Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-19 / 41. szám
1 1884- február It. SZOLNOK MEGS’KI NÉPLAf Nem a személyek, hanem a hibák ellen..! 285 közérdekű bejelentés nyomában A napokban vitatta meg a Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a közérdekű bejelentések, valamint ezek vizsgálata során 1963. évben szerzett tapasztalatokat. Mielőtt részletesen is elemeznénk, milyen témájú bejelentéseket vizsgált a megyei NEB tavaly, elöljárójában megállapíthatjuk: egyre több azoknak száma, akik a szocialista építés során észlelt visszaélésekre, kisebb, vagy nagyobb hibákra, gondatlanságokra felhívják a népi ellenőrök figyelmét. Tavaly a megyei NEB- hez 286 közérdekű bejelentés érkezett. Ezek közül legtöbb mezőgazdasági problémával foglalkozott. Itt levonhatjuk tanulságul, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta eltelt „aránylag rövid idő alatt” sok helyen még nem tudták a vezetés, a gazdálkodás rendjét megfelelően kialakítani. E téren tehát még sok tennivalónk van. Az ipart érintő bejelentések majdnem teljes egészében a helyi szolgáltató iparral kapcsolatosak. Érthető, hiszen a lakosság közvetlenül ezzel van kapcsolatban. Az állami iparral kapcsolatos észrevételeket inkább, mint a kereskedelmet érintő panaszt tették szóvá a bejelentők. A közérdekű bejelentések tárgya többnyire a társadalmi tulajdon védelme. Legtöbbször annak hűtlen, hanyag kezelésére hívják fel a figyelmet. Nem egyszer említik meg a bejelentők, hogy a szak- ellenőrzések nem elég hatékonyak, s ezzel elősegítik a közösség tulajdonának herdálását. Gyakoriak az egyéni haszonszerzésre, a visszaélésekre, a lélektelen ügyintézésekre vonatkozó bejelentések és többször szóvá tették a panaszosok a vezetők helytelen magatartásából eredő hibákat is. És itt hozzá kell tenni, hogy ezek a bejelentések csekély kivétellel megfeleltek a valóságnak. Néhány példa, mely az előbb elmondottakat igazolja. Olaj a halastóban A kunhegy esi NEB közérdekű bejelentés alapján tartott vizsgálatot a Középtiszai Állami Gazdaság halászati üzemegységében. Megállapították, hogy a halastóban 1963. február 4. és július 30. között i50 métermázsa hal pusztult el, nagyrészt a hanvagsig gondatlanság miatt. A vizsgálatkor ugyanis az üzemegység dolgozói elmondották: A gazdaság nem tartotta megfelelően karba a vízszivattyút és így az olaj belefolyt a halastóba. Ez okozta a hal nagyrészének pusztulását. Ha szűkén számol iuk, ez a több mint 200 300 forint értékű kár, a társadalmi tulajdon hűtlen kezeléséből eredt. A NEB körültekintő vizsgálat után javasolta: azt, aki felelős a veszteségért állítsák fegyelmi bizottság elé és kötelezzék kártérítésre. Ezt az állami gazdaság vezetősége alkalmazta. Ugyancsak közérdekű bejelentés alapján folytatott a' NEB vizsgálatot a iászfelsőszentgyörgyl Űj Hajnal Termelőszövetkezetben, ahol a helytelen gondozás és takarmányozás miatt 155 szopósbárány és 61 süldő pusztult el. Gyakori, hogy rossz tervezés, vagy nem megfelelő kivitelezés ’miatt egyes létesítményeket nem tudnak rendeltetésének megfelelően használni. Így történt e2 a KétPói Szabadság Termelőszövetkezetben létesített hidroforház esetében is. Äz ellenőr — ellenőrizzen A szövetkezeti helyiipar- ra vonatkozó bejelentések főlcént az elvégzett munka minősége és túlszámlázása miatt emelnek kifogást. A kereskedelemben viszont a súlycsonkítás, az árdrágítás, a vevőkkel szemben tanúsított udvariatlan magatartás eredményezett közérdekű bejelentéseket. Feltétlenül szükséges tehát, hogy ezek kiküszöbölése érdekében hatékonyabbak legyenek a szakellenőrzések. A korrupt, a hibákat elnéző, vagy takargató ellenőröket, vezetőket mindenkor szigorúan felelős- sésrp kell vonni. Eddig a közér-1 °kű beje- íantések okairól szóltunk, most elemezzük azok témáit is. A tavaly beérkezett, majd 300 közérdekű bejelentést 344 témára lehet bontani: ezek közül is legtöbb a különböző visszaélések és a bűncselekmények elkövetése. Jelentős helyet foglal el a közéleti tisztaság, a gazdálkodás rendjét érintő témák is. Előfordult, hogy amikor felelősségre kellett vonni egy-egy mulasztót, vagy mulasztókat, maguk a gazdasági vezetők, vagy annak irányító szervei voltak elnézőek és nem gyakorolták törvényadta jogukat, kötelességüket. Ugyancsak a Középtiszai Állami Gazdaságban történt, hogy helytelen tárolás miatt 27 vagon kukorica megpenészedett. A kárt elkerülhették volna, ha műszakilag is elfogadható tárolási módszert alkalmaznak, ami alig járt volna némi költségtöbblettel. Amikor kiderült, hogy a kukorica tönkrement, a megyei igazgatóságnak is csak ennyi volt a véleménye: az ilyen dolgot nem kell túl szigorúan venni. A szűk támlóhely az oka mindennek. Egyébként a kukorica — ha megpené- szedik, még mindig jó a halak etetéséhez... Tovább vizsgálva a bejelentések témáit, megállapíthatjuk; többször keletkezik kár a lélektelen, bürokratikus ügyintézésből is. A döntések halogatásával, az akták tologatásával észszerű újítások, találmányok vesznek el. Tavaly 24 bejelentés kereskedelmet érintő problémával foglalkozott. Mint már említettük, ezek többsége súlycsonkítást, árdrágítást tett szóvá. Többen azonban az áruk szennyeződését, a lejárt szavatossági idejű élelmiszerek értékesítését panaszolta. És tegyük hozzá, legtöbbször jogosan. A törökszentmiklósi járási NEB-hez a fegyVerne- ki földművesszövetkezet 2-es számú vegyesboltjára érkezett bejelentés. Ebben a2 üzletben lejárt szavatossági idejű egérrágta tésztát adtak el. A csomagokon az egérrágásokat leragasztották, sőt az egyikbe még egy egér is jutott ráadásnak. A vizsgálat megállapította, hogy az üzletben található összes tésztafélék szavatossági ideje lejárt, s hogy a csomagok lezárását a leltározó ellenőr csinálta. Kereskedni is tudni kell Többször észrevételezték már a bejelentők, hogy egyszerű, közhasználatú cikkeket nem lehet kapni az üzletekben. A megyei NEB helyesen foglalt állást, amikor meghatározta: el kell érni, hogy a gyártóipar és a kereskedelem job- ■ ban kooperáljon. Ne ismétlődjék meg olyan eset, amikor több hónapon keresztül nem lehet olyan közhasználati cikket kapni — tv-antenna, zseblámpa, egészségügyi papír —, melynek hiánya nem indokolt. Figyelemre méltó, hogy a közérdekű bejelentések közül egyre kevesebb a névtelen. Az emberek tehát tudják, hogy a népi ellenőrök nem személyek, hanem hibák ellen harcolnak, s hogy biztosított közéletünk tisztasága, demokratizmusa. A lakosság tisztában van azzal, hogy a NES-hez tett bejelentések miatt semmi bántódás, vagy mellőzés nem éri., A NEB munkatársai, társadalmi ellenőrei viszont tisztában vannak azzal, hogy a vizsgálatok hatékonysága, azok minőségétől, szak- szerűségétől, a megállapítások bizonyíthatóságától és az intézkedésre jogosult szervek állásfoglalásától függ. Ez a hatékonyság legjobban az utóvizsgálatoknál derül ki. Jelentős eredmény, hogy az előbbi évekkel ellentétben ma már alig akad olyan vezető, aki tiltakozna vagy kifogásolná az üzemeden megtartott vizsgálatot. Napjainkra inkább az jellemző, hogy egyre többen kérik írásban is a NEB vizsgálatát. Példának említhetjük a ti- szaugi szociális otthonban végzett ellenőrzést, melyre a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, Fodor Mihály kérte fel a megyei NEB-et. És ezt a megállapítást igazolja az is, hogy a gazdasági és szakág vezetők éppen a NEB vizsgálatai által feltárt hibákat, hiányosságokat a lehetőséghez mérten igyekeznek kijavítani. A népi ellenőrök, a társadalmi aktívák széles hálózata segíti szocializmust építő munkánkat abban, hogy mind kevesebb hibával, töretlenül fejlődjön gazdasági, szociális és kulturális életünk. V. v. Lesz elég traktoros 0 kunszentmártoni járásba* 18 gf^árfé és syáHílo vállalat KISZ titkára Szolnokon A megyei Vegyiipari Operatív Bizottság meghívására Szolnokon .védnök- ségi értekezletet tartanak a Vegyiművek új műtrágyagyárának berendezését gyártó és szállító vállalatok KISZ titkárai részére. A megbeszélés célja, megvizsgálni a szállítási határidő előbbrehozásának lehetőségét, hogy az új Üzem próbaüzemét 1965. lanuárjábaa megkezdhesOk 9UW Tudunk-e váltótársat ültetni a gépekre a nyári és az őszi mélyszántás, s a vetés időszakában? A csúcs- munkák idején évek óta visszatérő gondja ez mező- gazdaságunknak. A kunszentmártoni járás szövetkezetei azonban tavaly ősszel idegen munkaerő segítsége nélkül végezték el a szántást és a vetést. Nem kértél: az ipari üzemektől traktor istákat. Pedig a megyei átlagnál több, 197.7 kát. hold föld jutott egy traktor egységre. Ám h járás párt, tanácsi, gépállomás! és szövetkezeti vezetői évek óta, tervszerűen gondoskodnak a traktorosok utánpótlásáról. A járás három gépállo mása közül a Kunszentmártoni- és a Cibakházi Gépállomás valamennyi erő- és munkagépét átadja a szövetkezeteknek. A Mesterszállási Gépállomás is kevesebb közös gazdaságot szolgál ki, mert a héki Táncsics Tsz-nek átadja gépeinek egy részét. Két gépállomás tehát javító üzemmé alakul át, s a legjobb traktoristákat mö- helymunkásként tartja visz- sza. E tény ismeretében fogtak hozzá a járásban a téli alapfokú traktorvezetőképző tanfolyamok szervezéséhez. A megyei előirányzat szerint Három tanfolyamot százhatvan résztvevővel kellett megszervezni a járásban. A százhatvan új traktoros azonban kevés lett volna ahhoz, hogy a csúcsmunkák idején a gépek kettős műszakban üzemeljenek. Ezért a járási párt vb és a tanács mezőgazdasági osztálya kezdeményezésére hét tanfolyamot szerveztek 296 részvevővel, önálló tanfolyam működik a szelevényi Szikra Tsz- ben, a csépai Petőfi Tsz- ben, a nagyrévi Béke és Barátság Tsz-ben, valamint Öcsödön, a három szövetkezet szervezésében. A többi három traktoros iskolára a termelőszövetkezetek közösen küldtek hallgatókat. Az állam jelentős anyagi eszközöket fordít a mező- gazdaság gépész-utánpótlásának biztosítására. Minden ha illatára 1600 forint jut Ebből fedezik a tanfolyam költségeit, továbbá a részvevők és. családtagjaik segélyezését. Csupán a kunszentmártoni járásban több mint 400 ezer forintot fordítanak a leendő tráktoriá- ták taníttatására. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyrészt gépet szerető és tanulni vágyó fiatalokat küldtek a tanfolyamokra. Mindössze 27 olyan személy akadt, akit orvosi vélemény, alacsony iskolai végzettség miatt kellett eltanácsolni. A tizenkéthetes tanfolyamokon — hetenként három-három napon — elméleti, illetve gyakorlati oktatás folyik. A résztvevők elsajátítják az erő- és munkagépek kezelését, s megtanítják őket a kisebb hibák elhárítására. / résztvevők átlagkora 32 év alatt van. Több szövetkezet, néhány 18 éven aluli fiatalt is kijelölt az iskolára. Mivel nagyon szorgalmasak nem küldték haza őket, nyugodtan tanulhatnak a nagykorúság eléréséig azonban a közúti forgalomban nem vehetnek részt. A termelőszövetkezetek egyre jobban megbecsülik a traktoristákat. A tanfolyamra küldött fiatalok tanulmányi eredményüktől. szorgalmuktól függően külön munkaegység jóváírásban részesülnek. Ez még inkább serkenti őket. A résztvevők tudják; hogy egész éven át nem lehet őket gépre ültetni. A második műszakra főként a nyári és az őszi idényben van szükség. Nyilvánvaló, hogy addig egyéb munkaterületen, a növénytermesztésben, az öntözésben, vagy a műhelyben kell dolgozníok. így volt ez a korábban kiképzett traktoristákkal is. Ezt azonban fontos tisztázni. hogy az alapfokú tanfolyamót végzett fiatalok ne ringassák magukat hamis illúziókba. A megyében sok helyen bérfeszültség , van a , gépállomási és a tsz traktoristák között. Ugyanis a gépállomásokon a műszak- norma magasabb, mint a szövetkezetekben. Ezt a problémát a kunszentmártoni közös gazdaságok többségében megoldották. Etf\f szintre hozták a traktoristák keresetét Ezért szívesen dolgoznak a szövetkezetekben. A gépállomási traktorosok nagy része tsz-tag, tehát a gépek átadásával továbbra is „otthon” maradnak a szövetkezetekben. Itt is megtalálják számításaikat, hisz a járási átlagban tavaly 31.05 forintot ért egy munkaegység értéke, s a legtöbb traktoros ezer vagy ennél, is több munkaegységet teljesített. A járás vezetői szívügyüknek tekintik a gépész szakemberek továbbképzését is. Kunszentmár- tonban harmincnégy taggal gépésztechnikusi iskola működik a mezőtúri technikum kihelyezett osztályaként. Közülük huszonnégy tsz-tag, a többiek a gépállomások és állami gazdaság dolgozói. Szombatonként egész napos foglalkozásuk van, csütörtökön este pedig konzultációra járnak osztályfőnökükhöz, Benedek Gábor gépészmérnökhöz, a járási tanács előadójához. Tizenegy fiatal Mezőtúron, a felsőfokú technikumban tanul. A most kiképzett traktoristákkal együtt 2,5 traktoros jut a járásban minden erőgépre. Tehát nyugodt lelkiismerettel várhatják a csúcsmunkák időszakát, a gépek éjjelnappal üzemelhetnek.- un L — CIKKÜNK NYOMÁN Intézkedés „A Lö/ös gazdaság nem az elnöké66 című cikkünk titán Lapunk 1963. október 13-i számában „A közös gazdaság nem az elnöké” címmel foglalkoztunk a jászfényszarui Lehelkürt Tsz-ben uralkodó állapotokkal. Megírtuk, hogy Kiss Jenő tsz-elnök megsérti a szövetkezeti demokráciát, kis- királyoskodik, nem sokat ad a törvényességre. A tsz- ben herdálják, hanyagul kezelik a közös javakat. Az írásunkban feltárt rendellenességek, az elnök magatartásának nyilvánosságra hozatala nagy visszhangot váltott ki a községben. Ám Kiss Jenő elnök, ahelyett, hogy megszívlelte volna a jószándékú bírálatot, a cikk ellen aláírást gyűj tetett a gazdák körében, akik helyesbítést kértek. A reklamálóknál: nem volt igazuk és így nem adtunk helyt kérésüknél:. „Aláírásgyűjtés” cím alatt 1963, december 6-án foglalkoztunk ismét a jász- Cényszarui Lehelkürt Tsz- ben lévő helyzettel. Közöltük, hogy a levélírók által kifogásolt és megsemmisült kenyérgabona vetésterülete nagyságának megállapítására a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottságot kértük fel. A NEB vizsgálata megállapította, hogy a cikkben foglaltak megfelelnek a valóságnak. A Néplap cikke és a bejelentések alapján a jászberényi járási párt-végrehajtó bizottság vizsgálatot folytatott a jászfényszarui Lehélkürt Tsz-ben. A párt- vb megállapította, hogy a bejelentők és a Néplap által közöltek megfelelnek a valóságnak, sőt a vizsgálat újabb terhelő adatokat, tényeket tárt fel. Kiss Jenő önkényeske- dett, nem igényelte a ve- i zető testület állásfoglalását. A határozatot nem sza- ! vazták meg a tagok, mégis 1 határozatként szerepelt. Az 1963. március 17-i közgyűlés jegyzőkönyvébe utólag, az elnök irta be a „kizártak” nevét Gyakran felrúgták az alapszabályt. A tsz vezetők javadalmazása a közgyűlés elé tartozik, mégis vezetőségi ülésen döntöttek róla. A törvényesnél magasabb munkaegységet íratott magának a tsz elnöke. Más alkalommal, amikor a tagok kifogásolták a jövedelemelosztás módszerét, az elnök azzal vágta el a gazdák véleményét: „Ki nem ért egyet a 30 forintos munkaegységgel?” (Év végén azonban kiderült, hogy a tagok jövedelme közelebb van a 20, mint a 30 forinthoz.) Az elnök nem túrta az ellentmondást, basáskodott, durva volt az emberekhez, indokolatlanul leváltotta, kizárta őket. Kiss Jenő felelőtlenül bánt a közös vagyonával, 200 mázsa kenyérgabonát a hely telen tárolás miatt csak takarmányként tudták értékesíteni. A magáról megfeledkezett elnök sajátjaként használta, kezelte a közösség tulajdonát. A ts2 tehergépkocsijával . saját termelvényeit térítés nélkül fuvarozta és más természetű magán célra használta. A Lehelkürt Tsz közgyűlésén a tagság megtárgyalta az elnök magatartását, visszaéléseit, és leváltotta Kiss Jenőt elnöki beosztásából. A közgyűlés úgy látta, hogy a történtekért nem csupán Kiss Jenő, hanem a vezetőség más tagjai is felelősek. Ezért megvonta a bizalmat a főkönyvedtől és a főmezőgazdásztól ig.
