Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-17 / 13. szám

TERV1TAME MEIE SOPRE NOUKOGUDE EES1I SAADEKUID Világ proletárjai egyesüljetek I SZOLNOK MEGYEI (A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA frfESv&ÉSzfliCj f XV. évfolyam, 13. szám. ArO 50 fillér 1964, január 17., péntek. BARÁTOT, ROKONT KÖSZÖNTÜNK Észt küldöttség érkezik ma Szolrtok megyébe. Népeink — amint azt a tudo­mány tanítja — rokonok. Nagyobb ha­zánk, Európa is közös; de még közösebb, ami elszakíthatatlanul összeforraszt ben­nünket: azonosak politikai céljaink. Az észt nép korábban lépett a szocia­lista fejlődés útjára, mint a magyar. A Szovjetunió többi népével együtt immár a kommunista társadalom építésén fára­dozik. A megyénkbe érkező küldöttség sze­retettel köszöntött tagjai a szovjet észt— magyar barátsági napok alatt megismer­kednek majd egy kevéssel abból a sze­rénytelenség nélkül mondott sokból, me­lyet az itt élők a felszabadulás óta meg­élt nem■ egészén két évtized alatt, alkot­lak. Reméljük, hogy barátaink termelő­szövetkezeteinkben, gyárainkban, isko­láinkban és művelődési otthonainkban etryaránt otthonosan érzik majd magukat, mert mi nagy szeretettel várjuk őket. Másként nem is várhatjuk, másként nem is köszönthetjük őket, mint őszinte, szív­ből jövő szeretettel. És nagy érdeklődés­sel. Igaz ugyan, hogy a sajtó, a film, fő­ként azonban a szocialista államok mind­inkább erősbödő kapcsolatainak köszön­hetően ismerjük az észt nép munkájának kimagasló eredményeit, megcsodálhattuk művészetének egy-egy jelentős alkotását — mégsem tudunk életükről annyit, amennyit szeretnénk. Az Észt SZSZK kül­döttségétől — amelynek vezetője Green. Arnold Karlovics, az Észt SZSZK Minisz­tertanácsának elnökhelyettese, az Észt SZSZK külügyminisztere, az SZMBT köz- társasági tagozatának elnöke, tagjai: Vaht Viktor Alekszejevics, a harjuszÚ kerület „A. Szommerling” szovhozának elnöke, Karp Ljelo Paulovna, az Észt Állami Fil­harmónia művésze, Kvuzik Tijt Janovics, a Tallini Állami Konzervatórium pro­fesszora, az Állami Operaház szólistája, Kuuszberg Paul Áugusztovics, az Észt' SZSZK írószövetsége vezetőségének tit­kára, Rootsz Valdur Valterovics, az Észt Állami Filharmónia koncertmestere — reméljük, barátainkra, elvtársainkra vo­natkozó ismereteink gyarapítását. Mindannyiunknak őszintén kívánjuk, töltsenek kellemes, tanulságos napokat körünkben. Az észt nép képviselőinek Szol­nok megyei látogatása erősítse tovább a népeink közötti barátságot Elvtársi üd­vözlettel, baráti szeretettel köszöntjük va­lamennyinket. Tüntetések Panamában Panama fővárosában szerdán este ezer egyete­mista nagy amerikaellenes tüntetést rendezett. „Jen­kik, menjetek haza!” kiál­tásokkal az elnöki palota elé vonultak és követelték, hogy Chiari elnök ne en­gedjen az Egyesült Álla­moknak és ragaszkodjék új szerződés megkötéséhez a Panama-csatorna használa­táról. A diákok több pont­ban foglalták össze köve­teléseiket. Ezek: az Egye­sült Államoknak a Pa­nama-csatorna meghatáro­zatlan időre történő hasz­nálatát lehetővé tévő 1903- aa szerződés felmondása; minden kapcsolat megsza­kítása az Egyesült* Álla­mokkal, mindaddig, amíg kielégítő új szerződést nem hoztak létre, a csatorna sefnlegesítése az államosí­tás első lépéseként; végül a panamai kormány mind az Egyesült Nemzetek, miftd pedig az Atnerikai Államok Szervezete előtt emeljen vádat az Egyesült Államok ellen agresszió miatt. A diákok ezenkí­vül követelték a Panamá­ban működő amerikai kul­turális misszió kiutasítását és a panamai egyetem - amerikai professzorainak eltávolítását. Chiari elnök a palota erkélyéről biztosította a diákokat, Hogy egyetért kö­veteléseikkel. Az elnök ké­sőbb rádióbeszédet mon­dott, amelyben kijelentet- ! te, hogy mindaddig nem állítják helyre a diplomá- | ciai kapcsolatokat az Egye- ' sült Államokkal, amíg Washington nem hajlandó tárgyalásokat kezdeni az 1903-as szerződés revíziójá­ról. Ez a kijelentés ellen­tétes az AASZ közvetíté- j Révei létrejött megállapo­dásokról, szerdán érkezett ; Jelentésekkel í Panamai politikai körök szerint Chiari elnök felkér­te a Costa Rika-i kor­mányt. vállalja a panamai érdekek védelmét Washing­tonban. Hírek szerint Cos­ta Rica kormánya helyt adott a kérésnek. A Panama állam szuve- rénitásának védelmére ala­kult országos bizottság szerdai ülésén több határo­zatot fogadott el, amely ja­vasolta, hogy több nagyha­talom — így Franciaország, Anglia és a Szovjetunió —, valamint a latinamerikai országok képviselőinek rész­vételével tartsanak értekez­letet Panamában. Az érte­kezlet a csatorna semlege­sítésének kérdésével foglal­kozna. Washingtonban a külügy­minisztérium szóvivője szer­dán este kijelentette, hogy az Egyesült Államok kész „tanácskozásokat” kezdeni a panamai kormánnyal a csa­tornára vonatkozó szerző­dés kérdéséről. A szóvivő azonban nyomatékosan han­goztatta hogy nem „tárgya­lásokról” van szó, s erre külön felhívta az újságírók figyelmét Az AFP tudósí­tója szerint jólértesült washingtoni körök szerint az amerikai kormány fel­tétlenül ragaszkodik a Pa­nama-csatornával kapcso­latban szerzett „jogaihoz”. Az elmúlt 24 órában több olyan politikai megnyilat­kozás történt, amely azt bi­zonyítja, hogy Latin-Ame- rika és a világ népeinek döntő többsége Panama jo­gos követelései mögött áll. Több ismert venezuelai író, művész és más közéleti sze­mélyiség üzenetet intézett a panamai kormányhoz ás együttérzéséről biztosítja. A Szovjet Szakszerveze­tek Központi Tanácsa a Szovjetunió dolgozóinak ne­vében nyilatkozatot adott ki, amelyben határozottan tiltakozik az amerikai kato­naság Panamában elköve­tett önkényeskedése ellen. A szovjet Afro—Á2siai Szo­lidaritási Bizottság nyilat­kozatában szintén elitélte az amerikai imperialisták újabb provokációját A moszkvai népek barátsága egyetemén a hallgatók gyű­lést tartottak, amelyen szo­lidaritásukról biztosították Panama népét. (MTI) Újabb zavargások Kelet- Pakisztán fővárosában A pakisztáni rádió szer­da esti adása szerint Dac- cában, Kelet-Pakisztán fő­városában — amely a kö­zelmúltban a többségében mohamedán lakosság és az ott élő hinduk véres össze­csapásának színhelye volt — ismét fellángoltak a val­lási ellentétek. Az újabb gyújtogatások és fosztoga­tások nyomán a hatóságok szerda délután 24 órás ki járási tilalmat rendeltek el Dacca déli városrészében, valamint Narajangadzsban és a környező iparvidéken. A jelentés szerint a rend­őrség fegyverét használta a tömeggel szemben, az ösz- szetűzésben húszán életü­ket vesztették, sokan meg­sebesültek. A rádióadás azt állítja, hogy az érintett területeken helyreállt a rend. Több gyermekcipő ) Modernebb formában) Jobb minőségben ) készül a „D“ gyárban Polgár Péter főművezető nagyon elfoglalt ember. Amikor telefonon kerestük, hogy érkezésünket előre jelezzük, azt válaszolták; — jöjjenek nyugodtan itt van és mire ideérnek elő­kerítjük valamelyik szalag­tól. Elő is került és az ő ka­lauzolásával ismerkedünk a martfűi Tisza Cipőgyár fiatal debreceni üzemével és termékeivel. Meglepő, hogy milyen sok fiatal dol­gozik itt. Talán azért, is készítenek olyan szívesen gyermekcipőket. Mert most ez a sláger. Az eddiginél is több fazonban. Az, „A” műszak nemrég kezdte meg a O—02-es típusú gyermekszandál gyártását, de talán még ennél is szeb­bek a ..B" műszakban ké­szülő 59-es típusú cipőcs- kék. A legkisebbeknek a ..CT műhely dolgozik. Itt 23—30-as számnagyságig készülnek a modernvonalú kisgyermek szandálok. Méghozzá nem ia kevés. December 15-től napi 52* pár. A2 emelkedő mennvi- ség ellenére sincs baj a minőséggel. A „C’‘ műhely például 90—92 százalékos minőségszintet ér el, ami a gyártásnak ebben a kezdeti gyakorlatlanabb szakaszá­ban kitűnő teljesítmény. A főművezető elmondot­ta még, hogy terv szerint a felsőrész szabászatot Mart­fűre helyezik át. Ott ugyanis modem gépekkel kifizetőbb a munka. Egy ilyen áthelyezésük már ta­valy is volt, amikor az alja szabászat került a törzs­gyárba. Ok ezt a munkát 34-en végezték, a martfűiek a jobb felszerelések segít­ségével 13—14-en végzik. Az 1964. őszére tervezett áthelyezés a gyárat csupán annyiban érinti, hogy he­lyette kibővítik a „C” mű­helyt és így ott a jelenlegi 520 pár helyett 800 pár ci­pőt készítenek naponta. A városok kos ölt első : Törökszentmiklós ' • - *—, ' . A megyei tanács község­fejlesztési csoportjánál — megkezdődött a községfej­lesztés tavalyi eredményei­nek összegezése, készül a „zárszámadás”. A városok, járások jelentése alapján mérik fel, hogyan teljesí­tettük a tervet, hol mit tet­tek az új utak, járdák, is­kolák, bölcsődék, művelő­dési intézmények építé­séért, milyen tettekre volt képes a lakosság aktivitá­sa. A jelentések ugyan ki­mutatják egy-egy város, já­rás, község eredményeit, de a helyezéseket, csak a hely­színi szemlék után állapít­ják majd meg. Egy viszont már most véglegesnek tekinthető: a megye hét városának verse­nyében Törökszentmiklós lett a győztes. A csaknem huszonhárom és félezer lé­lekszámú, terebélyes mező­város a harmincas években még községi rangon szere­pelt és ez a tény a külsején is erősen érezhető volt. Ke­vés korszerű, szép intéz­ménnyel rendelkezett, út­jai, víz- és villanyhálózata elavult volt A városi cím viselése óta azonban mind erőteljesebb a fejlődés, a községfejlesztési mozgalom pedig gyökeresen megvál­toztatta arculatát. , Törökszentmiklós ma már a társadalmi munkások vá­rosa. A mezőgazdasági gép­gyár, a baromfifeldolgozó, a termelőszövetkezetek dol­gozói, a középiskolások, KISZ fiatalok önkéntes .munkabrigádokat alakítot­tak, szépítették, csinosítot­ták a várost. Az utóbbi években már a legjobbak között tartották nyilván, az 1962. évi eredmények után pedig elnyerte a megye leg­jobb városát megillető ver­senyzászlót. Egy évvel ezelőtt han­goztatták, hogy a kitüntető címet 1963-ban te megakar­ják őrizni. Nos, mint az eredmények mutatják áll­ták adott szavukat. Tavaly csaknem három és fél mil­lió forintot fordítottak be­ruházásokra a községfej- lesztósi hozzájárulásból. Szállóigévé lett: „Ha ke­vés a pénzed, egészítsd ki társadalmi munkával”* A város vezetői számoltak a lakosság aktivitásával, ezért 470 ezer forintnyi társadal­mi munkát terveztek 1963- ban. Ezúttal azonban csaló­dás érte őket, méghozzá kellemes: 713 eZer forint értékű önkéntes munkával toldották meg a községfej­lesztés pénzügyi alapját A város lakosai közül 10 373-an fogtak szerszámot a kezükbe és dolgoztak sza­badidejükben. Ez ahnyit je­lent hogy csaknem min­den második ember társa­dalmi munkássá vált Az üzemek szakemberekkel, a termelőszövetkezetek fuva­rozással segítettek. A vá­rosi tanács községfejleszté­si csoportjánál büszkék a számra: az egy lakosra ju­tó társadalmi munka érté­ke meghaladja a harminc forintot. S hogy az idén mit alkot­ok? Űj utcákban fektették le a járdát bővítették a vízvezetéket, villanyhálóza­tot. Szépítették a megye egyik legszebb strandfürdő­jét. Nagyobbították az or­vosi rendelőt, megépítettek két iskolai tantermet A jászberényi Aprító gépgyár szerkesztési osztályán

Next

/
Thumbnails
Contents