Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-03 / 1. szám
im. január 3. WOUMi Kfi&TB NÉPLAP & Negyvennégy távo'sági telelonvanai vált üzemképfe enne Dél-Dunántúton 170 községei szakadt meg a távolsági telefonösszeköttetés Még az óévben kezdődött a jegesedés, a zúzmaraképződés, amely azóta is tart s jelentős károkat okoz a postának. A „fehér szakái”, a néhány milliméteres telefondrótokat általában 7—8 centimétemyire megvastagítja, s a nagy súly elszakítja a vezetéket Egy helyen, Pécsvárad és Egerág között mintegy 3 kilométer hosszúságban a telefonoszlopokat is kitörték a leszakadó vezetékek. Csütörtökön érdekes rekordról számolt be a Pécsi Postaigazgatóság: Nagykanizsa és Letenye között 14 centimé- ternyi zúzmaralerakódást mértek a vezetékeken. A legújabb jelentések szerint a Pécsi Postaigazgatóság területén okozott komoly károkat és zavarokat a züzmarásodás. Mohács, Nagykanizsa, Pécs térségében mintegy 100 távolsági Clkésziilf a világ legnagyobb lineáris elekirongyorsítója Elkészült a világ legnagyobb — kétmilliárd elektronvoltos — lineáris elektrongyorsítója. A TASZSZ tudósítójának kérésére Konsztantyin Mescserjakov, a Szovjetunió állami atomenergia bizottságának tagla tájékoztatást adott erről a világviszonylatban egyedülálló új berendezésről. A Harkovban készült lineáris elektrongyorsító segítségévéi nagyszabású atomfizikai tudományos kutató-programot hajthatnak végre — mondotta Mescserjakov. Eltérően az ismert dubnai szinkrofazotrontól. lineáris gyorsítóban a negatív töltésű elektronok gyorsulnak fel és érik el a fénysebességhez közeli sebességet és nem a pozitív töltésű protonok, amelyeknek tömege kétezerszer nagyobb az elektronokénál. Az új berendezés második sajátossága, hogy az elektronok egyenes vonalban haladnak és érik el végső sebességüket a gyorsítón keresztül való egyszeri áthaladással, míg a szinkrofazotronban a felgyorsított részecskék sokszori köralakú pályán való haladás után kapják csak meg az adott energiát A lineáris gyorsítóban az elektronok 240 méteres út után kétmilliárd elektronvoltnak megfelelő energiáit holmomak feL A felgyorsított elektronok különleges lektronvezetéken (vakuumcsövön) haladnak a kísérleti terembe, ahol felhasználhatók különböző fizikai eljárások végzéséhez. (MTI) telefonösszeköttetés rongálódott meg. Csütörtökön reggelre Baranya megyében 150, Tolna megyében 16, Zala megyében pedig 4 községgel szakadt meg a távolsági telefonösszeköttetés. A budapesti vidéki posta- igazgatóság Székesfehérvár, Kisbér környékéről jelentett vezetökszakadásokat, amelyek mintegy 50 helyközi telefonösszeköttetést tettek tönkre. Ezenkívül a Budapestről kiinduló légvezetékhálózaton, a vasútvonalak mentén, 44 távolsági telefonvonal vált üzemképtelenné. Az érintett postaigazgatóságok megerősített- létszámmal dolgoznak az összeköttetések helyreállításán. A pécsi igazgatóságnál mintegy 200 postás 40 főnyi honvédségi segédlettel tevékenykedik, Budapest vidékén 70, a soproni igazgatóságnál 160 postás igyekszik mielőbb megteremteni a megszakadt telefonösszeköttetéseket. A postavezérigazgatóság Pécsre csütörtökön 30 000 méter olyan vezetéket is küldött, amelyet a földre tudnak fektetni, s így ideiglenesen pótolni tudják a légvezetékeket. Jól sárnak x jánssági szövetkezetek — a*at szövetkezet oszt negyven forintos munkaegység- értéket — A jószágéi Kókai Tsz-ben mérleghiány válható — Az esztendő utolsó napjaiban megélénkült a jászberényi járási tanács mezőgazdasági osztályának pénzügyi csoportján a látogatás. Egymás után jelentkeznek a termelőszövetkezetek, hogy számot adjanak árúértékesítési tervük teljesítéséről, s kérjék az ezután megillető kedvezmény-visszatérítést. A csoport munkatársai látogatásunk időpontjában a jászboldogházi Aranykalász, á jászapáti Velemi, a jász- szentandrási Haladás, a jászfényszarui Petőfi termelőszövetkezetek árúértékesítési dokumentumait vizsgálták. Igen szép sikereket tapasztalhattak. A jászapáti Velem! Endre szövetkezet 130 százalékon felüli eredményt ért el árúértékesítésben. A jászboldogházi Aranykalász ugyancsak 130 százalék körüli teljesítménnyel dicsekedhet. A jászszent- andrási Haladás szövetkezet mutatója pedig — ahogy Szabó Tibor elnök pontosan jelezte — 124.7 százalék. E teljesítmények után már szép összegű a kedvezmény-visszatérítés. A szentandrási Haladás kétszázezer forint árúértékesítési jutalmat kap az államtól. A jászapátiaké is százezer forinton felüli összeg. A jászboldogházi Aranykalász a tervezett tízmillió forintos árutermeléssel szemben tizenhárom millió forintot ért el. S betoppan a jásziványi Szabadság szövetkezet elnöke, Kalmár András is. — Jöttél vagy kétszázezer forintért? — fogadják. — Száznyolcvanezret várunk — nevet az elnök —, olyan 125 százalékos a teljesítésünk. A csoport munkatársai aztán újságolják, jól zárnak az idén a járás termelőszövetkezetei. Az egy főre eső átlag- jövedelem tizenhárom- ezer forint körüli lesz, ezer forinttal haladja meg a megyei szintet. A munkaegység-érték is eléri a harminc forintot járási átlagban, míg a megyei huszonnégy forint körül alakul. S van a járásnak hat olyan szövetkezete — a jászapáti Alkotmány, a jászteleki Tolbuchin, a jászapáti Vele- mi, a jászboldogházi Aranykalász, a jászalsószent- györgyi Petőfi és a Béke —, ahol elérik, megközelítik, vagy túl is haladják a negyven forintos osztást. Még a gyenge jászfényszarui Szabadság szövetkezet is szépen fejlődött 1963- ban. A járás gondját egyedül a jászágói Kókai közös gazdaság okozza. Ebben a szövetkezetben baj van, s nem is kicsi. Mintegy más- félmilliós költségvetési hiány mutatkozik náluk. * S ügyesül két törökszentmiklósi termelőszövetkezet A közelmúltban tartott közgyűlésükön kimondták az egyesülést a törökszentmiklósi Aranykalász és a Búzakalász Tsz gazdái. Az új közös gazdaság mintegy ötezer katasztrális hold földön fog gazdálkodni. NEM CSAK A KISZ DOLGA KISZ-vezetőkkel beszélgettünk a. falusi fiatalok helyzetéről. Véleményük alapján három kérdés köré összesítettük a beszélgetés tapasztalatait. Nyolcszázezer ember érdekének védelmében — a közétkeztetést vizsgálták a népi ellenőrök A közétkeztetésbal részvevő 800 000 ember érdekeinek védelmét szolgálta a népi ellenőrök egyik legutóbbi vizsgálata. Budapesten és vidéken széles körben, minden részletre kiterjedően tanulmányozták: mi az oka a ma még gyakori panaszoknak, s hogy a vendéglátásnak ez a mind nagyobb jelentőségű formája hogyan tölthetné be jobban hivatását. Megállapították: a hálózat fejlesztésének üteme elmaradt a forgalom növekedésétől. A szolgáltatás bevezetését, illetve fejlesztését sokszor szűklátókörű szemlélet akadályozza. A vendéglátóipari vállalatok egy része helytelenül és indokolatlanul még napjainkban is azt tartja a legfontosabb szempontnak egy- egy új kötelezettség elvállalásánál. hogy az mennyire „fizetődik ki”? A népi ellenőrök azzal is gyakran találkoztak, hogy az étrend összeállításával megbízottak nem ismerték a helyes táplálkozás követelményeit. Ennek rovására is írható, hogy kevés a választék, s még nyáron is egyhangú az étrend. Az étlapon sok konyhán csak néhány fogas — elsősorban nehéz ételekből — váltogatja egymást. A marhahúsból például csak pörköltet főznek, s nem élnek az egyéb ízlete« elkészitési módokkal. Alig találni úgynevezett könnyű ételeket a választékban. S ha vannak is, kis mennyiség készül belőlük, s emiatt a kiszolgálás első perceiben, negyedóráiban elfogynak. Általános hiba még, hogy kevés zöldségfélét tálalnak. A közétkeztetési vállalatok dolgozóinak 40— 60 százaléka képesítés nélkül látja el munkakörét. Uj szakembereket csak a vendéglátó ipar számára képeznek. Az üzemi konyháknak, üdülőknek, nincs utánpótlásuk. A népi ellenőrök felhívták a figyelmet, hogy különösen a vállalatok úgynevezett saját kezelésű konyháin laza az ellenőrzés. Emiatt a legtöbb szabálytalanság és visszaélés az anyagvételezés és fel- használás területén tapasztalható. Ennek egyik formája, hogy a tervezettnél kevesebb nyersanyagból több adagot készítenek és adnak el. A hibák kijavítására előterjesztett javaslatokban a népi ellenőrök többek Között indítványozzák, hogy j hozzanak létre nagyteljesít- j ményű, központi előkészítő- j két a közétkeztetési válla- ; latok és az üzemek kony- i háinak ellátására. Hasznos ! lenne, ha a vendéglátó ! iparnak ebben az ágában is j elterjesztenék az alufóliás. ] külföldi tapasztalatok alapján pedig a gyorsfagyasztott ételeket. Végül kezdeményezték, hogy a harmadik ötéves terv időszakára készítsenek az üzemi étkeztetés valamennyi területére és szervezetére központi fejlesztési tervet. Alakítsanak olyan nagyvállalatokat, amelyek gondoskodnak a beruházás anyagi eszközeinek legécs7ori"bb felhasználásáról. (MTI) A fiatalok munkaszeretetéről és anyagi javadalmazásáról: — A fiatalok munkaerkölcsével nincs különösebb baj. Dolgoznak szorgalmasan, ezt ezernyi példa bizonyítja. Ellentétben sokak hiedelmével, nem is a pénz a legfőbb számukra. Sokkal többet adnak arra, hogy megbecsülik-e őket, vagy nem. Többségük még keresi az életben való eligazodást, a felnőttek világába való beilleszkedést, s eközben eléggé érzékenyek, sokszor sértőd éke- nyek is. Nem vitás, a keresetre is rá vannak utalva, hisz többségük családalapításra készül. E meggondolásból szükségesnek tartanánk azt, hogy ahogyan a premizálási rendszert kidolgozták a szövetkezetekben, kidolgoznák azt is, milyen szakmunkás menynyit kereshet. E javadalmazási rend hiányának is tulajdonítható, hogy a megyében évente körülbelül ezer traktorost képeznek ki, mégis mindig sok erőgép marad vezető nélkül. — Sok helyen arról panaszkodnak a fiatalok, hogy amikor munkáról van szó, kellenek. De ha termelési. kulturális vagy valamilyen intézkedési tervet állítanak össze, akkor ma is sok helyen éretlen tacskóknak nézik őket. csak félvállról veszik a véleményüket. Ennek tudható be az is, hogy a jászladánvi Táncsics Tsz-bői az évek óta összetartó ifjúsági brigád tagjai valósággal ei- szökdöstek a fővárosba dolgozni. Van olyan tsz is, ahol tavaly télen úgy zajlottak le a mezőgazdasági kérdések tanfolyamai, hogy a vezetők közül senki sem látogatta meg azokat. Legtöbb helven elfelejtik, hogy a nagyüzemi gazdálkodásban esetenként az idősebbeknek sincs sokkal több tatv’cT+nitduk. mint a fia-1 falóknak. A második téma, a tanulás. — Falun rosszabb a helyzet, mint a városban. Az általános iskolai végzettség ott alacsonyabb. Miért? — A munkásfiatalnak, és általában a városi fiatalnak fizetett szabadság jár, ha tanul és vizsgákra készül. A falusiakra is ráférne ez. A megye egyik legjobb szövetkezetében, a tiszaföldvári Lenin Tsz- ben is tizenöt fiatal kezdte meg az ősszel a tanulást technikumban és általános iskolában. A vezetők itt nagyon megértőék. A fiatalok elmehetnek tanulmányi szabadságra, hiányzásukat iagzoltnak veszik, de az idő alatt nem keresnek. — Néhány éve kiadtunk egy jelszót: fiatalok, maradjatok falun. Csak azt nem foglaltuk jelszóba, hogy miért. Nem számoltunk az óriási tanulási vággyal, pedig jórészt az ragadta el őket a falubók Hisz az utóbbi egy-Két évet kivéve, szakmát csak az iparban lehetett tanulni. — Most már igyekszünk választ adni a miértre. Ma „Fiatalok, szakmunkásként maradiatok a falun” címszót hangoztatjuk. Bár a jelenlegi szakképzés sem elég jól szervezett még. Tanulóknak szerződhetnek az ifjak, de egyfkük-másl- kuk most is rosszabbul jár anyagilag, mintha „simán” dolgozik. A szakma-tanulás csaknem visszalépés, mert míg tanulnak, nem is keresnek úgy, s ami még rosszabb: sok esetben nem a szakmában, nem a választott munkakörben foglalkoztatják őket. ■ Ez is szerepe^ játszott abban, hogy 1962 ben a mezőgazdasági tanulók 34 százaléka felbontotta a szerződést. Mit teöet a KISZ? — ez a harmadik kérdés. — A mozgalom ereje a ]etfíŐM> P7<vrva7<s+b*an is kávés ahhoz, hogy mindezeken változtasson. Hivatalos, országos intézkedés kellene példád] arra, hogy a mezőgazdaságban is legyen szakmunkás átképzés, hasonló, mint évekkel ezelőtt az iparban volt. — A falun manapság mindenki csak a termelés gondjait igyekszik megoldani. Az egyik Szolnok környéki tsz-ből is nemrég panaszkodott a KlSZ-tit- kár, soha senki nem megy el a tsz-vezetők közül a rendezvényükre, sem a politikai oktatásra. Az abád- szalóki Lenin Tsz elnöke viszont gyakran ott van az ifjak között. Onnan nincs is elvándorlás. A mai ifjakat nem a megélhetési kényszer neveli, mint apáinkat. Ott nem volt sok szóra sem szükség, sem idő. Tanította, idomította őket a kényszer. Nálunk sok megértő, okos szó kell: S a KISZ annyit tehet, hogy hívja, fáradhatatlanul hívja és várja beszélgetésre az idősebbeket. — Komoly gondunk a szabadidő kultúrált kihasználása is. Eddig mindig egyformán gondoltuk ezt a falun is, és a városon is. Pedig faluin nem egyenletesen oszlik él a szabadidő, hanem főleg télre, égi' időszakra esik. A közeljövőben az Ifjúság a szocializmusért mozgalom programját is ennek figyelembe vételével dolgozzuk ki. Megpróbáljuk a kul- túrotthonokat egész napra benépesíteni. Eltérni attól az évtizedes gyakorlattól, hogy miután napközben kiunatkozták magukat a fiatalok, este látogassanak el valamelyik rendezvényre. A szakköri foglalkozásokat például nyugodtan tarthatnák délelőtt, vagy délután. Mindezt azért is, hogy kultúrotíhonaink ne legyenek nappal se némák. Ezek a vélemények is mutatják, hogy a fiatalok gondja nem csak a KISZ dolga. Borsi Eszter Középkori vár a kastély alatt A pomázi volt Teleki kastélyban gyermekeket nevelnek. Nemrégen átszervezték az intézetet, a feladatok megvalósításához többek között úlabb helyiségekre volt szükségük. Az egyik teremben két, hatalmas, fából készült szőlőprés foglalja el a helyet, s ezért értesítették a Pest megyei múzeumok igazgatóságát, hogy tekintsék meg, s ha szükségük van rá. szállítsák el. A szakemberek értékes leletre találtak, s a múlt század elején készült berendezéseket ipari műemlékké nyilvánították. Még ennél is nagyobb volt a meglepetésük, amikor a pincét vizsgálták meg. A méter vastagságú, lőrésszerűén kiképzett vakablakos falakat ugyanis jobban szemügyre véve megállapították, hogy a kastély álatt egy középkori vár terül el. amelyet valószínűleg az Anjou királynők számára építettek. A kazánház, a szén- és zöldségtároló egykor lakószobák voltak. Az alsó szint helyiségeiből nyíló folyosón a szabadba és az őrtornyokhoz juthattak el a vár lakói. Az egyik terem kongó padlózata pedig arra enged következtetni, hogy még egy emeletsor lehet alatta. A szakemberek szerint a Teleki kastély előző tulajdonosa a Wattay-család, a két emelet magasságú várfalakat kívülről földdel hor- datta körül. Az így keletkezett dombon, a várfalakat alapul használva, építtették a jelenlegi kastélyt A község környékén ezidáig már sok Árpád-korabeli és későbbi időből származó leletre bukkantak. Ebből arra következtetnek, hogy a kastély alatti vár is sokkal többet „vallana”, ha feltárnák. A felmérések alapján nagysága vetekszik a vis*''»- rádi váréval.
