Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-23 / 18. szám

SZOLNOK MEGYEI NfiPfcAP-.»ÍV m cfwn»»* h«lYK9t Nicosia (MTI). Hírügy­nökségi jelentések szerint a ciprusi szélsőséges nacio­nalisták a szigeten tovább­ra is a terror légkörét akarják fenntartani. Szer­dára virradó éjszaka pél­dául török nacionalisták három görögöt nyolc órán át fogva tartottak. A fog­lyokat annyira megverték, hogy súlyos állapotban kel­lett őket kórházba szállí­tani. Nyilatkozott a szélsősé­ges török nacionalisták ter­rorhadjáratáról Makariosz ciprusi elnök is. Számos török élete is veszélyben forog — hangsúlyozta az elnök. — A terrorhadiárat á'dozatai között van a tö­rök rendőrség és csendőr­ség két vezetője, akiket a török szélsőségesek fogtak el. és sorsuk mind a mai napig ismeretlen — han­goztatta Makariosz. Különösen nehéz helyzet­ben vannak a török pa­rasztok. A fel fegyverzett török nacionalisták már néhány napja azon fára­doznak. hogy lövésre kész fegyverekkel ..rezervátu­mokba” tereljék a török parasztokat a vegves lakos­ságú falvakból. Jelentések szerint a török parasztok 85 százaléka az életveszé­lyes fenyegetések ellenére sem hajlandó engedni a nyomásnak, és továbbra is Jószomszédi kancsotá*olcüt akar fenntartaná a görög lakossággal A köznont sem ío*r*d el WtószelTényefret csütörtökön 12 irt utál Hosszú ideig az volt a gyakorlat, hogy a Sportfo­és Tottó Tonz«r>tAság Nádor utcai székházában rr>éo o-etörtökön este is el­fogadták az „elkésett” lottózók szelvényeit. A múlt év végén azonban ezt megszüntették, s ott is le­zárták csütörtökön délben a lottó ládákat. A rendel­kezést azonban még most i« sokan nem veszik figye­lembe. A Sportfogadási és lottó Igazgatóság — a reklamá­ciók és az esetleges bosszú­ságok elkerülése érdekében — ismételten felhívja a lottózók fi eveimét, hogy a Nádor utcai központban, s i'gvanfgv a gvőri. a néesi, a debreceni, a szegedi és a miskolci körzeti irodái-v>an. is csak csütörtökön déli i” éráig veszik át a lottó szelvényeket rMffl Nicosiában egyébként hi­vatalosan bejelentették, a köztársaság minisztertaná­csa Makariosz elnökletével megvitatta azt a kérdést, hogy a ciprusi problémát a Biztonsági Tanács elé terjesszék. Arra számíta­nak, hogy ha a kormány fenntartja a török agresz- szió vádját, akkor a cipru­si problémákat a Bizton­sági Tanács vitatja meg. Ha viszont olyan politikai kérdések megoldása kerül szóba, mint a garanciális és a szövetségi szerződés, akkor viszont az ügy loöa- : . gyűlés elé kerül. Makariosz elnök a Ptav- > da tudósítójának nyilaik»- ! zott Hruscsov újévi tize- j netéről. Hangsúlyozta hogy i a ciprusi kormány figyel- j mesen tanulmányozza az S üzenetet és hamarosan ni- vatalosan is válaszol rá. Ügy vélekedünk, senkinek sincs joga arra, hogy vi­tás kérdések megoldására erőszakot alkalmazzon — fejezte be nyilatkozatát az elnök. SoMvnnnn Phouma és Kw&mc Nhrwmah válasza llrascsov üzenetére Panama e'nökének beszéde Hírügynökségi jelentések szerint Roberto Chiari, a Panamai Köztársaság elnö­ke rádió- és televízió beszé­dében kijelentette: „a ja­nuár 9— 10-» események alapvető oka az a gyűlöle­tes szerződés, amelyet 1901- ban reánk kényszerítettek. Az azóta eltelt hatvan év alatt kimerítettük a békés harc minden eszközét A világ egyik legnagyobb ha-, talmának agressziója után egy kis országhoz egyedül méltó álláspontra helyez­kedtünk. A nyugalom csak akkor állhat helyre, ha ha­tálytalanítanak minden szerződést és egyezményt a és az tárgya­csatorna bérletéről egyenlőség alapján lásokba kezdenek velünk”. Az elnök egyébként ked­den hivatalos üzenetet in­tézett az ország ipari és ke­reskedelmi köreihez. Ebben felhívta őket csökkentsék a külföldi áruk behozatalát és honi termékekkel pótol­ják az importkiesést. Mint a TASZSZ rámutat az el­nök üzenete válasznak te­kinthető arra az amerikai fenyegetésre, hogy gazdasá­gi szankciókkal kényszerí­tik Panamát a csatorna­szerződés felülvizsgálásáért vívott harcának megszünte­téséi«. Moszkva, (TASZSZ) Souvanna Phouma laoszi miniszterelnök és Kwame Nkrumah ghanai elnök vá­laszolt Hruscsov szovjet miniszterelnök decembei 31-i üzenetére, amelyben szerződés megkötését java­solta a területi viták és határkonfliktusok erőszak nélkül való rendezésére. Souvanna Phouma rend­kívül fontosnak nevezi a javaslatot, mert „ilyen konfliktusok — mint Írja — egyik, ha nem is a fő okát képezik a háborúk­nak... A laoszi királyság maga is jogtalanul szenve­dett emiatt”. Ügy vélem — mutat rá a miniszterelnök — nincs semmi ok arra, ahogy az erőszak alkalmazásának végzetes gyakorlata az ilyenfajta nézeteltérések U; or«7á<r—íí‘ vezetők A fekete Afrika szinte naponként szolgál új meg új meglepetése kitel a vi­Infláeión vészkiáltáh a „Hatok66 parlamentjében Oj «aerépkályha építését, nir hasnáM kályha átrakásét vállalja a Me­zőtúri Fazekas Népmű­vészeti Szövetkezet, Me­zőtúr. Szolnoki u. t Telefon- 80. Felhívás \ Karcagi Felsőfokú Me­zőgazdasági Technikum levelező tagozata egyéves felvételi vizsgára előkészítő taniolyamot indít. A jelentkezési határidő: 1964. január 31. A jelentkezés feltételei: 1. Érettségi bizonyítvány és a munkahely javaslata, vagy pedig 2. Általános iskolai bizo­nyítvány és szakmunkás bizonyítvány, továbbá a munkahely javaslata. Részletes tájékoztatást írásban is adunk. Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum. Karcag. A közös piac hat tagálla­mának pcrlomenti képvise­lőiből álló etrasbourgl „Európa parlament" ülé­sén kedden Robert Marjo- lin, az EGK bizottságának tagja vészkiáltásnak be­illő jelentést olvasott fel a közösség gazdasági helyze­téről. Mariolin 8000 szavas je­lentésében hangoztatta, hogy a növekvő áraik és bé­rek emelkedő termelési költségek és kormónykiadá- ank inflációs folvamata vészéi verteil az európai Integrációt. 19(53. során a közös piac tagállamaiban nem harcoltak kielégítő módon az Infláció ellen — mondotta. A gazdasági kö­zösség egészének fizetés! mérlege előreláthatólag de­ficites lesz. 1058. és t9A*. között a munkaerő ára 20 százalék­kal nőtt Nvugnt-Németor­szágban, 3l százalékkal Franciaországban. 17 száza­lék kn! Hollandiában és » •zúzalékkal Olaszországban — nm-sTiebbnn ~r »'♦•svak­ban vls7on( esak •« száza­lékkal nőtt Angliában és •tángált az Egyesült Álla­mokban. 1959 és 1983 kö­zött a fogyasztási cikkek árindexe 11 százalékkal nőtt Nvugnt-Németország­ban. 19 százalékkal Fran­ciaországban. 18 százalék­kal Olaszországban és 19 •zúzalékkal Hollandiában. A közös piac országaiban a növekvő belső kere«let következtében fokozódott az import, • a sz.ekrmtnka- rrő híánva — »meldet nem lehet megoldani külföldi munkások alkalmazásával — fokozta a gyártási költ­ségeket Mindez gyengítette a közös Hoc versenvkéoes- séeét a nemzetköz! piaco­kon. 1982 és 19831. körött az olasz höltséevptési deficit Z7S miltlé r,e Hóra növekedett. PmncH- országnnk 1982-ben 241 mil­lió dollár kntségvetési fe­lednie srriTt levelV már 29 millió dolláros deficittel ■FŐrt iiffT'ü»'"VVör W/irr’ ot opeo^(Z IrórOnl’ Actn^tHi mérlegében a közös piaci országoknak nyújtott hítel összege 552 mitlió dollárról 954 millió dollárra emelke­dett Mariolin rámutatott, hogy Nyugat-Németország jobb gazdasági helyzete nem a* erősebb alap, ha­nem más közös piaci or­szágokba irányuló fokozot­tabb kivitelének eredmé­nye. A kormánykiadások 11 százalékkal, az állami be­ruházások lő százalékkal nóttek. viszont a bruttó ter­melés csak 9, a termékek monrv>«é<?e nedig csak 4 százalékkal nőtt ebben az Időszakban. Az előadó kijelentette, hogy ha nem történnek azonnali intézkeések, az infláció állandó jelenség lesz az európai gazdasági közösség országaiban. A? infláció azzal a veszéllyel jár, hogy a legnagyobb problémákkal küzdő tagor­szágok, mint Franciaország, Olaszország és Hollandia, esetleg kényszerítve érzik magukat a római szerződés­ben vállalt kötelezettségeik feb'd vizsgálatára. Marjolin végül a kor- mánykiadások csökkenté­sét a pénzügyi- és hitelpo­litika felülvizsgálását, új bérpolitika kidolgozását ja­vasolta az Infláció megfé­kezésére. (AP) lágnak. Az imperialisták­nak azt a szándékát, hogy ünnepélyesen távozva a díszkapun — visszaszivá­rogjanak a hátsó kisajtón: mind erőteljesebben lehe­tetlenné teszik. Ez történt Zanzibárban is, ahonnét a nép elűzte az angol zsold- ban álló szultánt és kikiál­totta a Zanzibari Népköz- társaságot. Az új népköz- társaság elnöke, Abeid Karúmé sejk (balodali ké­pünk), az ellenzéki Afro- •sirazi párt vezetője. Magas hivatalában következetes erélyt mutat és támogatja a nép követeléseit. A zan- zibári külügyek intézését Abdul Rahman, Mohamed Bábu sejk (jobboldali ké­pünk) vette át. Ö a balol­dali Umma Párt vezetője és az új köztársaság tény­leges szabadságának egyik alőharcoaa. rendezésének örökös mód­szere legyen. Laosz csak helyeselhet minden olyan gyakorlati és hasznos kí­sérletet, amely a világbéke megszilárdítására irányul. Kwame Nkrumah ghanai államfő válaszában rámu­tat: „a rendezetlen területi igény és a határvita nem új jelenség ugyan, de fel­idézi az államok közötti súlyos konfliktusok szörnyű veszélyét”. Az atomkor- szakban a világ felelős ve­zetői nem nézhetik közöm­bösen az ilyen lehetőséget. Minden józan eszű ember­nek világosan látnia kell, hogy a határviták és min­den más vita megoldásá­nak egyedüli módszere, hogy békés tárgyalásokat folytassanak és jóindulat­tal közeledjenek egymás­hoz. A ghanai elnök megjegy­zi, hogy Afrikában, ahol a gyarmatosítók minden logika nélkül törvénytele­nül állapították meg a ha­tárokat, súlyos és állandó veszélyt jelentenek a ha­tárkonfliktusok. Rendkívül éberséget kell tanúsítanunk e téren — hangsúlyozza Nkrumah. „Általánosságban vizs­gálva ezt a problémát — írja Nkrumah — úgy ér­zem, teljes egészében egyetértek önnel abban, hogy le- kell mondani az erőszaknak mint a határ­viták és területi nézetel­térések megoldásának esz­közéről. De ugyanúgy vo­natkozik ez minden roáa nemzetközi probléma meg­oldására is. Amikor osz­tom önnek azt az állás­pontját. hogy valamilyen nemzetközi egyezmény vagy szerződés formájában kell ezt konkretizálni, úgy vélem, hogy céljaink el­érése érdekében többre van szükség, mint nemzetközi megállapodásra. Először a problémák békés megoldá­sa olyan gondolkodásmódot követel meg. amely belső szükségszerűségnek ismeri el a problémáknak háború nélkül való megoldását. Ilyen gondolkodásmód csak olyan viszonyok közepette alakulhat ki, amikor a nemzetközi feszültség a minimumra csökkent. .Má­sodszor: a nemzetközi vi­ták békés megoldásának biztosításához mozgósítani kell az e célból teremtett meglévő nem~eivg2i szer­vezeteket”. (MTI) A termelés növelésének tartaléka üzemeinkben a Ürmeié* fokozásáról szólva elsősor­ban a létszám növeléséről, • termelékenytég emelésé­ről szólva pedig legtöbbször etak a gépesítésről, auto­matizálásról beszélnek. Ar­ról. hoflr a nagyobb lét­szám. a nagyobb teljesllő- képességú (»épek. a moder­nebb termelési eljárások miként teszik lehetővé, hogy a munkások ugyanannyi, vagy kevesebb fizikai mun­kával — természetesen na­gyobb szaktudással, több szellemi hozzájárulással — többet termelhessenek. A termelők számának emelé­se, a gépesítés, az automa­tizálás a többtennelésnek, a társadalmi haladásnak pa­lában az egyik legfontosabb : feltétele. i De arról sem szabad meg­feledkeznünk. hogy a jelen­lepi munváslétszámmal, a jelenlegi termelési szerve­zetünkben a mai géppar­kunkkal is jóval többet és gazdaságosabban termelhet­nénk ha nagyobb lelkPs- , mervUat-véggel. fegyelmezet­tebben dolgoznánk. S az, hogy az ipari termelés, a termelékenység növelésének elsősorban az üzemen belü­li tartalékait kell feltár­nunk. talán sohasem volt olyan parancsol ón n szüksé­ges. mint manapság. Nem­csak azért, mert kiderült: a népgazdaság arányos fejlő­désének biztosítása érdeké­ben a rendelkezésre álló be­ruházásoknak nagyobb há­nyadát kell a mezőgazda­ságba irányitanunk, mint korábban. Hanem azért mert egyre csökken a ter­melésbe beállítható új mun­kaerők száma. 1964-ben a termelés előirányzott növe­lésére lényegesen kevesebb új munkaerővel rendelke­zünk. mint amire eredetileg a gazdasági minisztériumok számítottak. A beruházások ét a műnk; erőtartalék kor­látozott volta tehát akár tetszik, akár nem, megkö­veteli az üzemen belüli bel­ső tartalékok feltárását, ha­csak nem akarunk lemon­dani a termelés, a termelé­kenység is a termeié» gaz­daságosságának megfelelő növekedéséről, mely pedig előrehaladásunk, az élet­színvonal gyors emelésének elengedhetetlen feltétele. A lemaradás egyébként már csak azért is elhamarko­dott, felelőtlen dolog lenne, mert szinte „kéznél van­nak” a termelés, a termelé­kenység emelésének üzemi feltételei: a munkafegye­lem növelése, a munka-, il­letve üzemszervezés megja­vítása. S hogy a munkafegyelem és üzemszervezés terén mi­lyen nagyok a tartalékok, azt néhány számszerű adat eléggé világosan megmu­tatja. Az iparban (az építőipart is beleértve) a munkaerő­kihasználás 90 százalék kö­rül van. A kieső 10 száza­lék több mint 100 000 dol­gozót jelent. Persze ezek a számok csak elméleti adatok, hiszen a munkaerőfelhasználás — azaz a dolgozó létszám és az állományi létszám há­nyadosa — sohasem lehet 100 százalék. (Az állományi létszámban ugyanis a fize­tett- és betegszabadságon levők is bennefnglaltatnak.) Mégis a két szám közötti 100 000-fős különbség egy­részt olyan, amely a mun­kafegyelem fokozásával megtakarítható. S ez a szám lényegesen több, mint ami­vel az egész ipar és építő­ipar munkaerő problémája megoldható lenne. Pedig a munkafegyelem fokozásának még sokkal na­gyobb tartalékai is vannak. Hiszen a munkafegyelem nemcsak azáltal javítható, ha az állományi létszámból eg., re kevesebben mulaszta­nak és egyre többen jelen­nek meg dolgozni, hanem azáltal is. ha a munkára megjelentek jobban hasz­nálják ki a rendelkezésre, álló munkaidőt S itt is lenne bőven ten­nivaló! A KGM Üzemszer­vezési Intézetének repre­zentatív felmérése szerint a forgácsológépeken a terme­lési idő aránya 65 százalék, a tényleges főidő 44.5 szá­zalék volt A munkaidőn belüli összes veszteségidő kb. 12 száza­lék. (Hasonló az arány a sajtolóüzemekben, szer el ­dékbec is.) 1963 őszén több KGM-vállalatnál végeztek munkaidőfelmérést. A Vegyipari Gép- és Ra­diátorgyárban a kieső idő az összes munkaidő több mint 21 százalékát tette ki. S eb­be nem számították be azo­kat az állásidőket, amik az új munkára való átállág

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents