Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-19 / 41. szám

3BOLÄOE KEGYEI NÉPGAP S ;99A ietersfc- IS. 4 SZERKESZTŐSÉG Olvasóink írják IPAKI TANULÓ GETTEM Hetedik osztályos toromban írtam utóljára a Nép­lapnak. Azóta eltelt egy kis idő és én iparitanuló let­tem. A kőműves szakmát választottam. Remélem, hogy jó szakmunkás leszek. Hiába nőnek a házak gomba­módra, még mindig van lakáshiány. Ügy gondolom,, hogy az én szaktudásom is sokat segít majd az új laká­sok építésénél. A tanuláson kívül részt veszek az ott­honi munkában is. Édesapámnak segítek a jószágok gondozásában, mert ő a helybeli Petőfi Tsz-ben dol­gozik. MEZŐ ANTAL Törökszentmiklós Szabadságharcos út 2. MŰZEUMLÄTOGATÄSON TISZAFÖLD VÁRON POSTÁJÁBÓL A tiszaföldvári gimná­zium földrajz szakköre ér­dekes kiállítást tekintett meg a helyi földrajzi mú­zeumban. A kiállítás címe „Népi munka — és hasz­nálati eszközök”. A Tisza szabályozása előtt a Tisza­zug lakói főleg helyi nyers­anyagokból készítették használati eszközeiket. En­nek mindenekelőtt • anyagi okai voltak. A halászok nélkülözhetetlen munkaesz­közét, a hálót is kiállítot­ták. A múzeum terem kö­zepén helyeztek él a ren­dezők egy nagy kece- hálót, melyet egy cibakhá­za öreg halászbácsi készí­tett. A tetraéder alakban sok kis zacskószerű háló nyílik ki. Magyarországi ez az egyetlen keceháló. A hálókat rendszerint a fér­fiak készítették liálókötő- tűkkel, melyek szintén lát­hatók a múzeumban. A „tapogató” ugyancsak hal­fogásra szolgált. Az egyik legelterjedtebb halászszer­szám a labirintus szerű varsa volt. Ha a hal be­letévedt, visszaúszni nem tudott, mert az uszonya be­leakadt a nyílásba. Láttunk még ,a kiállításon pézsma- pocok-fogót, rákfogót, háló­nehezékeket is. Papp Mária ’ IV/A osztályos tanuló Tiszaföidvár Szerkesztői Szenetek Id. Goods Bálintné, Szao- daszöllős: Az AKÖV közli, hogy a Nagyrévről Szolnok­ra közlekedő autóbusz me­netrend szerint csak akkor áll meg Szandaszöllősön, ha leszálló van. Ez távolsági já­rat, gyorsított menetrend szerint közlekedik, — mivel csatlakozást biztosít a szol­noki vasútállomásról 8.08 órakor induló gyorsvonathoz. Szabó Ignác Jászárokszál- lás: A MÉSZÖV illetékes csoportja közölte szerkesztő­ségünkkel hogy a szakmun­kás bizonyítványt február végéig eljuttatják Önhöz. A bizonyítvány kiadása nyom­tatványhiány miatt késett. Győző János, Szegvár: — Megkaptuk sorait. — Sajnos, nem tudunk segítségére len­ni, mert az ügy — mint írja is — bíróság előtt van, más­részt nem közölte, melyik termelőszövetkezettel szem­ben merült fel a panasza. — Ügy gondoljuk, hogy segít­ségünk nélkül is igazságos ítéletet hoznak majd a vég­leges döntésnél. Kéxsmárki Istvánná, Kun­gyalu: Ha úgy gondolja, hogy a fodrász árdrágítást köve­tett el, észrevételét közölje a helyi tanáccsal, s kérje in­tézkedésüket. Házy János, Tiszagyeada: Észrevételét közöltük a poé­ta hírlap osztályával. Vála­szukban megírták, hogy ja­nuárban valóban volt prob­léma a lapok kézbesítésénél. Ennek oka • rendkívüli idő­járás és vonatok pontatlan közlekedése volt. Vida Józsefné, Budapest, XVI. kerület. Mátyásföld, Táncsics úti iskola: Kérésére elküldünk lapunkból 30 pél­dányt ae úttörőcsapat ré­szére. Valóezki József, Kisújszál­lás: Ügyében érdeklődtünk a szolnoki TÜZÉP Vállalat központjában, s mint meg­tudtuk, városuk több vagon szenet kapott az elmúlt na­pokban és valószínű azóta az ön igénylését is kielégí­tették. HJ. Horgász Antal, Szol­nok: A szolnoki járásbíróság értesítette szerkesztőségün­ket, hogy házasságfelbontá­sa iránt indított perében íté­letet hozott, s az Ítéletet ön át is vette 1963. december 9-én. Az ítélet jogerősítő végzést azóta szintén kézhez kapta, s Így Ugye rendező­dött,- ........................... 'i' 11 "■■■' K emény, szigorú hideg volt 1928 tele és ae akkori cipészmesterek, embertelen­sége olyan volt, mint az idő. Az igen alacsonyra leszorí­tott munkabéreket éppen karácsonyt megelőző héten szorították még lejebb, még alacsonyabb szintre és ezt az eljárásukat elbocsijtá- sokkal i* igyekeztek fűsze­rezni. A cipészmesterek ezen újabb merényletének a ha­tására a város cipészmun­kásai között is érlelődött a helyzet a szervezkedésre. A szaktársaim igazolva látták, hogy m cipészmesterek em­berségességét sem érzelmi, nem vallási szempontok nem befolyásolják munka­társaikkal szemben. Saját bőrükön tapasztalták a szaktársak, hogy lelkiisme- retfusdalás nélkül bocsi j- tanak el nős, családos, sőt többgyermekes munkáso­kat, mitsem törődve azzal, hogy tél van, sőt a kará­csony, a szeretet ünneve ,-;;- zeleg. Ez az esemény jelrázta a cipészmunkások’' egymás iránt már-már elszunnyadó szolidáris érzetét és napi­rendre tűzte a szakmai szer­vezkedés szükségességét. KÖZÖS ERŐVEL Nagyjelentőségű ese­mény zajlott le február 13-án a tiszapüspöki mű­velődési otthonban. Ed­dig a községben két ter­melőszövetkezet műkö­dött. Gazdálkodási ered­ményük közepesnek mondható. Ahhoz azon­ban, hogy tovább tud­ják növelni a tagság jö­vedelmét, elhatározták, hogy egyesítik erejüket. Voltak kételkedők és bi­zonytalankodók, hátha nem úgy sikerül az 1964- es gazdasági év, mint ahogy az 1963. gazdasági évet zárták. A meleg és A JÁRDA A GYALOGOSOKÉ Két héttel ezelőtt tör­tént. Az utolsó pillanatban vettem észre, hogy a ko­rábban kölcsönadott ke­rékpárom kormánya el van törve. Ezért gyalog kellett kimennen az állomásra. Az ntcán nem égtek a villa­nyok, minden csendes volt. Magányos gondolataimból egy hátulról kapott erős lökést és nagy csörömpölés nap Jászberény barátságos művelődési otthonban született meg a döntés: a két termelő- szövetkezet Rákóczi né­ven egyesült. A szövet­kezet nevének elfogadá­sa után Ledér. Istv-n. a a járási párt vb küldöt­te szólt a szövetkezet tagságához. Kérte, hogy legyenek méltók a név viseléséhez és szorgalmas munkával járuljanak hoz­zá a közös gazdaság jö­vedelmének növekedésé­hez. Póilai István vb-elnök Tiszapüspöki kerékpáros. Bár komolyabb sérülés nem történt, de én igen megdorgáltam, mire ő ezt válaszolta: Nem tud kitérni? Hiszen most nincs is sár. Ezzel elkerékpáro­zott. A vitát nem folytat­hattam tovább, pedig ér­demes lenne az ilyenekkel ' kicsit elbeszélgetni, példán] a KRRSZ-ről. ÍTJ. Bíró István $áNmvárkony < kifeszített báló oldalából AZ ELCSERÉLT CIPŐ Múlt év november 5~én elvittem gojzervarrású ün­neplő cipóméi a szolnoki Bőripari Ktsz-hez javításra. A cipő december közepe tájára „készült el”. Sok örö­mem nem volt benne, felemás cipőkből álló párat adtak vissza. Az egyik valóban az enyém volt, a másik előt­tem ismeretlen javíttatóé. összesen négyszer jártam a istsz központjában és ez árukiadó üzletben, de semmit sem értem eL Legutóbb .már .átalakítva kínálgatiák e vör&bban ii idegennek talált félpárat. Egy arany szem~ woegkeretes férfi — állítólag ellenőr — e hónap dere­kán azzal küldött el, hogy mehetek akár a csillagos t, abbém a cipőügyben nekem úgysem lesz igazam. Farkas Antal Szolnok Ságoáiri Endre út 28. GEVtG A KAJ VEZETŐHÖZ A jászberényi Kossuth úti iskola 1375. ez. Kossuth Lajos úttörőcsapat Dobó-rajának raj- vezetője vagyok. Kedves levelet kaptam a napok­ban, melyet sze­retnék a Néplap olvasóival megis­mertetni. A leve­let Szabó Gézáné írta: „A napokban Jászberényben jár­tam, idős nagyma­mámat és édesapá­mat látogattam meg. Megérkezé­sem kellemes meg­lepetés volt öröm­mel láttam az ud­varon szorgoskodó VIII/C osztályú ta­nuló Sebők Ta­mást és barátját Montvai Istvánt. Fát vágtak. Amit szegény szüleim már nem tudnak elvégezni, azt a két fiú pótolta. Nagy­mamám elmond­ta, hogy a szor­galmas úttörők be­viszik rendszere­sen az ebédet édes­apámnak a mun­kahelyére, ezenkí­vül minden hoznak két kanna meleg vizet mert a nagymamám lá­ba reumás és ben­ne szokta áztatni. Kérem a tanár urat hogy dicsérje meg a két úttörőt érdemeihez mél­tóan. Osztályában tegye példaképnek, hogy még nagyon sok idős néni és bácsi meg tudja köszönni az úttö­rők segítségét” Kovács tanár Helft% Sebünk és a Budapesti MÁV Szimfonikusok hangversenye Tündöklő sikereket elért, világjáró zongoraművésztől kérdezték meg egyszer: miért játszik koncertjein mindig közkedvelt műve­ket s miért nem vállalko­zik még kevésbé ismert, vagy már jóformán elfele­dett alkotások bemutatásá­ra? A művész széttárta kar­jait: „Mit csináljak? Ezt várja tőlem a közönség!” Ez az anekdótaízű történet — sajnos — elszomorítóan igaz. A zeneirodalom óriási készletét tekintve, megdöb­bentő, milyen rövid arány­lag azoknak a műveknek a sora, melyek a hangver­senydobogók befutott és állandó műsorszámait al­kotják. Ezt igazolta a hétfői hangverseny műsora is, amely valóban a sikerszá­mok parádés felvonulása volt: Farkas Ferenc egyik Eanio de Concini rende­ző filmet forgatott a Vai- ont gátszakadás kataszt­rófájáról. A filmben sze­replő hivatásos színészek nem fogadtak el gázsit, hanem felajánlották a ka­tasztrófa áldozatainak ja­vára. Mike Morgan, Michel Morgan 19 éves fia fellé­pett egy párizsi színház­ban. Édesanyja ugyanak­kor ünnepelte 50. filmsze­replését. legnépszerűbb műve, a „Furfangos diákok“ szvit; a hegedűversenyek királynő­je, Csajkovszkij Hegedűver­senye; s végül a behízelgő dallamvilágú „Olasz szim­fónia”, Mendelssohn 1830- as, olaszországi utazásának hallhatatlan emléke. Félre­értés ne essék: örültünk és máskor is örülni fogunk az ilyen ragyogó programnak; Szerény véleményünk azon­ban az, hogy a „felnőttkor­ba lépett” szolnoki hang­versenylátogató közönség ritkábban hallható remek­művek bemutatását is szí­vesen fogadná a néha bi­zony évenként ismétlődő „törzsszámok” mellett, A hangverseny — a ma­ga egészében — szép és kel­lemes estét nyújtott. A mű­sor első száma Farkas Fe­rencnek a „Debreceni luná- tikus” c. Jókai novellából Giuseppe De Santis a Szovjetunióban forgatja „Az olaszok rendes embe­rek” című új filmjét, amelynek kísérőzenéjét Armando Trovajoli kom­ponálja. A kísérőzene ér­dekes háttere a visszavo­nuló olasz katonák csiz­máinak kopogása. • Jacques Prevert film­rendező Pierre nevű test­vérével együtt filmet ké­szít Gottfried Keller sváj­ci író „Menny és föld kö­zött” című regényéből. készült táncjátéka zenéjé­ből összeállított zenekari szvitje volt. A mű legfőbb erényei a legnemesebb ér­telemben vett magyaros és korhű hangvétel, valamint a pezsgő vitalitás és szelle­messég. A befejező Allegro „részeg tánca” és irónikus gyászindulója a kodályi Na­póleon zenék humorát is el­éri. A zenekar nagy kedv­vel és sok színnel adta elő a tételeket, nem az ő hibá­juk, hogy a karnagy által túlzásba vitt dobbantások nem járultak hozzá alkotó módon a hangszerelés fi­nomságaihoz, s az átélés ko­molyságát is veszélyeztet­ték. Az est nagy meglepetése a fiatal német hegedűmű­vész, Heinz Schunk bemu­tatkozása volt. őszintén és töredelmesen bevalljuk, hogy a kissé gyenge fizi­kumnak tűnő fiatalembert az első megpillantásra fél­tettük a versenymű nehéz­ségeitől. Félelmünk alapta­lansága azonban már az első taktusok után kiderült Heinz Schunk fiatal kora ellenére is az érett művész benyomását keltette.' Min­den romantikus túlzástól mentesen, fölényes és köny- nyed technikával varázsol­ta elénk Csajkovszkij mé­lyen emberi muzsikáját, olyan hőfokon is olyan mu­zikalitással, amilyet már ré­gen hallottunk vendégsze­replő művésztől. A közön­ség ünneplését Bach: Cha- conne-variációival köszönte meg, amely terjedelmét és nehézségi fokát tekintve; bizony nem igen szokott a ráadás-számok listáján sze­repelni. A szóló elmélyült, gondosan formált produk­ció volt, s egyúttal a mű­vész elismerésreméltö „ál­lóképességének” is bizony­ságát adta. Befejezésül Mendelssohn A-dur szimfóniáját adta elő a Budapesti MÁV zeneka­ra. Az együttes az est fo­lyamán végig egyenletesen jó teljesítményt nyújtott, az összhangzás kiegyensúlyo­zott, muzsikusai szóliszti- kus. részeikben is megbízha­tóak. Vasady-Balogh Lajos, a hangverseny karmestere temperamentumosán látta el feladatát, kár, hogy a di­namikai és ritmikai feszült­sége gyakran felesleges kül- sődlegességekben nyilvá­nult meg. Ezeket a zavaró és saját kifejező készségét is csak gátló testmozgáso­kat, dobban fásokat minél hamarabb le kell vetkeznie a maga és a közönség érde­kében egyaránt. Nagy Pál Egy velencei palota árverése , Velencében heves vitákat vált hi a híres Labia palota, a velencei dogek városának egyik legszebb palotája, amely március 23-án dobra kerül. A palotát a XVIII. században egy Cataloniából el­származott gazdag spanyol kereskedő család, a Labia család építtette fantasztikus költséggel. A palota fres­kóit Tiepolo festette. Abban a korban mesés összeg­nek .számított az a 171 ezer aranydukát, amit a La­bia család a palota felépítésére és berendezésére köl­tött. Úgy mondják, Casanova a palota pompás termei­ben a játékasztalok mellett item egyszer egész vagyo­nokat nyert vagy vesztett. A Labia palotát most egy másik spanyol millio­mos, Carlos de Bestegui chilei bányatulajdonos bo­csátja áruba. Elsősorban az olasz Rádió és Televízió, a RAI óhajtja megvenni. Velencében a hagyomány­tisztelők élesen ellenzik • palota korszerűsítését és technikai célokra való felhasználását, a „progresszív” gondolkozásnak viszont úgy vélik, hogy minden esz­közzel meg kell menteni a Labia -palotát akár átala­kítások ár£h is. INNEN- ONNAN A tiltott Helyiséget Vatai Sándor kubikos bocsájtott rendel­kezésünkre. A megbeszélés időpontjául 1929. február S-ét jelöltük meg. Elérkezett a gyülekezés időpontja. A szaktársak el­foglalták a kijelölt helyei­ket. Az előzőleg megbeszél­tek szerint pontosan érkez­tek a különböző műhelyek dolgozói és hármasávál-né- gyesével vezették őket a gyűlés színhelyére. Ekkora érdeklődés láttán a szervezkedés kezdemé­nyezőit öröm és lelkesedés töltötte el. A jó hírek mel­lett azonban egyre szapo­rodtak a kellemetlenek is, amelyek most már kétséget kizáróan igazolták, hogy összejövetelünket besúgták a rendőrségnek. A szaktársak nagy öröm­mel fogadtak bennünket a gyűlésen. Olyan sokan vol­tak* hogy az egyébként la-' húsnak igen nagy szórta csúfolásig tele volt. Nagy figyelemmel hall­gatták meg • beszédei, gyümölcs majd bejelentésemet, mely­ben arra kértem a szaktár­sakat, hogy nyugalmukat megőrizve, a legnagyobb rendben, kis csoportokban, különböző irányba hagyjuk el a helyiséget. A helyiség leiürítése fegyelmezetten, a legnagyobb rendűén ment vénbe. Egy csoport azonban — noha előbb látták meg a detektíveket — nyugal­mukat veszítve a nyomozók karjaiba rohant. Azok az­tán, látva idegességüket, kérdőre vonták őket. Reggel engem is hivattak a rendőrségre. A kihallga­tást úgynevezett „lelki masszázs” vezette be, ami aztán fenyegetőzéssel és hajcibálással ért véget. A kihallgatás során tudtam csak meg, hogy három föld­munkás is volt a gyűlésen, akik már előzőén velem együtt, tiltott szervezkedés miatt büntetve voltak. Ezért a rendőrség kommunista összeesküvést próbált az üggyel bizonyítani. A szak- társaim egyöntetű — sok­szor gyermeteg naívsággal határos — vallomásai alap­ján, azonban még „tiltott gyűlést” is csak a féktelen gyűlölet és a szervezkedés­től való távoltartás miatt lehetett emlegetni. Elretten- tő' például,.engem és Vatai Sándor háztulajdonost sú­lyos, körülbelül tizenöt szaktársat pedig enyhébb büntetéssel sújtottak. A rendőrségi kihallgatás során az egyik szaktársun- kat faggatta a nyomozó, mondván neki, hogy meg­lett ember és nem éri fe\ ésszel, hogy ahová hívták, aZ' tiltott gyűlés. Megszólalt végül az én emberem; mondván: „Uram, én nem tudtam, honnan is tudhat­tam volna, hogy ez tiltott gyümölcs.” Ez a kijelentés a detekíveknél is derültsé­get keltett. De azért a nai­vitással ezzel az alkalom­mal is sikerült egy-egy elv­társat a rendőrségi szárító­ból kihúzni. Ennyi idő, 35 év múltán is jólesik visszagondolni a ma már alig érthető, de ak­kor nagy eredménynek szá­mító eseményekre. Földi Endre 'iunszentmártóü

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents