Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-22 / 17. szám

Vila# pr&ietárjai agy 'iijeiek l SZOLNOK MEBYEI | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA TV. évfolyam, 17. szám Ara 50 fii fér 1964. január 22., szerda ÚTRAVALÓ 1964-rc Az óesztendei szám­adás, az 1963. évi terv­jelentés, amelyet a va­sárnapi lapok részletesen ismertettek, tulajdonkép­pen már útra való az 1964-es évre, aminek első két dekádján máris túl­jutottunk. Az eredmé­nyek anyagi fedezetet és erkölcsi bátorítást jelen­tenek idei nagy felada- ! Iáink végrehajtásához. A nemzeti jövedelem mint­egy öt százalékkal, aa ipari termelés hét, a me­zőgazdasági négy-öt szá­zalékkal haladta meg 1963-ban az előző M színvonalat Szolnok megye üzemei közül az Alföldi Kőolaj­fúrási Üzem teljes ter­melési értéktervét 9 szá­mlákkal, a Tisza Cipő­gyár 7 százalékkal, ezen belül exporttervét 4,7 százalékkal, a TVM kén- savtermelési tervét 5,5 százalékkal, nyersfoszfá* előállítási tervét 5 szá­zalékkal teljesítette túl. A Szolnoki Cukorgyár is jól dolgozott, hiszen évi tervét elvégezte, export- tervét túlteljesítette. A megye ktsz-lpara és ta­nácsi ipara évi tervét 101 százalékra, a tejipar fel- vásárlási tervét 102 szá­mlákra teljesítette. A beruházásokra és felújításokra fordított összeg országosan 12—13 százalékkal, megyénkben i28 millió forinttal nö­vekedett. Gazdagabbak lettek családtagjaink is, anya­giakban és kultúrában. Az egy keresőre jutó reálbér 5,5 százalékkal, s a kiskereskedelmi áru­forgalom 8 százalékkal volt nagyobb 1963-ban aa előző évinél. S ebben nemcsak a keresetek tervszerű emelkedése ját­szott szerepet, hanem az árszínvonal is, amely — elsősorban a Jő zöld­ség- és gyümölcstermés miatt —, másfél száza­lékkal volt alacsonyabb az 1962-es évinél. Hogy mást ne mondjunk, hű- tősZkrényből 85 százalék­kal, televízióból 21 szá­zalékkal többet vásárol- tunk tavaly, mint az elő­ző évben, s mindezek dacára a takarékbetét- állomány is 3,4 milliárd, ezen belül megyénkben 107.6 millió forinttal nö­vekedett. Valamennyi adat kü­lön kommentárt igényel­ne: félmillió magyar ál­lampolgár járt külorszá­gokban. Az összlakosság 97 százalékára terjedt ki a társadalombiztosítás. A gyermekhalandóság ará­nya alacsonyabb volt ta­valy, mint eddig bármi­kor, az esti 6» levelező tagozatokon tanulók szá­ma több mint harminc százalékkal nőtt, a ki­adott művek példány­száma meghaladta a het­ven milliót A lelkesítő sorok között találunk megszívlelendő tanulságokat is a Köz­ponti Statisztikai Hivatal jelentésében. A megen­gedettnél gyorsabban nőtt például az iparban foglalkoztatottak száma, és országosan több mint harminc százalékkal, Szolnok megyében is tíz százalékkal emelkedett a túlórák aránya 1962-höz képest. Mindez azzal Jár, hogy a termelésnövekedés ki­sebb hányada származott a termelékenység emelé­séből, mint egy évvel ezelőtt, s az önköltség is kedvezőtlenül alakult. Ez a megtorpanás a terme- - lékenység emelésében nemcsak a tavalyi mos­toha időjárással magya­rázható, hanem kétségte­len kapcsolatban áll az ipar alacsony műszaki és szervezési színvonalával is. Az utóbbi tényező kü­lönös élességgel hatott a gépiparban, amely évi tervét Is csak 98,2 száza­lékra teljesítette. Még egyetlen körül­ményről csupán. Tavaly 11 százalékkal kisebb te­rületen arattunk kenyér- gabonát, mint az előző esztendőben. A termés­átlagok Is alacsonyabbak voltak, s így 454 000 ton­nával kevesebb kenyér- gabona termett 1963-ban, mint azt megelőzően. Az első tanulságot ebből már a múlt év végén le­vontuk: a kenyérgabona jelenlegi vetésterülete ti­zenhat százalékkal ha­ladja meg az 1963. évi ta­vaszi vetésállományt. Megyénkben is Jelentős emelkedés volt, hiszen -a kenyérgabona vetésterü­lete 16 670 kát. holddal lett több, mint 1962-ben volt. A további feladat, lel­kiismeretes munkával el­érni a magas termésátla­got, és a veszteségmentes betakarítást. Még egy másik kötelezettség is az idei évet nyomja: az or­szág ezévi kenyerét úgy biztosítjuk, hogy számot­tevő mennyiségű gabonát hozunk be nyugati or­szágokból. S ez az ipar és a mezőgazdaság dol­gozóitól a tavalyinál is több, kiváló minőségű export terméket igényel, határozottan sürgetve a műszaki fejlesztés léptei­nek meggyorsítását és a termelékenység emelését. Nem váltunk el Üres tarisznyával az 1963-as esztendőtől. A tarisznyá­ban anyagi értékek mel­lett egv küzdelmes mun­kásév drága tanulságai, amelvek hasznosítása most különösen időszerű, amikor a tavalyihoz ha­sonló komisz télben kezdjük az esztendőt. Megrendezik a felsőoktatási intézmények marxizmus—leniirzmus tanszékeinek első tudományos ülésszakát A Művelődésügyi Minisz­térium marxizmus—leniniz- tnus oktatási osztálya ja- ttuár 29, 30 és 31-én Buda­pesten rendest met • fel­sőoktatási intézmények marxizmus—leninizmus tanszékének I. országos tu- äOflB&QJTOI Elutaztak megyénkből észt vendégeink Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt tartotta soronkövetkező ülését a megyei tanács végrehajtó bizottsága Fodor Mihály vb. elnőkhelyettee elnökle­tével. Első napirendi pontként a Tiszámén!! Vegyiművek dolgozóinak szociális, kui­Keddca reggel n me­gyénkben tartózkodó észt delegáció müvésztagjai Bu­dapestre utaztak, ugyanis a Magyar Televízió kéré­sére felléptek a tévében. A martfűi Tisza Cipőgyár­ba Arnold Green miriisz- terelnőkhelyettes, Paul Kuuszberg, az Észt írószö­vetség titkára és a szovjet nagykövetség titkára láto­gatott eL A vendégeket elkísérte Kristóf István, as MSZBT főtitkára, Vácri Sándor, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának titkára, Ná­das József, az MSZMP szol­noki járási bizottságának titkára és Oláh György, a Szolnok megyei tanács vb-elnöke. A delegáció tagjait, va­lamint a kíséretükbn lévő elvtársakat meleg baráti fogadtatásban részesítették a cipőgyár vezetői és dol­gozók Az üzemben tett látoga­tást megelőzte egy rövid beszélgetés, melyet a ven­dégek a gyár vezetőivel folytattak. Itt Grósz István vezérigazgató ismertette az üzem munkáját, fejlődé­sét. Elmondta, hogy ma egy év alatt kétszer annyi cipőt gyártanak, mint a Horthy-korszak alatt az ország egész cipőipara. A vendégek több kérdést (Folytatás a 3. oldalon) tarália, egészségügyi és munkavédelmi helyzetéről tárgyaltok Bán Lászlónak, ss ideiglenes bizottság el­nökének — ss üzem igaz­gatójának előterjesztése 280 milliós beruházással Szolnok halárában építik fel a nagyalföldi szénsav feldolgozó üzemei alapján s megfelelő hatá­rozatokat hoztak. Est kővetően a török­szentmiklósi Járásban lévő termelőszövetkezetek gaz­dasági helyzetéről tanács­koztak, melynek anyagit a járási tanács végrehajtó bizottsága készítette elő. A közegészségügyi mun­káról szóló jelentés megvi­tatása a tán Csorna Kálmán, a tervosztály vezetője is­mertette a jóváhagyott idei tanácsi tervet. Illetve «■««> végleges bontását. A világon legnagyobb széndioxid-készletű Mexikó után hazánk rendelkezik az egyik leggazdagabb széndi­oxid kinccsel. Arra számí­tanak, hogy a hazai fel- használás mellett a fejlesz­tés eredményeként a ma­gyar széndioxid termékek, — amelyeket egyelőre ki­sebb mennyiségben baráti w-zágokba exportálnak, — eyész Európában piacra ta­lálnak majd. Az ország területén kő­olaj- és földgázkutatás közben több helyen tártak fel eddig klsebb-nagyobb széndioxid-gáztelepeket. A legnagyobb becsülhető mennyiség a Kisalföldön Mihályi és Répcelak kör­nyékén van, ahol a tavalyi újabb kutatások szerint az iparilag kitermelhető j3-ka- tegóriájú készlet 6,6 milli­árd köbméter, az 1963. ele­jén nyilvántartott 1,3 mil­liárd köbméterrel szemben. Pusztaföldváron ugyancsak többmilliárd köbméter széndioxid-gáz kincset ta­láltak, 20—30 százalék olaj­jal és földgázzal keverve. A Nagyalfőldön Rákóczi- falva—Tószeg környékén az 1954—55. évi feltárás után 1963. második félében újra megvizsgálták és feldolgoz­ták az itteni régi geológiai adatokat. Megállapították, hogy több mint két és fél milliárd köbméterre be­csülhető az ezen a terüle­ten lévő széndioxid kincs. Vasárnap tetőzött a gázfogyasztás Egy éve* a Szolnok megyei Földgáz*zolgáltató Vállalat — Naponta 8000 köbméter földgáz fogy Szolnokon — Az idén két üzembe jut el a gázvezeték 1963 január elején ala­kult a Szolnok megyei Eöldgázszolgáltató Vállalat. Egyéves működése alatt már szép reményekre jogo­sító eredményeket ért el. ravalyi tervét a vállalat 104,9 százalékra teljesítette, mégpedig 79,8 százalékos .étszámmal. A teljes termel­ési érték 5 456 000 forint rolt. Ebben az évben már'6,5 miliő forintos tervet kell éljesítenie a földgázszol- [áltató vállalatnak. Ebből íz összegből további gázve- ietékek építésére 3 millió orint jut. A gázból és • zervizből eredő bevételnek i,5 millió forintot kell kl- enni. A tervek szerint 964-ben Szolnok város öldgázfogyasztása eléri az gymillió köbmétert A második félévben az pari gázvezeték eléri a Ti- zamenti Vegyiművek lakó- s gyártelepét Az első szá­szban a megépülő ultra nosószer és a kriolit üzem, ésőbb a porfestékgyár és i lakótelep kap a jó hatás­okú fűtőenergiábóí. A ter­ek szerint az év végére nár a Szolnoki Járműj aví- 5 is használhatja ipari cé- íkra, valamint a csamo- ok fűtésére a szandaszöl- 5si földgázt ' Az idén újabb 600 lakást apcsol a gázszolgáltató állalat a kiépített gázveae- , ék rendszerre. A teenteajr toll napok minden eddiginél nagyobb mennyiségű földgázfogyasz­tást jelentenek. így az el­múlt vasárnap az összes re­kordot megjavítva, 570 köbméteres óracsúcsok szü­lettek. Szolnok városban a mai napig pontosan 1166 földgázfogyasztót tartanak nyilván. Sokakat — akiknek laká­sában nincs fogyasztásmérő — érint a fogyasztott gáz­mennyiség térítésének mód­ja. A földgázszolgáltató vállalat főmérnöke elmon­dotta, hogy az átalány ki­számítása az idén hogyan fog történni. Eszerint a vál­lalat a tavalyi egy egész év fogyasztásának megfelelő átlagot fizetteti meg a fo­gyasztókkal, természetesen a különböző számú készülé­kekre készült kigyűjtés alapján. Téves tehát az a feltéte­lezés, hogy egy épület fo­gyasztását osztják a laká­sok számával és a lakóknak ennek arányában kell a gázhasználatot kiegyenlí­teni. I Zárszámadás a tószegi Dózsa Tsz-ben Kedden tartotta zárszám­adó közgyűlését a tószegi Dózsa Termelőszövetkezet tagsága. Az elmúlt év tisz­ta haszna közel tizenötmil­lió forint volt és ebből mintegy 9 millió forintot kapott kézhez a tagság. A tószegi gazdák a 33 forin­tos munkaegységükkel ha­vonta mintegy kétezer fo­rintot kerestek és ezzel el­érték, sőt túlhaladták az egykori középparasztok jö­vedelmét. Nemcsak a dolgozó tag­ság, ut idős, kiöre­gedett gazdaemberek Is érezhették ezen a közgyű­lésen a legmesszebbmenő támogatást A múlt eszten­dőben mintegy 190 idős nyugdíjasnak havonta 80 forintot fizettek az állam által biztosított nyugdíj mellett Ugyanakkor mind­nyájan megkapták teljesen térítésmentesen a szükséges kenyémekvalót, díjtalanul részesülnek az összes orvosi és gyógyszerellátásban, a háztáji földjeiket ingyene­sen művelik és a termést is Kisebb készletek vannak még az ország más vidé­kein. A Nehézipari Miniszté­rium határozata alapján elsősorban az eddiginél részletesebben és ponto­sabban felmérik a hazai szénsav-készleteket. A Kis­alföld széndioxid készleté­nek jobb kihasználására korszerűsítik a mihályí és a répcelaki üzemet. Mihályi­ban két új kutat mélyíte­nek és állítanak termelés­be. Uj, nagy tisztítósort helyeznek üzembe, javít­ják a szénsavkompresszor teljesítményét és bővítik a segédberendezéseket. Az üzem téli kapacitása a 23— 24 millió forintnyi beruhá­zással 15—18 ezer tonnára nő. Répcelakon új tisztító- sor és száraz jégnrés beál lításával, a kompresszorál­lomás, a tartálypark és a segédüzemek bővítésével, nyolcmillió forint beruhá­zással ugyancsak 15 000— 16 000 tonnára növelik a termelési kann oltást. A re­konstrukció lehetővé teszi majd, hogy a két kisalföldi üzem együttesen 30 000— 39. 000 fonna évi termelésé bő] 10 000 tonna elsőosztá lyú termék legyen. A fejlesztés igen jelentős lépéseként új tisztítóüzemet telepítenek a Nagyalfőldön. a Rákóezifalva—tószegi készlet feldolgozására He­lvét Rákóczifalvához köze) jelölik maid ki. Az üzem évi termelési kanacitását 30 000 tonnára tervezik, többsége első osztályú ter­mék lesz. Ebből 20 00O ton­na szárazjégként, 10 000 cservnfnlvós szénsavként ke­rül forgalomba. 2000 tonnát nedie autószjfon-natronok- ba töltenek. A patronba töltött szénsavmennyiség 16.7 millió csomagnak felel meg évente. A gvárberen­dezésekkel és egvéb járulé­kos banik^-y/lonkkal együtt körülbelül 2«0 millió fo­rintra tervezik a nagvaföl- di üzem költségét. Rendel­tetése elsősorban az lesz. bogy az ország ke1°fi felét lássa maid el szénsavter­mékekkel. A minisztérium intézke­dése szerint a réncelaki és a mfhálvi rekonstrukció beruházási nrogremiát még az idén. a tiszavárkonvi be­ruházási nrnvramot nedív a Wvő év első negyedében dolgozza M az Országos Kőolaj és Oázinari Tröszt. A program végrehajtását, lövőre megkezdik és a bar- mndlk atővns foje­0kta.<BC9$

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents