Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-07 / 31. szám

«tOL.NGK MEG?» NÉPÍJir .töm. február t 2 linden harmadik osztrák szerepel a titkos rendőrségi aktákban CIPRUS A hivatala® válasz: Washington és London tovább „gyúrja* Makariosttf Fegyveres összetűzés Paphoszban NEM! Francia vasmunkások harca a munka- nélküliség ellen Párizs (MTI.) A fran­cia vas- és gépiparban egy­mást követik a sztrájkok, tüntetések. Kedden a kö­zép-franciaországi Niévre- ben háromezer fémmunkás tüntetett a prefektúra előtt Touionban a repülőgépgyár hatezerötszáz dolgozója til­takozó sztrájkba lépett. Rendkívül feszült a légkör — az észak-franciaországi Denain-ben, ahol az Usi- nor Vasművek igazgatósá­ga négyezerötszáz munkást fizetésnélküli kényszersza­badságra küldött. A dolgozók az alacsony bérek és a tömeges elbo­csátások ellen tiltakoznak. Ez a helyzet St. Nazaire- ben és környékén is, ahol napok óta rendkívül feszült a légkör. A hajógyár tulaj­donosai eddig hatszázötven munkást tettek az utcára és máris bejelentették, hogy a következő hetek­ben további elbocsátások várhatók. St. Nazaire és környéké­nek lakossága szolidáris a munkásokkal. A támogatá­sukra alakult bizottságok­ban a munkásoktól az egy­házi körökig valamennyi szervezet képviselve van. Elhaia<*zIották az A ASZ tanácsának szerda délutáni ülését Washington (Reuter — TASZSZ). Washingtonban tovább folynak a kulissza mögötti mesterkedések a Panama által az Egyesült Államok ellen emelt ag- ressziós vádak elhárításá­ra. Az AÁSZ tanácsának szerdára kitűzött ülését, amelyen egy közvetítő bi­zottság felállítására vonat­kozó javaslatot kellett vol­na megvitatni, csütörtökre halasztották. New York (TASZSZ). A floridai hatóságok szerdán bebörtönözték az Egyesült Államok szövetsé­gi hatóságai által elfogott négy kubai hajó 36 halá­szát. A kubai halászok ellen „vádat” emeltek azon Bécs (MTI). Bécsben újabb részletek kerültek nyilvánosságra' azokról a titkos aktákról, amelyeknek felderítéséről a közelmúltban Oláh bel­ügyminiszter tájékoztatta a televízióban a közvéle­ményt. A szocialista párti belügyminiszter feltárta, hogy a néppárti vezetés alatt állott államrendőrség mindmáig megőrizte a ná­cik által felfektetett sok­London, Köves Tibor, az MTI tudósítója írja: Válj a 25 percet késett az ebédről, de Amery légügyi miniszter, Quintin Hogg tu­dományosügyi miniszter és az előkelő társaság megértő mosollyal várakozott, az angolok királynője és a szovjet traktoros leánya a protokoláris menetrendet túllépve, elbeszélgették az időt. — Az űrhajózásról és •más kölcsönös érdekű dol­gokról beszélgettünk — mondotta Tyereskova, s mivel a Buckingham-palota foeadóterme az újságírók előtt bezárul, a riporterek találgatásokra vannak utal­va, hogy a két leendő ma­ma — a királvnő márciusra várja negyedik gyermekét — milyen kölcsönös érdekű témákról tárgyalhatott. Este zsúfolásig megtelt a Piaccadilly-hotel nagyter­me. A legirigyeltebb em­ber a teremben dr. Shep­hard. a társaság elnöke volt — az aranyérem át­adója — aki viszonzásul csókot kapott Váljától és egy jelvényt, amely „feljo­gosítja" őt világűrutazásra. A forrón ünneplő közönség egváltalán nem csodálko­zott, amikor az átszelle­a címen, hogy állítólag megsértették Florida állam törvényét, mert engedély nélkül halásztak területi vizein. Ezen az alapon egy évi börtönbüntetésre és fe­jenként 500 dollár pénz- büntetésre ítélhetők a ku­bai halászok. százezer személyi aktát, a koncentrációs táborokba hurcoltakra vonatkozó tit­kos nyilvántartásokat. A háború befejezése óta to­vábbi mintegy 53 000, a leg­különbözőbb pártállású személyről gyűjtött a rend­őrség bizalmas adatokat — a kommunistáktól a kato­likusokig. A titkos akták­ban minden harmadik osztrák neve szerepel. mülten ragyogó Shephard doktor tüstént bejelentette: — Valentyina, szívesen len­nék az utasa... Még nagyobb volt a de­rültség, amikor egy kérdés­re válaszolva Tyereskova ezt mondotta: — Természetesen öröm­mel indulnék világűrutazás­ra, férjemmel, jobb, ha az asszonyok még a világűrbe se engedik el egyedül a fér­jüket... Egyetértő taps válaszolt Tyereskovának akkor is, amikor komolyra fordítva a szót, ezt mondotta: — Számtalan ország fö­lött elrepülve az volt a leg­erősebb érzés bennem, hogy nincs hely nukleáris háború számára, amely halált és pusztulást hozna gyönyörű földgolyónkra. A szovjet kormánynak a nyugatnémet rakétafegy­verkezés ellen tiltakozó jegyzékével kapcsolatban a bonni kormány .szóvivője kijelentette: hivatalosan megvizsgálták a Hamburg­ban nemrég alakult „Waf­fen und Luftrüstung” A.G. működését és a vizsgálat során megállapították, — hogy a cég nem gyárt ka­tonai rakétákat, az eddig gyártott rakéták „katonai célokra nem alkalmazha­tók és csak tudományos cé­lokat szolgálnak”. Bonni sajtókörökben — azonban emlékeztetnek ar­ra, hogy tavaly december elején a részvénytársaság Nicosia Nicosiában tegnapelőtt este hivatalosan is közzétet­ték a ciprusi kormány vá­laszát arra az angol és ame­rikai követelésre, hogy Ciprusra fegyveres NATO- alakulatokat küldj nek és Londonban úgynevezett „kormányközi bizottságot" hozzanak létre. E bizottság­nak lényegében az lenne a feladata, hogy átvegye a ciprusi kormány funk­cióit. A ciprusi kormány vála­sza — írta a TASZSZ és a Pravda nicosiai tudósítója — leleplezi a NATO-hatal- mak tervének provokációs jellegét. Elutasítja ugyan­akkor azt a próbálkozást is, hogy a dolgot úgy tüntes­sék fel, mintha Ciprus „lé­nyegében” beleegyezett vol­na a NATO beavatkozásá­ba. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok közös javaslata elfogadhatatlan — hangoztatja a nicosiai kormány válasza. A ciprusi kormány vála­szában felsorolja azokat az okokat, amelyek miatt az vezetői sajtóértekezletet tartottak s azon leplezetle­nül beszéltek arról, hogy a vállalat különböző fegy­vereket, így köztük raké­tákat is gyárt, és a fegy­vergyártási program kere­tében „olcsó rakétákat” gyártanak. „Ügy véljük, hézagpótló szerepet tölthetünk be a nemzetközi kereskedelem­ben” — hangoztatta akkor Ludwig sajtófőnök, Steng- ler vezérigazgató pedig ki­jelentette: „Mérték szerint gyártunk majd fegyvere­ket vevőinknek”. „Valósá­gos gyémántbánya lesz ez az üzlet” — lelkesedett a vezérigazgató. angol—amerikai terv elfo­gadhatatlan. Az angol—amerikai ja­vaslat szerint Ciprusra fegyveres erőket vezényel­nének, de nem határoznák meg e csapatok pontos fel­adatát és státuszát. A terv szerint a fegy­veres erők főparancsnoka a „politikai utasításokat“ a londoni „kormányközi bi­zottságtól kapná”. E bizott­ságban viszont a ciprusi kormány nem lenne képvi­selve. A javaslat azon alapul, hogy a szigetre vezényelt fegyveres erők ne legyenek alárendelve az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának. A válasz a ciprusi kor­mány álláspontját a követ­kezőképpen foglalja össze: A kormány hozzájárul ahhoz, hogy a szigeten nem­zetközi erők állomásozza­nak; Ezeknek az erőknek a Biztonsági Tanács ellenőr­zése alatt kell állniuk; E fegyveres alakulatok­ban a görög és török fegy­veres erők nem képviselhe­tik magukat; A nemzetközi erők fel­adata: a köztársaság terü­leti integritásának védelme, a normális viszonyok hely­reállításának előmozdítása. Alig tették közzé a cipru­si kormány hivatalos vála­szát, már Washingtonból és Londonból olyan jelentések érkeztek, hogy a NATO-hatalmak újabb nyomást gyakorolnak a köztársaságra. Az AP washingtoni tudósí­tója szerint az Egyesült Ál­lamok és Anglia újból Ma- kariosz elnökhöz fordult és felszólította őt, hogy vizs­gálja felül a NATO-had- erők Ciprusra küldésével kapcsolatos álláspontját. Az angol minisztertanács egyébként rendkívüli ülé­sen tárgyalta meg a ciprusi kormány elutasító magatar­tását. Közben Cipruson újabb fegyveres össze­csapásokra került sor a török és a görög nemzeti­ségű lakosság között. Az in­cidensek Paphosz városa közelében történtek. A lö­völdözés szerdán délután kezdődött és csak a késő este ért véget. A harcoknak egy görög halálos és több sebesült áldozata van. Befejezte munkáját az Olasz Kemmjmista Párt Központi Bizottságának plénuma Róma (MTI). Az olasz kommunista párt központi bizottsága szerdán este be­fejezte munkáját, s jóvá­hagyta. Giorgio Amendolá- nak, az ország gazdasági helyzetéről és kialakításai­ról szóló beszámolóját. A beszámolóról hozott hatá­rozatot később hozzák nyil­vánosságra. Nem foglalkozott a köz­ponti bizottság a második napirendi ponttal — az. olasz kommunista párt nemzetközi kapcsolatainak kérdésével — a párt főtit­kárának, Palmiro Togliat­tinak gyengélkedése miatt. A vitában a többi között felszólalt Mario Alieata és Pietro Ingrao, a kb titkár­ságának tagjai. Mario Alieata hangoztat­ta, hogy harcolni keli a jelenlegi gyenge és határo­zatlan kormány megbukta­tásáért és olyan új kor­mány megalakításáért, amely a népi erők támoga­tását élvezi. Pietro Ingrao arról be­szélt, hogy a kommunis­táknak változatlanul foly­tatódok kell a baloldali erők egységéért folyó küz­delmet, úgy, hogy ezt az egységet kiterjesszék a ke­reszténydemokrata párt balszárnyára is. Floridában bebörtönözték a kubai halászokat Az angolok királynője és a szovjet traktoros leánya elbeszélgették az időt MODERN embervásár A fiatal házaspár sokáig keresgélt a Salt Lake City- béli autótemető ütött-ko- pott roncsai között, míg végülis Clark Lynn az egyik kocsi előtt megállt. EGY KISKOCSIT SfiERYLÉRT — Ez jó lesz — mondta^ majd közelebb lépett a te­lep vezetőjéhez: — De pén­zünk, sajnos, nincs... — Uram, ez nem jóté­konysági intézmény!... Lyun egyetértőén bólin­tott. — Nem is akarjuk in­gyen. Ellenértékképpen itt hagyjuk Sherylt. A telepvezető nem értet­te a dolgot. A fiatalasz- szony, aki karján párhóna­pos csecsemővel állt a fér­fiak mellett, a gyerekre mutatott: — Öt adjuk a kocsiért..■ — Mit képzelnek, kérem — háborodott fel az idős telepvezető és azonnal el­zavarta a fiatal házaspárt. Az ajánlat körül — bár­milyen furcsán is hangzik — tulajdonképpen csak egy 4»ba volt: nem a kellő he­lyen hangzott él. A bébik árubabocsátása egyes nyu­gati országokban éppen olyan ismert és jól jövedel­mező üzletág, akár a he­roincsempészet, vagy a nyil­vánosházak „táncosnőinek” utánpótlása. Sok gyermek­telen házaspár él upvanls az Egyesült Államokban, Svédországban, Hollandiá­ban, Angliában is, s közü­lük nem egy minden áron szeretne örökbefogadni egy apróságot. Csakhogy éppen ezekben az országokban a törvények igen körülmé­nyessé teszik az adaptálást, emiatt több az örökbefoga­dó-jelölt, mint az örökbe­fogadható. „Ügyes” üzlet­emberek ezért olyan orszá­gokban vásárolják fel — ügynökségek és magánfelek részére — a csecsemőket, ahol lehet. Egy amerikai üzér például Dél-Koreára specializálta magát, ahol az amerikai katonák és a hely­beli lányok futó ismeretsé­géből származó csecsemők­nek senki sem örül. Mások Európának vagy Latin- Amerikának azokra az or­szágaira vetették SS háló­jukat, ahol a munkanélkü­liség miatt nagy a nyomor, Mary Verden is Brazíliá­ból költözött Angliába; munkát keresett. Idegenben azonban éppen úgy nem si­került állást találnia, mint odahaza. Hogy mégis fent tudta magát tartani, azt egy fiatal rendőrnek köszönhet­te, aki gáláns előzékeny­séggel „szárnyai alá vette”. De a gondoskodás csak ad­dig tartott, amíg a lány be nem jelentette, hogy gye­reket vár. Akkor a gáncs­nélküli lovag kimutatta fo- gafehériét. — Nem bánom, mit csi­nálsz és hogyan csinálod, de szabadulj meg tőle! A „JÓSZfVÜ” NOÉMI A bábaasszony, akit Ma­ry felkeresett, csak tenger­sok pénzért vállalkozott a tiltott műtétre. A kislány­nak persze nem volt pénze, s így nagyon örült, amikor a kuruzsló megismertette egy Noémi Álba nevű fia­tal nővel, aki „megsajnál­ta” és házába fogadta a „kis brazíliait”. Később derült csak ki, hogy a barátságnak nagy ára volt. A Penna-klinikán, a szülőszobában, csupán Noémi Alba, a jóbarátnő volt mellette, és ő a szülés után azonnal kivitte a szo­bából az újszülöttet. Mary ast hitte, így szokás. Nagy­sokára — a percek is órák­nak tűnnek ilyenkor — tért vissza Noémi és a felzak­latott anyának csupán any- nyit mondott: — A kicsi meghalj... De amíg a jóbarátnő együtt zokogott Maryval, anyja, az idősebb Álba, már javában árulta a cse­csemőt — csekély 80 ezer pesóért. A bűntény egészen vélet­lenül került napvilágra. Az egyik ápolónőnek feltűnt, hogy a gazdasági vezető eggyel több gyermekholmit adott ki, mint ahány cse­csemő a klinikán található. Mivel már korábban is gyanakodott, az esetet azonnal jelentette a városi elöljáróságon Vizsgálat in­dult. így lepleződött le a gyermekkereskedő banda, amely a kórház orvosaival játszott össze. A kihallga­tások során módszereik is ismertté váltak. VREPHODOCHOS A csecsemők adás-véte­lét a törvény természetesen bünteti, de nem minde­nütt. Görögországban ép­penséggel állami fennható­ság alatt létesítettek olyan intézményt, ahol a gyer­mektelen szülők, — ha ki­állták a kérdőívek próbáit, ígéretet tettek arra is, hogy szeretni fogják a kicsit és megalkudtak az árban — örökbefogadhatják az elha­gyott gyermekeket. A szülők többnyire nem ismertek. A görög főváros több pontján ugyanis, sőt vidéki városokban is van egy-két olyan ház, amely­nek falára postaládához ha­sonló alkalmatosságot füg­gesztenek, rajta nagy be- tűkkkel áll a szöveg: Vre- phodochos, azaz kisgyer­mekek számára szolgáló hely. Egyszer vagy kétszer hetente, az éjszakai órák­ban, halk léptek közeled­nek a ház felé. Aztán egy női alak tűnik fel. Aggód­va néz jobbra-balra, majd kinyitja a láda fedelét és „valamit” belerak. Csön­get. De a portás nem jön ki, csak amikor a fiatal anya, többnyire szerencsét­len vidéki lány, aki gyer­mekével a társadalmi és vallási előítéletek miatt semmikéopen sem térhetne haza, már eltűnt. Évente 3—i ezer házas­ságon kívüli gyermek szü­letik Görögországban. — Nagyrészüket ilym'don „bízzák” az államra. A gö­rög kormánynak egészen addig sok fejtörést és fő­leg anyagi gondot okozott az elhagyott gyermekek gondozása, amíg kiutat nem talált. Azóta Görögország éppenúgy exportál gyerme­keket, mint akár narancsot vagy citromot. Már több mint ezer görög bébit szállítot­tak ki így — kemény va­lutáért — az Egyesült Ál­lamokba, Svédországba és Angliába is. Görögországban sem min­den gyermek kerül az állami export-menhelyekre, az úgynevezett Metera-ott- honokba. A „Sie und Er” című svájci lap tudósító­jának Papaukonomou kis­asszony, a Metera igazga­tónője a következőket mon­dotta: — Tudom, hogy vannak o]y;an gyermekotthonok is, ahol bárki vásárolhat cse­csemőket. Sokan Közel-Ke­leten tűnnek el. Hogy miért és hogyan, azt nem tudom... Hogy miért? Közülük kerülnék ki azok a rab­szolgák, akik még ma is ezerszámra találhatók pél­dául Szaud-Arábiában. És hogyan? Közvetítő segédle­tével, valamelyik csem­pészhajó fedélzetén... A nyugati világ egész rendőrsége megmozdul, ha egy milliomos gyereke el­tűnik. De a rendőrség fi­gyelme csak elvétve téved, egy-egy nagyobb botrány kapcsán, a modern ember­vásáron hányódó csecse­mőkre, akikkel szüleik nem tudnak vagy nem akarnak törődni, s akiknek terhét, anyagi és erkölcsi felelős­ségét hazájuk sem szívesen veszi magára. Öuody György Tények cáfolják a bonni cáfolatot

Next

/
Thumbnails
Contents