Szolnok Megyei Néplap, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-23 / 94. szám
I.s&k április 33. SZOLNOK MEGYEI 3 Túlzott az arány Sok a függetlenített a jászapáti Velemi Endre szövetkezetben A pórim un ka hétköznapjai Még tavaly leküldte a KPM Autófenntartó Ipari tröszt annak a modern szerviz-állomásnak tervdokumentációit, amelyet Szolnokon 11—12 millió forint beruházással szándékozott megvalósítani. Ezt a lépést hosszas Vita előzte meg, hiszen a vasipari vállalat részlegének bővítését is tervezték, de erre meg pénzügyi fedezet nem volt. Amikor a tröszt felkínálta, hogy saját beruházással vállalkozik az autószerviz létesítésére, a megyei tanács illetékes szervei hozzájárultak ahhoz. hogy a jelenlegi majd megszűnjön. Körülbelül december közepén — a beruházási bank képviselőjének jelenlétében — a szolnoki tárgyaláson, a tervdokumentációt és a megvalósítási programot jóváhagyták. Azóta azonban a KP'.vjí Autófenntartási Ipari Tröszt nem jelentkezett, és tulajdonképpen senki nem tudja, hogy lesz-e modern szerviz-állomás Szolnokon, vagy sens, Ismeretes, hogy a Szolnoki Vasipari Vállalat e részlege nagyon kicsi, a gépkocsik száma egyre növekszik, továbbá az átutazó forgalom is jelentősen bővült. Mindezek valóban indokolják, hogy a városban felépüljön egy nagyobb befogadóképességű javító és karbantartó telep s hadd tegyük hozzá: vele együtt egy debrecenihez hasonló benzinszolgáltató. Végeredményben értei- emetlen tovább halogatni a dolgot. Szerintünk a KPM Autófenntartási Ipari Tröszttől záros határidőn belüli választ kell kérni. Ha nemet mondana, akkor még mindig lehet újra. gondolkodni a vasipari vállalat szervizének bővítéséről. A tervdokumentáció ahhoz is rendelkezésre áll. A beruházási költség aránylag nem magas: 4—5 millió forint. Talán érdemes is lenne ezt választani, mert így legalább csak a megyei szerveken múlna az ügy, s feltehetően gyorsabban lebonyolódna, mint a Tröszt ígéretére alapozva. Hintával indultunk a jásztelki határba. Csuda szép a látvány. Az élő é.- a holt Zagyva kanyarog a szövetkezet birtokán, élénkítve az alföldes egyhangúságot A vidék két alapszínt mutat csak, a zöldet és a feketét. A mizsei rész az feketéllik, az őszi szántástól. Oda, arra a részre mutat az elnök. — Itt volt az én földem. Itt volt énnekem négy hol- dacskám. Hiába fárasztom a szemem. csak a nagy táblát látom. Mert nekem nem is mondhat semmi többet. De nekik a tetszetős, többszáz holdas fekete és zöld szövetkezeti földek, a volt négy holdakból — öt-tíz holdakból állnak még. Dűlőutak tűntek el itt Jásztelken is, határrészek alakultak át. De az emberek minden) ke barázda alj- nyi eltérés nélkül kirajzolja centire az egykori mezsgyét. Sajnálják? — meditálok magamban. Dehogyis. Meglehet persze, olyan is van, aki még sajnálja. A többje nem. Tizenöt éve éppen ebben az esztendőben, hogy Jásztelken is elkezdték formálni a közöst. A valahai dűlőket. ösvényeket felszántották, a gyalogutakat benőtte g fű, az ilyen földek, meg Tél végén kimondotta egyesülését Jászapátin három szövetkezeti gazdaság, a Zöldmező, az Üj Élet és a Velemi Endre. A társult kollektív üzem továbbra is Velemi Endre néven gazdálkodik. S hogy célszerű volt a „házasság” — ahogy itt mondják — sok egyében kívül mutatja: a tavaszi vetésekből már csak a kukorica földbe tétele van hátra náluk, összevonták állataikat, épületeket szabadítottak fel, óljaik, istállóik kihasználtsága célosabb, nagy gépcsoportot hoztak létre, gépműhelyt alakítottak, stb. Valamint az egyesülés következménye a nagy, felduzzasztott, függetlenített apparátus. Az egyesülések egyik észérve pedig az is' csökkenjen a közvetlen termelő munkából kiszakítottak száma. Ám itt másképp történt. Mindhárom szövetkezet addigi függetlenített gárdáját átvették, s hogy mindenkinek helye is legyen, új státuszokat okoskodtak ki. Például: az üzemegység élén két ember áll, teljesen azonos munkakörrel, az üzemegységvezető és az üzemegység-gazdász. — Vagy: már a KISZ titkárt is függetlenítette a szövetkezet. A valósághoz tartozik, nem annyira a szövetkezet ludas benne, hiszen a járás tanácsára, ragaszkodására történt ez, mondván, senki meg ne sértődjék. így aztán pillanatnyilag harmincnyolc függetlenített vezetője van a területre nem is nagy (6300 holdas birtokú) szövetkezetnek. Ebbe a létszámba bele se véve a három raktárost és másokat. Nem kis tehertétel ekkora függetlenített apparátus a nyolcszáznyolcvan szövetolyan földek helyett új határrészeket, majorközpontokat kereszteltek el tájékozódási pontul. Ilyeneket: Mizsei major. Viharsarki központ. (Viharsarok nevű szövetkezet működött itt, megszűnt, emléke határrész névé.) És az emberek az új fogalmakat szívesen beiktatták köztudatukba, megszokottan használják napi beszédükben. De lám hát milyenek vagyunk. Ebben a szövetkezetben mindenki szívvel azon van, hogy mindenféle mesgyék eltűnjenek. Az emberi elkülönülés karósorait is rendre kidöntögették. A tizenhéttagú igazgatóságban — egy agrárproletár eredetű, összetételű szövetkezetben! — ilyen gazdanevek után is igazodnak: Fülöp József egykori 22 holdas. Csömör István valahai 18 holdas és így tovább. Kisebb gazdák, kisföldűek, földnélküliek azelőtt még kocsmákba is másik-másikba jártak, most együtt igazgatják a közös ügyét. A szövetkezet tisztikara is ugyanezt mutatja. Többségében volt mizsei uradalmi cselédek, de a főállattenyésztőjük. Csömör Gábor, jómódú középparaszt eredetű, Bencsik János brigádvezető 18 holdon gazdálkokezeti gazdának; Hiszen a harmincnyolc ember javadalmazására 28 ezer munkaegységet fordítanak — évenként. Az arány egészségtelen. Azonos nagyságrendű és hasonló gazdálkodási struktúrájú szövetkezetek legtöbbjében átlagosan huszonötig megy a függetlenítettek száma. Maximálisan ennyi az indokolt Jászapátin is. Való, hogy már csökkentették a létszámot, de még nem tekinthetik befejezettnek e folyamatot. — ami az utóbbi esztendőkben történt — röviden így foglalhatjuk össze: a jó vezetés párosult a dolgozók szorgalmával, munkaszeretetével. Ez eredményezte, hogy 1961-től kezdve egyre többször érdemelték ki az elismerést, a dicséretet. S olyan dologgal sem sok vállalat dicsekedhet, mint az erdőgazdaság, hogy ötheti munkabért fizettek nyereségrészesedésként az 1963-as sikeres év után. Rengeteg munka, 1100 munkás, 120 műszaki, 50 adminisztrátor és 40 kisegítő dolgozó cselekvése, mindennapos helytállása sűrűsödik a sikeres esztendő számadataiban. Marton Tibor igazgató segített eligazodni a beszédes számok özönében. — A korábbi veszteséges gazdálkodás helyett már 1961—62-ben 800 000 födött. Nem érdekes. A nagy. közös birtok összefűzi őket, egyenértékű emberekké, gazdákká. Jól is élnek. A múlt esztendő végén volt nem is egy olyan szövetkezeti tag, aki a közösből, meg a háztáji állatok után 40—50 ezer forintot tudott magának. És tudják is, hogy ezt a közös gazdálkodás teremtette. Szeretik és jó gazda módján művelik, tél tik a közöst. Az idénre 21 ezer forintos jövedelmet terveztek, de olyan jól állnak, olyan jól mutat a határuk, az állatállományuk, hogy könnyedén túlteljesítik, ha természeti viszontagság nem éri őket. A közössel nincs -itt senkinek semmi baja, a közös ellen nincs szava. De a mezsgyét — még az elnök is — mindenki tudja. hol is volt, mennyit határolt körül. Visszahúzó nosztalgia? Ugyan miért? Másról van itt szó. Nagyon igaz képletességgel így magyarázták ezt meg nekem. Ha egy öltönyt sokáig. viseli, elnyüvi, kinöyi az ember, félredobja. De ugye, hogy milyen sokáig visszaemlékszik rá. A szinére, a fazonjára, a tartására. Pedig dehogy venné fel szívesen újra. Hát így vagyunk mi ezzel a mezsgyés életmóddal is. Egy hosszú viselet emléke a mezsgyejelző és semmi más. — borzák — A pártcsoportok működésének jelentőségét az adja, hogy sajátságos viszonyok között valósítják meg az egész alapszervezetre háruló feladatokat, vagy azoknak egy részét. — Hogy ez gyakorlatilag hogyan valósul meg, azt mondotta el lapunknak Öbenberger Fe- rencné, a Tisza Cipőgyár I. sz. párt- alapszervezetének titkára. Az üzemi párt-végrehajtó bizottság február 25-én tárgyalta a pártcsoportok munkáját. Megállapította, hogy a gazdasági és politikai tevékenységük eredményesebb volt, mint a korábbi években. rint eredményjavulást értünk el. Nálunk az év októbertől szeptember végéig tart, tehát a tavalyi eredményünknél is így említhetem: 1962—63-ban 1800 000 forint volt az eredményjavulásunk. — A tervezett termelési értéket csaknem ötmmillió forinttal túlteljesítettük. — Tavalyi tervünk legfontosabb adatai: 1000 hektár fásítás, 500 hektár üzemi erdőtelepítés, felújítás, 21 000 köbméter fakitermelés. Ezenkívül mirit- egy 10 millió facsemete, több százezer suháng, és sorfa nevelése. Az őszi idényben rekordteljesít- ményt értünk el. Mindösz- sze két hét állt rendelkezésünkre. s ez idő alatt töb mint 700 hektár fásítást. üzemi erdősítést végeztünk el. Ebből 80 hektárt géppel erdősítettünk. Nálunk is egyre nagyobb teret nyer a műszaki fejlesztés. Jelenleg 7 650 000 forint értékű gépünk van; — Nagyon jelentős a műszaki fejlesztés, vagy például a fakitermelésnél a komplex-munkafolyamat, a fa szállításánál a váltott pótkocsis rendszer, stb. — de a legfontosabb mégis az, hogy dolgozóink ön- tudatosabbak, mindig többre és többre törekednek. Az emberek neveléséért, gondolatuk formálásáért sokat tettek a pártalap- szervezetek és a szakszervezeti üzemi- és munkahelyi bizottságai. Velük együtt sikerült elérnünk, hogy a munkával kapcsolatos, vagy akár személyi Miben lehet ezt az alapszervezet pártcsoportjainak hétköznapjaiban felismerni? — Az üzemi párt-végrehajtó bizottság szerintem nagyon reálisam, körültekintő«! mérte fel a helyzetet. Nálunk, a gumigyárban mindegyik termelő üzeíhrészten van pártcsoport. összesen tizenegy. A bizalmi mellett propagandista is van. ök tartják fenn a kapcsolatot a műhelybizottsági titkárokkal, KISZ-vezetőkfkel, és természetesen a művezetőkkel, valamint a szocialista címet elért, vagy az ezért versenyző brigádok meg- bízottaival. — Ez a dolog szervezési.. része. Az együttműködés tartalmilag hogyan fejeződik ki, például a termelés segítésében — tettünk fel jellegű problémákat is rövid idő alatt megoldjuk. Igyekszünk segíteni, amiben csak tudunk, hogy dolgozóink minden energiájukat a termelésre, feladataik megoldására fordíthassák. — Gondunk van a munka rendszeres értékelésére, elemzésére, s a verseny nyilvánosságára is; Negyedévenként értékeljük a versenyt, s a legjobbakat pénzjutalommal dotáljuk, öt erdészetünk között folyik a vetélkedés az él-erdészet cím elnyeréséért. Versenyeznek a zetorosok, fogatosok, a csemetekertek dolgozói, s már tizenhét brigád viseli a megtisztelő szocialista címet. Közülük öt brigád — többék között a tiszafüredi erdészetben dolgozó Fridrich, Ruzsányi és Kovács brigád — másodszorra nyerte el a szocialista brigád címet. — A havonta me „ íenő üzemi híradónk hű tükre munkánknak, enedménye- inknek, mulasztásainknak. Ezt is felhasználjuk arra, hogy dicsérjünk, bírlájunk, kit mi illet. Mindenképpen arra törekszünk, hogy még szervezettebbé, hatékonyabbá tegyük munkánkat. S az idén vállalt 443 000 forintos terv- túlteljesítést úgy érjük el, hogy csökkenjen az önköltség, s az anyag- és energiaköltségből is megtakarítsunk. Az erdőgazdaság kollektívája jóleső érzéssel könyvelheti el az évről évre gyarapodó eredményeket, amelyekért jogosan jár elismerés. S ahogy a munkájuk, gondjuk-bajuk közös, közös az örömük is. így van ez rendjén, hiszen a tavalyi sikerhez is mindenki — vezető, műszaki, kétkezi munkás — hozzáadta a maga részét. N, K. közbevetoteg egy újabb kérdést. — A hozzánk tartozó üzemrészekben most a legfontosabb a minőség további javítása. Pártbizalmiak- ból, szocialista brigádvezetőkből alakítottunk egy minőségvizsgáló bizottságot amely rendszeresen elemzi az eredményeket. Tagjai megbeszélik a műszaki vezetőkkel, hogy a hibák megszüntetése érdekében mit kell tenni. Mikor már mindenben közös álláspont alakult ki, akkor a bizottság meghatározza, hogy a pártcsoportok hol és miben segítsenek. Ha olyan dolgokról van szó, amelyek más üzemrészek munkájával is összefüggnek, akkor megkeresik az ottani párt- szervezetet, vagy pártcso- portokat az együttműködés érdeliében. — Ez a módszer jónak bizonyult? — Véleményem szerint igen, hiszen a minőségi előirányzattól a gyáregység alig maradt el. Ügy érzem, ebben nekünk is részünk van. A minőség kérdése azért van persze állandó napirenden, mert a kívánt szintet el akarjuk érni, illetve majd azt megtartani. — Ügy véljük, az ütemes termelés is fontos, ezzel hogyan foglalkoznak? — tettüli fel a következő kérdést. — A módszer azonos, szervezeti és tartalmi vonatkozásban is. Azért egy példát megemlítek. A műhelyek dolgozói elkötelezték magukat arra, hogy az exporttervet minden hónap 24-ig teljesítik. A termelés ütemességét vizsgáló bizottság éppen ezért arra törekszik: a napi kész tervek teljesítve legyenek. Kisebb- nagyobb problémák ebben mindig akadnak, a párt- bizalmiak ezeket megismerve új feladatokat beszélhetnek meg csoportjaikkal. — Az eredmény...? — Túlteljesítettük az exporttervet. — Arra kérnénk, hogy a szervezeti életre is térjen ki, azzal is szeretnénk megismerkedni. — Pártcsoportjaink törekvése az, hogy mindenki tevékenyen részt vegyen a taggyűlés munkájában. Az elvtársak javaslatokkal segítenek a soron következő feladatok megoldásának kidolgozásában. Az értekezleteket rendszeresen megtartják, ezek azonban inkább a taggyűlésre való felkészülés jegyében zajlanak le. Szerintem többet kellene foglalkozni a párttagok munkájával, erkölcsi, munka- és pártfegyelem problémáival. Azt hiszem, az arányokkal van a baj. Az jó, hogy a termelés mindig előtérben van, dehát egyéb dolgoknak is nagyobb teret kell adni. — Az alapszervezet vezetősége hogyan ellenőrzi a pártcsoportok munkáját? — Vezetőségi ülésen sorra beszámoltatjuk a pártcsoportokat, és személyenként is számon kérjük a munkát. Erre pedig ilyen alapossággal évente egy alkalommal került sor. — Egyébként a pártbizalmiakat rendszeresen tájékoztatjuk a feladatokról, s olyankor a korábbiak elvégzéséről is tájékoztatást kérünk. — A kommunisták nemcsak a termelést)«! állják meg helyüket, hanem önmaguk képzésére is törekednek. Nyilvánvalóan ezt a pártcsoportok is szorgalmazzák. E tekintetben milyen eredményt értek el? — Az alapszervezetünknek nyolcvankilenc tagja van, ebből huszonötén Határidő előtt ;; .két nappal 1280 holdon befejezték a vetést a szászbereki Béke Termelőszövetkezetben. A fogatos és gépi vetőgépek nyújtott műszakban dolgoztak. Kiemelkedő eredményt ért el ifjú Kovács János traktorista, aki vetőgépével 335 holdat vetett el. A jó munkaszervezés eredményeképpen már 50 hold mák sarabolását is elvégezték, holnap fognak hozzá a cukorrépa kapálásához. A kertészetben 7 hold zöldségfélét kipalántáztak, ezt paprika* Daradicsem, kánosz.ta vesznek részt párt-, tizenöten állami oktatásban, ezenfelül negyvennégy pár- tonkívüli tanul együtt a kommunistákkal, — fejezte te nyilatkozatát Öbenberger Ferencné. F. *». Ä MEZSGYE B. L. SIKERES ÉV UTÁN Él ÜZEM LETT ERDŐGAZDASÁG Néhány évvel ezelőtt sok gonddal-bajjal küzdött a Szolnok megyei Állami Erdőgazdaság. Nem célom most azt kutatni, hogy a sok balsikernek mennyiben volt oka az akkori vezetés, vagy milyen egyéb körülmények játszottak közre. A fentieket csupán azért említettem, hogy méginkább érzékelhető legyen, honnan vezetett az út az élüzem szintig, s az MSZMP megyei bizottsága, a megyei tanács és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa vándorzászlajáig. A legdöntőbb változást
