Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-07 / 31. szám
aaec február 7. Szolnok araGtm n&hla* 3 Mennyi fan a borítékban? A jászszentandrási HalaMiért gyengék a kunhegyes! szövetkezetek ? dás Tsz-ben is megvolt a zárszámadás. A közös gazdaság erősödését bizonyítja a termelési alap, a fel nem osztható szövetkezeti alap növekedése és az, hogy a tsz tiszta vagyona 10.5 millió forintot is meghaladja. A tagok járandósága 6 695 000 forint. 830 000 forinttal több a tavalyinál. Az egy munkaegység értéke 27 forint, illetve a részesművelés járandóságával együtt 36 forint. A képen látható Tari János DT—413-as géppel dolgozott, s 1004 munkaegységre részelt. Évi keresete 27 108 forint. A váltótársa, Major Sgndor szintén csaknem 26 000 forint készpénzt és több mint négy mázsa kukoricát kapott Kettőjük prémiuma mintegy hétezer forint A magyar szakemberek csaknem negyven fontos tudományos téma kido gozásával segítik a KGST országok építőiparát Gyakran adunk számot a jól gazdálkodó termelő- szövetkezetek eredményeiről. Szívesen tesszük ezt, mert örülünk annak, hogy évről évre előre haladnak. Jóné- hány gyenge termelőszövetkezetről tudónk, melyek a szakszerű vezetés és a tagok szorgalma következtében a közepesek, sőt a kiválóak közé küzdöttek fel magukat. Akadnak azonban olyanok is. amelyek megrekedtek a fejlődésben, s évek óta a mélyponton vannak. Hiba lenne, ha nem szólnánk róluk, ha elhallgatnánk gyengeségeik okát. Az Építésügyi Minisztérium Kutató- és Tervezőintézetének dolgozói széleskörű tudományos együttműködést alakítottak ki a KGST-országok tudósaival. A magyar szakemberek csaknem 40 fontos tudományos téma kidolgozásával segítik a KGST építésügyi állandó bizottságának és különböző szekcióinak munkáját A baráti országok építőiparának fejlesztéséhez különösen sok támogatást ad az építésiparosítási szekció, amely az utóbbi években már több mint 20 fontos ajánlást készített elő az építés nagyipari módszereinek kiterjesztéséről és egységesítéséről. A magyar szakemberek csaknem valamennyi feladat kidolgozásában résztvettek, s több témában, mint felelős megbízottak maguk rendszerezték és terjesztették elő a közös anyagból összeállított fejlesztési javaslatokat. A KGST-országok építőiparának különleges típusú betonacél éllátásáról készített magyar javaslatot jegyzőkönyvi elismeréssel dicsérte meg a szekció és az állandó bizottság 7. ülése. A magyar építési, kohászati és szabványosítási szakemberek egységes műszaki előírásokat dolgoztak ki a betonacél gyártásáról és felhasználásáról. így az épületszerkezetek áttervezése nélkül, közvetlenül felhasználhatják majd a betonacélt, bármelyik baráti ország szállítja. Ötletesen .Bevetés' előtt a mezőgazdasági iepülők Az Alföldön gyors iramban vékonyodik a hótakaró, a Dunántúlon már a hófoltok is gyérülnek: hamarosan ideje érkezik a télvégi vetésserkentő fejtrágyázásnak. A budaörsi repülőtéren útrakészen sorakoznak a mezőgazdasági repülők PZL—101-es típusú gépei. Kovács István, a növényvédelmi szolgálat repülőgépes osztagának főag- ronómusa most bocsátotta útnak a pilótákat: mindegyik elutazik a hamarosan torra kerülő „bevetések” Htinhelyére, oldották meg azt is, hogy az építkezéseken minden különösebb vizsgálat nélkül felismerhessék a dolgozók a különböző betonacélfa ;- tákat. Az egységes műszaki előírások alapján majd csu-~ pán Magyarország mintegjy 7,5 millió forintot takarít-^ hat meg évente. ' A magyar szakemberek dolgoztak ki javaslatot , a feszített belonelemgyártás fejlesztésére, s a betonacélhuzal megfeszítésére újfaj- , ta berendezést találtak fel. Ezzel előreláthatóan 5—10 százalékkal csökkenthetik majd a huzal felhasználását a baráti országok. . v A mesrcigazd *sá »5 szakmunkásképzés és tanácstagi beszámolók mérlege Dr. Horváth László csoportvezető és Nagy Imre, a Hazafias Népfront bizottság tiszafüredi járási titkára tájékoztatta a végrehajtó bizottságot a tanácstagi beszámolók eredményeiről, a határozatok végrehajtásáról. Megállapították, hogy javult a beszámolók szervezése és megtartása az 1963. év második felében. A járási tanács tagjai 75 százalékban, a községi tanács tagjai 89 százalékban tettek eleget e kötelezettségüknek. A felvetett panaszokra is több konkrét intézkedés történt, mint az előző félévben. A végrehajtó bizottság utasította a községi tanács vb-it, hogy nagyobb ellenőrzéssel segítsék elő a gyorsabb intézkedéseket és a tanácstagi beszámolókról felvett jegyzőkönyvhöz csatolják az intézkedés írásbeli anyagát. A tsz-ekben folyó szakmunkásképzés helyzetéről Faragó Ernő, a mezőgazda- sági osztály vezetője számolt be. Részletesen ismertette a tiszaőrsi, a tiszafüredi, a tiszaigari, a tisza- szentimrei traktorosképző tanfolyamok helyzetét. Ezeken 113 új traktorost képeznek ki ebben az évben. Többek között elmondta, hogy a Jászapátiban beindított öntözési tanfolyamra nem sikerült elegendő hallgatót biztosítani a tiszafüredi járásból. A problémát úgy igyekeznek megoldani, hogy egy hetes elméleti és gyakorlati képzést adnak azok részére, akik a nyáron az öntözésben vesznék majd részt. Kunhegyes községben négy tsz gazdálkodik. Közülük a Vörös Október már kilábolt a bajból, a két évvel ezelőtti mérleghiányos tsz az idén jó közepesen zárt. A másik három tsz, a Lenin, a Táncsics és a Vörös Csillag évek óta mérleghiánnyal zár. Sajnos, az idén is. Többször előfordult Kunhegyesen, hogy a holnapból „éltek”, vagyis a következő év, az alapok rovására „tüntették el’“ a mérleghiányt. Ám a számszaki manőver visszaütött. Vajon mi okozza a kun- hegyesi tsz-ek krónikus gyengeségét? E kérdésre nem lehet tőmondatban válaszolni. Jőnéhány tényező együttes hatása okozza a szövetkezetek rossz eredményét. A kunhegyes! elvtársak közül többen a mostoha természeti adottságokra hivatkoznak. Kétségtelen, az adottságok nem jók. A Vörös Csillag Tsz szántóterületének 40, a Táncsicsénak 25, a Lenin Tsz földjének 19,2 százaléka szikes. Ez utóbbinak még 850 hold homokja is van. Sok pluszköltséget okoz a szállítás. Az általános föld- rendezéskor úgy osztották el a földeket, hogy minden tsz-nek jusson jó és rossz minőségű is. Ez hosszirányban megnyújtotta a tsz-ek területét. A majortelepítésekkor sem törekedtek az épületek ésszerűbb elhelyezésére, túlzottan központosítottak. A Lenin Tsz-nek például 30 kilométeres távolságról is kell szállítania. Határuk Karcagtól Tisza- buráig nyúlik. A szikes földeken pusz- títóbban hat az aszály s az Dolgozik a keret-fűrész a jászszentandrási Petőfi Tsz- ben. A környék termelőszövetkezetei, s állami gazdaságai itt dolgoztatják fel a kitermelt vastag farönköket pallóvá és egyéb épületanyaggá. Jelenleg a Hevesi Állami Gazdasag részére vágnak átlagosnál jobban csökkenti a növény terméshozamait. Mindennek ellenére az elmúlt három év súlyozott termésátlagai ha nem is dicsekvésre méltóak, az adottságokhoz képest türhe- tőek. Tavaly igen nagy kárt okozott a kalászosok, mindenekelőtt a búza terméskiesése. Milliók estek ki a bevételi tervből, s ezt a kapások jobb eredményei sem pótolhatták. Mindezt egybevetve: hiba lenne a gazdálkodás gyengeségeit csupán a rossz természeti adottságokban keresi: Köztudomású, hogy a beservr-zögi határ is igen szikes. Még a kunbegvesi- nél • ié jobban. A besenvszö- pi Lenin Tsz két évvel ezelőtt szintén mér]"trhiánvos volt. Tavaly feljavult, jelenleg jó közepesen zárt. Tehát okosahb gazdálkodással sikerrel lehet küzdeni a természet mostohasága ellen. A kunhegvesl szövethet aetekben rendkívül kevés az á*ló- és forgóeszköz 1962. végén egv szántóegységre a Vörös Csillag Tsz- ben csnnán 3217 forint értékű álló- és forgóeszköz jutott. A másik két tsz-ben sem volt jobb a helvzet. Többször ésszerűtlenül ruháztak be, s a meglévő eszközöket sem használták ki. A Vörös Csillag Tsz volt vezetői 426 000 forintért vízágvút vették, melvet egyszer sem használtak. Ugyanez a tsz öt darab kalapácsos darálóval rendelkezik, ezekből három kihasználatlanul áll. Az úion7 nan vásárolt Utos traktor komnlett munka génekkel érkezett, de ezek közül csak a pótkocsit, használták, trágyázásra. Tavaly már Javult a tsz- ek eszközellátottsága. Űj gépeket, istállókat kaptak a szövetkezetek. A Táncsics Tsz-ben hatszázas hizlalda hatvanas fiaztató és három póré énült. Két Zehrt, egy DT-t és munkagépeket kanták A T.euln Tsz két MT7-t vásárolt. Ezek a beruházások természetesen később maid éreztetik hatásukat. Nem lehet iövedelmező állattenyésztésről beszélni, amikor a gazdaságok nem maguk állítják elő, hanem vásárolják az alapanyagot. A sertéshizlalásukat elsősorban a vásárlásra állították be a kunhegyesi tsz-ek. A Táncsics 456, a Lenin 300 hízóval maradt tavaly adósa a népgazdaságnak, mert nem volt pénzük az alapanyagra és a hizlaláshoz szükséges takarmány is hiányzott. Mégis beállították a termelési és pénzügyi tervükbe a hizlalást. Ráadásul a Táncsics Tsz-t évek óta sertésbetegség súitia. Tavaly sok, 80—100 kilós sertésük hullott el vagy került kényszerlevágásra. Az említettek után nem csodálkozhatunk rajta, hogy alacsony a gazdálkodási eredmény Kunhegyesen. Nem szerencsés az összehasonlítás, de példaként megemlíthetjük, hogy a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben egy redukált szántóegységre 2800 forint gazdálkodási eredmény jut. Ugyanez a megye több tsz- ében a 3000 forintot is meghaladja. A kunhegyesi Vörös Csillagban azonban csak 287, a Leninben 535, a Táncsicsban 592 forint. Természetesen a gazdálkodási eredmény kihatással van a szövetkezet megerősödésére és a tagok jövedelmére. Sajnos, a kunhegyesi gazdák évek óta keveset keresnek fáradságos munkájukkal. A részesművelés és a premizálás hoz valamit a konyhára, a munkaegység alig. A tavalyi eredmények után sem sokat várhatnak. Pedig a szorgalommal nem volt baj. Igyekeztek az emberek. A körülmények hozták magukkal, hogy sokan vándorbotot vettek kézbe. A Vörös Csillag Tsz-t ötvenen, a Lenin Tsz-t még többen hagyták ott. Javakorabeli, jó munkaerők. Így egyre több gondot okoz a több pénzt hozó, munkaigényes növények termelése. Nem lenne telies a kép. ha megfeledkeznénk a vezetés gyengeségéről, tehetetlenségéről. Sokszor szenvedett csorbát a szövetkezeti demokrácia. Rend- szertelenek voltak a vezetőségi ülések és közgyűlések. Különösen súlyos volt a helyzet a Vörös Csillag Tsz- ben, ahol Tar Márton a volt elnök ráadásul még basáskodott is. Nem egyszer durva volt az emberekhez, még a tettlegességre is elragadtatta magát. Ha későn is — szerencsére leváltották, néhány hete az állami gazdaságból jött tapasztalt szakember vezeti a szövetkezetei. Hiányzott a . gazdasági elemző munka a szövetkezetekben. Amikor a Vörös Csillag Tsz üzemgazdásza á takarmánypazarlásra hívta fel a figyelmet, meg sem hallgatták. Pedig a Középtiszai Állami Gazdaságban 2.5 kiló vegyes abrakból állítottak elő egy kiló pulykahúst, a tsz-ben ehhez csaknem öt kiló kellett. A járás párt- és állami vezetése igyekszik megszilárdítani a gyenge tsz-ek vezetését. Tavaly új vezetők kerültek a Lenin Tsz élére, úi elnöke van a Vörös Csillagnak. Valamennyi tsz-ben vannak főiskolát, egyetemet és technikumot végzett mezőgazdászok, kertészek. állattenyésztők Tevekeznek rátermettebb brigádvezetőket is kijelölni. A kunhegvesi tsz-ek vezetése megoldottnak látszik. Ez fontos előfeltétel, de nem minden. A közös gazdaságok eladósodtak nagyon sok az esedékes hitelük. Nyilvánvaló, hogy ilyen alacsony gazdálkodási eredménnyel egvik évről a másikra nem tudnak belőle kilábolni. Tehát segíteni kell rajtuk. Mindent azonban az állam sem vállalhat masára, a szövetkezetek vezetőinek és tagjainak fokozottabb erőfeszítésére van szükség. Már készülnek az idei tervek, s reálisabbak lesznek, mint a korábbiak. Az anva- gi érdekeltség elvét jobban kiterjesztik a tagokra. A Lenin Tsz-ben megkérdezik az embereket, ki müven területet vállal művelésre, bevonják őket a tervezésbe. ígv helves ez. A kunhegyesi szövetkezetek földje a járás földterületének egvharmadát adja. Tehát a járás vezetőinek — különösen a mezőgazdaság! osztálynak — sem lehet mindegy, hogvan gazdálkodnak és mikor erősödnek meg a szövetkezetek. Ezért az átlagosnál lóval nagyobb gondoskodást és segítséget igényelnek a járási székhely közös gazdaságai. Máthé László
