Szolnok Megyei Néplap, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-05 / 54. szám
Világ proletárjai egyesüljetek l 4 to,. (Z \o - &/ X? -JM 'S / SZOLNOK IIEEYEI (A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÄC5 LAPJA XV. évfolyam, 54. szám. Ara 50 fillér 1964. már eins 5_ csütörtök. Együttes erővel Köszöntjük a Hazafias NépfPont megyei küldöttértekezletét Alig néhány hét választ el bennünket a Hazafias Népfront III. kongresszusától. Attól az időtől, amikor társadalmunk minden rétegének — az aktivisták százezrei által kiválasztott — képviselői számvetést készítenek a mozgalom munkájáról, összegezik a tapasztalatokat, meghatározzák a további feladatokat. Azokat a tennivalókat, melyek e mozgalomra hárulnak a szocializmus teljes felépítésének időszakában. Az országos számvetést sok kisebb előzte és előzi meg, közte a mai napon a Hazafias Népfront mozgalom Szolnok megyei értekezlete, ahol megbeszélik, miképpen tettek eleget e mozgalom követelményeinek. s megválasztják azokat a küldötteket, akik az országos kongresz- szuson képviselik a népfront-mozgalom sok ezer Szolnok megyei harcosát. Az utóbbi négy esztendő jelentős változást, az eredmények sokaságát hozta hazánk kül- és belpolitikai-, gazdasági-, társadalmi életében egyaránt. Az, hogy iparunk termelése évenként ÍO—11 százalékkal nőtt, részben Szolnok megye Ipari dolgozóinak is köszönhető. Mindebben döntő szerepe van munkásosztályunknak. A szocialista munkabrigádokban dolgozóknak, akik amellett, hogy mind nagyobb termelési eredmények elérését tűzték célul maguk elé, tudatosan tevékenykedtek a munkások magasabb szakmai-, politikai-, kulturális ismereteinek megszerzéséért. Az utóbbi évek legna- gvobb belpolitikai eseménye kétségtelenül a mező- gazdaság szocialista átszervezése volt, mellyel egész népgazdaságunkban uralkodóvá lettek a szocialista termelési viszonyok. Az utóbbi három év alatt a közös gazdaságok megerősödtek. termelésük mind színvonalasabbá, eredményesebbé vált. B nagy történelmi átalakulásnak tevékeny részesei voltak a hazafias nánffofit bizottságok, megyénkben Is a népfront- aktivisták ezrei. Annakidején részt vettek a fel- világosító munkában és néidamutatásukkal segítették parasztságunkat sorsdöntő lépésük megtételében A további években pedig a nénfront-mozga- lom a tanácsokkal és a tömegszervezetekkel harmonikus összhangban minden erővel segítette a termelőszövetkezetek gazdasági-, politikai megszilárdítását. A tanácsokkal közösen számos tapasztalatcserét szerveztek, a fejlett termelési módszerek népszerűsítése, a jó vezetés tapasztalatainak elterjesztése érdekében. Ezek eredményeképpen gépesítették a libatömést a jászapáti Velemi Endre Termelőszövetkezetben. Es ugyancsak a népfront bizottság szervezte azt a tapasztalatcserét Is. melynek következménye lett. hogy Jánoshidán. a megye egyik leggyengébb közös gazdaságában beve- zettiék az itatásos borjúaavelést. Tiszafüreden szamócát telepítettek és jó eredménnyel használják a hizlalásban a takarmánytápot. A tapasztalatcserék hatására sok mezőgazdasági szakember, brigádvezető, népfront bizottsági tag lett falujában szószólója az öntözéses termelésnek, a legfejlettebb agro- és zootechni- kai módszerek elterjesztésének, a célszerű gépesítésnek. És ugyancsak a mezőgaz- sági termelés eredményessége érdekében rendeztek különböző ankétokat a népfront bizottságok. Ezeken az árutermelés helyzetéről, a gépesítés problémáiról, a takarmánytáp gazdaságos felhasználásáról tanácskoztak többek között. A vitákon tudományos kutatók épp úgy résztvettek, mint a gazdag tapasztalatokkal rendelkező szakemberek, termelőszövetkezeti tagok. A népfront kezdeményezésére kezdődött megyénkben a „Mindeh háztáji gazdaság legalább egy sertést és tíz kilogramm bakomfit adjon a népgazdaságnak”- mozgalom. Ennek eredményeként például a kunszentmártoni járásban minden háztáji gazdaságból egy sejtést és 28,8 kilogramm baromfit adtak el a felvásárló szerveknek. örvendetes, hogy növekedett azoknak az ipari- és agrármérnököknek, valamint műszaki szakembereknek a száma, akik a népfront műszaki csoportjában társadalmi összefogással terveket készítenek a termelőszövetkezeteknek. községeknek feladataik megvalósításához. A jogászok is segítenek. Előadásokat tartanak a szövetkezeti tulajdon védelméről, tanácsokat adnak a közös gazdaságok vezetőségének vitás ügyeik rendezéséhez. E többirányú munka, az utak, a módszerek keresése tovább növelte a népfront mozgalom tekintélyét, megyénkben is. Párttagok és pártonkívüliek, a legkülönbözőbb foglalkozású emberek látnak munkához a népfront egy-egy felhívása nyomán. így volt ez a községfejlesztési tervek megvalósításakor is. A legutóbbi tanácsválasztások során jelentősen erősödtek tanácsaink. A Hazafias Népfront jelöltjeit demokratikusan lezajlott gyűlések százain a választó- polgárok akarata szerint választották meg. A választásokkal azonban nem szűnt meg a népfront alkotmány- jogi feladata. A bizottságok továbbra is támogatják a képviselők tevékenységét, a tanácstagok munkáját. A tanács és a népfront számos közös tanácskozáson vitatja meg a szocialista építés egy-egy helyi feladatát. A Hazafias Népfront hasznos, sokoldalú munkája segíti az új szocialista erkölcs fejlődését is. Tanítja az embereket az igazi hazaszeretetre, ezáltal erősíti nemzetünk szocialista egységét. A népfront, mozgalomban otthonra találnak mindazok, akik cselekedni akarnak, tenni a jómódú, művelt, szocialista Magyar- országért, a békéért, a függetlenségért Jövőre megkezdődik a második tiszai vízilépcső ánítcca 400 ezer holdra emelkedik megyénk CpilCdC öntözött területe Fennállásának tizenegyedik esztendejében minden eddiginél nagyobb feladat vár a Közép ti sza vidéki Vízügyi igazgatóságra. A tervek szerint 1965-ben megkezdődik hazánk második lepiagyobb vízügyi létesítményének, a második tiszai vízilépcsőnek az építése, amely 260 millió köbméter vizet tárol majd a mezőgazdaság számára. Ez a vízmennyiség újabb félmillió katasztrális bold terület öntözését teszi lehetővé, A FELADAT nagyságát 1849. március 5. * m Drága ma mi kánt * * A szerkesztőség postájából * Jogi tanácsadó bizonyítja az is, hogy az uj öntözőtelepek nagyrésze a Középtisza vidéki Vízügyi Igazgatóság területére esik. A jelenlegi 100 ezer katasztrális holdról 400 ezer holdra emelkedik az a terület, amelyen megyénk termelő- szövetkezetei és állami gazdaságai öntözéses gazdálkodást folytathatnak. A vízilépcső kivitelezését különböző vízügyi építő vállalatok végzik, a kiegészítő létesítményeket azonban az igazgatóság dolgozói fogják felépíteni. — Mondani sem kell, hogy az igazgatóság jelenlegi 250 műszaki szakembere képtelen volna e nagy munkát elvégezni. A vastag köteteket kitevő tervek „életrekeltéséhez”, kivitelezéséhez előre megfontolt tervszerűséggel megkezdték az új szakemberek hadának kiképzését. Az utolsó tantárgyakból áprilisban vizsgáznak a 18 hónapos technikumi tanfolyam hallgatói. Negyvenkilenc vízügyi munkában jártas, nagy gyakorlattal rendelkező munkás megismerkedett az öntözőtelepek, kisebb műtárgyak építésével. Elsajátították a földmunkához szükséges legfontosabb tudnivalókat, felkészültek a bel- és árvízvédelmi feladatokra. A sikeresen vizsgázott hallgatók majd technikusi beosztásban dolgoznak az igazgatóság különböző munkaterületein. Karcagi bárányvacsora Párizsban Bánhalmi halászlé Rómában — Hamburgi koccintás jászberényi borral — Több mint tíz országgal kereskednek a Szolnok megyei állami gazdaságok A kívülállót szinte meglepi, hogy e megye menynyi terméke a világ hány részébe eljut, milyen utakat megjár, mire fogyasztásra kerül. Csak a megye állami gazdaságai jóval több mint tíz országgal cserélik ki termékeiket. Tavaly például 3800 hízott szarvasmarhát veitek meg a Szolnok megyei állami gazdaságoktól az olaszok, a nyugatnémetek, és a svájciak. Sőt még Görögországba, Izraelbe és Máltára is jutott az állatokból. Azt mondhatnánk, a Szolnok megyei állami gazdaságok exportra hizlalják szarvasmarháikat, hiszen a tavaly hizlalt szarvasmarhák 57 százalékát külföldiek fogyasztották el, igaz, hogy a magyar népgazdaság jó pénzt kapott érte. Főképpen a Szolnoki és a Középtiszai Állami Gazdaság tett ki magáért. A Szolnoki Állami Gazdaságban még a cukorgyári célgazdaságtój örökölték a kiváló marhahizlalást. a Középtiszai Állami Gazdaság állatgondozói viszont hagyomány nélkül, de nagy szakértelemmel teszik ugyanezt. Sertést már kevesebbet exportálunk, hiszen a hazai igényeket sem tudjuk kellően kielégíteni. Olyan esetekben, amikor bizonyos árukat csak sertéshús ellenében kapunk meg, mégis kénytelenek vagyunk hízottsertést adni. A megye állami gazdaságai 3600 hízottsertést exportáltak tavaly, a felhizlalt állomány mindössze 10 százalékát. Mégpedig Olaszországba, a Szovjetunióba és Ausztriába. A megye tizenhárom állami gazdasága tejesbárányből ötezret, pecsenyebárányból négyezret adott el. S többet azért nem. mert a nőivarú bárányokat tenyészállat pótlásra hagyták meg. Nagy bárányexportáló állami gaz- i daságunk a nagykunsági. ] a középtiszai, a szolnoki a karcagi, a tiszasülyi, sőt a jászsági is. A nagy bá- 1 eányhúst fogyasztó államok közé viszont Görögország, Olaszország. Franciaország tartozik és újabban- Algéria is szívesen fizet a Szolnok megyei barikákért. Bárányaink közkelendőségére jellemző, hogy az idén 19 ezernek születését várják a megye állami gazdaságaiban s tavaly kilencezret értékesítettek külhonban. A fiatal bárá- nvo.kat többnyire húsvéti eledelnek tekintik a nyugat-európai államok, noha az idén az sem befolyásolja őket, hogy korábban tértjük a húsvétnt. s későbben születnek a bárányok. Legalábbis erre vall hogy máris megielentek a megyében a külföldi kereskedők. A Jászsági Állami Gazdaságban már az idén is vásároltak bárányokat. A Szolnoki Állami Gazdaságban pedig jó Ismerősként üdvözlik már azt a görög kereskedőt, aki évente megjelenik náluk. A közvélemény úgy tudja és jól tudja, hogy a tengeri hatalmak sorába számító Nyugat-Németország és Olaszország hal kivitelt és nem hal behozatalt bonyolít le. Domokos Pál, az állami gazdaságok kereskedelmi irodájának Szolnok megyei megbízottja mégis arról ad számot, hogy a Középtiszai és a Nagykunsági Állami Gazdaság halastavainak hozamából kilenc vagonnyit e két államban fogyasztottak el tavaly. Tudniillik a tengeri sósha- iakkal eltelve megéheznek egy kis édesvizű Szolnok megyei tükörpontyra is. A ló kivitel hagyományos magyarországi exportág. Tavaly a Szolnok megyei állami gazdaságok, köztük is a nagykunsági, a jászsági, a középtiszai a Szovjetunióba, Svájcba és Olaszországba szállított sportlovakat és tenyészkancákat. És még nincs vége a listának. Csak a Surjáni Állami Gazdaság 128 vagon almát és gyümölcsöt adott el az NDK-nak és Csehszlovákiának. A Jászsági Állami Gazdaság rizling, kadarka és kövidinka palackozott boraival a nyugat-németek, az osztrákok, a csehek koccintanak. Jócskán megy külföldre Szolnok megyei állami gazdaságok földjein termett burgonya, paradicsom, borsó, általában kertészeti növények, szőlő. Tavaly hat vagon lucernamagot értékesítettek a megyéből A Szenttamási Állami Gazdaság tizenöt vagon hibridkukoricát küldött Csehszlovákiába. A megye állami gazdaságait évente több mint húsz külkereskedő járja. S igen sokkal már jó ismeretséget kö- . töttek az állami gazdaságok. Az idén is szívesen látott vendégek lesznek nálunk. B. LNövényvédelmi ankét és kiállítás Szolnokon A Szolnok megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya az AG ROTRÖSZT-tel és több más szakmabeli szervezettel március 6-án növényvédelmi ankétot és kiállítást rendez Szolnokon. A kiállítás összeállítását az állami gazdaságok megyei igazgatóságának dísztermében megkezdték. A megye tájainak megfelelően, főleg a vegyszeres gyomirtáshoz, a gabonafélék és a kukorica ápolásához, a lucemamag-fogásfaog, a gyümölcsfák — főleg a szilva-, cseresznye- és almafák — védelméhez ad segítséget a kiállítás anyaga. Miután az országban még több felé is várják ezt a vándorkiállítást, Szolnokon mindössze három napig lesz. Az érdeklődés máris nagy. Termelőszövetkezetek, technikumok, gimnáziumok mezőgazdasági tagozatai, sőt általános iskolák jelentették be előzetes csoportos látogatásaikat. Az utóbbi években egyre több — nagyteljesítményű munkagép könnyíti a fizikai .dolgozók nehéz munkáját A tél folyamán harminckilencen sajátították el a nehéz I erőgépek kezelését. — Tíz munkás a szegedi szakiskolán négy és félhónapos tan- volyamon vett részt, a többiek pedig Szolnokon a Vízügyi Építő Vállalat dolgozóival együtt készültek fel a gépek kezelésére. A műszaki rajzolók utolsó csoportja az elmúlt hét szombatján kapta meg oklevelét. A következő években az eddiginél is nagyobb feladat vár a gát- és csatornaőrpk- re. Részükre hathónapos tanfolyamot szerveztek, — amelyen 141-en szereztek újabb ismereteket A felsoroltakon kivül még további 16 féle továbbképzés folyik a vízügyi igazgatóságnál, s ezek hallgatói szinte valamennyi vízgazdálkodással összefüggő témakörben tanultak. AZ IGAZGATÓSÁG tervei szerint a speciális technikusi tanfolyamokat tovább fejlesztik. A jövő évben hallgatókat küldenek a bajai Felsőfokú Vízépítő Technikumba. A terv az. hogy a következő tíz év alatt százzal növelik a felsőfokú technikumi végzettségű szakemberek számát. E nagy igény adta az ötletet a vízügyi igazgatóság vezetőinek, hpgy Szolnokon felsőfokú technikumi üzemi osztályt szervezzenek. — Ez jelentősen megkönnyítené á szakember utánpótlást. Amennyiben az Országos Vízügyi Főigazgatóság e tervek megvalósításához hozzájárul, száz új felsőfokú technikust a speciális feladatoknak megfelelően Szolnokon képezhetnének ki. A feladatokat összegezve a második tiszai vizilépeső építéséhez a jászsági és a nagykunsági öntöző főcsatorna kialakításához, a korszerű nagyüzemi öntözőtelepek létesítéséhez 600 műszaki szakemberre, mérnökre, technikusra lesz szükség. A nagy műszaki apparátus az új Tisza-parti vízügyi székházban lesz elhelyezve. A program szerint a székház alapjait 1965-ben rakják le és 1967-re adják át rendeltetésének, /
