Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-03 / 1. szám

2 S9XMUNOK MBOÍES N£PUUf> «884. jasssÉr * jogos reményekké/ / HÁROM INTERJÚ Dobi István újévi köszöntője Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke szerdáin délben 12 órakor mondotta d a rádióban és a televí­zióban a következő újévi köszöntőt: Ismét reánk köszöntött egy új esztendő első napja. A szilveszter éjszaka játé­kos öröme, vigassága után köszöntsük mi is őt, és rö­vid számvetéssel búcsúztas­suk el a magunk mögött ha­gyott óesztendőt Elégedett szívvel zárjuk le az 1963-as esztendő számadását. Megvoltak az évnek a gondjai, nehézségei, csaló­dásai, gyászai és vesztesé­gei, egyéni, családi és kö­zösségi értelemben. Ez el­maradhatatlan az élettől. Voltak terveink, szándé­kaink, amelyek nem telje­sültek, maradt elhanyagolt és félretett munkánk, höl a magunk hibájából, hol a másokéból. Mégis jó szív­vel, barátsággal köszönünk el az ó-esztendőtől, mert ha egészében nézzük a ma­gunk mögött hagyott évet, az eredményeket, a fejlő­dést, az ország állapotát, a népjólétet, hazánk nemzet­közi tekintélyének növeke­dését. hírünk alakulását a világban — panaszkodásra kevés okunk van. A csúcsoktól még messze vagyunk, de általában jobb szervezettebb, eredménye­sebb és gazdaságosabb a munka. A társadalmi élet­ben, a kultúra területein, a közszellemben szaporodtak a szocialista jellemvonások, á párt okos, emberséges, kommunista politikája köré kialakult a nemzeti egy­ség. Ez volt a sikerek for­rása 1963-ban és további fejlődésünk biztosítéka — 1964-re. Lépten-nyomon érezhet­jük, hogy a szeretethez és oarátsághoz, amit a szocia­lista országok családjában Az új év első napján tar­tották meg az Erkel Szín­házban a rendkívüli lottó tárgynyeremény sorsolást. Az 52. heti szelvények tu­lajdonosai között 1500 érté­kes tárgyat sorsoltak ki, többek között a teljesen be­rendezett öröklakást, autó­val. élvezhetünk. Nyugat fel® mind több tisztelet és meg­becsülés csatlakozik irán­tunk. Jólesik ezt megálla­pítani, főleg azért, mert nem valami bonyolult vi­lágpolitikai játék követ­kezménye, hanem annak eredménye, hogy a magunk népe, hazánk boldogulása és az emberi haladás be­csületes szolgálata érdeké­ben választott úton járunk, több sikerrel, mint ameny- nyi ellenségeinknek ked­vére lehet. Nem a barát­ságos, vagy kényszerű el­ismerések és dicséretek, hanem kizárólag népünk érdeke ösztönöz bennünket, hogy tovább haladjunk a szocialista úton, amelyet magunk választottunk és a legjobbnak tartunk. örülünk neki, ha köz­ben a népek bélrés egy­más mellett élését is szol­gálhatjuk politikánkkal. A hidegháború ‘enyhült, A világ halad a szocializ­mus felé. Az emberi ér­telem szinte naponta új világokat hódít meg, hin­nünk keil abban, hogy a népék józan értelme és az államférfiak felelősség-ér­zete kialakítja a verseny & a fejlődés békés mód­szereit, megóvja az embe­riséget az afomkatasztzó- fától. A Szovjetunió 1963-ben is hatalmas erőfeszítéseket tett az emberiség békéié­nek megőrzésére, és a világ néped mély békevágyának, a szocialista világrendszer Dallas (MTI). Az amerikai propaganda­szervek negyven nappal Kennedy meggyilkolása után Orionton tranzisztoros táskarádiót nyert: 1 849 323. 2000 Ft-os vásárlási utal­ványt: 1 852 847. 1000 Ft-os vásárlási utal­ványt: 1812 466, 1837 004. 1 844 161, 1 844 189, 1 853 834, 1 963 583, 1 805 035, 1 805 043, 1 822 421, 9 645 839 számú lottószelvény. létének, a szovjet kormány állhatatos erőfeszítéseinek köszönhető, hogy megszüle­tett az atamc-sand-egyez- mény, amely ha szerény kezdet is, de bíztató, a béke híveit további har­cokra ösztönző silier. Ma már történelmi kény­szernek tűnik, hogy a tő­kés államok vezetői is fe­lelősséggel foglalkozzanak nemcsak a béke és a há­ború, hanem az emberi ha­ladás egyéb kérdéseivel is. Ilyen körű Imén y ek között a szovjet békepolitika újabb sikereire és a szo­cializmus eszméinek to­vábbi térhódítására számít­hatunk az 1964. évben. Belső fejlődésünkkel elé­gedetten, a világhelyzetre bizakodással tekintve zár­juk le az óesztendő szám­adását és jogos remények­kel nyitjuk meg az új év lapjait. 1963-ban elértünk vala­mit és ezt nemcsak meg­tartani akarjuk, hanem az a törekvésünk, hogy to­vábbfejlesszük. Ma már tudjuk, nagyrészt tőlünk függ, hogyan boldogulunk azokkal a lehetőségekkel, amelyeket ennek a szép országnak különböző ter­mészeti kincsei, gazdagsá­ga, népünknek szorgalma és tehetsége kínál. Ezekkel a gondolatokkal köszöntőm kedves hallatái­mat az 1964. év első nap­ján. Kívánok mindenkinek sikerekben gazdag, boldog új esztendőt. is egyre újabb olyan adato­kat hoznak nyilvánosságra, amelyek alkalmasak annak a feltevésnek1 erősítésére, hogy — az összes ellent­mondó körülmény dacára — egyedül Lee Oswald követte el az elnök elleni merényle­tet. Miután korábban már ki- szivárgott az a hír, hogy az FBI jelentése szerint Os­wald minden bizonnyal „benne volt” a Walker tá­bornok, — szélsőjobboldali ameriaki politikus ellen áp­rilis 10-én megkísérelt me­rényletben, most Oswald öz­vegyének szóvivője tett nyi­latkozatot e feltevésekről. Jim Martin, az özvegy ta­nácsadója elmondotta az új­ságíróknak. hogy április 10- én Oswald — feleségének beszámolója szerint — a ko­raesti órákban elment ha­zulról és este 11 óráig nem tért lakására vissza. Ekkor felesége aggódni kezdett és a lakást átnézve a hálószo­bában egy cédulát talált. Férje erre azt írta fel, hogy esetleg letartóztatják s ez esetben a dallasi börtönben kell keresni. Oswald később feldúlva hazaérkezett. Ami­kor felesége kérdőre vonta, állítólag bevallotta, hogy megkísérelte lelőni Walkert, majd pedig hosszas vita után megígérte, hogy nem fog ismét hasonló dolgot el­követni. Oswald asszony állítólag elrejtette a jegyzetet azzal, hogy ha férje nem tartaná meg ígéretét, a cédulát át­adja a rendőrségnek. — Jim Martin kijelentette, hogy az FBI az Oswald letartóztatá­sa utáni házkutatás során megtalálta a cédulát • A dallasi rendőrség közöl­te, hogy Kennedy meggyil­kolása után állítólag Oswald által lelőtt Tippit rendőr özvegyének és három gyer­mekének eddig 464 ezer dollár összegű adomány ér­kezett s még három posta­zsáknyi utalványt kell át­nézni. Első lépés a csillagok felé öt esztendővel ezelőtt bámulatos új, szovjet si­kernek tapsolt a világ. Az 1959-es év első ajándékát a szovjet nép adta az emberiségnek. Január 3-án a Verne regényében megálmodott cél, a Hold felé re­pült a világon az első holdrakéta, a naprendszer első mestersége bolygója. A közölt adatokból mindenki megértette a tör­ténelem jejentős pillanatát. Az emberiség megtette első döntő lépését az űr meghódítása felé. Amíg a szputnyikok a Földet röpülték körül, az 1472 kilo­gramm súlyú holdrakéta 7500 kilométerre közelítette meg a Holdat, majd egy esztendő múlva 146 millió kilométerre a Napot. A repülés adataiból választ kapott a szovjet űr­kutatás sok olyan kérdésre, amely az első szovjet hold-expedíciót szállító űrhajó megszerkesztésével függ össze. A végcélhoz — egy ilyen expedíció elindí­tásához — adott megfelelő alapot repülése közben a Lunyik. Tudósok megfigyelhették, milyen feltételek szükségesek az ember bolygó közi utazásához a koz­mikus térségben, tanulmányozhatták a Hold mágne­sességét, belső szerkezetét. A szovjet szakemberek már akkor utaltak arra a lehetőségre, hogy a mes­terséges hold visszajuttatható a Földre. S lám, csupán egyetlen év múlt el, és a második lunyik fellövése után — amely lefényképezte a Hold ismeretlen oldalát —, már az első ember, Gagarin is biztonságban repült a Föld körül. Az első lunyik a naprendszer örök időkig keringő első mesterséges csillaga lett. De segítségével a Hold küszöbére lépett a kommunizmust építő, hős szovjet nép. És nincs megállása. Ezért emlékezik az első lunyik fellövésére úgy a világ, mint a béke újabb jelének feli-agyogására az eddig ismeretien égbolt felett is. Csillaggá vált a lunyik, mindenkit figyelmeztet az emberiség közös feladataira. 4 lőtté rendkívüli férgfy* nyeremény sorsolásának gyorslistájia A dallasi nyomozás hírei ami nyugaton a karit­” csony, as Moszkvá­ban az újév: a békének; az emberi megértésnek az ünnepe. A moszkvaiak ilyenkor gyakrabban tekin­tenek a Kreml tornyai és ablakai felé, képzeletük bekalandozik azokba a dol­gozószobákba, ahol a tör­ténelem oly sok elkövet­kező fejezetének vázlata készül. Nem túlzás ez, ha­nem történelmi tapasztalat, történelmi igazság, s akit a béíke sorsa foglalkoztat, mindig talál a szovjet kor­mány megnyilatkozásaiban olyan mozzanatokat, ame­lyeket szívesen lát viszont az elkövetkező hónapok „nagy” politikájában. Hruscsov az idén újév alkalmából észak-amerikai hírügynökségen, japán rá­dió- és televíziós társasá­gokon, rahiiAX egy oro­guayf lapon keresztül tárta • világ élé a „Kreml” ter­veit. A három interjú vi­lágpolitikai eszmefuttatás, amelyekben a szovjet kor­mányfő elérhető célt, jár­ható utat, egyetemesen al­kalmazható módszereket ajánl a problémák meg­oldásában. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió békés együttműködése jobb fegyver, mint a hidrogén­bomba, tökéletesebb fegy­ver, mint a ballisztikus ra­kéta Vagy az atomihajtású tengeralattjáró, — idézi Hruscsov Kennedy szavait, gyüttműködés meg­határozott erőviszo­nyok mellett — ez a fő mondanivalója annak a megjegyzésnek, hogy a marxistáknál az optimto­flZ U SÜlll ciprusi fejlenénveli Makariosz elnök szerdán bejelentette kormányának azt a szándékát, hogy ha­tálytalanítja az Angliával, Görögországgal és Törökor­szággal kötött garanciális és szövetségi szerződéseket Tekintettel azonban arra, hogy a ciprusi közleményt nyugaton máris a szerződé­sek azonnali felbontásaként értelmezték, Makariosz el­nök szerdán este újabb nyi­latkozatot tett közzé. Eb­ben a nyilatkozatában utal rá, hogy a ciprusi kormány még nem érvénytelenítette ezeket a szerződéseket csu­pán kifejezte azt az eltö­kéltségét, hogy „megfelelő eszközökkel biztosítani kí­vánja e szerződések meg­szűnését”. '’ügynökségi jelentő­sek- is -beszámolnak* hogy Sandys, á Brit Nem­zetközösségi Ügyek minisz­tere, — aki jelenleg Cipru­son tartózkodik — szerdán egy órás megbeszélést tar­tott Kücük ciprusi alelnök- kel, a török ajkú kisebb­ség vezetőjével, majd pedig Makariosz elnököt kereste fel és két órán át tárgya’t vele. Nem sokkal ezután Kü­cük nyilatkozatot tett köz­zé, amelyben elfogadhatat­lannak minősíti Makariosz érseknek azt az elhatározá­sát, hogy felbontja a szó- banforgó szerződéseket. ■— Hangoztatta, hogy ehhez a török kisebbség nem járul hozzá. LONDON A Reuter londoni jelenté­se szerint az angol hadügy­minisztérium 800 ejtőernyős katonát készültségi állapot­ba helyezett. A hadügymi­nisztérium szóvivője szerint a katonák még nem kapta« utasítást arra, hogy Ciprus­ba menjenek. Szerdán egyébként — mint már jelentettük — hatszáz angol katona ment repülőgépen Ciprusba és csatlakozott ahhoz az öt­száz katonához, akik decem­ber 26-a óta tartózkodnak a szigeten. Mint az ÁP megjegyzi, Anglia Ciprusra küldött katonáinak rendőri szerepet szán, de törekvé­sei nem sok sikerrel tár­tak. ATHÉN A görög fővárosból érke­zett jelentések arról tájé­koztatnak, hogy Paraszke- vopulosz miniszterelnök csütörtökre virradó éjszaka rendkívüli megbeszélésre ült össze a hadsereg képvi­selőivel és több politikus­sal. Jóltájékozott források szerint a görög kormány tudtára adta az angolszász hatalmaknak, hogy katonai­lag beavatkozik Cipruson, ha Törökország egyoldalú katonai akciób; kezd. Ügy hírlik, hogy Görögország a NATO-t is tájékoztatta est­ről az elhatározásáról. ANKARA Szerdán éjszaka a török j kormány is összeült három­órás tanácskozásra. Az AP , közli, hogy a török külügy­minisztérium szóvivője nem sokkal később kijelentette, még nem értesültek hivata­losan a ciprusi kormánynak arról az elhatározásáról, hogy felbontja a garanciá­lis és szövetségi szerződé­seket Mindazonáltal egy ilyen elhatározást Törökor­szág jogtalannak tekint és szükség esetén megteszi a kellő intézkedéseiket. A török külügyminiszté­rium álláspontját nem sok­kal később hivatalos jegy­zékben is Anglia, Görögor­szág és az Egyesült Álla­mok tudomására, hozta. Ezenkívül Törökország felhívásban fordult az Euró- pa-tanácsához, kérte, hogy küldjön ki bizottságot a ciprusi helyzet megvizsgálá­sára. Az APP Gürsel elnök nyilatkozatát ismerteti. A török államfő kijelentette, hogy a ciprusi probléma megoldását a sziget ketté­osztásában látja. Ugyanezt az elgondolást támogatta szerdán a török sajtó nagy­része is. LONDON A ciprusi válság újabb fellángolása lázas diplomá­ciai és katonai tevékeny­séget indított meg London­ban. Anglia pillanatnyi fő­gondja az 1959—60. évi szerződések szövegének megmentése, amely a cipru­si angol „szuverén” katonai támaszpontok megtartásá­nak jogalapját képezi. Az angol kormány attól nem tart, hogy Makariosz két­ségbevonná Anglia jogát a ciprusi támaszpontokh íz,- azonban attól tart, hogy az újabb bonyodalmak felvet­hetik azt a követelést a ciprusiak részéről, hogy szüntessék meg Anglia „szuverén” jogait a szige­tein és adják vissza a Cip­rusi Köztársaságnak a tá­maszpont-területeket. A közvetlen angol cél: négy­hatalmi értekezlet (Ciprus és a három szavatoló ha­talom: Anglia, Török- és Görögország) összehívása annak hangsúlyozásával, hogy a szerződéseket csak a szavatoló hatalmak bele­egyezésével lehet módosí­tani. London második védelmi vonala: hivatkozás arra, hogy nem mint szavatoló j hatalom, hanem mint „a nemzetközösség anyja” avatkozott be Cipruson és hogy ezen az alapon „fe­lelős a ciprusi helyzetért” akkor is, ha a szerződéseket módosítanák vagy megvál­toztatnák. ‘ sóira aäapja a «äcägoodi; rate He megközelítése és hogy a Szovjetunió számára a béke megszilárdításához fűzött reményeik nem a v afóra váithatatlan jövőről festett áibrándképefc Ha igaz az, hogy 1963­bam világosabb lett a ka­pitalista világrendszer ve­zetői előtt — amint egy neves szovjet publicista rá­mutatott — a világon vég ­bement forradalmi válto­zások visszafordíthatatlan­sága, ez má<r viszonylagos józanság — természetesen az erőviszonyok megválto­zásának és a világiközvéle­mény nyomásának eredmé­nye. M „hogyan tovább” " kérdésihez Hruscsov válaszaiban a fegyverek sorsának és az államok egymás közti viszonyának kérdéséi; érinti. A kettő összefügg és ez ad különös jelentőséget annak a mód­szernek, amelyet a szovjet7 kormányfő „a kölcsönös példamutatás politikájá­nak” nevez. A szovjet katonai költ­ségvetés csökkentését — Moszkvában úgy látják — bizonyos objektív ökoknál fogva valószínűleg az ame­rikai katonai költségvetés csökkentése fogja követni. Ez Mcnamara december 30-i nyilatkozatából nyil­vánvalónak látszik. • Egy­részt azonban még mindig óriási a különbség 51 mil­liárd dollár és 13.3 mil­liárd rube] között, másrészt pedig az Egyesült Államok — óriási tengerentúli „kö­telezettségei” miatt — ma nem egykönnyen megy be­le hadseregének létszám- csökkentésébe. A szovjet kormányfő mindegyik interjújában 1963 jelentős eredményé­nek tekinti a moszkvai szerződést, amely ugyan nem indította meg a le­szerelés némileg berozsdá­sodott mechanizmusát, de szinte nemzetközi erkölcsi kódex lett. É szerződés ér­vényességének kiterjesztése a földalatti atomfegyver­kísérletekre, valamint a még neon csatlakozott or­szágokra — nyilván 1904 egyik fontos feladata len­ne. Moszkvában elégedet­ten vették tudomásul, hogy az angol miniszterelnök a Daily Mail-nek adott nyi­latkozatálban kívánatosnak és a nyugati szövetségi rendszeren belül lehetsé­gesnek tartotta újabb or­szágok csatlakozását. Vi­szont visszatetszéssel fo­gadták azt a megjegyzését, hogy Anglia „egyoldalú le­szerelése” „aggodalmat keltene Anglia barátai kö­rében”. M három újévi interjú emlékeztet a második világháború európai ma­radványainak tűrhetetlen- ségére, hiszen a német kérdés rendezetlensége aka­dályozza a nemzetközi lég­kör tartós és fokozódó ja­vulását. Szó sincs valami egyoldalú érdekről; a vitás nemzetközi kérdések tár­gyalásos rendezése minden nemzet közös érdeke, mi­vel szorosan kapcsolódik a vb á gbéke fenntartásához. A szovjet kormányfő ál­tal körvonalazott külpoli­tikai program tehát három összefüggő pontot tartal­maz: a leszerelést, a német béke-rendezést és az ál­lamközi kapcsolatok szoro­sabbra fűzését. E program három figyelemre méltó új mozzanata a következő: 1. nem az első lépések megtételét, hanem a meg­tett első lépések folytatását irányozza elő; 2. kiindulhat abból, hogy a békés együttélés törté­nelmi szükségszerűsége, illetve e szükséeszerűség felismerése nyugaton 1963- ban jelentős tért nyert; 3. a leszerelés nemzet­közi politikai kérdését részben belpolitikai kér­désként veti fel, részben magasabb erkölcsi síkra emeli, ezzel újabb fegyve­reket ad a politikailag érett <íf aktiv világközvé­lemény kezébe.

Next

/
Thumbnails
Contents