Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-25 / 20. szám
s SZOLNOK MEGYEI! N&PLAF 1934. jamsár 23 Johnson Panamáról nyilatkozott Ki csinálja az amerikai külpolitikát ? Kajron Nmét legalitást a Hemet Kommunista Párt Max Reimann, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára pénteken" nemzetközi sajtóértekezletet tartott Berlinben és ott bejelentette, hogy mintegy két héttel ezelőtt a Német Kommunista Párt legalitásának helyreállítása ügyében levelet intézett Erhard nyugatnémet kancellárhoz. A levelet Erhard január 10-én kapta kézhez. Reimann a levélben rámutatott, hogy a Német Kommunista Párt 1956-ban bekövetkezett betiltása a hidegháború következménye volt és beleillett az úgynevezett „adenaueri korszakba”. A párt azonban a rendkívül nehéz körülmények ellenére ma is él és működik. Kétségtelen, hogy jelenleg enyhülés következett be a nemzetközi helyzetben és a két német államban is. megpróbálnak utakat keresni, hogyan segíthetik elő maguk a németek is a megértés politikájának diadalra juttatását, hogyan teremthetik meg egy német föderáció megalkotásával az újraegyesítés feltételeit. A megértés politikája ésszerű lépéseket követel ■ a nyugatnémet kormánytól is. Egyik ilyen fontos lépés lenne a Német Kommunista Párt betiltásának felfüggesztése. Az NKP Központi Bizottsága javasolja, hogy a párt legalitásának helyreállítását a Vövetkező lépésben, fokozatosan valósítsák meg: Hirdessenek amnesztiát és szüntessék meg azoknak a személyeknek és szervezeteknek az üldözését. akik illetve amelvek ellen az NKP betiltásáról szóló rendelkezés alapján indítottak eljárást. Csütörtök óta, öthónapos szünet után újra ülésezik a genfi tizennyolchatalmi leszerelési értekezlet. Az elmúlt esztendő eredményei — elsősorban a moszkvai atomcsend-szerződés és az ENSZ-közgyűlésnek szovjet javaslatra elfogadott határozata, amely megtiltotta a tömegpusztító nukleáris fegyvereknek földkörüli pályára való juttatását — olyan légkört teremtettek, amelyben az emberiség nagyobb reménnyel tekinthet a megbeszélések eredményei felé. Kétségtelenül hozzájárul a légkör enyhüléséhez az is, hogy a Szovjetunió példamutató lépése (a katonai költségvetés 600 millió rubeles csökkentései után az amerikaiak is elszánták magukat hasonló lépésre. A nyugati sajtó most az értekezlet első napjai után különleges reklámozással próbálja népszerűsíteni azt az üzefietet, amelyet Johnson elnök intézett a genfi konferencia megnyitása napján a résztvevőkhöz. A nagyhangú népszerűsítés után el kell gondolkoznunk azon, hogy vajon milyen alapon javasolja most az Egyesült Államok például, hogy „akadályozzák meg a nukleáris fegyverek elterjedését olyan országokban, amelyek jelenleg ilyenekkel még nem rendelkeznek”. Nem kétséges, hogy ez a javaslat — megvalósulása esetén — újabb lépés lehetne az általános és teljes leszerelés irányába. Meglepő azonban, hogy ez a javaslat akkor hangzik el az USA részéről, amikor körülbelül ugyanilyen hangWashington (MTI). Lyndon B. Johnson amerikai elnök csütörtökön este a Fehér Házban rögtönzött sajtóértekezletet tartott, amelyen ismertette Panamával kapcsolatban kormányának álláspontját. A nyilatkozatra azt követően került sor, hogy az Amerikai Államok Szervezetének egyik szerve, az úgynevezett amerikaközi békéltető bizottság két és félórás tanácskozást tartott a panamai helyzetről, s ennek során érintkezésbe lépett Rusk amerikai külügyminiszterrel és Moreno panamai nagykövettel. Johnson azt mondotta, hogy az Egyesült Államok hajlandó megbeszélést folytatni minden, a két fél által felvetett kérdésről, de csak 30 nappal az amerikai—panamai diplomáciai kapcsolatok helyreállítása után. Az Egyesült Államok — jelentette ki — fontolóra venné a problémák minden olyan gyakorlati szellemét, — amelyet jóhiszeműen indítványoznak. Figyelemre méltó, hogy Johnson elnök a „megbeszélés” kifejezést használta a hivatalos tárgyalások helyett. Azt is kijelentette, hogy Washington nem támaszt „előfeltételeket” a békés kapcsolatok új raf el vételéhez, s nem tételezi fel eleve azt, mit eredményeznek a két ország között indítványozott megbeszélések. Johnson ezután „meggondolatlan diákokra” hárította a véres panamai incidensek felelősségét! majd megvédte a csatornaövezetben állomásozó amerikai csapategységek magatartását, mondván: „Ellenálltak az agressziónak, nem pedig elkövették”. Johnson elnök nyilatkozatából kitűnik, — hogy „biankó-csekket” kínál Panamának. — nem hajlandó súllyal és ugyanilyen hírveréssel próbálnak saját szövetségeseik körében és a világközvéleményben megértést találni a többoldalú nukleáris atomhaderő megszervezéséhez — egy olyan katonai szervezet felállításához, amelyben éppen az európai békére oly veszedelmes nyugatnémet revan- sisták is kezükbe kaphatnák az atomfegyvert. A genfi értekezletnek természetesen minden ésszerű és kidolgozott javaslatot meg kell tárgyalnia, azonban a legfontosabb feladat az, hogy létrehozzák az általános és teljes leszerelésre vonatkozó egyezményt Hasonlóképpen a különböző atomfegyvermentes övezetek megteremtéséről szóló megállapodások — összekapcsolva a két Németország területén állomásozó ellenőrző csoportok megteA francia kormány döntése, amellyel De Gaulle-re ruházta az atomerő feletti rendelkezés jogát, nagy hullámokat ver francia politikai körökben. Az ellenzéki pártok kifogásolják, hogy egyszerű kormány- rendelettel, a parlament megkérdezése nélkül döntötték el az ország biztonsága szempontjából rendkívül fontos kérdést. Mitterrand voLt minlsz- i tér, radikális párti képvi- : selő a miniszterelnökhöz intézett interpellációjában kötelezettséget vállalni arra, hogy az Egyesült Államok valóban érdembeni tárgaylásokat folytat majd a csatornaövezet státuszáról Panamával. Panama álláspontja az, hogy az Egyesült Államok még mielőtt a diplomáciai kapcsolatok új raf el vételére sor kerülne, fejezze ki hajlandóságát, hogy tárgyalásokba bocsátkozik egy új csatorna-szerződés megkötéséről. Ehelyett Johnson elnök kijelentette: az Egyesült Államok kötelességének érzi, hogy megvédje a Panamacsatornát „zavargások, vandalizmus, szabotázs és más beavatkozás” ellen, s ez a „kötelezettség”,. — úgymond, a nemzetközi jogi előírásokon alapszik. Moreno panamai nagykövet, akit értesítettek az Újabb válasz a Hruscsov üzenetre Jörge Alessandri, chilei köztársasági elnök külön .üzenetben válaszolt az állam- és kormányfőkhöz intézett Hruscsov-üzenetre. Az elnök köszönetét fejezte ki Hruscsov leveléért és biztosítja a szovjet miniszter- elnököt, hogy az abban közölt tételeket a chilei kormány a legtüzetesebben tanulmányozza. „Chilét & legőszíntébb békeszeretet hatja át; hazánk meg van győződve arról, hogy a nemzetközi ellentéteket lehetséges békés eszközökkel, a fennálló szerződések tiszteletben tartásával megoldani. Ezért a békét szolgáló, a háború elhárítására alkalmas bármilyen kezdeményezést kormányom mindig a legmélyebb érdeklődéssel fog megvizsgálni” — írja Ales- sandri. remtésévél, az ottani külföldi csapatok létszámának csökkentésével, sokkal közelebbi, az európai és a világbéke szempontjából sokkal konkrétabb előrehaladást jelentenének, mint az USA gondosan megfogalmazott, de a gyakorlati kérdéseket, a nemzetközi feszültség csökkentése szempontjából napi aktualitású problémákat megkerülő új javaslatait. A Johnson-üzenetben foglalt gondolatoknál égetőbb és sürgősebb kérdések foglalkoztatják a világot — olyanok például, mint a NATO és a Varsói Szerződés államai között meg nem támadási szerződés megkötése. Gyakorlati lépésekre, konstruktív tettekre van szükség, ezek pedig a szovjet javaslatok gondos, sokoldalú megvitatásával közelíthetők meg. magyarázatot követel. Milyen törvényes alapon nyugszik a kormány intézkedése? A képviselő rámutat, az alkotmány szerint a nemzetvédelem alapvető elveit a törvény szabályozza, a végrehajtás a parlamentnek felelős miniszterelnökre tartozik. Azzal, hogy a kormány jogkörét a köztársaság elnökére ruházta. az atomfegyverkezés kérdése és a pusztító fegyverek feletti döntés joga kikerült a nemzetgyűlés hatásköre alól. elhangzottakról, Johnson beszédével kapcsolatban kijelentette: abban vannak konstruktív, de igen sajnálatos elemek is. Morenót különösen az háborította fel, hogy Johnson az amerikai egységek magatartását védelmébe vette. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője csütörtökön este sajtóértekezletén közölte, hogy az Egyesült Államok — tekintet nélkül az államközi kapcsolatok helyzetére — úgy döntött: továbbra is folyósítja a segélyt Panamának a „Szövetség a haladásért” program keretében. Ez az összeg szánalmas törekvés. A Neues Deutscland pénteki száma vezércikkben foglalkozik Krüger nyugatnémet menekültügyi miniszter bukásával. A bonni úgynevezett menekültügyi minisztérium, amint neve is elárulja, a revanspoliti- ka gonosz jelképe, ezért a legalkalmasabbak az egykori náci nagyságok arra, hogy menekültügyi miniszterek legyenek” — írja a Neues Deutschland. A lap ezután megállapítja, hogy éppen ez a bonni minisztérium teszi Hitler és Göbbels szellemében hivatalos állami politikává a más népek gyűlöletének és a lakosság soviniszta szenvedélye felkorbácsolásának régi módszerét. Ezért csalóka és félrevezető kísérlet most arról beszélni, hogy „jobb személyi politikával” változtatást lehet elérni eb- 1 ben a minisztériumban — Micsoda együgyű kérdés — válaszolhatják, hozzátéve: természetesen az Egyesült Államok elnöke és külügyminisztere, a törvényhozó testület, a kongresszus jóváhagyásával. Eugene McCarthy demokrata szenátornak a Saturday Evening Post című lapban napvilágot látott cikke azonban arról tanúskodik, hogy ez nem is olyan természetes. A szenátor ugyanis cikkében azt a vádat emelte a CIA — az Amerikai Központi Hírszerző Hivatal — ellen, hogy az csinálja az Egyesült Államok külpolitikáját. A CIA-t még 1947-ben azzal a feladattal hívták vagy az egész bonni kormányban. Hiszen Krone bonni miniszter éppen ezekben a napokban fejtette ki szokatanul provokatív módon, hogy a Német Szövetségi Köztársaság sohasem ismeri majd el az Európában kialakult jelenlegi határokat és sohasem adja fel Lengyelországgal és Csehszlovákiával szemben hangoztatott területi követeléseit A nyugatnémet külügyminiszter pedig csaknem ugyanabban az időpontban jelentette ki, — hogy Nyugat-Németország sohasem fog leszerelni. „Erhard kormánya csakis akkor válik szavahihetővé, ha nemcsak ennek a politikának egyes exponenseitől, hanem az egész re- vansista politikától is elbúcsúzik” — fejezi be vezércikkét a Neues Deutschland, életre, hogy az államveastést ellássa a külföldi országokból szerzett értesülésekkel. A hírszerző gépezet azonban hamarosan passzív szerep-körét aktívvá változtatta. Az ét- múlt 15 év jónéhány eseménye igazolja a szenátor állításainak valódiságát, vagyis azt, hogy a CXA nem egy esetben az amerikai külpolitilía irányítója. Guatemalában az amerikai földrész első demokratikus kormánya ellen 1956-ban a CIA szervezte meg a katonai államcsínyt. A fiatal forradalmi Kuba ellen 1961 tavaszán ugyancsak a CIA indította meg a kudarccal végződött disznóöböli támadást. A CIA nevéhez fűződik a Dominikában nem kívánatossá váltTruil- lo diktátor és a Saigonban leszerepelt Diem eltávolítása is. „Ezzel az eljárással -- háborgott cikkében a szenátor — a CIA látja el az elnök és a törvényhozó testület feladatát. A CIA szinte egy titkos kormány. Értnek véget kell ^etni.” B. L. Robert Kennedy Londonban Robert Kennedy amerikai igazságügyminiszter pénteken délután repülőgéppel Londonba érkezett, hogy — előreláthatólag 24 óra leforgása alatt — Home miniszterelnökkel és Butler külügyminiszterrel tárgyaljon délkelet-ázsiai kőrútjának tapasztalatairól. Robert Kennedy — az amerikai elnök utasítására — „közvetítő feladattal” kompromisszumos indítványokkal utazott a Távol- Keletre, hogy enyhítsen a brit sugalrfiazással létrehozott Malaysia államszövetség és Indonézia, illetve a Füiön-szigetek .közötti ellentéteken. Kennedy mór repülőtéri nyilatkozatában jelezte, hogy Indonézia tekintetében csak részleges sikert ért eL Londoni megfigyelők szerint Kennedy elsősorban két kérdéscsoportról társvai az angol kormány vezetőivel. Anglia és Malaysia kapcsolatának, valamint Anglia és Indonézia viszonyának kérdéséről. A várható témák között szerepel, mint. simíthatja el a távolkeleti politikájának ellen-' tétéit Anglia és az Egve- sült Államok egymás között. Angliában ugvanis bizonyos gyanakvást keltett az amerikai miniszter *&vol keleti „békemisszióia”. a TARZSTi-iroda tudósítása szerint Robert Kennedy a keletafrikai országok ísg- úiabb. fejleményeiről 5a tárgyal maid Londonban, s az ezzel kapcsolatos megbeszéléseken felmerül egy ese+leges közös angol-amerikai akció terve is. (MTI) Népszavazás Ghánában mm Béla, az MTI occ- ro: tudósítója jelenti: Ghánában ma megkezdődött a népszavazás, amelynek során egy hét alatt mintegy hárommillió ember járul az urnákhoz. Az, ország lakossága az alkotmány olvan értelmű módosításáról dönt. amely törvényesíti az egvpárt rendszer bevezetését Ghánában. Jelenleg ugvanis két párt van az országban. Az egyik a Nkrumah elnök vezette népi konvenció párt, a másik pedig az úgynevezett eevségnárt. amely 13 kisebb ellenzéki párt egyesüléséből lőtt létre. A shanal parlamentben a néni konvenció pártnak 106. aa eevsAgnárfriak 8 képviselői je van. Megkerülte a lényeget Rendelkezhet-e De Gaulle az atomfegyver felett? KÉT KIROHANÁS Egyre épületesebb az összhang hiánya a NATO soraiban. Az.onos jellegű hangvétel érezhető viszont Rusk és Adenauer legutóbbi nyilatkozatában. Amikor ugyanis az amerikai külügyminiszter élesen kirohant a Kubával kereskedő nyugati szövetségesei ellen, ezzel elvileg hasonló politikai vonalat követett á bonni kancelláréval. Adenauer szinte fanatikus dühvei támadta a kelet-nyugati kapcsolatok minden megnyilvánulását. Félreérthetetlenül kritizálta a jelenlegi bonni vezetőgárdát is, mondván: „Aláaknázzák a Párizs—Bonn paktumot”. A kubai kereskedelem kérdésében, minden eddiginél élesebben elsősorban Anglia és az Egyesült Államok állt szemben egymással. A vita csúcspontján az amerikai külügyminisztérium tiltakozott amiatt, hogy egy angol cég 400 autóbuszt adott el Kubának. Ráadásul az amerikaiak meg is fenyegették az ansol kereskedőket a hírhedt hajózási feketelistával, vagyis közölték, hogy a Kubának szállító hajókat az Egyesült Államok a jövőben bojkottálni fogja. Ezzel kapcsolatban a Guardian című angol lap szatirikus hangon felszólította a kormányt, hogy ha legközelebb kubai megrendelés érkezik, a brit hadiflotta vállalja a szállítást „Vajon emiatt kiközösítik majd a NATO-ból az angol hadihajókat?” — tette fed a kérdést az angol újság. A kubai hajózás körüli viharok azonban más területekre is átterjedtek. Az amerikaiak feketelistái ellen felháborodottan tiltakoztak a japán, a svéd, az angol, a kanadai hajótulajdonosok, nem egyszer az érintett kormányok is. Lester Pearson kanadai miniszterelnök pedig Johnsonnal folytatott tanácskozásai után sajtóértekezleten kijelentette: „A két ország ellentéteit r.em sikerült eltüntetni. Kormányom a nemzetközi hajózás kérdésében Washington kívánságaival szemben meg fogja védeni Kanada érdekeit”. így fest tehát a nyugati ellentmondásoktól terhes politikai egyenlet. Az Egyesült Államok úgyszólván minden partnerével szembekerült a kubai kereskedelem kérdésében. Adenaeur szintén a párbeszéd és a kapcsolatok felvétele ellen hadakozik, de neki már az amerikai vonalvezetés sem elég erélyes. Világos, a blokád-politika súlyos problémákat szül, akár Washingtonban, akár a Rajna mellől hirdetik meg azt. A kibontakozáshoz nem elég a Fehér Ház „elvi” deklarációja a tárgyalási készségről, ha azzal egyidejűleg az amerikai kormány fontos kérdésekben lényegileg együtt hajózik az irreális és ugyanakkor vesaé- lyes vonalat kővető bonni ultrákkal. Az SErhard-kormánynak az egész revansista politikától meg kell szabadulnia
