Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-22 / 17. szám

iitOLNOK MEGYEI NtPLAT JSSMIäK üt. ± Megkezdte munkáját a genfi leszerelési értekezlet A bizottság ülését Burns tábornok, Kanada képvise­lője nyitotta meg és át­adta a szót Dragoszlav Protics különleges politikai ügyekkel megbízott ENSZ- főtitkárhelyettesnek, aki felolvasta U Thant főtitkár üzenetét. Az üzenetben az ENSZ főtitkára kifejezte reményét, hogy az értekez­let minden résztvevője ko­moly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy ko­runk legjelentősebb prob­lémája, a leszerelés, vala­mint az igazságos és tartós nemzetközi béke és biz­tonság irányában az érte­kezlet komoly haladást crjen el. Az üzenet emlékeztetett arra. hogv az ENSZ-köz- gyűlésetöbb fontos határo­zatot hozott legutóbbi köz­gyűlésén, s ezek a határo­zatok a leszerelés és a bé­ke ügyét mozdítják elő. A múlt évben jelentős sike­reket értek el a nemzetközi feszültség enyhítése terén, ilyen siker volt az atom- fegyverkísérletek részleges megszüntetéséről kötött moszkvai egyezmény, vala­mint a Moszkva és Was­hington közt „forró drót” létrehozása. A szocialista ar®sá*goh tó fa a Leu hí évfordulóról Varsó Valamennyi lap vezető helyen foglalkozik Lenin halálának 40. évfordulójá­val. A Trybuna Ludu cik­kében a lenini eszmékről megemlékezve, kiemeli az SZKP XX. és XXII. kong­resszusának nemzetközi je- letőségét. A lenini alapel­vekhez és normákhoz való visszatérés megmutatta, milyen igaz szövetségese Lenin elmélete a bátor és nélkülözhetetlen határoza­toknak. Szófia < A keddi bolgár lapok vezércikkben és más anya­gokban emlékez.nek meg l-enin életéről és munkás­ságáról. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja — hangoztatja vezércikkében a Rabotnl- cseszko Delo — újabb ma­gaslatokra emelte a lenini forradalmi elméletet és a mai körülményeknek meg­felelően újabb következte­tésekkel és tételekkel gaz­dagította azt, az SZKP XX. és XXII. kongresszu­sán olyan programot vázolt fel, amelyet joggal nevez­hetünk lenini programnak. Az SZKP programja rend­kívül nénszerű lett 4Z egész világon, nemcsak üzerveát t a Kemn*clv*ir<eiíéiiiyiel mögött ? Gonzales, Texas állam­od demokrata képviselő étfőn kéréssel fordult Warrenhez. az Egvesült Ál­lamok Legfelső Bíróságá­nak elnökéhez, a Kennedv- gvilkosság kivizsgálásával megbízott elnöki különbi­zottság vezetőidhez. Gonza­les kérte, vizsgálták ki van-e köze a „minutemen” nevű fegyveres kommnnls- í-■ellenes szervezetnek a Kennedv ellen elkövetett merénylethez. Warrenhe7 irtózott leve­lében Gonzales emlékez­tetett arra, hogy maga is szerepelt a húsz kénviselő­házi tag között, akiknek nevét a „minuteme'',‘ szer­vezet lap la az „elhunyt” rovatban közölte. Ennek a kiadványnak az olvasása — hangsúlyozza ÍSonzalcs — arról tanúsko­dik. hogv a „minutemen" tagjai cáltáik megvalósítá­sához elfogadható eszköz­nek tekintik a különböző lőfegyvereket. (MTI) úgy, mint a szovjet kom­munisták nagy pártja te­vékenységének vezérfonala, hanem úgy is, mint az alkotó marxizmus—leniniz- mus legragyogóbb müve napjainkban, mint a kom­munista társadalom felépí­tésének tudományos prog­ramja. Bukarest A keddi Scinteia, „A le- ninizmus hatalmas ereje” című szerkesztőségi cikké­ben hangsúlyozza: „a leni- nizmus hatalmas ereje ki­fejezésre jut a kommunis­ta- és munkásmozgsjom fejlődésében is”. A kom­munista pártok, a munkás- osztály harcának vezetőt, elméleti és gyakorlati te­vékenységükkel szüntelenül továbbfejlesztik a marxis­ta—leninista tanítást, s ta­pasztalataik gazdag ered­ményeinek szintézisét ad­ják az 1957-es és 1960-as történelmi moszkvai nyilat­kozatok, a nemzetközi kom­munista-mozgalom alap­okmányai. A szocialista or­szágok, a kommunista- és munkáspártok egysége — a békéért és szocializmu­sért vívott harc győzelmé­nek záloga”. Továbbra is tisztázatlan a .anganyikai he yiel Sztrájk a Renau’t gyárban Párizs ÍMTT) A francia Rennult-gyár 90 000 autóról 6fl0 000 re melte termelését egy év latt, miközben a munká­sok számát 1500-zal csök­kentette. A gyár üzemeiben hétfőn sztrájkoltak a mun­kások. A munka növekvő intenzitására hivatkozva 44 órás munkahét bevezetését követelik. A ciprusi válság megol­dásától tárgyaló londoni értfkéziéi megkezdése után öt nappal még mindig nincs kilátás a probléma rendezésére. Az értekezlet­hez közelálló körökben hét­főn este kijelentették, hogy Duncan Sandys gyarmat­ügyi miniszternek a ciprusi görög és török küldöttség­gel folytatott kiilőnmegbe- szélései után sem midit semmi jel arra. hogy meg­találták volna a megegye­zés bármiféle alapját. Görög részről nem tart- )ák kizártnak, hogy — amennyiben a londoni ta­nácskozások a hét végéig sem járnak sikerrel — a kérdést az ENSZ elé ter­jesztik. A ciprusi görög kö­zösség kónvise’ői nem elle­neznek. ha meghatározott időre egy ENSZ-kontingens váltaná fel a szigeten ál­lomásozó brit göi-ög ás tö­rök csapotokat. A ciprusi ; törökök ezzel szemben nem titkolják bizalmatlan- ■ ságufit $?. srom­ben .ás követelik, fcoey * török csapotok Ciprusén j maradjanak. Londonban bejelentették hogy a török küldöttség ; egy tagja. Halit Rrt.a ked­den Cinrusra repült, hogy tájékoztassa Kiicsük alel­nökit a megbeszélésekről. Éppen ezért kedden nem tartottak plenáris ü’ést Londonban, de Sandys foly­tatta külön tanácskozásait a két küldöttséggel. • Erkin török kűliigj’mi- nirzter Schröder nyugatné- . met külügyminiszternek I korábbi meghívására hét­főn Londonból Bonnba uta­zott. A török á'támférfit Lübke elnök és Schröder fogadta. A tanganyikai fővárosból érkező jelentések, közöttük Kambona tanganyikai kül­ügyminiszter közleménye, viszonylagos nyugalomról adnak hírt. A közlemény szerint a hétfő reggeli za­vargásokat követően „hely­reállt a törvényes rend. A kormány szilárdan kezében tartja a hatalmat”. Hasonló értelemben nyi­latkozott Nyerere elnök titkára is, aki kijelentette, hogy ,,az elnök ura a hely­zetnek, egészséges és sér­tetlen”, A fentiek ellenére azon­ban senki nem tud az el­nök hollétéről. Erre néz­ve titkára sem adott fel­világosítást. A hatóságok kijárási tilalmat léptettek életbe, s ennek következ­tébe az utca képe való­ban nyugodt. A helyzet hátteréről azonban nem lehet ugyan­ezt elmondani A hétfői összetűzéseknek — az ed­digi jelentések szerint — Terhelő tanú a gyarmatosítás perében Szinte minden héten újabb fordulat következik be korunk nagy, történelmi perében, amelyben a vádlottak padjára a gyarmatosítás került. A kolonia- lizmus hivatalos felszámolása, igaz. folyamatban van, alig akad már nagyobb gyarmati terület, amelyen ne alakult volna független állam, de az egykori gyar­mattartó imperialista nagyhatalmak megpróbálják megtartani a politikai, gazdasági és katonai függőség járszalngján a papíron már szabad, új országokat. A gyarmatosítás perében most az iiyen neokolo- nialista próbálkozások ellen sorakoznak fel tanúk és — események. Szójátéknak kínálkozik a tanganyikai tanú, a Tanganyikai Afrikai Nemzeti Unió neve is, bizonyítéknak pedig a tanganyikai események. Az Afrika keleti részén, az Indiai-óceán partján elterülő új államban (1961 decemberében lett függet­len Tanganyika) hétfőn hajnalban katonai zendülés tört ki. Á hadsereg fellázadt angol tisztjei ellen. A katonák is, később pedig a főváros. Dar Es Salaam utcáira kivonult tüntetők is ezt követelték: „Taka­rodjanak a gyarmatosítók!” Az angol imperializmus, a tanganyikai néhai ..gyámsági terület” ENSZ-rendelte „gyámja” ellen for- 1 dúl az afrikai ország népe és hadserege, tiltakozik az : ellen, hogy London neokoionialista függésben akarja tartani, még akkor is, ha alig több mint két eszten- | deje hivatalosan távozniok kellett az angol gyarma- j tositóknak. Nem vitás, hogy a szomszédos Zanzibár példája ! is hatott: a múlt héten a tanganyikai partok mellett elterülő kis szigetországban a haladó erők sikert értek el: megdöntötték az angolokhoz húzó szultán- ságot, kitessékelték az egykori gyarmatosítókat is és a helyükbe lépni szándékozó amerikaiakat is. A világ együttérző figyelemmel kíséri a Tanga­nyikai Afrikai Nemzeti Unió, a tanú küzdelmét — a nagy perben, az igazságért. Pálfy József 14 halálos és 120 sebesült áldozatuk van. Továbbra sem világos, hogy a kato­nák hétfői akciójának po­litikai vagy csupán gaz­dasági jellege volt-e. A kor­mány időnként nyilatkozó tagjai mindenesetre az utóbbi, látszatot igyekez­nek kelteni. Ellent mond ennek a hétfő délutáni tüntetés, amelyben főleg polgári személyek vettek részt, és amelynek során a felvonulók a gyarmatosítók távozását követelték. A zűrzavaros találgatások so­rában csupán egyetlen tény világos: leváltották a tan­ganyikai hadsereg angol főparancsnokát, s helyébe tanganyikai tisztet nevez­tek ki. Mintegy 30 angoi tisztet és altisztet pedig áttettek Kenya határán, helyükre tanganyikaiakat léptettek elő. Feltehető hogy a kormány ezekkel az intézkedésekkel elejét kívánja venni a további akcióknak és maga mellé akarja állítani a hadsere­get. Az angol kormányt erő­sen nyugtalanítja a tanga­nyikai helyzet, amely csu­pán része a Kel ~t-Afriká­ban kibontakozott pezsgő áramlatnak. Katonai körök közölték, hogy Nagy-Bri- tannia 2000 főnyi katonai erősítést indított Kelet-Af- rikába. Útban van a kelet­afrikai partok felé a Cen­taur elnevezésű repülőgép- anyahajó is, fedélzetén 600 katonával. A tervezett idő­pontnál előbb visszavezé­nyelték Kenyába az Aden- ben gyakorlatozó skót ezre­det is. Az angol sajtó a kor­mánynak szegezi a kér­dést: jó lenne végre tudni, mi folyik Kelet-Afrikában? Fogadás a Kremlben CaMro tiszteletére Moszkva (TASZSZ) Az SZKP Központi Bi­zottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa kedden a nagy Kreml palotában fo­gadást adott Castro kubai miniszterelnök, a Szocialis­ta Forradalmi Egységpárt Országos Vezetőségének első titkára tiszteletére. A fogadáson megjelent Nyikita Hruscsov és az SZKP, valamint a szovjet állam több más vezetője is. (MTI) 4 KÖZŐS SA amely január 1-tól működ k Moszkvában Január 1-tő! működik Moszkvában a KGST orszá­gok közös bankja, hivatalos nővén a Gazdasági Együtt­működés Nemzetközi Bank­ja. Igen gyorsan létrejött a KGST-nek ez a nagy lehe­tőségeket teremtő, új in­tézménye. Mindössze ta­valy februárban alakult meg a KGST Valuta ás Pénzügyi ‘Állandó Bizottsá­ga, amely feladatul kapta a sokoldalú elszámolási rendszer és a bank műkö­dési szabályzatának kidol­gozását És ime, 11 hónap múltán létrejött a KGST országok közötti sokoldalú elszámolás rendszere. A köl­csönös áruszállításokkal és egyéb fizetésekkel kapcso­latos sokoldalú elszámoláso­kat a szerződő felek közt a közös bank bonyolítja — a tagországok bármelyikébe átutalható úgynevezett transzferábilis rubelban (Egy ilyen átutalható rubel aranytartalma: 0,987,412 gramm tiszta arany.) Melyek a bank által bo­nyolított sokoldalú elszá­molási rendszer előnyei? A KGST országok kölcsönös államközi elszámolásaikat eddig szinte kizárólag két- oldalúan bonyolították le, vagyis két ország árufor­galma és egyéb fizetései évente szükségképpen ki kellett, hogy egyenlítsék egymást. A sokoldalú el­számolásnál már nincs erre szükség. A kétoldalú egyen­súly helyett elegendő csu­pán egy adott KGST or­szág és az összes többi tag- . állam fizetéseinek egyensú­lya a naptári éven belül. Vizsgáljuk meg mindezt közelebbről egy konkrét példán. Bulgária és Ma­gyarország csakúgy, mint Magyarország és az NDK között korábban törekedni kellett a kétoldalú egyen­súly biztosítására. Ezért Bulgária az igények ellené­re sem vásárolhatott több gépet és műszert Magyaror­szágtól, a kétoldalú egyen­súly ennek határt szabott A bolgárok nem fizethettek nekünk fő kiviteli cikkünk­kel, zöldséggel és gyümölcs­csel, hiszen mi magunk is exportálunk hasonló termé­ket. Hazánk viszont nem szerezhetett be például több vegyicikket az NDK-tól, mivel itt meg nekünk volt nehéz tartanunk a kétolda­lú egyensúlyt Most a sokoldalú elszámolásokkal ezek a külkereskedelmi le­hetőségek realizálódhatnak, hiszen tartozásunk kelet­kezhet az NDK-nál többlet import miatt, ha hasonló értékű követelésünk van Bulgáriával szemben gép­exportból, s Bulgária sok­oldalú egyensúlyát viszont az NDK-ba irányuló kon- zorvszálh talányokkal bizto­síthatja. Aligha kétséges ezrfnitán a sokoldalú elszámolások jelentősége a KGST orszá­gok külkereskedelmének alakulásában A nemzetkö­zi munkamegosztás fejlődé­sét ma már kifejezetten té- kezné a kétoldalú egyen­súlyra való törekvés, ami­kor a termelés szakosításá­ban a tervek összehangolá­sában a sokoldalúság a cél. A sokoldalú elszámolás ön­magában azonban csak le­hetőség, eszköz, feltételezi például a külkereskedelmi tervek sokoldalú összehan­golását Az idén először sokoldalú külkereskedelmi tanácskozásra kerül sor. Ugrásszerű fejlődésre azon­ban csak az új, 1966—1970- es hosszúlejáratú külkeres­kedelmi szerződéseknél szá­míthatunk, amikor majd hosszú távon a külkereske­delmi árustruktúra alakítá­sánál eleve figyelembe ve­szik a sokoldalú elszámolás lehetőségeit Érdemes megemlíteni, hogy a sokoldalú elszámo­lás rendszere segíti a nem­zeti szükségletek jobb és hatékonyabb kielégítését is. Ez a többi között azt je­lenti, hogy a korszerűtlen termékek a szocialista vi­lágpiacon is egyre inkább eladhatatlanná válnak. Mi­vel nem cél ma már a két­oldalú egyensúly minden áron való biztosítása, nö­vekszik annak lehetősége, hogy valamennyi ország csak olyan terméket vásá rol.ion a másiktól, amire valóban szüksége van. A Gazdasági Együttmű­ködés Nemzetközi Bankjá­nak alaptőkéje egyébként 300 millió átutalható rubel. Ehhez az összeghez a KGST országok a kölcsönös keres­kedelemben lebonyolított, exportmértéke alapján já­rulnak hozzá. így Magyar- ország 21 millió átutalható rubelt fizet a bank alaptő­kéjébe. A nemzetközi bank alaptőkéjéből és a nála el­helyezett átmenetileg sza­bad pénzeszközökből fede­zik a sokoldalú elszámolá­sok hiteligényét. A bank rövidlejáratú hiteleket nyújthat annak a tagor­szágnak, amelynek szezoná­lis termelési okokból nincs megfelelő követelése át­utalható rubelben, amivel az importárukért fizethet­ne. A bank hitelt folyósíthat a sokoldalú megállapodá­sokban nem szereplő so- ronkívüli vásárlásokra és más esetekben. Mindezen kívül a bank alapszabály­zata lehetőséget nyújt hi­telfolyósításra, iparvállala­tok és más közös intéz­mények építése, felújítása, üzemeltetése céljából. A hitelnyújtáson és a sokoldalú elszámolás lebo­nyolításán kívül a közös bank feladatai közé tarto­zik még a KGST országok és más államok (köztük a tőkés országok) gazdasági együttműködésének fejlesz­tése. A bank alapszabály­zat lehetővé teszi, hogy olyan országok is belépje­nek a bankba, illetve be­kapcsolódjanak az átutal­ható rubelelszámolási rend­szerbe. amelyek nem tag­jai a KGST-nek. A Gaz­dasági Együttműködés Nemzetközi Bankja elvál­lalhatja a tagországok il­letve egyes vállalati üzle­teinek bonyolítását és ma­ga is bankügyleteket foly­tathat a tőkés piacon. A közös bank kezeskedhet a tagországok külföldi tarto­zásaiért, stb. A közös bank tevékeny­sége a tagországok teljes egyenjogúságán és szuvere­nitásának tiszteletbentartá- sán alapul. A bankot a banktanács Irányítja. — Mindegyik tagországnak egy szavazata van a ta nácsban, függetlenül attól, milyen összeggel járul hozzá az alaptőkéhez. A tanács, amely negyedéven ként ülésezik, csak egyhan­gú döntéseket hozhat. A mindennapi ügyek intézc sót a ' banktanács határo­zatainak alapján nyolc ta­gú ügyvezetőség végzi. — Minden ország egy-egv képviselőt küld az ügyve­zetőségbe, öt évre. A bank­apparátus összes létszáma 113 fő. ebből érdemi ügy­intéző 60. öt magvar tiszt­viselő is dolgozik külön­böző beosztásokban a moszkvai közös bankban. Az új esztendő első hó­napját írjuk, s máris, je­lentős szervezeti lépést tett előre 1964-ben a KGST. N»m kétséges, hogy az új közös bank hozzájárj) majd a szocialista munka- megosztás továbbfejleszté­séhez, a KGST országok gazdasági erejének növelé­séhez. Kovács József JÜ clprasi válság

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents