Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-19 / 15. szám

i0M. január 19. SZOLNOK MEGYEI NfiPLAP 5> A sxokoifttáS i&kb *já\flő ok elfet»érci jő eredmények a beruházási terv teljesítésében Munkatársunk felkeres­te Vékes Sándor elvtársat, a Magyar Beruházási Bank Szolnok megyei fiókjának vezetőjét, s a következő kérdéseket tette fel neki: Hogyan teljesítettük 39fii­ban a megyei beruházási tervet? Az állami beruházások éves, szintű tervteljesítésé- nek mértéke ma még pontosan nem ismert, — hangzott a válasz — hiszen a IV. negyedéves kivitele­zői elszámolások bankhoz történő benyújtásának idő­szaka csak január végével zárul. Megközelítő pontos­ságú előzetes felmérés alapján azonban 95—96 százalékos teljesítés vár­ható és ez megfelel a ko­rábbi évek megyei terv­teljesítési átlagának. Ez az eredmény azért jó, mert tavaly a megszo­kottnál jóval több beru­házást gátló körülmény volt, melyek hossza hb-rö- videbb időre bénftólag ha­tottak a beruházások ki­vitelezésére. Utalni szeret­nék a szokatlanul hosszú és kemény télre, a me­gyénkben súlyos károkat okozó ár- és belvízre és a szállításokban bekövet­kező tartós nehézségekre, amelyek több hónapon át, a súlyponti énitőanyagok- ból idéztek elő hiányt. A tervteljesítés részleteit vizsgálva sem kapunk vi­gasztalan képet. Az éves népgazdasági terv beruhá­zási jegyzékében 1963. évi indításra tervezett 22 ér­tékhatár feletti beruházás kivitelezése az év folyamfta ténylegesen megkezdődött minden esetben, sőt három nagy ipari beruházás kez­désének 1964. évről törté­nő előrehozása is lehetővé vált: az A PORT szs joli bázistelepének bővítése, a Tiszamenti Vegyiművek porfestékgyárának létesfté- se, valamint szuperfoszfát üzemének bővítése. A terv szerint 1963. évi befejezésre előírt tíz ér­tékhatár feletti beruházás­ból hat az év folyamán tervszerűen megvalósult és négynek a befejezése hú­zódott át 1964're. Ezek: az újszászi szociális otthon, a túrkevei 450 fős befogadó- képességű mozi. a kunhe­gyes! művelődési otthon, valamint a Kőzéptiszai Ál­lami Gazdaság 1106 holdas halastava. Természetesen a folyamatban lévő, több éven át megvalósuló be­ruházások 1983. évi üte­ménél számos esetben mu­tatkozott komoly mérték* lemaradás, hiszen a kivi­telezői és szállRói kapa­citásokat elsősorban a terv­évi befejezésre tervezett zagy beruházásokra kellett koncentrálni. Csökkent-e a beruházá­sok befejezetlen állománya? A beruházások beíeje- •etlen állománya 1963-ban az előző évhez viszonyítva özei 130 millióval csök­kent, bár összegszerűleg még mindig meghaladja a 900 millió forintot. Pz ter­mészetesen nem jelenti ezt. hogy a teljes volumen i tervszerűtlenül elhúzódó beruházások elszámolatlan állományából adódik, hi­szen közel ötven százalé­kát ennek a terv szerint is több éven át megvaló­suló beruházások készült­ségi fokának megfelelő teliesí4ési. illetőleg folyó­sítási értéke képviseli. A befejezetlen áltnmány csökkenése kétségtelenül kifeiezi ugyan a koncent­ráció hatékonyabb alkal­mazását, ugyanakkor arról sem szabad megfeledkez­nünk. hogy a nagyobb be­ruházásoknál ma már Jé- a/*#e*en gyakrabban alkal­mazzák a megvalósítási szakaszokat, melyek ön­magukban is csökkentőlsg hatnak a befejezetlen ál­lomány alakulására. Jelentős eredménynek számít; tavaly első ízben zártuk úgy az évet, hogy szünetelő beruházás egyál­talán nem volt és leállított beruházást is csak egyet tartunk nyilván a Tisza- menti Vegyiműveknél. 1,3 millió forint értékkel. Re­méljük, hogy ennek ren­dezése érdekében a Vegy­ipari Tröszt az idén már határozott lépésre szánja el magát. Milyen tapa tsz fal átok at szűrhetünk la a tavalyi program végrehajtásából? Sok hasznos tapasztalat szűrhető le, ha ezek jelen­tős része nem is pozitív ész­lelés. Mindenek előtt azt, hogy az év első felében bekövetkezett nagymérvű lemaradás erőltetett ütemű felszámolására irányuló tö­rekvés együtt járt a minő­ség romlásával és sok eset­ben a gazdaságtalan, ön- költséget rontó munkavég­zéssel. Az. évvégi „hairát” kikényszerítő első félévi lemaradásban az objektív akadályok mellett jelen­tős szerepet játszik a beru­házások nem kellőén meg­alapozott és nem megfele­lően ütemezett előkészíté­se, a tervezői kapacitás­hiányból előállott nagyfo­kú tervellátatlanság, vagy legalább is késedelmes tervszolgáltatás éonen úgv, mint a kivitelezői szerve­zet felkészülésében mutat­kozó hiányosságok, munka­szervezési fo<*vnt ékessé eok, vagy a génsz.állítások terv- sz°rűtlensége. örvendetes viszont, hogy a hpruháző vállalatok az elmúlt év folyamán egy­re nagyobb határozottság­gal éltek a kötbérek és kártérítések ösztönző és szankcionáló ereiével. Ezek az eljárások természetesen csak már bekövetkezett szerződésszegések és minő­ségromlások pénzügyi kife­jezői. mégis bizonyítják a beruházók mean öveked ott felelősségérzetét és a terv- fegyelem fokozatos megszi- lárdulásának fokmérői. VoH-e „fekete" beruhá­zás. s ha inén. milyen kö­vetkezményekkel járt? A válasz izén rövid le­het erre a kérdésre. Igen, volt. I.egelább annvi mint a korábbi években. Követ­kezményük sűlvos birság és a „feketén’1 beruházott összeg váll "lati eredmény terhére történő ráterhelóso. az irányító hatóságnál velő fp]r'krt-'sm] egvütt. Mégis van e téren elvan tapaszta­latunk, melv fi »"elmet ér­demel és egyúttal ielzi az alapvető tennivalók irá­nyát is. Ténv ugyanis, hegy ma már az engedély nélküli beruházások — közismert néven a „feke­te" beruházások — meg- l^epn^-í, vagy megvalósítá­sa általában nem a vonat­kozó ioeqgnbályi előírások Í^jrers*írpV hiányából vagy felelőtlenül n a ZWO- ne!ú rugalmasságbél törté­nik pgypS válálatoknál. A legtöbb esetben arrél van szó, hogy az éves vállalati tervben előirányzott és M­vá ha gvett hoevhéy'g elő­készítése é« en gedól yezésg nem történik meg keRő időben, ugyanúkkor a ter- rnrdéai terv előírása m^r gzórpolt a kervbs-őg Vooo- eitásha lépésével ég ez a fagzftő erő késztet egyes vezetőket a törvénysértő út váló azt.ágára. Ezért tartom szükséges­nek itt is hnnesűlvezni az plőbé'sí*ő munka fontos tógát. Régi tapasztalat, hogy a kapkodva, megala­pozatlanul előkészített és a törvényes feltételekkel nem rendelkező beruházá­sok megvalósítása hossza­dalmas, sok problémával terhes, gazdaságtalan és ami a legdöntőbb: válla­lati és népgazdasági szin­ten egyaránt káros. Ezért kell továbbra is mindent elkövetnünk e káros felfo­gás fejszámolása érdeké­ben és minden beruházót rákényszerítenünk az egye­nes és törvényes útra. Az idei beruházásokra való felkészülés színvona­lát milyennek tartja' Ebben az időpontban még inkább csak következ­tetni leh°t az, előkészítés színvonalára, hiszen még a kivitelezők nem rendel­keznek kiiolüléssel. A szín­vonal emelkedés egyik biz- ! tosftékg azonban az, hogy az 1964. évi .beruházási tervekben — első alkalom­mal gyakorin tilog — való­ban csak engedélyezett és a tervellátottságra biztosí­tékot nyúl tó beruházások kerültek jóváhagyásra. További nagy lépés, hogy az építőipari vállala­tok — központi utasításra — csak olvan beruházások kivitelezésére köthetnek szerződést, melyekre vo­natkozólag a műszaki kivi­teli tervek legkésőbb feb­ruár 28-ig rendelkezésre állanak. Az építtetői és tervezési igények egyébként az idén is meghaladják a megyei kapacitást, de ép­pen az említett megszorí­tás lehetővé fogja tenni a reálisan megvalósítható beruházások körének kivá­lasztását. Szintelikas táplálkozás kitűnő eredménnyel j Egy californiai börtön lakóinak egy része önként Vállalkozott, hogy kipró­bálja magán a szintetikus tápiá kozás következmé­nyeit. A szigorú szakértői fel­ügyelet mellett lefolytatott kísérlet azt bizonyítja, hogy a rabok, noha hónapok óta egyetlen falat „természe­tes” ételt sem fogyasztot­tak. kitűnő egészségi álla­potban vannak. Táplálko­zásuk mindössze abból áll, bo<?v nanonta háromszor összesen egy liter folyadé­kot vesznek magáikhoz, és­pedig különféle vegyianya­gok oldatát. A kémiai dié­tát tír. Milton Winitz, fia­tal biokémikus állította össze. Feltételezése szerint, a szintetikus táplálkozás óriási lehetőséget kínál a Föld rosszul táplált lakos­ságának ellátására. Kide­rült, hogy a kísérleti ala­nyok kivétel nélkül eeész- ségesébbek lettek, a kövé­rek valamelvest 1-fe^vtak, a soványak meghíztak. legyei gazdásztalálkozó Szolnokon Eüagrendeztt; a ssa&emfeer-feleségek askétját Diána reggelig tarló gasdász-Dál a Tiszában Szombaton délelőtt szer­vezőbizottság alakult a Szolnok megyei Tanács Me­zőgazdasági Osztályának védnökségével. A bizottság — amelynek tagjai a ME- DOSZ a Nőtanács, a TIT, &z Agrártudományi Egye­sület, az Állami Gazdasá­gok megyei termelési igaz­gatósága — többek között — a Szolnok megyei mező- gazdasági szakemberek ta­lálkozóját készíti elő. Erre február 8-án kerül sor. Az egész megyéből mint­egy négyszáz, többnyire a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban dol­gozó gazdászt hívnak meg.- Délelőtt a megyei tanács házának nagytermében dr. Soós Gábor a Földxnűve­lésügyi Minisztérium fő­igazgatója tart előadást és ugyanitt felszólal Király Er- nő miniszterhelyettes is. Ez­zel egyidőben a szakszerve­zetek megyei székhazában ankétot tartanak a gazdász- feleségeknek, tervek szerint Fehér Lajosné a Magyar Nők Országos Tanácsa ve­zetőjének előadásával. A délutáni programban közös színházlátogatás sze­repel. A Szigligeti Színház művészei erre az alkalom­ra a „Férjeknek tilos” cí­mű zenés darabot mutatják be. Majd ezt követően este 7 órakor kezdetét ve>szi a Tisza Szálló termeiben a megyei gazdászbál. Gyors* e f í Ft f* "W <0. s é ä ti s Ék w i N£B tá!értekezlet Szolnokon Szolnokon tegnap öt me- Békés, Csongrád, Bács-Kis- gye részvételével tájérte- kun és Szolnok megye Né- kezlet volt. Hajdu-Bihar, pi Ellenőrzési Bizottságainak FF hatékony F mc. INaste v‘ / \,’|v $ • - . ':; Űffa'fa takarmány­kiegészítők készülnek a Fkylaxiáksn A Fhylamix B. premixeket kis csomagokban szállítják a termel "szövetkezetekbe és háztáji gazűaságolíba Éber Frigyes laboráns a készítmények mio»sóstót el­lenőrzi a gv»r laboratóriu­mában . . .... rt) : fn fi 'ö' V‘ 'í ^ M § ' Ví.v 'í * ’ ■1? f ­l,í r , y;:« >í?fy ;; ff $ . JÉ* ^M\ . • - -yy j-y- yj k-f"'; : :í j# . .. ,---] V Í ;'MÍ Ä t- P. • 1 ÉS. Mii Éfyii i < ö MyJkjíi-, m ' jm ._ • é I K iP : : : ■ m m. i . i;: vv.;' :’v.. ; ' ,:y j * .3^ ' M ' . V ■ ŐÍ:: fllll feú' • r V í'; • ■■: - ■ y í ­Í«SÍB»3 öpy & P :'VS: ';-y.-ii/,,,-, ■ {ys-.i.. ' ■ ff:< söwffl r, I Wm w íf 4 ­;>í -év í'n'k.yNl '-; ; »<1 • V V’ D| ráilő-teleszkőp Galilei firenzei Mázá­nak keljén j Firenze felett, pontosan ; azon n holvon, ahol valaha \ Galilei otthona állt. az Ar- j cpfri obszervr.fóriumban új ; rádió-teleszkópot helyeztek üzembe. Az Arcetri ohszer'mfóri- um már réeéta a , Nanban végbemenő jelenségek ta- speciali­.ír.-.-: *. ; nelmánvo-és.ára ! zálta m-mát. ! A 7. Arcetriban végzett | mnefigvolések közű] kettő j különösen leMntös: az j hos?v a * Virtrro]^ 'refill VaU­nníc TVvnevcwtt ni\Tf*7r*tp\rft. pypia] nőm TTi n 1 i ' r ' 7 . o^op folt­ra 7T?bí??i, a r^ott-Pi­crvrl^q ptt'i ^ronptb07j|lr, 7"»nt*^r p rp A -tnerotj pő­)n*ai r^m £17anr?4;>k £<3 p«rp P KT«n for^crr^»«*] ^TI­PP V n*sc;*MfÍ7rrrrAr}'r*ryt b^pprp «5 V'nl»^1» (5«} áiM-^z-.n változtatják a helyüket elnökei, a mezőgazdasági szakcsoportok vezetői, me­gyénkből járási, városi NEB elnökök, tagok vettek részt a tanácskozáson. Ju­hász Imréné dr. a Szolnok megyei NEB elnöke me­leg szavakkal köszöntötte a tájértekezlet szónokát Se­regély Józsefet, a Közpon­ti Népi Ellenőrzési Bizott­ság Mezőgazdasági Osztá- ; lyának vezetőjét, a tanács- ; kozés minden résztvevőjét. 1 A kiadott írásos ánvag, és az. előadás alapián. azt vitatta meg a táiértekez- let, hogy miként ellenőriz­hetik. segíthetik új módon a néni ellenőrzési bizottsá­gok a tavaszi munkákra va­ló felkészülést, később a munka végzését. Mi az az új módszer, amit az ellenőrzéseknél kö­vetni akarnak? Nem a jegyzőkönyvek, a papírhal­mazok szaporítása hanem az adott területen a gyors, és hatékony ellenőrzés, a hibák feltárása és seeítség- adás azok kijavításához. Részletesen taglalta a beszámoló, hogy az illeté­kes szervekkel együttmű­ködve e nagy munka so­rán mit ellenőrizzenek a néni ellenőrzési bizottsá­gok. Ilyeneket: a szántó­földi növénytermesztésnél a talaj és vetőmag előké­szítése, az őszi vetések ál­lapota. az ipari növények szerződéses termesztése. — Továbbá a logelőffn-víálko- dás, a zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztés. Csizmadia István, a Szolnok megyei NEB me­ző 70 zd óság; szakcsoport j á- nak vezetője, azt tanácsol­ta. hogy a vizsgálat folya­matos és következetes le­gyen. Az ellenőrzésbe a szakemberek mellett miné' több tsz-tagot vonjanak be. Többet foelalkozzecuk az emberekkel, törődjenek szák kénzet tségükkej. A ter­me1 őszövetkezetekben nincs elég traktorvezető a kép­zett mur’-ogépkezelő pedig I igen kevés. j A Békés me evei T,engyel í Pál. a iászberénvi Nagy \ In jós. a kunszentmártoni < Biczó Dezső a Csőn grid j megvei Ademleza eb-társ I és mások is az ellenőrzés } ..hogyaniát” boncolgatták, j Cs-ibrány Mátyás, a Szolnok | megvei NEB elnökhelyette- i se arra figvc1ir>e?*etett: ne I legven túl szervezés és ■ j vizsgálatot végzők ne akar* | ják más szervek feladatait | megoldani hanem arra tö- | rekedjenek, hogy minél ' több segítséget adianak • ; termelőszövetkezetek * ek. I «. m. I helyüket

Next

/
Thumbnails
Contents