Szolnok Megyei Néplap, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-22 / 69. szám

i<W. március 22.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

A mezőgazdasági gépellátásról

nyilatkozik Kopácsi Ernő, az Agrotröszt igazgatója

FELJEGYZÉSEK

m Hősök Könyvéből

1959-ben a szolnoki úttörők nagy munkára indultak. Sorra-rendre felkeresték a, nagy idők tanúit, a tizenkilences veteránokat, Gyűltek a feljegyzések, a régi fényképek, fis ha nagy buzgalmukban sok, már ismeri dolgot is leírtak, megörökítettek viszont olyan epizódokat, kát, amelyek eddig homályban voltak, felkerestek olyan, embereket, akiknek eddig nem ismerték a mozgalomhoz való tartozását.

íme egy lap a könyvből:

„. ..a városban a Bercsényi utcában lakó Lambert Ernő elvtársat kerestük fel, aki a legnagyobb örömmel mesélte el élményeit. Feszülten figyeltük minden

szavát. Elkezdte a beszédet. Az emberek élelme nem volt biztosítva. Az én ifjúkoromban a fiatal gyerekek annyit dolgoztak, mint a felnőttek. Műhelybe jártam, inaskodtam. Reggel hattól este hatig dolgoztam, de volt idő, hogy csak az éjfél vetett haza. A Tanácsköztársaság idején a helyzet megváltozott. Én is vöröskatona lettem. Harcunk, ha akkor elbukott is, nem volt hiábavaló.”

így írtak a Szolnok, alcsipusztai iskolások, a Matroszov úttörőcsapat tagjai. S a Hősök Könyve azóta is értékes dokumentuma a történelemnek és az úttörők nagy és tiszta lelkesedésének egyaránt.

A 225-ÖS AKTA

— Adják vissza gyermekeinket. Mi akarjuk nevelni őket... Azt kérdezi, miért adtuk állami gondozásira? Higgye el az emberek az okai, hogy mi így éltünk. Miért? Hát, azért, mert... hogy... csali! Azért, mert nem segítettek. Vagy nem hisz nekünk? A tanácsnál is így néznek ránk. A gyámhatóság meg... De miért? Mit vétettünk?

•

Nehéz rögzíteni azokat a szavakat, amelyeket Balogh Mihály és felesége mondott el néhány perc alatt. Könnyeket hullatott az anya, de e könnyekből sohasem less igazgyöngy. Az apa azt igyekezett bizonygatni, hogy ezután másként lesz, de hamisan csengtek a szavak. De mit is vétettek Baloghék, hogy nem nevelhetik gyermekeiket?

PING-PONGOZÁS A GYEREKEKKEL

A törökszentmiklósi já- i"ám gyámhatóságnál nem lepődtek meg. Tudtak a panaszról.

— Előbb csak Katit ismertük — mondotta Kecse Lászlódé, a gyámhatóság vezetője. — Három hetes volt, amikor „nekünk” adták. Nem volt feltűnő, hiszen ilyen előfordult máskor is. Beadták, két hónap múlva kikérték. Aztán jött a másik gyerek, az Anna. öt sem kiméitől. És a harmadik gyermek sorsa sem lett különb.

— Figyelmeztette a szülőket a rendőrség, az orvos és a tanács. Nem használt semmit. Itt az orvosi látlelet, hogy Katit gyenge táplálás miatt kórházba kellett vinni. Betegek lettek a gyerekek néhány hónapos otthon tartózkodás után.

— Azt is megtették, amikor mi mér nem akartuk a gyerekeket bevenni, hogy elköltöztek Miskolcra és ott vetették állami gondozásba őket.

HIÁNYZIK A CSALÁDI PÖTLÉK

Ha lehetett volna, egy kézlegyintéssel intézi el a a Balogh házaspár immár ki tudja hányadszor napiA hazáinkban korábban gyártott és használt komp- ressziős hűtőgépek mellett most megjelentek az abszorpciós hűtőgépek is. Bár működési elvük már igen régen — még a múlt századból — ismert, mégis csak most lehet fokozott elterjedésükkel számolni.

Miben hasonlítanak a megszokott típusokhoz? A hűtőközeg állapotváltozásának az. eredeti állapotba

rendre kerülüő problémáját T. Nagy Mihály, a fegyvemeki tanács Vb elnökhelyettese.

— Ha ez a család nem lakna Fegyvemeken, el sem hinném, hogy ilyesmi létezik az életben. Képzelje, bejön az asszony és egyszerűen azt mondja: csináljanak, amit akarnak ezzel a gyerekkel, én nem nevelem. Mit tegyen az ember ilyenkor? Kértük, menjen el dolgozni. Mindig talált kifogást. Egyszer nehéz volt a munka, máskor nem vették fel. Segítettünk. De nem tudott megmaradni egy helyen. Szerintem most is csak azért kéri a gyerekeit, mert hiányzik a családi pótlék.

A TÉNYEK KÖNYÖRTELENEK

...Egy dosszié akta az asztalon. Már nem is szám szerint tartják nyilván, súlyra mérik. Régi ügy a Baloghéké. Házasságkötésük után kezdődött. Az esküvő után hamarosan jelentkezett az első gyermek- Katalin, aki áldás helyett már az első hetekben teher volt és állami gondozásba adták.

Három hónap múlva visszakérték a gyermeket.

Egy évvel később, 1960, szeptemberében újból kérelmezték visszavétélét, hogy néhány nap múlva megfellebbezhessék a gyámhatóság döntését. Alig egykét hónap telt el, amikor az apa a második gyermeket adta állami gondozásba. A kislány, Anna nyolc- hónapos volt ekkor. Az ok: Baloghné otthagyta férjét a kislánnyal együtt. Az csak természetes, hogy újra összekerültek és következett az elmaradhatatlan: visszakérték a gyermeket. Közben szaporodott a család’ egy kisfiúval, Mihályival.

Ami ezután történt, csak ismétlése a leírtaknak. Beadták a gyermekeket, kikérték, míg végülis a gyermekek érdekében a gyámhatóság megtagadta a kiadást. Kérvény-kérvényt követett eredménytelenül. És nemrégen egy levél a szerkesztőségnek. Tartalma: ...segítsenek...!

való visszatérésnek zárt körfolyamata megy végbe, mint a már ismert kompresszoros hűtőgépben. Az állapotváltozás azonban ennél nem külső munka (kompresszor) hanem külső hő felhasználásával létesítjük! Itt is megtalálható a kondenzátor, az elpárologtató és a folyadékgyűjtő tartály, éppen úgy, mint a kompresszoros hűtőgépeknél

A GYERMEKEK MOST JÖ HELYEN VANNAK

Segítsünk? Kinek? Hogyan? A gyámhatóságnál, amikor érdeklődtünk, csak így feleltek: 225-ös akta. A községi tanácsnál semmi jót nem mondtak. Azért kapják a gyermekeket vissza, hogy újra éhezzenek? A szülők eddigi élete semmi jót sem mutat. Annyit ígértek már. hogy a változásra semmi remény.

önzőén csak maguknak akartak élni. Az állandó civakodás felemésztette a család nevelésére fordítható erőt is. A férj a feleségére, a feleség a férjre panaszkodott s közbén gyermekeikről elfeledkeztek.

. Ilyen rendezetlen családi életből emelkedtek ki a gyerekek, akiket ismét oda akarnak visszavinni. Ezt nem lehet megengedni.

Az volna a hálás feladat, ha BaloghÖk kérésének eleget Séve arról írhatnánk, hogy Katalin, Anna és Mihály hazatalált. Visz- szatért a családi fészekbe, hogy a legkisebb ismét odatújhatott édesanyja ölébe. De megtehetjük ezt a történtek után?

Nem!

Main ár József

A tanácskozás szünetében tűnt fel, hogy a kislány, aki az imént még elgondolkozó, komoly arccal ült az elnökség soraiban, nevető szemmel, mosolyogva beszélgetett egy jómegjelenésű, megnyerő arcú fiatalemberrel. Gyöngéd, bizalmas mozdulattal fogták meg egymás kezét, s így sodródtak tovább a jövő-menő, beszélgető emberek között.

Aztán, mikor újra megláttam a kislányt, már szoknyás kísérői voltak.

— Nemcsak a munkánk, az örömünk is közös. Négyen gondozzuk a Héki Állami Gazdaság négyezres baromfitörzs-állományát —

Rövidesen beköszönt a a tavasz. Szerte az országban nagy a készülődés. Nehéz kérdést tesznek fel egymásnak az emberek: lesz-e elegendő munkagép? Erre a kérdésre kerestük mi is a választ, amikor meglátogattuk Kopácsi Ernőt. az Agrotröszt igazgatóját.

— Az Agrotröszt jelenlegi szervezetét 1961-ben hozták létre azzal a céllal, hogy zavartalanabb legyen a mezőgazdaság erőgép-, pótalkatrész- és műtrágyaellátása. A mi alapvető feladatunk a mezőgazdaság fejlesztésének elősegítése. Egy állandóan fejlődő, me- chanizálódó kemizálódó szövetkezeti átalakuláson átment mezőgazdaság gépi szükségletét k^U biztosítás nunk.

— Milyen nehézségek okoznak gondot a munka- és erőgép-ellátás terén?

— Azt hiszem elsőként említhetem a rendkívül nehéz szervezési lehetőségeket. Olykor felülmúlja erőnket az évi szükséglet felmérése. Csaknem négyezer termelőszövetkezet és állami gazdaság gépparkjának problémája nyomja a vállunkat. Sajnos — nem is ritkán — a huszonnegyedik órában fut be vállalatunkhoz az igénylés, amikor már semmilyen pótrendelési lehetőségünk nincs. A tervgazdálkodás ránk is vonatkozik. Az Agrotröszt ezért legalább másfél évvel előbb köteles leadni a rendelést a gyártó iparnak és a külkereskedelemnek. Ennek következtében fordul elő, hogy nem egyszer képtelenek vagyunk kielégíteni a szükségletet.

— A tavaszi nagy földmunkák idejére, és az aratásra milyen és hozzávetőlegesen mennyi munkagépre számíthat a mezőgazdaság?

Általában derűsebben tekintünk a tavaszi munEgyütt drukkoltunk azért is, hogy a versenyben sikerüljön a jobbak közé kerülnünk, — mondotta Kosa Ilona. Molnár Kati a szavába vágott:

— Erzsi ma is kétszeresen drukkol. Értünk is, meg hogy a vizsgán se valljon szégyent.

— Negyedik társunkról, Kelemen Erzsiről beszélünk. Most vizsgázik Jászapátiban. Már csak neki hiányzik a szakmunkásbizonyítványa — magyarázta Ilonka.

— Milyen eredménnyel lettek elsők az országban?

— Az évi tojástermeléssel. Tyúkonként 175 tojást adtunk, s az önköltség 0.75 forint — hangzott a válasz.

— A jutalom?

— Ez a szép versenyzászló és ötezer forint — mondta boldogan Váradi Margit

— Jól jött ez a kis pénz mindannyiónknak, nekem meg különösen — nevetett a munkacsapatvezető. Majd egy kis szünet után hozzátette: — Jövő hónapban lesz az esküvőm. A bútor, a kelengye már megvan, de azért még lesz kiadás.

— Üdülni is megyünk Ilonkával — kottyantott közbe Kati. — Innen már haza se megyünk, kéthetes beutalót kaptunk Galyatetőre.

— Nem minden fiatalember büszkélkedhet ilyen menyasszonnyal — fordultam újra a helyes kislányhoz, aki a dicséretet elenkálatok elé, mint az elmúlt években. Derűsebben, mert országos szinten gondolkozva is számottevő géppark erősödéssel számolhatunk. Néhány adat azt hiszem szemléletesebben bizonyíthatja ezt.

1964. február 20-ig már a gazdaságokba került 720 új traktor, ebből előszállításként az elmúlt év végéig mintegy 400 megérkezett.

Rendkívül • nagy jelentőségű, hogy 400 szerves- trágya-szóró gépet a jugo- szlávok határidő előtt szállítottak és így ezek már részt vehettek a januárifebruári trágyaszórásban. Év végéig mintegy ezer új traktor könnjúti meg a mezőgazdaság gondjait.

— Lesz-e elegendő vető- gép? Különösen nagy érdeklődéssel várják a cukorrépa szemenkénti vetőgépét.

— Szinte szükség szerint fedezni tudjuk az igényeket. Raktárkészleten felül 700 új 44 és 24 soros gabona vetőgépet szereztünk be. 300 új kukorica sorvetőgép áll rendelkezésünkre. És az érdeklődőknek: az első negyedévben 100 darab új szemenkénti cukorrépa vetőgépet szállíthatunk.

— Milyen segítséget nyújt az Agrotröszt a növény- védelmi feladatok elvégzésére?

Április végéig hozzávetőlegesen 1000 új, nagyteljesítményű motoros permetezőgépet állíthatunk csatasorba és 3500 új háti porozógépet.

— Az aratásra, betakarításra bizonyára már jó előre gondoltak?

— Természetesen. 1200 új szovjet gyártmányú gabonakombájn üzembehelyezését tervértük, 1900 siló- kombáint és mintegy 500 különféle erőgépet állítunk munkába. A betakarításnál jelent maid nagy segítséget az 1200 új szállítószalag;

gedte a füle mellett, s így szólt:

— <3 is itt van.

— Hol?

— Itt valahol, a teremben. Az ifjú traktorosok versenyében országos második lett.

Kósa Ilonka vőlegénye, a fiatal Molnár Mihály szintén a Héki Állami Gazdaság dolgozója. Tavaly egyműsza- kos gépével 2825 normálholdat teljesített. Hogy a saját maguk, vagy egymás sikerének örülnek-e jobban, kár ezen töprengeni. Életük hamarosan egy vágányon fut, s egymást segítve, bátorítva dolgoznak paajd az újabb sikerekért. N. EL

És bár a végére maradt, de nem jelentősége miatt 10 ezer darab új pótkocsit kap a mezőgazdaság a szállítási nehézségek megoldására, illetve csökkentésére.

Ezután csupán egy kérdésre keressük a választ. Vesztegelnek-e tétlenül, alkatrész után szomjazva az idén is gépek, vagy várható-e e téren javulás?

— Nehézségek sajnos még ebben az esztendőben is lesznek. Külön gondot okoz hazánkban, hogy az optimálisnál jóval több géptípus üzemel. Ez idő szerint 27 féle traktor és több mint 320 féle nagyüzemi munkagép, mintegy 40 ezer fajta pótalkatrészt igényel. Súlyosbítja valamelyest a helyzetet, hogy 70 hazai üzem és kilenc ország szállítja a megrendelt pótalkatrészeket. A legnagyobb precizitás mellett is előfordul idő e4- csúszás.

A lehetőségekhez képest már leszállítottuk a szükséges pótalkatrész mennyiséget a mezőgazdasági üzemeknek. Mindössze 0,5 százalékos a lemaradás. Tanácsadó szolgálatunk fennállásunk rövid ideje óta azon munkálkodik, hogy a helyes technológiai előírások betartásával minél több meghibásodásnak az elejét vegyék. Mert helyes üzemeltetéssel megnövekszik a munkagépek élettartama.

Befejezésül Kopácsi elvtárs elmondta még, hogy az Agrotröszt végig figyelemmel fogja követni a mezőgazdasági munkálatokat és gyors, rugalmas intézkedéssel igyekszik segíteni a termelés folyamatos biztosítását. Bár ez nem egyedül az ő munkájuktól függ, szorosan kapcsolódik a külkereskedelem és KGM továbbfejlesztéséhez;

500 hold gyümölcsös

ötszáz katasztrális holdra növeli 1964/65-ben a meglévő 260 hold sövénytelepítési rendszerű gyümölcsösét a törökszentmiklósi Aranykalász Termelő- szövetkezet. A talajápolási és növényvédelmi munkákat teljesen gépesítik.

Két partizán

Augusztusban lesz 2® esztendeje, hogy Szőnyi Márton főhadnagy 13-tagú partizáncsoportja a Bükk- hegység nyugati részén — Hangony és Kiskátor környékén — ejtőernyővel földet ért. A partizánok azonnal felvették a harcot a fasiszta német és magyar csapatokkal. Az egyenlőtlen küzdelemben csaknem valamennyien életüket vesztették. Az egykori harcokra ma két sír emlékeztet. Hangony közelében temették el Grogiroj Alekszeje- vics Notony szovjet főhadnagyot és Ösz-Szabó Jánost, a csoport politikai biztosát. A Magyar Honvédelmi Sportszövetség Borsod megyei elnökségének kezdeményezésére a két partizán hamvait most közös sírba helyezik a hangonyi tó melletti tisztáson, föléje pedig partizán emlékművet emelnek.

Az abszorpciós hűtőgépekről

Életük egy vágányra fut