Szolnok Megyei Néplap, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-22 / 69. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NEPl,i> 1964. március 22. BOJKOTT VAGY KERESKEDELEM A világkereskedelmi értekezlet elé A nyugati gazdasági mozgolódás a szocia­lista világpiac felé — egy­re erőteljesebb formát ölt. Bár minden nagyobb nyu­gati állam érdekelt a szo­cialista kereskedelemben, mégsem beszélnék róla szí­vesen — mert az olykor sarkalatos ellentéte politi­kai vonalvezetésüknek. Hogy most egy hónap óta mégis erősen napiren­den van ez a kérdés Nyu­gaton. annak az oka az. hogy az Egyesült Államok súlyos szemrehányást tett Angliának a Kubának szál­lított autóbuszok miatt. Az angolok ezúttal azon­ban megmakacsolták ma­gukat és a Johnson—Home találkozó után is nyíltan hirdetik, hogy „lelkes hí­vei” a keleti kereskede­lemnek. S miután tavaly kimaradtak a Közös Piac­tól, nyilván feljogosítva érzik magúkat olyan ex­portpolitika vitelére, amely érdekeiknek a legjobban megfelel. A meglepő a do­logban csak az, hogy ami­kor Amerika Anglia visz- szafogásán fáradozik, ugyanakkor maga is fon­tolgatja a szocialista ex­port-kontingensek feleme­lését. Nemrégiben Nyugat- Németország is — újabban az amerikai politika euró­pai visszhangja szerepében — szintén nehezményezte Anglia hitelkapcsolatait a szocialista országokkal, ho­lott két és félszer akkora az exportja Kelet-Európá­ba, mint a briteké. De Gaulle pedig kombináció­ba sem veszi szövetségesei esetleges tiltakozását. Rend­kívüli megbízottig. Edgar Pa írre nemcsak politikai kérdésekről tárgyalt Kíná­ban. A diplomáciai kap­csolatok felvételét nyom­ban gazdasági megállapo­dás követte. Mindez alig nevezhető másnak, mint szabályszerű konkurrencia-harcnak a szocialista piacokért — po­litikai eszközökkel és az erőtényezők latbavetésével. De lássuk a tényeket: J anuárban az angol kormány törvényja­vaslatot terjesztett a par­lament elé hogy az általa nyújtott export-hitel sza­vatossági összegét 1800 mil­lió fontról 2800 millióra kívánja felemelni. Vagyis a kormány ilyen összeg erejéig maga szavatolja a vállalatok által hitelre ex­portált cikkek ellenértéké­nek kiegyenlítését, hogy ezzel is ösztönözze az ex­portot; Az amerikai kormány rendkívül élesen ellenzi Anglia szándékát, hogy a szocialista országoknak öt évnél hosszabb időre nyúj­tott hiteleket is szavatolja. Az amerikaiak szerint Ang­lia „export-hitelversemyt” indít a nyugata államok között a szocialista orszá­gokkal való kereskedele­mért. Ez annál meglepőbb1, mert az exporthitel bizto­sítás állami rendszere az Egyesült Államokban is érvényben van, sőt. a vál­lalatoknak adott kedvez­mények az export ösztön­zésére még kiterjedtebbek. Súlyos oka van annak, hogy az angolok elhatáro­zásán aligha sikerül változ­tatni, mivelhogy Nagy-Bri- tannia importja évente 12 százalékkal, exportja pedig csak 9 százalékkal nő. 1964-re Anglia fizetési mér­legének deficitjét 250 mil­lió fontra, de 1965-re már 800 millióra becsülik. Ezzel függ össze, hogy januárban Londonban tár­gyalások kezdődtek Anglia és Csehszlovákia között az angol beviteli korlátozások nagyrészének megszünteté­sére hasonló megbeszélések várhatók a többi szocialis­ta országgal is. Azt akar­ják elérni az angolok, hogy a szocialista országok Ang­liába irányuló exportjuk növelése révén több fontot szerezhessenek angol beru­házási eszközök és gépek vásárlására. A brit kormány elhatá- ” rozta azt is, hogy a Szovjetunióval kereskedel­mi szerződésekről tárgya­ló angol cégeknek 100 mil­lió fontig terjedő hosszú- lejáratú exporthitelt sza­vatol. A Szovjetunió, Kuba és a szocialista országok ke­reskedelmi kapcsolatai per­sze nemcsak Angliával erő­södnek. Január végén Moszkvá­ban járt Giscard d’Estaing francia pénzügyminiszter, aki Patolicsev szovjet kül­kereskedelmi miniszterrel egyetértésben megállapítot­ta: „Reális lehetősége van a Szovjetunió és Franciaor­szág közötti árucsereforga­lomban szereplő cikkek vá­lasztékának további jelen­tős bővítésére.” Most feb­ruárban kötötték meg Ró­mában a legújabb szovjet— olasz árucserefogalmi egyezményt. A szovjet— olasz kereskedelem az el­múlt hat évben négysze­resére növekedétt, s 1964- ben 20 százalékkal, 1965- ben pedig további 35 száza­lékkal emelkedik. A dán kereskedelmi kamara elnö­ke szintén januárban járt a Szovjetunióban. „1970- ben már a Szovjetunió le­het Dánia exportcikkeinek legfőbb átvevője” — kö­zölte akkor, s most Krag dán miniszterelnök moszk­vai utazása után a kereske­delmi kapcsolatok tovább erősödtek. uba kereskedelme Nyu­gat-Európával ma már szintén rohamléptekben fej­lődik. Mint ismeretes, nem­régiben tehergépkocsikat vásárolt Franciaországtól, jelenleg pedig Belgiummal tárgyalj Diesel-mozdonyok vételéről. Az amerikaiak ez ellen is tiltakoztak, ami bel­ga körökben nem kis felhá­borodást keltett — mert mint Belgiumban rámutat­tak — számos amerikai cég — közvetve — virágzó ke­reskedelmet folytat Kubá­val. Az amerikai Carnation vállalat például nagymeny- nyiségű tejkonzervet expor­tál Kubának — belgiumi fiókvállalata útján. A nemzetközi kereskedel­mi élet e megváltozott lég­körében ül össze Genfben március 23-án az ENSZ vi­lágkereskedelmi konferen­ciája, amelynek összehívását a Szovjetunió 1954-ben ja­vasolta. A június 15-ig, te­hát a csaknem három hóna­pig tartó konferencián majd­nem 120 állam 1500 képvi­selője vesz részt. Az érte­kezleten a szocialista orszá­goknak a volt gyarmati or­szágok érdekeit is megfele­lően szem előtt tartó javas­latot tárgyalják: hozzanak létre az ENSZ keretében egy nemzetközi kereskedel­mi szervezetet, amely az egyenjogúságon és a kölcsö­nös előnyökön nyugvó, meg­különböztetések nélküli vi­lágkereskedelem megvalósí­tásán munkálkodna. Jóllehet, az értekezlet eredményességét illetően nem bocsátkozhatunk jóslá­sokba, az a tény azonban mindenképpen biztató, hogy az ENSZ a tagállamok több­ségének kívánságára hívta össze ezt a konferenciát, — ahol a tények tömegével le­het majd bizonyítani: a gya­korlat napról napra áttöri a nyugati politikai doktríná­kat, amelyek előírják a ti­lalmakat és a megkülönböz­tetéseket a nemzetközi ke­reskedelemben. A legjobb bizonyítékot a szocialista or­szágok javaslatához éppen az Egyesült Államok szol­gáltatja, amely ezidőszerint egyedüli ellenzője a kelet­nyugati kereskedelem kiszé­lesítésének. A sors iróniája, hogy amikor Genfben az ENSZ világkereskedelmi ér­tekezlete ülésezik, ugyanitt vívja, majd csatáját az ame­rikai kormány a kö­zös piac országainak vezetőivel,, mert a nyugat­európai gazdasági integráció magas vámtételei túlságosan megnehezítik az amerikai cikkek exportját ezekbe az országokba. Az amerikaiak ugyanúgy a vámfalak ledön­téséért és a megkülönbözte­tések megszüntetéséért har­colnak nyugateurópai szö­vetségeseivel szemben, mint a szocialista országok és a volt gyarmati államok ve­lük szemben. Pozsgai József Nyugtalanság Brazíliában Brazílián a nyugtalanság hulláma söpört át- Mint nyugati hírügynökségek je­lentik, csütörtök óta tün­tetések folynak a nagy városokban, valamint az ország szegényebb, elmara­dottabb vidékein. Csütör­tökön Sao Paulóban a katolikus szervezetek ren­deztek több tízezres tö­megtüntetést. Hangadóik Goulart elnök alkotmányre­form indítványát ócsárol­ták. Ezen a napon Brasiliá- ban, a kormányszékhelyen is tüntetés volt. A felvo­nuló munkások béremelést, munkaalkalmat követeltek. A tüntetés megismétlődött pénteken. A fokozódó nyugtalanság arra vezethető vissza, hogy a szélsőjobboldal kihasz­nálva az ország súlyos gaz­dasági helyzetét, nagy kam­pányt indított a köztársasá­gi elnök reformjavaslatai ellen, amelyek között sze­repel a földreformtörvény módosítása, több gazdasági intézkedés, a hivatalban lé­vő elnök jogainak bővíté­se. stb. Jellemző, hogy Lacerda, Guanabara állam kormány­zója a minap felhívta a többi állam kormányzóját: kapcsolódjanak be a Gou­lart ellen indított hajszá­ba, forduljanak szembe ők is az elnök reform-intéz­kedéseivel. Tizenhárom évig tartó hallgatását meg­törve megjelent a politikai színpadon Dutra, volt bra­zíliai köztársasági elnök is. Nyilatkozatában a kormány elleni egységre szólította fel híveit. A zavaros helyzetet még csak tetézi, hogy az ország gyakorlatilag nem érintkez­het a külvilággal a távköz­lési intézmények dolgozói­nak sztrájkja miatt. A sztrájk oka: az All America Cables and Radio nemzet­közi hálózat felszámolja brazíliai érdekeltségét és sok alkalmazottját szélnek eresztette. A távközlési in­tézmények dolgozói követe­lik, hogy az elbocsátott dol­gozókat helyezzék el más intézményeknél. — (MTI) Szovjet—jemeni megállapodások A Moszkvában tartózko­dó Szalal jemeni elnök és BrezSnyev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöksé­gének elnöke szombaton a Kremlben aláírta a Szov­jetunió és a Jemeni Arab Köztársaság közötti barát­sági szerződést. Megállapodás jött létre arra vonatkozóan, hogy a Szovjetunió ajándékképpen egy rendelőintézettel is felszerelt kórházat és há­rom iskolát épít Jemenben. Szalal tiszteletére szom­baton a legfelső Tanács elnöksége és a korma r„- fogadást adott a nagy Kreml palotában, (MTI) Az SZTSZ ülésszakáról Szombaton véget ért a szakszervezeti világszövet­ség végrehajtó bizottságá­nak 27. ülésszaka. Louis Saillant, az SZVSZ főtitkára záróbeszédében összegezte a háromra n^- viía eredményét. Az üléssszak jóváhagyta Louis Saillant beszámoló- és záróbeszédét A szovjet külügyminisztérium nyilatkozata M oszkva(TASZSZ). A szovjet külügyminiszté­rium szombaton a követke­ző nyilatkoatot juttatta el Sir Humphery Trevelyan moszkvai angol nagykövet­hez: „Az 1954. évi, Indokínával foglalkozó genfi értekezlet szovjet társelnöke március 17-én megkapta a kambod­zsai külügyminisztérium jegyzékét amelyben Noro­dom Szihanuk herceg kam­bodzsai államfő kérte, hogy sürgős intézkedésekkel szor­galmazzuk egy Kambodzsá­val foglalkozó nemzetközi értekezlet összehívását. A szovjet kormány megis­métli a brit kormányhoz ez éy január 18-án továbbított javaslatát, amely az említett értekezletet ez év áprilisára javasolta összehívni. A szov­jet kormány ugyanakkor re­ményét fejezi ki, hogy az angol fél Szihanuk herceg legutóbbi felhívásának meg­világításában ismét meg­vizsgálja ezt a javaslatot, s mielőbb közli válaszát e kér­déssel kapcsolatban”; Trevelyan nagykövet kö­zölte, hogy azonnal eljuttat­ja a nyilatkozatot kormá­nyához. (MTI). Gromiko Finnországban Helsinki, (TASZSZ) Gromiko szovjet külügy­miniszter, aki — mint már jelentettük — hivatalos látogatásra Helsinkibe ér­kezett, szombaton látoga­tást tett Lehto miniszter- elnöknél. Hallamaa kül­ügyminiszternél, valamint Matiila kereskedelem- és iparügyi miniszternél. Hallamaa ebédet adott Gromiko és felesége tiszte­letére. Az ülésszak jóváhagyta szombaton délután város­néző körutat tettek Hel­sinkiben. (MTI) A Bormann-figy Sao Paulo (MTI). A brazíliai rendőrség erő­sen kétli Martin Bormann állítólagos fivérének mesé­jét Sao Pauloban a rendőr­ségen csütörtökön jelentke­zett egy 52 éves német szár­mazású férfi, aki a náci há­borús bűnös fivérének mondta magát. Sao Paulo állam rendőr­főnökének kérésére „Ri­chard” Bormannt pénteken este egy helyi börtönbe szál­lították át, hogy folytassák ügyében a megkezdett vizs­gálatot. Az állítólagos Bor- mann-fivér egyebek között azt állítja, hogy Martin Bormann Engel álnéven él Matto Grosso Államban, egy kisvárosban. A brazil rendőrség, báí kevés hitelt ad a történet­nek, rádiókörözést adott ki az Engel nevű német szár­mazású bevándorló kézreke- rítésére. (UPÍ, Reuter). Newyork-i utcajelenet — Maga diplomata! Nincs véletlenül heroinja?... — De van... Tessék!... BE R LIN - TO KYO-MOS ZKVA NEW-YORK-BELGRAD-LONDON HELSINKI Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter a finn kor­mány meghívására szomba­ton svédországi látogatásá­nak befejezése után felesé­gével együtt Finnországba érkezett. A finn televízió riportere kérdést intézett Gromikóhoz, a svédországi látogatás eredményeiről. — Gromiko kijelentette: — Örömmel állapítjuk meg, hogy mind a szovjet, mind a svéd fél úgy tekinti Hruscsov miniszterelnök kö­zelgő svédországi látogatá­sát, mint igen fontos lépést a szovjet-svéd baráti kap­csolatok további fejlesztésé­nek útján. MOSZKVA Valamennyi moszkvai lap megemlékezik a Magyar Ta­nácsköztársaság kikiáltásá­nak 45. évfordulójáról. A Pravdában Révész Géza, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a magyar mun­kásmozgalom veterán har­cosa méltatja az évfordulót. PÁRIZS Defferre, a francia szocia­lista párt jelöltje a köztár­sasági elnöki tisztségre, je­lenleg az Egyesült Államok­ban tartózkodik, ahol külön­böző demokrata párti veze­tőkkel tanácskozik. Defferre New Yorkban tartott sajtó­értekezletén támadta De Gaulle-1, mert latinamerikai útjával „a függetlenség szel­lemét ébresztgeti az Egye­sült Államok befolyása alatt álló országokban”. Defferre azt is kifogásolta, hogy a francia kormány a szövetsé­gesek megkérdezése nélkül diplomáciai kapcsolatot' te­remtett Kínával. Az Humanité élesen bírál­ja a francia szocialista el­nökjelölt kijelentéseit. Rá­mutat a kommunisták azt helytelenítik, hogy Francia­ország csak most ismerte el a Kínai Népköztársaságot* elítélik De Gaulle latiname­rikai politikájának neokolo- nialista indítékait és éppen azt kifogásolják, hogy De Gaulle a döntő pillanatok­ban alárendeli politikáját az Egyesült Államok érdekei­nek. — Defferre álláspontja azonban homlokegyenest el­lenkezik a farncia kommu­nisták nézetével. Párizsból nem Washingtonon keresz­tül vezet az üt4 Mexikóba vagy Kínába és'Franciaor­szágnak semmi oka, hogy tiszteletben tartsa az Egye­sült Államok latinamerikai érdekeit — hangoztatja a lap. PÁRIZS A CGT vezetősége pénte­ken esti ülésén értékelte a március 18-i 24 órás tiltako­zó sztrájk eredményét. A sztrájk kedvezőbb feltétele­ket teremtetett a munkás- osztály erőinek mozgósításá­hoz — állapítja meg a CGT vezetősége. A dolgozók mil­liói vettek részt a sztrájk­ban amely a magániparban foglalkoztatott munkások szolidaritási mozgalma kö­vetkeztében messze túlnőtt az állami szektor keretein. A sztrájk komoly figyelmez­tetés volt a kormány címé­re, hogy a dolgozók követe­léseinek teljesítését nem lehet tovább halogatni. Pompidou miniszterelnök egyébként megkezdte tár­gyalásait a szakszervezetek képviselőivel. SZÓFIA Kolarovgrádban, az egy­kori Sumenben, ahol Kos­suth Lajos a szabadságharc bukása után emigrációjának első időszakát töltötte, ün­nepi estet rendeztek a nagy magyar forradalmár halálá­nak hetvenedik évfordulóim alkalmából.

Next

/
Thumbnails
Contents