Szolnok Megyei Néplap, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-23 / 94. szám

I.s&k április 33. SZOLNOK MEGYEI 3 Túlzott az arány Sok a függetlenített a jászapáti Velemi Endre szövetkezetben A pórim un ka hétköznapjai Még tavaly leküldte a KPM Autófenntartó Ipari tröszt annak a modern szerviz-állomásnak tervdo­kumentációit, amelyet Szol­nokon 11—12 millió forint beruházással szándékozott megvalósítani. Ezt a lépést hosszas Vita előzte meg, hiszen a vas­ipari vállalat részlegének bővítését is tervezték, de erre meg pénzügyi fedezet nem volt. Amikor a tröszt felkínálta, hogy saját beru­házással vállalkozik az autószerviz létesítésére, a megyei tanács illetékes szervei hozzájárultak ah­hoz. hogy a jelenlegi majd megszűnjön. Körülbelül de­cember közepén — a beru­házási bank képviselőjének jelenlétében — a szolnoki tárgyaláson, a tervdoku­mentációt és a megvalósí­tási programot jóváhagy­ták. Azóta azonban a KP'.vjí Autófenntartási Ipari Tröszt nem jelentkezett, és tulaj­donképpen senki nem tud­ja, hogy lesz-e modern szerviz-állomás Szolnokon, vagy sens, Ismeretes, hogy a Szolnoki Vasipari Válla­lat e részlege nagyon kicsi, a gépkocsik száma egyre növekszik, továbbá az át­utazó forgalom is jelentő­sen bővült. Mindezek való­ban indokolják, hogy a vá­rosban felépüljön egy na­gyobb befogadóképességű javító és karbantartó telep s hadd tegyük hozzá: vele együtt egy debrecenihez hasonló benzinszolgáltató. Végeredményben értei- emetlen tovább halogatni a dolgot. Szerintünk a KPM Autófenntartási Ipari Tröszttől záros határidőn belüli választ kell kérni. Ha nemet mondana, akkor még mindig lehet újra. gon­dolkodni a vasipari válla­lat szervizének bővítéséről. A tervdokumentáció ahhoz is rendelkezésre áll. A be­ruházási költség aránylag nem magas: 4—5 millió fo­rint. Talán érdemes is len­ne ezt választani, mert így legalább csak a megyei szerveken múlna az ügy, s feltehetően gyorsabban le­bonyolódna, mint a Tröszt ígéretére alapozva. Hintával indultunk a jásztelki határba. Csuda szép a látvány. Az élő é.- a holt Zagyva kanyarog a szövetkezet birtokán, élén­kítve az alföldes egyhangú­ságot A vidék két alap­színt mutat csak, a zöldet és a feketét. A mizsei rész az feketéllik, az őszi szán­tástól. Oda, arra a részre mutat az elnök. — Itt volt az én földem. Itt volt énnekem négy hol- dacskám. Hiába fárasztom a sze­mem. csak a nagy táblát látom. Mert nekem nem is mondhat semmi többet. De nekik a tetszetős, többszáz holdas fekete és zöld szö­vetkezeti földek, a volt négy holdakból — öt-tíz holdakból állnak még. Dűlőutak tűntek el itt Jásztelken is, határrészek alakultak át. De az embe­rek minden) ke barázda alj- nyi eltérés nélkül kirajzol­ja centire az egykori mezs­gyét. Sajnálják? — meditá­lok magamban. Dehogyis. Meglehet per­sze, olyan is van, aki még sajnálja. A többje nem. Ti­zenöt éve éppen ebben az esztendőben, hogy Jásztel­ken is elkezdték formálni a közöst. A valahai dűlő­ket. ösvényeket felszántot­ták, a gyalogutakat benőtte g fű, az ilyen földek, meg Tél végén kimondotta egyesülését Jászapátin há­rom szövetkezeti gazdaság, a Zöldmező, az Üj Élet és a Velemi Endre. A társult kollektív üzem továbbra is Velemi Endre néven gaz­dálkodik. S hogy célszerű volt a „házasság” — ahogy itt mondják — sok egyé­ben kívül mutatja: a ta­vaszi vetésekből már csak a kukorica földbe tétele van hátra náluk, összevon­ták állataikat, épületeket szabadítottak fel, óljaik, istállóik kihasználtsága célosabb, nagy gépcsopor­tot hoztak létre, gépmű­helyt alakítottak, stb. Valamint az egyesülés következménye a nagy, felduzzasztott, függetlení­tett apparátus. Az egyesü­lések egyik észérve pedig az is' csökkenjen a köz­vetlen termelő munkából kiszakítottak száma. Ám itt másképp történt. Mindhá­rom szövetkezet addigi függetlenített gárdáját át­vették, s hogy mindenki­nek helye is legyen, új státuszokat okoskodtak ki. Például: az üzemegység élén két ember áll, telje­sen azonos munkakörrel, az üzemegységvezető és az üzemegység-gazdász. — Vagy: már a KISZ titkárt is függetlenítette a szövet­kezet. A valósághoz tarto­zik, nem annyira a szövet­kezet ludas benne, hiszen a járás tanácsára, ragaszko­dására történt ez, mond­ván, senki meg ne sértőd­jék. így aztán pillanatnyilag harmincnyolc függetlení­tett vezetője van a terü­letre nem is nagy (6300 holdas birtokú) szövetke­zetnek. Ebbe a létszámba bele se véve a három rak­tárost és másokat. Nem kis tehertétel ekkora füg­getlenített apparátus a nyolcszáznyolcvan szövet­olyan földek helyett új ha­tárrészeket, majorközponto­kat kereszteltek el tájéko­zódási pontul. Ilyeneket: Mizsei major. Viharsarki központ. (Viharsarok nevű szövetkezet működött itt, megszűnt, emléke határrész névé.) És az emberek az új fo­galmakat szívesen beiktat­ták köztudatukba, megszo­kottan használják napi be­szédükben. De lám hát mi­lyenek vagyunk. Ebben a szövetkezetben mindenki szívvel azon van, hogy min­denféle mesgyék eltűnje­nek. Az emberi elkülönülés karósorait is rendre kidön­tögették. A tizenhéttagú igazgatóságban — egy ag­rárproletár eredetű, össze­tételű szövetkezetben! — ilyen gazdanevek után is igazodnak: Fülöp József egykori 22 holdas. Csömör István valahai 18 holdas és így tovább. Kisebb gazdák, kisföldűek, földnélküliek azelőtt még kocsmákba is másik-másikba jártak, most együtt igazgatják a közös ügyét. A szövetkezet tisztikara is ugyanezt mutatja. Többsé­gében volt mizsei uradalmi cselédek, de a főállatte­nyésztőjük. Csömör Gábor, jómódú középparaszt ere­detű, Bencsik János brigád­vezető 18 holdon gazdálko­kezeti gazdának; Hiszen a harmincnyolc ember java­dalmazására 28 ezer mun­kaegységet fordítanak — évenként. Az arány egészségtelen. Azonos nagyságrendű és hasonló gazdálkodási struk­túrájú szövetkezetek leg­többjében átlagosan hu­szonötig megy a függetle­nítettek száma. Maximáli­san ennyi az indokolt Jászapátin is. Való, hogy már csökkentették a létszá­mot, de még nem tekint­hetik befejezettnek e fo­lyamatot. — ami az utóbbi eszten­dőkben történt — röviden így foglalhatjuk össze: a jó vezetés párosult a dol­gozók szorgalmával, mun­kaszeretetével. Ez eredmé­nyezte, hogy 1961-től kezd­ve egyre többször érdemel­ték ki az elismerést, a di­cséretet. S olyan dologgal sem sok vállalat dicseked­het, mint az erdőgazdaság, hogy ötheti munkabért fi­zettek nyereségrészesedés­ként az 1963-as sikeres év után. Rengeteg munka, 1100 munkás, 120 műszaki, 50 adminisztrátor és 40 kisegítő dolgozó cselekvé­se, mindennapos helytállá­sa sűrűsödik a sikeres esz­tendő számadataiban. Mar­ton Tibor igazgató segí­tett eligazodni a beszédes számok özönében. — A korábbi veszteséges gazdálkodás helyett már 1961—62-ben 800 000 fö­dött. Nem érdekes. A nagy. közös birtok összefűzi őket, egyenértékű emberekké, gazdákká. Jól is élnek. A múlt esztendő végén volt nem is egy olyan szövetke­zeti tag, aki a közösből, meg a háztáji állatok után 40—50 ezer forintot tudott magának. És tudják is, hogy ezt a közös gazdálkodás terem­tette. Szeretik és jó gazda módján művelik, tél tik a közöst. Az idénre 21 ezer forintos jövedelmet tervez­tek, de olyan jól állnak, olyan jól mutat a határuk, az állatállományuk, hogy könnyedén túlteljesítik, ha természeti viszontagság nem éri őket. A közössel nincs -itt senkinek semmi baja, a közös ellen nincs szava. De a mezsgyét — még az elnök is — mindenki tud­ja. hol is volt, mennyit ha­tárolt körül. Visszahúzó nosztalgia? Ugyan miért? Másról van itt szó. Nagyon igaz képletességgel így ma­gyarázták ezt meg nekem. Ha egy öltönyt sokáig. viseli, elnyüvi, kinöyi az ember, félredobja. De ugye, hogy milyen sokáig vissza­emlékszik rá. A szinére, a fazonjára, a tartására. Pe­dig dehogy venné fel szí­vesen újra. Hát így va­gyunk mi ezzel a mezsgyés életmóddal is. Egy hosszú viselet emléke a mezsgye­jelző és semmi más. — borzák — A pártcsoportok működésének jelentő­ségét az adja, hogy sajátságos viszonyok között valósítják meg az egész alapszervezet­re háruló feladatokat, vagy azoknak egy ré­szét. — Hogy ez gya­korlatilag hogyan valósul meg, azt mondotta el lapunk­nak Öbenberger Fe- rencné, a Tisza Ci­pőgyár I. sz. párt- alapszervezetének tit­kára. Az üzemi párt-végrehajtó bizottság február 25-én tár­gyalta a pártcsoportok munkáját. Megállapította, hogy a gazdasági és poli­tikai tevékenységük ered­ményesebb volt, mint a korábbi években. rint eredményjavulást ér­tünk el. Nálunk az év ok­tóbertől szeptember végé­ig tart, tehát a tavalyi eredményünknél is így említhetem: 1962—63-ban 1800 000 forint volt az eredményjavulásunk. — A tervezett termelési értéket csaknem ötmmillió forint­tal túlteljesítettük. — Tavalyi tervünk leg­fontosabb adatai: 1000 hek­tár fásítás, 500 hektár üzemi erdőtelepítés, felújí­tás, 21 000 köbméter faki­termelés. Ezenkívül mirit- egy 10 millió facsemete, több százezer suháng, és sorfa nevelése. Az őszi idényben rekordteljesít- ményt értünk el. Mindösz- sze két hét állt rendelke­zésünkre. s ez idő alatt töb mint 700 hektár fásítást. üzemi erdősítést végeztünk el. Ebből 80 hektárt gép­pel erdősítettünk. Nálunk is egyre nagyobb teret nyer a műszaki fejlesztés. Jelenleg 7 650 000 forint ér­tékű gépünk van; — Nagyon jelentős a műszaki fejlesztés, vagy például a fakitermelésnél a komplex-munkafolyamat, a fa szállításánál a vál­tott pótkocsis rendszer, stb. — de a legfontosabb még­is az, hogy dolgozóink ön- tudatosabbak, mindig több­re és többre törekednek. Az emberek neveléséért, gondolatuk formálásáért sokat tettek a pártalap- szervezetek és a szakszer­vezeti üzemi- és munka­helyi bizottságai. Velük együtt sikerült elérnünk, hogy a munkával kapcso­latos, vagy akár személyi Miben lehet ezt az alap­szervezet pártcsoportjainak hétköznapjaiban felismerni? — Az üzemi párt-végre­hajtó bizottság szerintem nagyon reálisam, körülte­kintő«! mérte fel a hely­zetet. Nálunk, a gumi­gyárban mindegyik termelő üzeíhrészten van pártcso­port. összesen tizenegy. A bizalmi mellett propagan­dista is van. ök tartják fenn a kapcsolatot a mű­helybizottsági titkárokkal, KISZ-vezetőkfkel, és termé­szetesen a művezetőkkel, valamint a szocialista cí­met elért, vagy az ezért versenyző brigádok meg- bízottaival. — Ez a dolog szervezési.. része. Az együttműködés tartalmilag hogyan fejező­dik ki, például a termelés segítésében — tettünk fel jellegű problémákat is rö­vid idő alatt megoldjuk. Igyekszünk segíteni, ami­ben csak tudunk, hogy dolgozóink minden ener­giájukat a termelésre, fel­adataik megoldására fordít­hassák. — Gondunk van a mun­ka rendszeres értékelésére, elemzésére, s a verseny nyilvánossá­gára is; Negyedévenként érté­keljük a versenyt, s a legjobbakat pénzjutalom­mal dotáljuk, öt erdésze­tünk között folyik a ve­télkedés az él-erdészet cím elnyeréséért. Versenyeznek a zetorosok, fogatosok, a csemetekertek dolgozói, s már tizenhét brigád viseli a megtisztelő szocialista címet. Közülük öt brigád — többék között a tiszafü­redi erdészetben dolgozó Fridrich, Ruzsányi és Ko­vács brigád — másodszor­ra nyerte el a szocialista brigád címet. — A havonta me „ íenő üzemi híradónk hű tükre munkánknak, enedménye- inknek, mulasztásainknak. Ezt is felhasználjuk arra, hogy dicsérjünk, bírlájunk, kit mi illet. Mindenképpen arra törekszünk, hogy még szervezettebbé, hatékonyab­bá tegyük munkánkat. S az idén vállalt 443 000 forintos terv- túlteljesítést úgy érjük el, hogy csök­kenjen az önköltség, s az anyag- és energiaköltség­ből is megtakarítsunk. Az erdőgazdaság kollek­tívája jóleső érzéssel köny­velheti el az évről évre gyarapodó eredményeket, amelyekért jogosan jár el­ismerés. S ahogy a mun­kájuk, gondjuk-bajuk kö­zös, közös az örömük is. így van ez rendjén, hiszen a tavalyi sikerhez is min­denki — vezető, műszaki, kétkezi munkás — hozzá­adta a maga részét. N, K. közbevetoteg egy újabb kérdést. — A hozzánk tartozó üzemrészekben most a leg­fontosabb a minőség továb­bi javítása. Pártbizalmiak- ból, szocialista brigádveze­tőkből alakítottunk egy mi­nőségvizsgáló bizottságot amely rendszeresen elemzi az eredményeket. Tagjai megbeszélik a műszaki ve­zetőkkel, hogy a hibák megszüntetése érdekében mit kell tenni. Mikor már mindenben közös álláspont alakult ki, akkor a bizott­ság meghatározza, hogy a pártcsoportok hol és miben segítsenek. Ha olyan dol­gokról van szó, amelyek más üzemrészek munkájá­val is összefüggnek, akkor megkeresik az ottani párt- szervezetet, vagy pártcso­- portokat az együttműködés érdeliében. — Ez a módszer jónak bizonyult? — Véleményem szerint igen, hiszen a minőségi előirányzattól a gyáregység alig maradt el. Ügy érzem, ebben nekünk is részünk van. A minőség kérdése azért van persze állandó napirenden, mert a kívánt szintet el akarjuk érni, illetve majd azt megtartani. — Ügy véljük, az üte­mes termelés is fontos, ez­zel hogyan foglalkoznak? — tettüli fel a következő kérdést. — A módszer azonos, szervezeti és tartalmi vo­natkozásban is. Azért egy példát megemlítek. A mű­helyek dolgozói elkötelez­ték magukat arra, hogy az exporttervet minden hónap 24-ig teljesítik. A termelés ütemességét vizsgáló bizott­ság éppen ezért arra törek­szik: a napi kész tervek teljesítve legyenek. Kisebb- nagyobb problémák ebben mindig akadnak, a párt- bizalmiak ezeket megis­merve új feladatokat be­szélhetnek meg csoport­jaikkal. — Az eredmény...? — Túlteljesítettük az exporttervet. — Arra kérnénk, hogy a szervezeti életre is térjen ki, azzal is szeretnénk meg­ismerkedni. — Pártcsoportjaink tö­rekvése az, hogy mindenki tevékenyen részt vegyen a taggyűlés munkájában. Az elvtársak javaslatokkal se­gítenek a soron következő feladatok megoldásának ki­dolgozásában. Az értekezle­teket rendszeresen meg­tartják, ezek azonban in­kább a taggyűlésre való felkészülés jegyében zajla­nak le. Szerintem többet kellene foglalkozni a párt­tagok munkájával, erköl­csi, munka- és pártfegye­lem problémáival. Azt hi­szem, az arányokkal van a baj. Az jó, hogy a ter­melés mindig előtérben van, dehát egyéb dolgok­nak is nagyobb teret kell adni. — Az alapszervezet ve­zetősége hogyan ellenőrzi a pártcsoportok munkáját? — Vezetőségi ülésen sor­ra beszámoltatjuk a párt­csoportokat, és személyen­ként is számon kérjük a munkát. Erre pedig ilyen alapossággal évente egy alkalommal került sor. — Egyébként a pártbizalmia­kat rendszeresen tájékoz­tatjuk a feladatokról, s olyankor a korábbiak el­végzéséről is tájékoztatást kérünk. — A kommunisták nem­csak a termelést)«! állják meg helyüket, hanem ön­maguk képzésére is töre­kednek. Nyilvánvalóan ezt a pártcsoportok is szorgal­mazzák. E tekintetben mi­lyen eredményt értek el? — Az alapszervezetünk­nek nyolcvankilenc tagja van, ebből huszonötén Határidő előtt ;; .két nappal 1280 holdon befejezték a vetést a szászbereki Béke Termelőszövetkezetben. A fogatos és gépi vetőgépek nyújtott műszakban dolgoztak. Kiemelkedő eredményt ért el ifjú Kovács János traktorista, aki vetőgépével 335 holdat vetett el. A jó munkaszervezés eredményeképpen már 50 hold mák sarabolását is elvégezték, holnap fognak hozzá a cukorrépa kapálásához. A kertészetben 7 hold zöldségfélét kipalántáztak, ezt paprika* Daradicsem, kánosz.ta vesznek részt párt-, tizen­öten állami oktatásban, ezenfelül negyvennégy pár- tonkívüli tanul együtt a kommunistákkal, — fejez­te te nyilatkozatát Öben­berger Ferencné. F. *». Ä MEZSGYE B. L. SIKERES ÉV UTÁN Él ÜZEM LETT ERDŐGAZDASÁG Néhány évvel ezelőtt sok gonddal-bajjal küzdött a Szolnok megyei Állami Erdőgazdaság. Nem célom most azt kutatni, hogy a sok balsikernek mennyiben volt oka az akkori vezetés, vagy milyen egyéb kö­rülmények játszottak közre. A fentieket csupán azért említettem, hogy méginkább érzékelhető legyen, hon­nan vezetett az út az élüzem szintig, s az MSZMP megyei bizottsága, a megyei tanács és a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa vándorzászlajáig. A legdöntőbb változást

Next

/
Thumbnails
Contents