Szolnok Megyei Néplap, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-19 / 296. szám

2 «mumm. MEGYEI NÉPLAP 1863. december S* „A k@ininii* nfzvnus és a béke a mi zászlónk“ A Pravda szerdal száma hH kommunizmus és a bé­ke a mi zászlónk” című vezércikkében hangsúlyoz­za, hogy a Szovjetunió kommunista pártja, a szo­cialista testvérországok kommunista és munkás­pártjai tevékenységükben változatlanul azt a Lenini útmutatást követik, hogy a szocialista forradalom győ­zelme után a kommuniz­musért folytatott harc dön­tő területe a gazdasági épí­tés, — A jelenlegi körülmé- nvdk között — mondja a vezércikk — az a harc, amely országunkban a kom­munizmus anyagi és tech­nikai bázisának megterem­téséért a szocializmus más országaiban a szocialista gazdaság felépítéséért fo­lyik, a nemzetközi küzdő­téren folyó osztályharc egyik fő formája. Minél erősebb a Szovjetunió és a többi szocialista ország gaz­dasága, annál erősebbek pozícióink a békére és a békés együttélésre irányuló politikában, annak ékeseb­ben megnyilvánulnak a szocialista rendszer előnyei, annál forradalmasítóbban hatnak ezek az előnyök a v'Iág dolgozóinak gondolko­dására és érzelmeire, an­nál nagyobb a szocialista közösség tekintélye és a vi­lág eseményeire gyakorolt befolyása. Pártunk Lenini külpoliti­kai irányvonala, amelyet az EZKP XX. és XXII. kong­resszusán alkotó szellemben továbbfejleszti ttek megva­lósul. A vezércikk a továbbiak­ban megállapítja, hogy az SZKP és a szovjet kormány külpolitikai tevékenységé­nek célja biztosítani a oé- kés feltételeket a kommu­nizmus építéséhez, a szociá­list. világrendszer további fejlődéséhez és a békesze­rető népekkel karöltve megmenteni az emberiséget a termonukleáris világhá­borútól. A Pravda hangsúlyozza, hogy a nukleáris fegyver- kísérletek részleges eltiltá­sáról szóló szerződés alá­írásának jő kezdete után a fő dolog, hogy „rálép­jünk a tényleges leszerelés útjára és végigmenjünk ezen az úton. A Szovjet­unió kész erre, hajlandó haladéktalanul megkötni és végrehajtani n leszerelési egyezményt?’. — Országunk nemcsak sürgeti a nemzetközi hely­zet megjavítására irányuló erőfeszítések fokozását, — folytatja a vezércikk, — hanem komoly gyakorlati cselekedetekkel is alátá­masztja erre irányuló kész­ségét. Most mérlegelik fegy­veres erőink bizonyos to­vábbi létszámcsökkentésé­nek lehetőségét. A legfelső tanács ülésszakán a kor­mány máris olyan javasla- tott tett, hagy az 1964. évi költségvetésben 600 millió rubellel csökkentsék a szov­jet fegyveres erőkre fordí­tandó kiadásokat. — E békeszerető lépések­kel a szovjet állam elő kí­vánja mozdítani a nemzet­közi légkör enyhítését, a békéért folyó harc ügyét. Az emberiség érdekei köve­telik, hogy más nagyhatal­mak is lépjenek a nemzet­közi feszültség enyhítésének útjára. A berlini megállapodás kihathat a német kérdés enyhülésére A nyugatnémet lakosság nagy örömmel fogadta a hírt, hogy megegyezés jött létre az NDK kormánya és a nyugatnémet szenátus kö­zött a karácsonyi utazási engedélyek ügyében. Ennek nyomán most sokan azt a reményt táplálják, hogy a mostani tárgyalások ered­ményes kimenetele kihat majd a két német állam kö­zötti kapcsolatokra is és kezdeti lépésnek bizonyul majd a német kérdésben bekövetkező enyhülés út­ján. „Megvan a remény — hangsúlyozza vezércikké­ben a Frankfurter Rund­schau —, hogy talán meg lehet maid teremteni az elő­feltételeit annak, hogy Né­metországon belül olyan új politikai légkört hozzanak létre, amelyben egy napon nagyobb kérdések megoldá­sára is lehet majd töreked­ni.” „Az utazási engedélyek kérdése megmutatta — írja vezércikkében a Neue Rheinzeitung, — hogy lehet tárgyalni olyan problémák­ról, amelyek eddig mególd- hatatlanoknak számítottak. Megmutatta azt is, hogy jogos az a remény: továb­bi megállapodások is lehet­ségesek”. Persze nem osztják az örömet azok a hideghábo­rús körölk, melyek a műit napokban is a tárgyalások meghiúsítására törekedtek. Ezekben a körökben azt hangoztatják, hogy a mos­tani megállapodás „veszé­lyes precedenst teremt”, mert hiszen az egyezményt nyugat-berlini szenátus kö­tötte és ez a tény a jövő­ben csorbítja majd azt a bonni érvet, hogy Nyugat- Berlin az NSZK szerves ré­sze és a Nyugat-Beriint érintő kérdésekben csak a bonni kormány az illetékes tárgyaló fél. Ugyanakkor kifogásolják azt is, hogy a megállapodást rögzítő jegy­zőkönyv elismeri, hogy Ber­lin a Német Demokratikus Köztársaság fővárosa, s egyáltalán, hogy ebben az okmányban szerepel a Né­met Demokratikus Köztár­saság kifejezés, hiszen a bonni hivatalos álláspont szerint az NDK ,jiem léte­zik”. CDU-körökben már is hangsúlyozzák, hogy a mos­tani formát semmiesetre sem lehet alkalmazni a iö- vőben, más kérdések meg­oldására. A Szabad Demok­rata Párt és a Szociálde­mokrata Párt azonban fenntartás nélkül üdvözöl­te a most kötött megálla­podást. A Német Békeunió nyi­latkozatában hangsúlyozta: a kapcsolatok felvétele már­is bebizonyította, hogy érezhetően meglehet javíta­ni a légkört és ez sokkal több reményt nyújt a né­met problémák fokozatos megoldásához, mint az állí­tólagos „erőpolitika” ko­rábbi manőverek Véget ért az ENSZ-közgyűlés 18. ülésszaka NEW YORK — (MTI) Az ENSZ-közgyűlés kedd délutáni ülésén jóváhagyta a világszervezet 1964. évi költségvetését. A közgyűlés ezután sza­vazás nélkül elfogadott egy javaslatot, amelynek értel­mében bizottságot létesíte­nek, amely az alaDokmány módosításával foglalkozó ér­tekezletet készít elő. A bi­zottság ajánlásait az ENSZ jövő évi közgyűlése elé terjeszti majd. A közgyűlés délelőtti ülé­sén elfogadta a gyámsági bizottság ajánlását DSnytt» gat-Afrikával kapcsolatban« A határozat követeli a bisv tonsógi tanács összeliívását - a Délnyugat-Afrika-i kriti­kus helyzet megvizsgálása érdekében. Az Egyesült Nemzetek közgyűlése kedden este vé­gétért, Sosa Rodriguez a szep­tember 17-én megnyílt ülés­szakot berekesztette. és kö­zölte, hogy a 19. ülésszakot 1964. szeptember 15-re hív­ják össze. BES3LSN“TOKYO “MOSZKVA pm A NATO várakozó álláspontra . - helyezkedett dm A NATO tanácsának pá­rizsi ülése kedden este 24 órával, korábban ért véget, mint tervezték. A zárónyilatkozat; vi­szonylag mérsékelt hangja arra vall, hogy az Atlanti Államok többsége nem ért egyet azzal a hidegháborús szellemmel, amely a nyu­gatnémet és a francia kül­ügyminiszter felszólalását jellemezte. A francia lapok szerint az ülésen az angol­szászok álláspontja kereke­dett felül, Párizs és Bonn merev elutasító magatartá­sárai szemben. A zárónyilatkozat szerint a NATO a kelet-nyugati tárgyalások folytatását, a nemzetközi feszültség eny­hítését kívánja. Stikker fő­titkár az ülés után tartott sajtókonferencián is arra törekedett, hogy az Atlanti Szövetséget békés szervezet­ként tüntesse fel. Amikor azonban az egyik újságíró felvetette, miképpen egyez­tethető össze a NATO ka­tonai kiadásainak növelése a szovjet kormány ellen­kező irányú döntésével, a főtitkár kénytelen volt be­vallani, erre a kérdésre ne­néz válaszolni. A NATO tanácsa nem hozott semmilyen határoza­tot, nem tett kezdeményező lépést a nemzetközi feszült­ség enyhítésére. Nem fog­lalt állást a NATO és a Var­sói Szerződés államainak meg nem támadási egyez­ményéről, sem az atomfegy­N£W-YORK-BELGRAD “LONDON Párizs A Libération interjút kö­zöl Burgibával. A tunéziai elnök többek között kijelen­tette: Tunézia és Algéria között lényegében már nin­csen határprobléma, ez a kérdés a múlté. A lényeg az — mondotta Burgiba —, hogy a két ország a lehető legnagyobb mértékben saját gazdasága érdekében hasz­nosítsa a szaharai olaj- és földgáz forrásokat. Algéria és Tunézia ezért hosszú idő­re szóló energiapolitikai ter­vet dolgoz ki. Moszkva A Pravda tudósítója az Adenban napirenden lévő terrorcselekményeket kom­mentálva megállapítja: : Kenya függetlenségének kikiáltása után az angol im­perializmus 'számára még jobban megnő az adeni tá­maszpont jelentősége. Már bejelentették, hogy a kenyai angol csapatok egy részét Adenba vezénylik, Kairó Nasszer elnök kedden is­mét fogadta vendégét, Csou En-lajt, a Kínai Népköztár­saság miniszterelnökét. Kai­rói értesülések szerint a má­sodik megbeszélésen a kínai bel- és külpolitikai helyzet került megvitatásra. A tervek szerint Nasszer és Csou En-laj még ma is találkozik a tárgyalóasztal­nál, majd szombaton adják ki a közös közleményt. Tunisz Burgiba tunéziai elnök kedden fogadta a francia csapatok kivonulásával kap­csolatos bizertai ünnepsége­ken részt vett szovjet kül­döttséget. A küldöttség ked­den Tuniszból hazautazott. Bonn A nyugatnémet szövetségi bíróság Ili. büntető tanácsa kedden elutasította Max Reimannnak, a betiltott Né­met Kommunista Párt Köz- poau Bizottsága első titká­rának azt a kérését, hogy részt vehessen Erich Ollen- hauer, a közelmúltban meg­halt szociáldemokrata veze­tő temetésén. Delhi Delhiben hivatalosan be­jelentették, hogy VI. Pál pá­pa elfogadta Radhakrisnan indiai elnök meghívását és az országba látogat Az uta­zás időpontját még nem tűz­ték ki. Quito Egy zsúfolt autóbusz a Machangara-folyóba zuhant Ecuadorban. Tizenhat sze­mély meghalt, 58-an megse­besültek. Bogota Hétfőről keddre virradó éjszaka összeütközött és el­süllyedt a columbiai Atrato- folyón két bárka. A folyóból 18 holttestet halásztak ki, 30 személy eltűnt. Kedd dél­után Bogotától 23 kilomé­ternyire összeütközött két autóbusz. A halálos áldoza­tok száma 11, a sebesülteké 34. Rio de Janeiro Egy AP-jelentés szerint Humberto Delgado tábor­nok, a portugál ellenzék brazíliai száműzetésben élő vezetője szerdán Algériába utazott, hogy ott portugál emigráns-kormányt állítson fel. Delgado 1958-ban elnök­jelöltként indult Salazarral szemben, 1959-ben pedig a lisszaboni brazil követségen kért menedékjogot, s mosta­náig Brazíliában éL London Csőmbe volt katangai el­nök angol beutazási vízu­mot kért, a londoni hatósá­gok azonban visszautasítot­ták kérését — közölték szer­dán tájékozott londoni for­rások.— A kongói kormány ! — mint ismeretes — ér- j vénytelennek minősítette a I jelenleg Párizsban tartózko­dó Csőmbe útlevelét. Kalottkéml [e'eatés a Kennedy isserán/leiről Mindeddig nem hozták hivatalosan nyilvánosságra azt a halottkémi jelentést, amelyet a Kennedy me­rénylet után készítettek az elnök holttestéről a Bethes- da haditengerészeti kórház­ban. Emlékezetes, hogy Daliásból a repülőgép egye­nesen ide szállította Ken­nedy földi maradványait. Kedden este — áttörve az elnöki bizottság jelén léséig hallgatólagosan megállapí­tott hírzárlatot — egy olyan hírforrás, amely ismeretsé­gi körénél fogva igen közel áll a Bethesda kórházhoz, nyilvánosságra hozta a kór­bonctani vizsgálat néhány érdekes megállapítását. En­nek lényege: az első lövés után az elnök még megme­nekülhetett volna. A gyil­kos fegyver első golyója ugyanis nem ért létfontos­ságú szervet Ha a lövés el- dördülése után valaki a ko­csi padlójára taszítja az el­nököt, vagy Kennedy nem a második, de már az első lövés után aláhanyatlik, bi­zonyossággal mondhat«), hogy túléli a merényletet — közölték orvosi körökben. Az első golyó ugyanis, 6—9 centiméter mélységben, Kennedy elnök hátába fú­ródott, s valószínűleg azért ejtett ilyen viszonylag könnyű sebet, mert a golyó visszapattanhatott a kocsi egyik felületéről. Mint em­lékezetes, a merénylő má­sodik golyója Connally te­xasi kormányzót sebesítette meg, majd az első lövés el- dördülése után, a filmfel­vételek tanúsága szerint 5— 6 másodp recel a harmadik lövés is eltalálta Kennedyt. Tarkójába fúródott ez a go­lyó. áthatolt az agyon és átütötte a homlokcsontot. Az utolsó lövés halálos volt. * Ruby védői lázas tevé­kenységbe kezdtek, hogy legalább óvadék ellenében szabadlábra helyeztessék Oswald gyilkosát. A hat vé­dőügyvéd azt bizonygatja, hogy Ruby beszámíthatat­lan állapotban volt, amikor Oswaldra emelte fegyverét. Követelik, hogy a vádlottat „megfelelő módon vessék alá az elmeorvosi vizsgálat­nak”, ezt pedig, vélemé­nyük szerint a börtönben lehetetlen megvalósítani. Ruby védői ezenkívül to­vábbra is azt állítják, hogy Oswald kapcsolatban állt a kommunistákkal. Ezt a kép­telenséget enyhítő körül­ményként kívánják kiak­názni védencük érdekében. Mint a UPI jelenti, Howard védő szerint Ruby kijelen­tette: azért ölte meg Os- waldot, mert „úgy érezte, hogy Oswald egy titkos kommunista összeesküvés részese volt”. Az ügyvédek nyilván azért manipulálnak a ro- vottmultú bűi öző vallomá­saival, hogy eltereljék az amerikaiak figyelmét Os­wald előre kitervelt meg- gvilkolásának igazi szerve­zőiről és újjá akarják éleszteni azt a provokációs legendát, amely szerint a kommunistákon’- benne volt a kezük az elnök meggyil­kolásában. verek elterjedése ellen Irá­nyuló javaslattal kapcso­latban, nem foglalkozott ér­dembél a meglepetésszerű támadások megelőzésének kérdésével, sem a Szovjet­unió egyéb javaslataival. A párizsi NATO ülés isméi rávilágított, hogy az enyhülési folyama* nem kedvez a támadó jel­legű Atlanti Szervezetnek. A NATO-tanács résztve­vőinek nem sikerült meg­egyezniük a legfontosabb kérdésekben, nem tudták kiküszöbölni az északatlanti tömbön belül dúló éles eh lentéteket — írja a TASZSZ kommentátora. Éppen ezért nem véletlen', hogy a záró- közlemény említést sem tesz olyan vitás kérdésekről* mint a NATO sok nemzeti­ségű atomütőerőinek meg­teremtése, vagy az Egyesült Államok és a v közös piac orszá­gok gazdasági kapcsola­tai. Gazdasági területen a Kommüniké lényegében csak arra szorítkozik, hogy általánosságban dicséri a tőkéi gazdasági rendszert; Az atlanti tanács párizsi ülésével kapcsolatban a to­rinói La Stampa a követ­kezőket írja: — Két álláspont rajzoló­dott ki világosan. Egyfelől az angol kormány határo­zottan tovább akar halad< ni az enyhülés és a. Moszk­vával való megegyezés út­ján, máscfelő!. viszont a francia kormány minden ilyenféle kísérletet hiába­valónak tart. Az Egyesült Államok és Olaszország a jelek szerint közeledik az angol állásponthoz, bár némi fenntartással. Velük szemben a bonni németek Párizs mellé álltak, megle­petést okozva ezzel mind­azoknak, akik azt hitték, hogy Adenauer távozása után az angolszászokhoz fognak közeledni. Az Unitá megállapítja: A bonni külügyminiszter kirohanása Kennedy eny­hülési politikája ellen, hal­latlanul heves volt, rosz- szabb, mint Adenauer haj­dani megnyilatkozásai. — Bonn Franciaországra tá­maszkodva ma nagy han­gon beszél, hogy megaka­dályozza a szovjet—ameri­kai párbeszéd folytatását és újabb békés megegyezések megkötését. Bizalmat kapott Moro kormánya a képviselőháziban Róma, (MTI) Az olasz képviselőház kedden késő este bizalmat szavazott Aldo Moro mi­niszterelnök új koalíciós kormányának. A kormány mellett 350, ellene 233 kül­dött adta le szavazatát, Négyen tartózkodtak a sza­vazástól. Az Olasz Kommunista Párt a szavazás során a koalíciós kormány ellen foglalt állást, a szocialista párt 24 főnyi baloldali cso­portja megtagadta a párt utasítását és a szavazás előtt tüntetőleg kivonult az ülésteremből. Az olasz szenátus előre­láthatólag a jövő héten ül össze, hogy- szavazzon az új koalíciós kormányról.

Next

/
Thumbnails
Contents