Erizola képviselő. A déli országrészben az el­nök, valamint a volt kor­mányzó jelentős politikai tömegtámogatást élvez. — Brizola képviselő szerdán elhangzott televíziós beszé­dében hangoztatta, hogy szükség esetén fegyverrel is megvédelmezik a köztár­sasági elnököt. Rio Grande do Sulban állomásozik a hadseregnek az a jelentős4 része is, amely hűséges a törvényes kormányhoz. — Meneghefcti, Rio Grande do Síd állam jobboldali érzelmű új kormányzója, akt csatlakozott a kor­mányellenes lázadókhoz, ismeretlen helyre .távozott palotájából. Rio de Janeiro és Recife városban szerdán tömeg- tüntetés volt a kormány támogatásának jegyében. A tüntetést a lázadó csapiatok verték szét, több embert megöltek. A Magyar Szocialista Munkáspárt ne­héz időszakban, nagy Írarcok és áldoza­tok árán, eUenforradalmárok, revizionis­ták és megrögzött dogmatikusok elleni harcban kovácsolta ki eszmei, politikai, szervezeti egységét és kellő tapasztalattal rendelkezik akár jobboldalról, akár „bal­oldalról” jelentkező támadás visszaverésé­re. Akik ártó szándékkal lépnének fel, tapasztalni fogják, hogy a párt kellő eréllyel és határozottsággal veri vissza támadásaikat. Ugyanakkor türelmes felvilágosítással és meggyőződéssel kell eloszlatni azok eszmei zavar; . akiket •'"es kérdésekben megtévesztenének akár a kínai vezetők ál­forradalmi frázisai, akár azok a jobboldali elemek, akik a kínai vezetőkkel folytatott vitát a maguk revizionista álláspontjának igazolására próbálják felhasználni. Párt- szervezeteink fontos feladata, hogy a kí­nai vezetői- antimarxista irányvonalának, szakadár ékenységének megvilágításá­val tovább emeljék a párttagság eszmei és politikai színvonalát, tovább erősítsék soraink egységét. A Magyar Szocialista Munkáspárt he­lyes, az élet, a gyakorlat által igazolt politikai irányvonala a marxizmus— leninizmus elvein alapszik, az 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozatot, a nem­zetközi kommunista mozgalom közösen kidolgozott fő irányvonalát híven követi, pártunk, munkásosztályunk, népünk har­cának tapasztalatait hasznosítja. Pártunk politikai irányvonalát következetesen folytatjuk, s mint azt eddig tettük, a jövőben is megvédjük minden, akár jobboldali, akár álbaloldali torzítási kí­sérlettel szemben. Ma pártunk és dol­gozó népünk előtt álló legfőbb feladat a Vili. kongresszus határozatainak meg­valósítása, a szocialista társadalom teljes felépítése. Ezen az úton minden új si­ker, a gazdasági és kulturális munka új eredménye a legjobb válasz a pár­tunk politikája elleni minden folléoésre, így a kínai vezetők támadásaira is. Ma este nagygyűlésen, holnap koszorűzási ünnepségeken emlékeznek meg felszabadulásunk évfordulójáról megyénk városaiban

Next

/
Thumbnails
Contents