Szolnok Megyei Néplap, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-17 / 294. szám

T SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1863. december 17 Hatszázmillió rubellel csökkentik a szovjet katonai kiadásokat Megnyílt a Legfelsőbb Tanács ülésszaka Tegnap reggel a Kreml­ben megkezdődött, a Szov­jetunió Legfelsőbb Taná­csának harmdik ülésszaka. A szovjet parlament két háza — A Szövetségi Ta­nács és a Nemzetiségi Ta­nács — külön-külön ült össze. Garbuzov pénzügyminisz­ter, a Legfelsőbb Tanács két házának együttes ülé­sén előterjesztett költség- vetési- beszámolójában ja­vasolta, hogy az új költ­ségvetésben a parlament RflO millió rubellel csök­kentse a fegyveres erőkre előirányzott .kiadásokat. Az 1964—65. évi költség- vetési terv igen jelentős ' összegeket irányoz elő a \ fejlődő iparágak, elsősor- ; ban a vegyipar növelésére, j Garbuzov 1964-re a kö- j vetkező előirányzatokat ja- ' vasolta: bevétel 91,8 milli- í árd rubel, kiadás 91,3 milli- j árd rubel. Ebből a népgaz- j daság fejlesztésére 38,7 mii-, liárd rubelt szánnak, azaz négy , százalékkal többet, mint az idén. Ez az összeg j a vállalatok belső beruhá­zásával együtt 68,5 milli­árd rubelre rúg. A vegyipar fejlesztésére 1964-ben 2088 millió rubelt irányoznak elő, azaz 44 százalékkal többet, mint 1963- ban. Nagy figyelmet szentel­nek a nehézipar többi ága — elsősorban az energeti­ka, a kőolaj- és földgáz­ipar — fejlesztésére. A könnyűipar az elkövetkező két esztendőben 1,3 mil­liárd, az élelmiszeripar 2,4 milliárd rubelt kap. A katonai költségvetés 1964- re 13,3 milliárd rubelt irányoz elő, ami az egész költségvetés kiadásainak mindössze 14,6 százalékát teszi ki. (1963-ban 16,1 szá­zalék volt.) Garbuzov han­goztatta: a fegyveres erők fejlesztésére előirányzott összegek lehetővé teszik, hogy a szovjet kormány kellő színvonalon tarthassa az ország védelmi erejét, maradéktalanul szavatolja az egész szocialista tábor és a szovjethaza biztonsá­gát. A miniszter javasolta, hogy az 1965. évi költség- vetés bevételi oldalát 101,2, kiadási oldalát 100,4 mil­liárd rubelben állapítsák meg. A népgazdaság fej­lesztésére a vállalatok belső beruházásaivá] együtt 1965- ben 74,4 milliárd, a vegy­ipar tökéletesítésére 2743 millió rubelt irányoznak elő. Garbuzov közölte, hogy a mezőgazdaság fejlesztésé­re 1964-ben 11,9 milliárd rubelt, azaz az ideinél 22,7 százalékkal többet költenek, 1965-ben pedig 12,8 mil- liárdra emelik ezt az elő­irányzatot. A kormányközi egyezmé­nyekkel összhangban jelen­tős összegeket irányoznak elő a külföldi államoknak nyújtott gazdasági segítség céljaira. Garbuzov kijelen­tette, hogy a KGST-államok közös bankjának megterem­tése elő fogja segíteni a szocialista országok gazda­sági kapcsolatainak további fejlesztését, erőfeszítéseinek egybehangolását. Az eddiginél számotte­vőbb összegeket irányoz elő a költségvetés szociális, kul­turális, egészségvédelmi, la­kásépítési, társadalombizto­sítási célókra is. Megnyílt a NATO miniszteri tanácsának ülése Hétfőn a Bois de Bou- logne-beli NATO-paiotában megnyílt az Atlanti Szövet­ség miniszteri tanácsának szokásos decemberi, évi ülése. Rusk amerikai kül­ügyminiszter, az ülésszak elnöke felolvasta Johnson üzenetét. Az amerikai elnök üzene­tében ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok továbbra is hat hadosztály­nak megfelelő katonai erőt tart Európában — „mind­addig, amíg szükség van rájuk”. „Bízom abban — folytatódik az üzenet —, hogy szövetségeseink ugyan­csak teljes mértékben hoz­zájárulnak a NATO védel­méhez.” Johnson hangsúlyozza: a NATO úgy emlékezhet meg legjobban Kennedyről, hogy tovább halad az általa meg­jelölt irányban, az „atlanti társasviszony” megteremté­sének útján. Elsőként egy hagyományos és atomfegy­verekkel felszerelt erőket egyaránt magába foglaló, „kiegyensúlyozott NATO- védelmi rendszer” megte­remtését említette. Az üze­net hangsúlyozza, hogy a NATO katonai ereje csak akkor hatékony, ha politi­kai célokat szolgál. „Fel­adatunk biztosítani, hogy a NATO megfelelő eszköz maradjon e célok összehan­golására, valamint a kato­nai erők kiépítésére”. ©I8f ©JITÍ ÖÜf táskarádió SALAMON FAL* Országos ÚTBAN MACINK havazás A hóhnllás a hideg enyhülésének jele Meleg levegőtömeg érkezik A hideg megtöltötte a Kárpát-medencét, de ha­zánk légterébe elindultak a melegebb hullámok. Tegnap reggel Olaszor­szág déli partjain plusz 14—15 fok meleget mér­tek, s a Balkán-félszigeten, Görögország déli részén is plusz 5, plusz 7 fokig szö­kött a hőmérő higany szála. A román Havasalföldön 0— mínusz 1 fok körül inga­dozott a hőmérséklet: ónos eső és eső hullott itt. Ju­goszlávia északi részében és hazánkban azonban még az éjjel mínusz 8 fokig süly- lyedt a hőmérséklet. Teg­nap reggel a rádió már jelentette, hogy Szegeden, Nagykanizsán hull a hó; délelőtt tizenegy órára a hófelhők Budapest fölé ér­keztek. A hóhullás az eny­hülés kezdete, országos ha­vazás várható. Mára a nap­pali hőmérséklet eléri a 0—plusz 3 fokot. A* ország többi részében is enyhül a hideg. — 20. — Félóra is eltelt Szétver­ték a tüzet, földet szórtak rá, és elindultak. Egyikük se gondolt már a gyerek­kel. Futva érte őket utói. Az előbb kedvetlen fiú arca fénylett az örömtől. — Itt az alma. Letérdelt eléjük, és az inge alól a földre szórt jó két kilónyit — Mégis bátor gyerek vagy — mondta Géza meg­lepetten. — Azért jöttem sokára, mert messze lakunk. A sportpályán túl... — Otthonról hoztad? — kérdezte Mária a gyerekre csodálkozva. — Eszembe jutott, hogy van nekünk is otthon... A fiú jó szívvel, elége­detten nézett a felnőttekre. Szép, magas homloka és pi­sze orra volt Arcát szép­iák borították. Az egykor hírhedt főszol­gabíró villáját nemrég ta­tarozta a Béke Termelőszö­vetkezet Sokan vitatták ugyan, hogy érdemes volt-e annyi pénzt ráköltem. Min­denesetre a piros cserepes, cirádás tomyocskájú épület szépen bújt meg a vörösfe­nyők és diófák árnyéká­ban. Három, emeleti helyi­séget vendégszobának, a földszinti termet klubnak rendezték be. A közgyűlé­sen kihirdették ugyan, hogy mindenkit szeretettel vár­nak, de amikor megmond­ták, mennyibe kerül az át­építés, az egyik traktoros bekiabálta, hegy nevezzék: Sokal-lak-nak. Ezzel a meg­jegyzéssel az emberek átad­ták a villa élvezetét a ve­zetőségnek. Az elnök nem vette nagyon a lelkére a csendes ellenállást, mond­ván, hogy nagy a szövetke­zet, szükség van egy kis flancra. Sokat hoznak még a konyhára azok a vendég­szobák — szokta mondani titokzatosan mosolyogva. Erre a szombat délutánra az olajosoknak adták üzemi ünnepség céljára. Megillette az üzemet ez a kis szíves­ség — amelyet olcsó borral és egy birkával is megtol­dottak —, hiszen sok in­gyen munkát végeztek már a szövetkezetnek. LEGFONTOSABB ALAPANYAGOK: )kéiisi \~\kfsf Qgtoufiersá (f) foszfát(epa!itfsfoszFml) fkén t^ríHdgsz '^kőoty <E3>olajpaid • pf] szén (fskelssz&lés tonasúij) wyersantfűgbázisa \ A szovjet vegyipar fejlesztésének nyersanyagbázisa A*/s/!<3ö3d I. - /rku/szk K\.*Kijer K- kujbisev 4.= Lvov Sz* Szarakor T* Taskent A kommunizmus anyagi­technikai bázisának megte­remtése jegyében, az SZKP Központi Bizottságának ple­náris ülése határozatot ho­zott a szovjet vegyipar fej­lesztéséről. A tervek szerint — mint ismeretes — az elkövetke­zendő néhány évben fél­ezer vegyipari gyár re­konstruálása mellett 200 új vegyipari üzemet építenek fel. Az alábbiakban rövid át­tekintést adunk a Szovjet­unió azon ásványkincseiről, amelyek a vegyipar legfon­tosabb alapanyagai közé tartoznak. Ismeretes, hogy a szén, a kőolaj, az olajpa­la és a földgáz amellett, hogy fontos energia hordo- \ zók, a vegyipar számos ■ ágazatának fontos nyers- : anyagai. | A Szovjetunió szénkész­leteit hozzávetőlegesen 8,7 trillió tonnára becsülik. E mennyiség — melyek majd­nem kilenctized része, az utóbbi években, Szibéria területén feltárt szénmező­kön fekszik — az egész vi­lág szénkészletének mintegy 52®/o-a. A földgázkészleteket te­kintve a Szovjetunió világ­viszonylatban az első he­lyen áll. A legnagyobb — ugyancsak a közelmúltban feltárt — olajmezők szov- jet-Közép-Azsiában Tas- kenttől nyugatra, a Kauká­zus észak-nyugati előteré­ben, továbbá a Közép-Vol­ga vidékén, Szaratov váro­sának körzetében helyez­kednek el. A világ kőolaj készletének 59%-a található a Szov­jetunióban. Az óriási ütem­ben fokozódó kőolajterme­lésnek (1962-ben mintegy 186 millió tonnával a Szov­jetunió a világ második legnagyobb kőolajtermelő országa) központjai a ha­gyományos körzetekből (mint a Kaszpi-tenger part­vidéke: Baku és környéke, valamint a Kaukázus észa­ki előtere) egyre inkább a Dél-Urai és a Közép-Vol- ga között fekvő területre helyeződnek át A mezőgazdasági terme­lés hatékonyságának egyik kulcskérdése napjainkban — mint ismeretes — a mű­trágyagyártás nagyarányú fejlesztése. A Szovjetunió a múlt évben 17,3 millió tonna műtrágyát termelt. E mennyiség 1970-re 70—30 millió tonnára emelkedik. A műtrágyatermelés ilyen óriási méretű növekedésé­hez szilárd alapot az ad, hogy a Szovjetunió a fosz­fát és a kálisó bázisú ás­ványi nyersanyagok készle­teit tekintve a föld első államai között áll. A világ foszfát-készleteinek egy ne­gyedét tartalmazó Kola-fél- szipeti foszfát (apatit) bá­nyáik mellett, mint térké­pünkön is Iáható, a Szovjet­unió területén még számos foszfát telep fekszik, kö­zöttük Közép-Ázsiában Tas- kenttől keletre a föld leg­nagyobb foszforit-telepe. Jól ismertek az Ural hegység közvetlen előterében feltárt és bányászott kálisó kész­letek is. Itt találhatók — jelenleg a Szovjetunió káli- só-készleteánek mintegy ki­lenctized része — egyúttal a világ legnagyobb káiisó- edőfordulásai. A kősót, — mely ugyan­csak fontos vegyipari alap­anyag, a Szovjetunió több körzetében bányásszák. Az AshabadtéJ északra fekvő óriási kéntelepek mellett a Kaukázuson túli körzetekben is számos új kénbányát nyitottak meg. A kódkészleteket tekintve a Szovjetunió ugyancsak a világ első államai közé tar­tozik. A Kaspd-tenger egyik öblében (a Kara Bogár öbölben) pedig, a föld leg­nagyobb glaubersó (nát­riumszulfát) telepei feksze­nek. A Szovjetunió áriári ás­ványkincs készlete a szov­jet vegyipar nagyarányú fejlesztéséhez szilárd nyers­anyagbázisul szolgál Térké­pünk a felsorolt ásványi kincsek földrajzi elhelyez kedését ábrázolja. \ FELÉ A ház kör® friáTMtott bográcsokban birkagulyás főtt A gyümölcsösben, a fák alatt kecskelábú aszta­lok és lócák álltak. Az em­berek jó étvággyal, kap­kodva ettek. Alkalmi sza­kácsnők szorgalmasan hoz­ták az újabb tálakat — Mit szégyelli, egyen esek.. i — kínálta Gombos Lászlót egy termetes öreg­asszony. — Itt nem le«* CTámIn Gombos a jobbján ütő kövér, fekete lányra né­zett — Na, egy keveset. i. Az asszony fél literes merőkanállal egyből szin­tig töltötte a tányérját A fekete hajú lány szája elé kapott kézzel, kuncogott. — Úristen, ezt a harma­dikat is mind megeszed? — Lehet, hogy ez már ki­csit sok lesz... — méreget­te illedelmesen a teli tá­nyért Gombos, de nyomban nagy darab kenyeret tört, és enni kezdett. — Ha sok. akkor minek eszei bele... megmarad. — Ami megmarad, azt megeszem, és talán még ke­vés is lesz... A körülötte ülők teái szájjal nevettek. Közben esi nos titkárnő okleveleket, kis vörös do­bozokat és borítékokat tett az asztalfőn ülő főmérnök elé. A titkárnő itt a gyü­mölcsösben is — akárcsak a szőnyeggel terített titkár­ságon — óvatos-kecsesen mozgott Gonda Béla főmérnök lassan, étvágytalanul kana- lazgatott. Még félig se ürült a tányérja, amikor fáradt mozdulattal odébb tolta. — Nem parancsol többet, főmérnök elvtárs — ugrott mögé egy asszony. — Köszönöm... elég volt Körülnézett, hogy a töb­biek hol tartanak az evés­sel. Kicsit megrándította a vállát és fölállt. Sovány alakja az asztal fölé gör­nyedt Vékony szálú, szür­ke haja lassan csontos, ba­rázdált homlokára csúszott Elszántan várta a csendet. — Csend legyen... a fő­mérnök elvtárs... — sza­ladt szét többfelőL — Szaktársak, tiszteit vendégek. Az igazgatóság megbízásából kiosztom az Olajipari Tröszt és a válla­latvezetés jutalmait. Át­adom a Szakma kiváló dol­gozója jelvényeket és ok­leveleket. A titkárnő hosszú, gépelt névsort adott a kezébe. Színtelen hangon, végig azo­nos magasságban, gyorsan olvasta a neveket. A névsor elején osztályvezetők, az­után mérnökök, főfúrómes­terek technikusok, gépmű­helyt sraítmunkásolt, végül segédmunkások, néhány portás és takarítónő kövei kezett, A névsorban eisö négy nek olvasott ember kibuk­dácsolt az asztal mögül, é'- előresi etett. Sorban keze: fogtak a főmérnökkel, é- zavart, kapkodó mozdul-> tokikai átvették, amit a tn kárnő a kezükbe adott. — Kérem, hogy mo hallgassák végig a névsor Majd a végén mindent: megkapja a jutalmat — mondta érinthetetlen ny galommal a főmérnök­Zubor Géza már rége befejezte az evést. Térd közé szorított tenyérre' mereven előrehajolva h" ’ gáttá a felolvasást. A névsor vége felé Gom­bos László neve is elhang­zott. Gombos zavart m< sollyal az arcán kissé ki húzta magát. — Na, nézzék . . 7 — súgt" maga elé. Zubor Géza észbe kapor Lazított merev tartásán. —- Mit akarsz... kiás vagy... — távolról hallót ' a rozsdás hangot. A névsorolvasás befej e ződött. Illő nyugalom után felbomlott a rend. A juta;- mazottak előretódultak. A többiek a vendégekkel együtt szétszéledtek a gyü­mölcsösben.

Next

/
Thumbnails
Contents