Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-23 / 18. szám
3HK- - Január ». SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP a Gépi munkadíj kedvezmények Korszerű mezőgazdasági nagyüzemet el sem lehet képzelni gépek nélkül. Világosan látják ezt a termelőszövetkezeti tagok is, ezért törekszenek arra, hogy minél több munkát gépek végezzenek el földjeiken. Sőt a legutóbbi években egyre több társas gazdasag igyekszik növelni saját gépeinek számát. A tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, hogy sok előnye van annak, ha a tsz saját gépparkkal rendelkezik 'nem a gépállomás szolgáltatásait veszik igénybe. Államunk módot adott arra, hogy a termelőszövetkezetek traktorokat és másféle gépeket vásároljanak maguknak. Lehetővé tette azt is, hogy gépállomási gépeket vegyenek át a tsz-ek. A szövetkezetek éltek is ezekkel a lehetőségekkel. Ez a folyamat — a tsz-ek saját gépesítése — ebben az évben is tovább tart. A 3004/6-os kormány- határozat kimondja, hogy a szövetkezetek változatlanul kedvezményes áron vásárolhatnak maguknak gépeket, s állami támogatást kapnak gépkarbantartó műbél vek építéséhez. Annak ellenére, hogy a gépesítés fejlődésének fő iránya ma már a tsz-ek saját gépparkjának növelése, igen jelentős az a munka, amelyet a gépállomások végeznek a szövetkezeteknek. Mindenekelőtt a gazdaságilag még meg nem erősödött tsz-ek dolgoztatnak a gépállomásokkal. Nem közömbös tehát, hogy az állam miképpen alakítja ki a gépállomási díjtételeket mennyit kell fizetniük a szövetkezeteknek a szántásért, a vetésért. a növényápolásért, a betakarításért, a szállításokért, stb. A 3004/6-os határozat és a végrehajtásról szóló mi- ; niszteri rendeletek részletesen foglalkoznak azzal is. hogy milyen munkáért, mekkora összeget kérhetnek a gépállomások a termelőszövetkezetektől. Az 1964-re megállapított díjtételek szerint a szántás díja — a mély- és a mélyítő szántás kivételével — normálholdanként 100 forint. A traktorral (egy pótkocsival) végzett szállításért óránként 40 forintot fizet a tsz. A kombájnaratás díját 180. az aratógéppel való aratásét nedig l^o forintban állapították meg holdanként. A mély- és a mélyítő szántás, valamint a gabonacséplés díja azonos a tavalyival. A gépállomás! munkadíjak nem magasak. Államunk azonban ezen a téren is fokozott kedvezményeket nyújt a rászoruló termelőszövetkezeteknek. — Vannak olyan közös gazdaságok, amelyek a kedvezőtlen természeti viszonyok miatt még nem erősödtek meg. Ezekben a tsz-ekben az átlagosnál magasabb költséggel, az átlagosnál alacsonyabb hozamokat érnek el. A népgazdaságnak szüksége van az említett tsz-ek terültének termésére is, az ő anyagi helyzetük azonban megkülönböztetett támogatást tesz indokolttá. Ezért íria elő a 3004/6-os határozat, hogy a rossz adottságok miatt gyenge szövetkezetek részére végzett gépi munkák díját húsz százalékkal olcsóbban számlázzák a gépállomások. További 20 *zá- za lékos díjcsökkentés illeti meg a hegyes, szik- vagy homoktvrüieten gazdálkodó gyenge tsz-eket. Intézkedik a kormánvhi- tározat arról is. hogy az állami gazdaságok és erdő- gazdaságok. tovíbhá más állami vállalatok, szervek ugyanazokat a kedvezményes díjtételeket kötelesek alkalmazni, ha termelőszövetkezetnek dolgoznak, mint a gépállomások. Az a földművelésügyi miniszteri rendelet, amely a mezőgazdasági gépi munkák megállapításáról szól, tartalmazza a vázolt kedvezmények nyújtásának feltételeit is. Egyebek között azt, hogy a gépi munkadíj- ■ kedvezmények csak akkor illetik meg a termelőszö- i vetkezeteket, ha legkésőbb ‘ február 15-ig éves szerző- ! dést kötnek a gépi munkákra a gépállomással. Érdeke minden tsz-nek, hogy . ezt a feltételt teljesítse, mert egyébként számottevő előnyöktől esik el. De még nagyobb kárt, vesztecégei jelentene, ha a szerződés- kötés elmulasztása miatt nem: állnának idejében" a ? termelőszövetkezet rendel- ; kezesére a gépállomási gépek. A kellő időben és jól végzett gépi munka : ugyanis holdanként mázsákkal növeli a terméshozamot, éppen ezért az egyik legfontosabb eszköze a mezőgazdasági termelés fejlesztésének, amivel tér- : mészetesen együtt jár a szövetkezeti tevők jövedelmének gyarapodása is. a. r. Szakoktatás, helyszíni szem’e, pásztorkrpzés Újjá»*erve*ték a legreiagnxdálkodáai smakbixoltságot A megyében az 1964. évi terv szerint háromezer hold , legelőn kell elvégezni a kémiai (mész) javítást, hatezerötszáz holdat kell öntözésre berendezni és ötszá2 hold legelőt kell újratelepíteni. Gondoskodni kell továbbá a legelők gyomtalanításáról és tápanyagutánpótlásáról. A jelenlegi tizen há rom ez.erötszáz hold helyett 1965. végére huszonötezer hold legelőt öntözünk a megyében. A legelőgazdálkedási feladatok segítése érdekében í a megyei tanács mezőgazdasági osztóivá újjászebvez- te a legelőgazdár-odási szakbizottságot, melv január 17-én tartotta első ülését. A bizottság feladata, hogy negyedéves tervek alapján segítse a járások, városok legelőgazdálkodását. A szakbizottság első lépésként megvitatta az intézkedési tervét, melyét éljuttat a járási és városi tanácsok mezőgazdasági ősz.- < tályainak is. A bizottság í tagiai vállalták, hogy elő- j segítik egv-egy 50—150 hold j területű legelő mintalege- i lóvé való kialakítását. A | Nagykunsági Mezőgazdasá- j gi Kísérleti Intézet még az > idénykezdetéig 20—25 pász- j tor szakmai oktatását vál- j lalta. Benedek László I Nagy1 •"•»■ncjScri TVT/vrncfo 7{fosági l Kísérleti Intézet i vagy a folyó munkával kapcsolatos megbeszélések miatt váltak szükségessé. A Gamma Gyárban, mely pedig ilyen szempontból egyáltalán nem tartozik a rosz- szabb vállalatok közé, a kieső idő meghaladta az összmunkaidő 11 százalékát A munkaidő jobb kihasználása természetesen nemcsak a fizikai munkásokra vonatkozik — hanem a műszaki, adminisztratív dolgozókra — és nemcsak az üzemekre, hanem a felsőbb irányítószervek- re, minisztériumokra is. Kádár János elvtárs mondotta el a munkafegyelemről szólva azt a tréfát — „szomorkás történetet” —, amely szerint mikor egy járókelő megkérdezte az egyik főhatóságunk portását, hányán dolgoznak a minisztériumban, rövid gondolkodás után azt felelte, hogy kb. a fele. S ha ebben a tréfában természetesen sok is a túlzás, mégis sok benne az igazság is. Hogy mennyire, azt egy belső vizsgálat, illetve számítás bizonyltja. Eszerint az egyik legnagyobb gazdasági minisztériumokban a büfében és ebédlőben eHöi+at* idő — természetesen a fél órás ebédidőn felül — kb. KW dolgozó teljes évi munkaidejének felel meg. Az említett néhány példa — úgy gondolom — eléggé megvilágítja, hogy a termelés növelésének mekkora tartalékát jelenti a munkafegyelem emelése: a munkában való pontosabb megjelenés, a munkában töltött Idő intenzívebb kihasználása. Minden munkásnak, de különösen a gazdasági vezetőknek elsőrendű feladata. hogy — kitartó munkával — állandóan javítsák üzemükben a munka- fegyelmet. Sok gazdasági vezető azonban meglehetősen húzódozik a feladattól. S elsősorban nem is azért, mert a feladat népszerűtlen. Hanem azért, meri nehéz megértetni a munkásokkal, hogy 1 percet késni, vagy a munkafegyelmet lazítani vétek a közösséggel szemben, akkor amikor a szerszámra, anyagra való várás nem perceket, hanem órákat is elvesz a munkás napi idejéből. Olyan munkaszervezés mellett, amkor a n.e- gv ed évvégi rohammunka „mindent bele” munka- temnóiát a tétlenség, az. üzemenbelUli munkanélküliség időszaka követi. Igencsak nehéz a munkásoknak megmagyarázni, miért kell fegyelmezettebben, a munkanap minden percét kihasználva dolgoznia. És megfordítva, miként a rossz munkaszervezés „melegágya” a fegyelmezetlenségnek és lógásnak. a korszerű üzem- szervezés. a modem termelési eljárások — szalagszerű termelések stb. — rendkívül megnehezítik a munkafegyelem ellen vétők dolgát. Nemcsak azért, mert pl. a szalagszerű termelésnél a szalag haladása szinte automatikusan szabályozza a munkatempót, hanem azért is. mert azok a munkásé’- akiknek nem kell munkájuk közben an vasra, szerszámra hosszú időket várakoznia, hanem minden kérés nélkül, automatikusan, ideiében bizto- sítiák számukra a tempós munka összes főtételeit, másként néznek a büfében eltöltött negyedórákra, min+ azokra, akik. ha ..megfeszülnének” az igyekezettől sem tudnák — rajtuk kívül álló okok miatt — a naoi 8 órát maradéktalanul „kidolgozni”. A munkafegyelem és a munkaszervezés ilven ösz- szefügeésait azért is fontos elsősorban vizsgálnunk. MOZAIKOK hárúíalnk latogatilsáról 3. Észt Mint már hírül adtuk, a hazánkban tartózkodó észt delegáció tagjai kedden este elutaztak Szolnok megyéből, s a következő napokat Budapesten töltik. Elutaztak, de néhány kedves epizóddal még emlékezünk rájuk. 1. Arnold Green — amikor észt barátaink a karcagi háziipari szövetkezetben jártak — a következő sorokat írta a szövetkezet vendégkönyvébe: „A magyar nők nemcsak a térítőkét, a párnákat hímezik ki szépen, de azok után, amit láttunk Szolnok megyében, az a véleményem, hogy életüket is ilyen szépre hímezik.” m Á m A négy nap alatt, míg észt vendégeink Szolnok megyében voltak, állandó probléma volt a program betartásával. A vendéglátók minél többet szerettek volna megmutatni a vendégeknek a megye életéből, de az idő sajnos, mindig kevés volt. Amikor egy ebéd után megkérdezték a küldöttség tagiait, hogy színházba óhajtanak-e menni. vagy inkább pihenni szeretnének, Paul Kuusz- berg. az észt írószövetség titkára Borodin: Igor herceg cimű operájából idézett néhány sort: „Óh ad- iatok. adtatok nekem szabadságot t~ Egy közmondást tanultunk Paul Kuuszberg öl Mezőtúion. E közmondás tulajdonképpen egy pohárköszöntő keretében hangzott el, amikor arról szólt, hogy egy író számára a legfontosabb megismerni a nép lelkét mert csak annak teljes ismeretében tud Ahogyan Bárányé Sándor festőművész látta Ljelo Karpot igazi alkotásokat írni. A közmondás ígv hangzik: nem ismered eléggé a nép lelkét, hogy ha nem csókoltad még asszonyát. 4» Ezen a mezőtúri látogatáson a város vezetői egy kérést továbbítottak az észt delegáció tagjaihoz. A kérés Balatonfűzfőről érkezett H. Miklóstól. így szól: „segítsenek megkeresni Erika Nigulas akkori 20—21 éves hajadon, aranyszőke, kékszemű, karcsú leányt, akivel 1932—34. . között Szegedről leveleztem német nyelven. Szeretném tudni merre él, mi lett vele?” A d°’eeáció tagiai kicsit meglepődtek e kérésen, de azért megígérték: tekintettel arra. hogy H. Miklós közölte az aranyszőke kislány akkori címét, megpróbálják megkeresni. Csak aztán nehogy nagyot családion a kérő, mert azó*a több mint harminc év telt el... 5Karcagon a Lenin Termelőszövetkezetben Bártfai Sándor, a Lenin Tsz elnöke is pohárköszöntőt mondott a vendégek tiszteletére. Szavaira Viktor Vaht sz.ovhoz igazgató válaszolt. — Egy fiatal, de tapasztalatlan szovhoz igazgató üdvözli az idős, nagy tapasztalatokkal rendelkező kollégát — kezdte Vaht elvtárs. — Irigylem Bártfai elvtársat azért a sok-sok ió tapasztalatért, amit életében szerzett. — Bezzeg nem irigyled, öcsém ugye, a koromat — vágott vissza Bártfai Sándor nevetve. Ugvanis Bártfai elvtárs már elmúlt hetven éves. e. zet minden agitációnál job- j ban segíti elő a munkásokban annak az önkéntes szocialista munkafegyelem- \ nek a kialakulását, mely j alapvető feltétele a szocia- : lizmus—kommunizmus fel- ■ építésének. Dr. Guam József ’ nek sebessége pedig körülbelül ezerszer nagyobb a nálunk rtmert hasonló célú többi berendezéseknél. Az eddig elkészült kísérleti példány a laboratóriumi ellenőrzésen jól megállta belvét. Üzemi kipróbál*'"' a közeljövő feladata. (MTIl Észt vendégeink gyakran panaszkodtak tréfásan, hogy Magyarországon minden erős: a bor, a pálinka, a halászlé, a még a töltött káposzta is. ók ugyanis nem szoktak hozzá ezekhez az erős, fűszeres ételekhez. — De hisz.en a* a ió, hogy itt minden erős — mondta egyszer Kuuzik Tijt operaénekes —, mert ezek szerint ilyen erős a népeink között meglévő barátság ia. 7. — Á, tea! — kiáltott fel Paul Kuuszberg, amikor Mezőtúron beleöntötték az előtte lévő csészébe aa aranyló, gőzölgő italt. — Végre valami, ami Magyar- országon nem erős. Nagyot kortyolt, de a következő pillanatban köhögni, trüsszögni kezdett — Mi az? — kérdezték tőle. — Én kérdezem, mi ez — válaszolta. — Hát forralt bor —■ mondták a házigazdák —, vagy ha jobban tetszik, magyar tea. — Ennek megtanulom a .receptjét — mondta ekkor Paul Kuuszberg. — Nagyot néz majd a feleségem, ha odahaza forralt bort csináltatok vele. ö ugyanis úgy tudja, hogy én egyáltalán nem iszom. Ez lesz az igazi meglepetés, amit neki viszek. 8. Bármerre járt az észt delegáció a legnagyobb sikert, őszinte elismerést, hódolatot a delegáció egyetlen nőtagja, Ljelo Karp aratta. Szemmel láthatóan jól érezte magát megyénkben, s búcsúzáskor még így nyilatkozott: — A sok hasznos, szakmai tapasztalat mellett mást is megtanultam Magyarországon. Először, hogy valóban jó ital az erős feketekávé, másodszor, hogy kényelmes és meleg viselet nőknek a hosszú nadrág; harmadszor pedig, hogy isteni tánc « twiszt és a csár- dáa. ~Mogtévesztkcfet?on ~ berendezés a vasúti közlekedés biztonságának (okozására Újfajta berendezést szerkesztettek a vasúti közlekedés biztonságának fokozására a MÁV Vasúttervező Üzemi Vállalat áramkörvizsgáló laboratóriumának szakemberei Kandikó Endre villamosmérnök, laboratóriumvezető irányításával. A vasútnál előírás, hogv a nyílt pályán átlag 1200 méteres térközökben figyelemmel kell kísérni a szerelvények áthaladását, hogy mert nálunk — szocialista országban — nem élhetünk a munkások fegyelmezésének olyan drasztikus eszközeivel, mint a tőkés vállalatoknál. Mi nem akarhatunk, de nem is akarunk olyan fegyelmi rendelkezéseket hozni, hogy hány cigarettát szívhat el egy munkás és kivel beszélhet munkaközben egy mérnök. Éppen ezért még a kapitalista üzemeknél is fontosabb a mi számunkra, hogy a munkafegyelem növelésére a termelés jobb megszervezésével ösztönözzünk, olyan munkafeltételeket és körülményeket teremtve, amikor a lógás nagyon feltűnő dolog és amikor ez nagyon érezhetően hátráltatja a termelés megszokott ütemét. Az ilven termelésszerve- ' az előírt követési' távolságót biztosítani lehessen. Erre a célra többféle, eljárás és berendezés van már alkalmazásban, a magyar szakemberek azonban az eddigieknél korszerűbb eredeti módon oldották meg a problémát. A térközök érintkezési pontjain elhelyezett elektronikus — tehát félvezetőkkel működő — berendezéseik az áthaladó tengelyeket számoliák meg. Mivel egymással és a szomszédos állomásokkal is állandó összeköttetésben vannak, el're „tudják” milyen hosszú vonatnak kell ott átgördülnie, csak akkor kapcsolják át vörösről sárgára, maid zöldre a megfelelő jelzőberendezéseket, ha már a telíes szerelvény végighaladt előttük. Minthogy ezek a berendezések az áthaladás irányát is érzékelik, s a közben esetleg visszafelé guruló tengelyek számát levonják a már áthaladot- takéból, még a fékezés, vagy a tolatás sem tudja megtéveszteni őket. Az új magyar berendezés egyik nagy előnye éppen ez az irányérzékelő képesség. A másik az, hogy mig a többi hasonló berendezések csak bizonyos sebességi határokon belül észlelik a szerelvények mozgását, ennek a működése teliesen független az áthaladás sebességétől. Végül elektronikus megoldásánál fogva semmiféle mozgó — tehát könnyen rongálódó — alkatrésze nincs. Élettartama [ szinte korlátlan, működésé
