Szolnok Megyei Néplap, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-17 / 294. szám

1963. december 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP a KARÁCSONY ELŐTT Nagy volt as ezüstvasárnapi forgalom Martfűn. Megnyílt a Téli Tárlat Szolnokon. Karácsonyfa-vásár Megtartotta küldöttértekezletét az öcsödi fmsz Ä földművesszövetkeze­tek ezekben a napokban tartják évvégi küldöttérte­kezleteiket. Azöcsödieík vasárnap dél­előttre hívták össze a kül­dötteket, hogy megvitassák közös dolgaikat. S mivel még tavasszal egyesültek a mesterszállási fmsz-szel, így hát e két község földmű­vesszövetkezeti tagjai ta­nácskoztak ezen a délelőt- tön. Kása Imre, az Öcsöd és Vi­déke Körzeti Földműves­szövetkezet igazgatósági el­nöke elmondta, hogy éves kiskereskedelmi tervüket teljesíteni tudják, mivel a negyedik negyedévi csúcs­forgalomra felkéiszültek — 2 300 000 forint értékű áru­készlettel rendelkeznek csak ruházati cikkekből. A be­számoló részletesen foglal­kozott a vendéglátó-, a fel­vásárló üzemágak tevé­kenységével. Többek között szó volt arról, hogy az el­múlt nyáron a község terü­letén nem tudtak gyümöl­csöt felvásárolni, ugyanak­kor a MÉK sem küldött. E téren feltétlenül kívánatos, hogy megalakítsák az öcsö­di hegyközséget. Ezek a zárt kertek lesznek hivatotr ták arra, hogy Öcsödöt és Mesterszállást elegendő friss gyümölcssel lássák el Szó volt ezen a küldött- értekezleten az 1964. évi be­ruházásokról is. Az öcsö- diek 1 100 000 forintot kér­tek különböző építkezések megvalósítására a ME- SZÖV-től. Ebből az összeg­ből 500 000 forint értékben Mesterszálláson akarnak új központi épületet létesíteni a földművesszövetkezetnek. És ugyancsak ebből az ősz- szegből kívánják felújítani a textil- és vegyesboltot Terveik között szerepel még egy cukrászda, egy kis­vendéglő építése is. A beszámolót élénk vita követte. Méri János a gyü­mölcsfák ápolásával foglal­kozott többek között Hang­súlyozta, hogy már most meg kell szervezni a nö­vényvédelmi brigádokat. Borűács Albert tsz-tag azt javasolta, tegyék kötelező­vé a permetezést, mert csak így biztosíthatják a gyümölcsfák gazdag termé­sét. Szólt még a háztáji bar romfi- és süldőnevelési ak­ció, a szerződéses hizlalá­sok jelentőségéről. L. Molnár Antal, a köz­ségi tanács vb elnökhelyet­tese arról beszélt, hogy bár áru bőven van az öcsödi üzletekben, azonban a bol­tok nem eléggé korszerűek és nem tartják be a nyitva­tartási időket. Kovács Ferenc, a Szabad­ság Termelőszövetkezet párttitkára kifogásolta, hogy a tej étlátás nem kielégítő. Vasárnap nem tudnak te­jet vásárolni. A küldöttértekezlet több mint száz résztvevője egy­öntetűen foglalt állást ab­ban, hogy a földművesszö­vetkezeti üzleteket korsze- * rűsíteni kell és mindenkor bő áruválasztékot kell biz­tosítani. OLASZ FILMKRÓNIKA ( Megállapították, — hogy ; 1962-ben minden olasz 4748 ? líráit költött mozira, az ;■ I960. évi • 4380 lírával szemben. 1962-ben össze­sen 728,6 millió mozijegyet adtak el, összesen 132.500 millió líráért. Az emelke- ? dés nagyrészben a mozi helyárak: drágulásából ered * Pier Paolo Pasolini for­gatókönyvéből film készül „Máté evangéliuma” cím­mel. A filmben Krisztus szerepét Burt Lancaster ! ; alakítja, a forgatást nagy- I > részt Calábriában végzik. ' j egy olasz jezsuita páter , ' ..szakmai” felügyeletével. I Huszonkétezer karácsonyi hízó Szolnok megye teljesiti sertésfelvásárlási tervét Mint a Szolnok—Heves megyei Állatforgalmi Vál­lalatnál megtudtuk, decem­berben huszonkétezer hí­zott sertést vásárolnak fel a megyében. Ezen a héten tízezer hízót vesznek át 8 kunhegyesi és a törökszent­miklósi járásban, majd a jászberényi járás sertésfö­löslegének felvásárlásával zárják az esztendőt. Ezzel Szolnok megye tel­jesíti is évi sertésfelvásár­lási tervét 1963-ban száz­nyolcvanhétezer hízott ser­tést ad az országnak me­gyénk, s már csak tizenöt­ezer hiányzik a terv száa százalékos teljesítéséből. Megkezdődött a szerződés- kötés a jövő évi hizlalásra vonatkozóan. Eddig hetven- egyezer sertés jövő évi hiz­lalására és értékesítésére kötöttek szerződést me­gyénkben az állatforgalmi vállalattal. Zömét a terme­lőszövetkezetek kötötték le, a hetvenegyezer leszerző­dött hízóból csak háromez­ret nevelnék fel a háztáji gazdaságokban. Hívatlan vendég |S szter és Kálmán a *“ múlt évben kerültek Budapestre, amikor a fia­talember a napi munka mellett elvégezte a techni­kumot Kálmán egy gép­gyárban kapott állást. Esz­ter egyelőre a kis lakást rendezi, és a lányukra, Icu- ra vigyáz. Mikor otthagy­ták falusi otthonukat nem is sejtették, hogy egyszerre két nagy csapás zúdul rá­juk. Először is el kellett válniok Ilonka nénitől, aki Kálmánt felnevelte, s aki valósággal védőangyaluk volt. S helyette megkapták a másik, a budapesti nagy­nénit, Ilonka néni húgát, a szörnyeteg Karolát aki a család réme volt. Karola néni gyakran jött hozzájuk és ajándékot so­hasem hozott. Majd ha meg­halok — mondogatta —, úgyis minden a tiétek lesz. Ilonka nénit szerették. Nemrégiben a következő tartalmú levelet kapták Ilonka nénitől: '„Drágáim, szeretettel várunk a disz­nóölésre. Nélkületek el sem tudjuk képzelni ezt a na­pot Azonnal válaszoljatok, mikor érkeztek, vasárnap reggel, vagy már szomba­ton este.” Eszter és Kálmán min­dent meghányt-vetett, és elhatározták, hogy szomba­ton utaznak, így legalább két napon át együtt lehet­nek a drága jó nénivel. Minden készen állott az utazáshoz, és pénteken Icu belázasodott S ment a távirat Ilonka néninek: Nem mehetünk. Icu beteg. Hétfőn megkaD- ták a jó néni válaszát: Ha már így van, felmegyek én hozzátok, úgyis régen ké­szülődök. S viszek egy nagy kosár kóstolót amíg friss a hurka meg a kolbász. Szerdán délután érkezem az ötös vonattal. Eszter tapsolt Kálmán körültáncolta az asztalt S még magasabbra hágott a kedvük, amikor Kálmán­nak korszakalkotó ötlete tá­madt: — Te, Eszter, azt kéreti tőlem a múltkor Fejes, a műhelyvezető: no, te haj­dani földbirtokos, mikor megyünk egy jó disznó­ölésre. Szívesen veled tar­tanék. — Fogd a szaván — ka­cagott fel Eszter. — Hívd meg Fejest feleségestül. Nem árt jóba lenni velük. acagva csókolták meg ■" egymást, majd Eszter pontosan elkészítette a nagy estély menetrendjét. Ilonka néni ötkor érkezik. Kálmán kimegy elébe, és legkésőbb háromnegyed ha­tig hazahozza. Fél 7-kor kezdenek sütni-főzni, majd megteríteni. Nyolcra jöhet a vendég. — Mi lesz, ha betoppan Karola néni? — kiáltott fel Eszter. — Szerelmes isten — nyö­gött fel Kálmán. — Imád­kozzunk, Eszter, hátha eszünkbe jut valami. Egy perc gyötrelmes csend után Eszter sápadt­sága szűnni kezdett — Tudod, hogy Karola néni mennyire fél az in­fluenzától. Bacilusok, bad- lusok, tele van vele a vi­lág. — Megvan! — emelke­dett szólásra a teremtés ko­ronája felvidultan. — Meg ma kimegyek hozzá és el­mondom neki, hogy Icu mi­lyen súlyos influenzába esett. Azt mondom majd, hogy az orvos piros cédu­lát is ragasztott az ajtóra. Ez a leleményesség meg­nyugtatta őket. Kálmán fel­öltözött a sarki Közértben vett 15 deka konyakos meggy et, Karola néni ked­venc csemegéiét és elindult Hűvösvölgy felé. — Miért jöttél? Mi ütött belétek? — fogadta Kál­mánt a meglepett Karola néni. — Belénk semmi sem ütött. De Icu. Icu beteg. Súlyos, ragadós influenza. A piros cédula is kint van. — Persze, mert úgy men­nek haza, mint a jószág. Se fertőtlenítés, se kézmosás. Csak hordják haza a baci- lusokat. — Szegény Icu látni sze­retné Karola nénit — ját­szotta ki a vezércselt Kál­mán neki bátorodva. Az öregasszony vészter­hesen felnevetett. — Látni szeretne? Majd ha a piros cédula lekerült, fiacskám. A fiatalembert mámoros­sá tette győzelem, s ez a mámor benne zsongott szer­da délutánig. Előző nap igazgatói engedéllyel csúsz­tatott, s már háromkor ment hazafelé. Fü tyü rész­ve. kettesével ugrált le a lépcsőn, és mintha halot­tas házba lépett volna. — Telefonált Karola né­ni — sírta Eszter keserve­sen. — Mégis eljön. Itt lesz egy félóra múlva. ÍTt ermedten álltak per­*“* * .’eken át. Eszter fo- gadkozott, hogy világgá megy, Kálmán pedig azon háborgott, hogy miért nincs nálunk idegenlégió, ő most azonnal jelentkezne. Az óramutató közben száguld- va jelezte a múló perceket, valamit tenni kellett. És ekkor az udvaron hango­san bömbölni kezdett Szú­nyog Sanyi, a házfelügye­lőék vásott gyereke. — Sanyi! — kiáltott le neki hirtelen támadt ötlet­tel Kálmán. — Akarsz egy forintot? — Nomá! Kettőt nem le­het? — Legyen kettő — egye­zett bele Kálmán, és ma­gyarázni kezdte Sanyinak, hogy jön ide nemsokára egy csúnya öregasszony, álljon elibe, és mondja neki azt, hogy Tcut sürgősen orvos­hoz kellett vinni, csak ké­ső este jönnek haza. Sok beszédre már nem volt idő. Bezárkóztak a la­kásba, s most Sanyin volt a sor. Kálmán és Eszter der- medten áltak az előszobá­ban, mikor meghallották az öreges, fáradt lépték kopo­gását, s nyomába Sanyi bosszantó hangját. — Szűcsék nincsenek itt­hon. Halk női hang kérdezett valamit. — Ha nem hiszi, csak nyomja a csengőt. Nyom­hass ítéletnapig — hallat­szott Sanyi hangja. jfa csengő hosszan ber­** regett, majd néma csend támadt. A fáradt, öreg léptek távolodtak, s akkor újra megszólalt Sa­nyii — Mondja, mama, mit macerálja ezeket? Az előbb mondták, hogy a ookolba kívánják magát. Eszter idegrohamot kai* pott. — Ez a te ötleted volt Ezt azért mégsem kellett volna. Gyötrődve telt et egy ne­gyedóra, s akkor kinyitot­ták az ajtót, s beviharzott Karola néni. Szokatlanul kedves volt, valósággal ra­gyogott az arca. — Mégsem tudtam meg­állni, hogy el ne jöjjek. Sze­gény kis Icu. S tudod, te, gonosz — mondta Kálmán­nak —, nagyon meghatottál ám azzal a konyakmeggyel, Hoztam belőle a kis beteg­nek is. Eszter egy fotelba zuhanj Kálmán kitámolygott a fo­lyosóra. becsöngetett a ház­felügyelőékhez, Sanyit ke­reste: — Te, szörnyeteg, kit küldtél el? — Hát azt a vén szipir- tyót. Pedig két nagy kosa­rat is cipelt ■ lonka néni! — bődült ■ fel Kálmán és futott, hof Eszternek elmondja a rettenetes hírt. Mikor belé­pett az előszoba ajtaján, éppen megszólalt a telefon. Fejes telefonált — Nem várunk nyolcig, gyerekek. Hétre ott leszünk, Ugye, nem dobtok ki? Kékes űi Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents