Szolnok Megyei Néplap, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-17 / 294. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A termelés pártirányítása termelőszövetkezeteinkben A közelgő zárszámadá­sok, az egész évi gazdál­kodás tapasztalatainak felmérése időszerűvé .te­szi, hogy termelőszövet- • kezet! pártszervezeteink •zt is elemezzék: hogyan Járultak hozzá az ered­ményekhez a pártirányí­tás, a pártmunKa eszkö­zeivel, milyen tanulságo­kat kell levonni a jövőre nézve. A gyakorlat meggyőző­en bizonyítja, hogy a ter­melés hatásos lendítőere­je a pártszervezet eleven, sokoldalú közreműködése. De az is köztudott, hogy tsz partszervezeteink még igen sok fogyatékossággal küzdenek s eléggé kifor­ratlanok a szövetkezeti termelés pártirányításá­nak módjai. A termelő­szövetkezeti mozgalom győzelme óta sokszor el­hangzott, tsz pártszerve­zeteink ' vezetői nem egy­szer hallották, hogy min­den politikai munka vé­gül is a gazdasági ered­ményeket segíti elő, s fordítva: minden gazda­sági siker erősíti a poli­tikai célokat. Az egyes tsz pártszervezetekben azonban felvetődik a kér­dés, hogy a pártmunka milyen konkrét eszközei­vel serkentse a termelést? A termelőszövetkezetek gazdasági vezetésének megerősítésére irányuló Céltudatos káderpolitika például jó hatással volt a tsz pártszervezetek fejlő­désére is. A kihelyezett kommunista szakemberek többsége felismerte, hogy a gazdasági vezetés fej­lesztése csak a tsz párt- szervezetek erősítésével haladhat előre. A gazda­sági vezetés, különösen a szakvezetés erősödése azonban az alacsonyabb képzettségű, s főleg ala­csonyabb szakképzettségű párttitkárokban, pártveze­tőségi tagokban sok he­lyütt bizonyos kisebbségi érzést is keit Ügy érzik: nem egyenlő partnereik a gazdasági vezetőknek. Az ilyen kisebbségi ér­zések eloszlatásának ter­mészetesen kitűnő módja az, ha valamennyi tsz-beli kommunista növeli gazda­sági szakismereteit, — amely nélkül egyébként is mind nehezebben képes helytállni. — Hiba volna azonban úgy gondolkodni, hogy majd csak akkor ja­vul meg a termelés párt- irányítása, ha minden párbtitikár, vagy pártve­zetőségi tag egyben agro- nómus is lesz. Ha ezek az elvtársak csak a saját is­mereteikre, tapasztalataik­ra támaszkodva próbálnak együttműködni a gazda­sági vezetéssel, akkor az a bizonyos kisebbségi ér­zés tartóssá válik. Ám ha az egész pártszervezet véleményének összességé­vel, . pártcsoportokban, a taggyűlésen kialakított ál­lásponttal felvértezve ül­nek össze a pártszervezet vezetői a gazdasági veze­tőkkel — nem lesz többé kisebbségi érzésük. A helyes pártirányítás egyik leglényegesebb fel­tétele a pártszervezet ál­landó, jó helyzetismerete, az, hogy világosan lássa a gazdálkodás gyenge pont­jait. amelyek leküzdésére elsősorban kell mozgósíta­ni a tagságot. A helyzet jó megismerésére és így meg­felelő gazdasági elemzésre a tapasztalatok szerint azok a pártszervezetek ké­pesek, amelyeknek a párt­tagok és pártonkívüli ak­tivisták segítségével ele­ven kapcsolatuk van min­den kis gazdasági egység­gel. Továbbá, ahol emel­lett a gazdasági vezetők beszámoltatása is a gyen­geségek céltudatos feltá­rását és kijavítását szol­gálja. A tsz pártszerveze­tek szakemberek bevoná­sával alapos vizsgálatot folytathatnak a gazdálko­dás egy-egy részterületén, megvizsgálhatják például a gépcsoportok munkáját, a tejtermelést stb. A pártmunka gazdasági feladatainak jó megoldása elképzelhetetlen az alapo­san előkészített, rendsze­resen megtartott alapszer­vezeti taggyűlések nélkül. Ezt még gyakran szem elől téveszik a tsz-ek kom­munistái. A gazdálkodási tapasztalatok, a szövetke­zeti vezetők munkájának sokoldalú kollektív elem­zése, a javaslatok meg- szívlelése vezethet csak arra, hogy megfelelő ha­tározatok szülessenek az időszerű gazdasági fel­adatok megoldására. Az alapszervezeti tag­gyűléseknek azonban más szerepük is van a terme­lőszövetkezetben. A párt­demokráciának ez a fon­tos megnyilvánulása: ko­vásza, magja kell, hogy le­gyen a szövetkezeti de­mokráciának is. Hg a tag­gyűlés eleven viták, szó­kimondó bírálatok, hasz­nos indítványok színtere, akkor lehetetlenség, hogy a termelőszövetkezet köz­gyűlésén ennek ellenkező­je történjék. S az előttünk álló közgyűléseken, ahol a zárszámadás, a tervké­szítés kerül napirendre, különösen szükség lesz a tagság közreműködésére, az észrevételekre, a javas­latokra. Az eddigi tapasztalatok világosan tükrözik, hogy a tsz pártszervezet gaz­daságszervező munkáját nem lehet az egyéb politi­kai és szervezeti tenniva­lóktól elszigetelten végez­ni. A termelési agitáció, valamint a helytelen né­zetek, a maradi szemléle­tek ellen folytatott felvi­lágosítás időnkéht és em­berenként nem egyfor­mán kerül előtérbe, de állandó és szervesen ösz- ezetartozó feladatok, s mindegyik kihat a terme­lésre is, a szocialista ön­tudat fejlődésére is. A termelés sokoldalú és hatásos segítése a ter­melőszövetkezeti pártszer­vezetek elsődleges felada­ta. Azok a termelőszövet­kezeti pártszervezetek dolgoznak jól, ahol min­den kommünistának konkrét termelési párt- megbízatása van, ilyen konkrét pártmegbízatás célja lehet, hogy például az egy tehénre tervezett tejtermelési átlagot mennyivel teljesítsék túl, s mennyivel emeljék a tej zsírtartalmát. A búza, a szemes kukorica termés növelése és a jövedelem növekedése nem választ­ható el attól, hogy meny­nyien tanulnak a külön­böző tanfolyamokon, hány tsz akadémia mű­ködik, stb. A jó eredmé­nyek attól sem függetle­nek, hogy a szocialista brigád mozgalom szív­ügye-e a pártszervezet­nek. s attól sem. meny­nyi tagjelöltet vesznek fel. Már sok jó tapaszta­lat, kezdeményezés áll rendelkezésünkre a szö­vetkezeti gazdálkodás pártirányításában. Érde­mes ezeket az eddiginél gyorsabban elterjeszteni. Fehér János A Szigligeti Színház ünnepi műsora December 23-án, hétfő es­te 7 órakor a Potyautas, — 25-én, szerdán fél 4 és este fél 8-kor a Gül Baba, 26-án csütörtökön 3 órakor a Li­lioma, este fél 8 órakor a Potyautas, december 31-én, kedden este 6 és 11 órakor a Potyautas kerül bemuta­tásra. A karácsonyi előadásonra a jegyek árusítását decem­ber 19-én, a szilveszteri elő­adásokra pedig december 26-áa kezdi meg a pénztár. SZOLNOK megyei Wéftl&ftÍ2L MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 294. szám. Ára 50 fillér 1963. december 17., kedd. elő» A vasárnap sportja NAPIRENDEN: a közúti csúcsforgalom Hívatlan vendég Embert öltek Nem volt könnyű neki­vágni az őszi szállítási fel­adatoknak, s különösen ab­ban a tudatban, hogy a me­gyében rendelkezésre álló közhasznú szállító eszközök száma elvben nem elég a csúcsforgalom zavartalan lebonyolításához. A III. negyedévre és no­vemberre együttvéve 2891 kocsira futott be igény. Ez azt jelentette, hogy munkanaponként 91 gép­kocsival kevesebbel kel­lett eleve számolni, mint amennyire óhatatlanul szükség volt. Ezért a Megyei Szállítási Bizottság határozatára az autóközlekedési vállalat még júniusban áttért a mun­kaszüneti, szombati és éj­szakai fuvarozásra is. Ez je­lentős lépés volt a csúcsfor­galomra való felkészülés­ben, továbbá az is, hogy a közületi járműveket — erre a kormány rendelete adott módot — bevonták a közúti szállításokba. Eddig kb. 1700 közületi gépkocsi segített e nagy munkát lebonyolítani. Kétségtelen, hogy ezzel az összefogással sem lehetett a szállítási igényeket teljes­séggel kielégíteni. A szállí­tási bizottság e kényszer- helyietben a sorolás eszkö­zéhez folyamodott. Ez tör­tént az élelmiszer, a keres­kedelmi, a zöldáru, romlan­dó, kártszenvedő, valamint a termelőszövetkezeti, és mezőgazdasági termékek szállításában. A csúcsforgalmi időszak alatt tizenkét vasár- és ünnepnapon dolgoztak a gépkocsivezetők. Egy-egy alkalommal a 11 órás műszakban 337 jármű állt rendelkezésre. S hogy milyen komolyan és fele­lősségtudattal és fegyelme­zetten vettek részt a szál­lítás dolgozói az ünnepnapi munkában, a számoknál mi sem bizonyítja jobban. E tizenkét napon 140 000 kilo­métert tettek meg a jármű­vek, közel 50 000 tonna me­zőgazdasági terméket szál­lítottak rendeltetési helyére, s mindezt 62,7 százalékos kapacitáskihasználás mel­lett. Sőt a vasárnapi fuvarozások összehangolásával, még esetenként 30—40 pótszál­lítást is elvégeztek. A 7. sz. AKöV kollektíváját dicséri, hogy a munkaszü­neti napokon a gépjármű- park 72,2 százaléka vett részt a szállításban. örömmel állapíthatjuk meg, hogy a közületek ve­zetői lényegében készsége­sen ajánlották fel a gép­kocsijaikat, illetve tették eleget a berendeléseknek. Néhány vállalat a kértnél is több járművét küldte munkába. így tett a szolnoki állatforgalmi, a TITÁSZ és a törökszentmiklósi barom­fifeldolgozó vállalat veze­tője. Az őszi terménybetakarí­tási munkában ott született a legjobb eredmény, ahol a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok elég ra­kodómunkást adtak. E te­kintetben dicséret illeti a zagyva rékasi Béke, a tisza- földvári Lenin, a tiszavár- konyi Petőfi és a száj oil Vörös Csepel Termelőszö­vetkezeteket. Jelentsen ez egyben tanulságot azoknak a közös gazdaságoknak, ahol ezt az együttműködésT nem sikerült megteremteni. Figyelemreméltónak tart­juk azt a törekvést, amelynek célja volt, hogy a mezőgazdasági szállí­tásokhoz iparit kapcsol­jon. Ez a szervezési forma teke többek között azt is lehe­tővé, hogy a cukorrépa Szolnokra történő szállítá­sát még ma is összehangol­ják a sóder, salak és más ipari termékek fuvarozásá­val. Az őszi csúcsforgalmi munka nagyobbik részét a megye közúti közlekedésé­nek munkásai már elvé­gezték. S, hogy milyen jól: a közlekedés- és postaügyi miniszter a kormány jóvá­hagyásával megállapított jutalomból 140 000 forintot adományozott a 7. sz. AKÜV-nek. Fábián Péter asszonyt hiúság miatt Vasúti szerencséi• lenség A kenderesi mezőgazdaság' gépászképző szakiskola öntözőgépész tanfolyamán Kardos Ferenc az Sz—02-es szórófejjel ismerkedik. Le’tároznak a lermelő- szö vetkezel ek- iien December elején megala­kultak megyénk termelő- I szövetkezeteiben a leltáro­zó bizottságok. A százhat­vanhét közösen gazdálkodó szövetkezetben mintegy ezer leltározó bizottság alakult. Egy-egy leltározó bizottság­nak három-négy tagja van, s így hozzávetőleges szá­mítással legalább három és félezer szövetkezeti paraszt- ember tevékenykedik most a közös gazdaságok érté­keinek számbavételével. A bizottságok elkészítet­ték a leltározási utasítást, amelyet a kibővített igaz­gatósági üléseken fogadtak el, s ennek alapján dol­goznak most. Elsőnek a termelőszövetkezetek álló­eszköz értékét térképezik fel. A Szolnok megyei ter­melőszövetkezetek épületei, gépei és egyéb beruházá­sainak értéke meghaladja az egymilliárd forintot. — Terményből, termékekből, takarmányból ötszázmillió forintnyit tárolnak szövet­kezeti gazdaságaink. Ezek­nek számbavétele december 20-ra történik meg. ! A hónap utolsó napjai­ban az állatáüomány lel- * tározására kerül sor. r~-----------------------------------•——7-----------------------— Me leg főt*iónéi a hideg hóviharban Hétfő este hat óra körül. Szolnokot elcseréltük Szibériáért. Kotorja az utat a hó. S ha még csak <ii utcával tenné, de arcunkba, nyakunkba csapódik, olyan zúzmarás süvítő hidegséggel, hogy bizony a legszíve­sebben a meleg lakás ablakából nézzük csak az. egyébként fönséges látványú jelenséget. De hát akinek menni kell, mit lehet. Az a kismama is, aki a Marx parki böicsoue ,..ől előregörnyedve nyomja, túrja a fel-felakadó sport ba­bakocsit a csemegebolt irányába. A kirakatnál szét­néz, körülszemléli a terepet, hová tehetné aránylag óvott helyre dundi csemetéjét a kocsival együtt. Az* tán a portái vászonernyőle alá taszítja. Hátha ott nem éri az idő. A babát nem is, mert azt fedi a kocsi, s be van bugyolálva. Ám amint észreveszi, hogy egyedül maradt a zúgó zivatarban, nyöszörögni kezd. És nem pusztába kiáltóan. Hamarosan egy asz- szony áll meg mellette. Ó, szegény gyöngyvirágom — és már csitítgatja a síró csöppséget. Aztán egy má­sik, egy harmadik. A jövő-menők kis csoportja veszi körül, s mindenki kedvére akar lenni. Fiatalasszony kesztyűben ringázni kezdi. A többiek becézgetik, szó- logatják. Aztán egy férfi Lveti a kesztyűjét, s el­kezdi seperni le a havat a kocsiról és a takaróról. Az egész nem tart soká. S már jön is az édesanya, tejesüveggel és kenyérrel a hóna alatt. A rögtönzött dajkák, a szív melege diktálta dajkák indulnak el, mintha misem történt vo na. Valójában nem is. De nekem azt mesélte egy ba­rátom nemrégen, Párizsban járva döbbentőt tapasztalt. Ott ha a Szajna vizébe esik valaki, ha elvágódik az utcán, a nép megy tovább, valami olyan szemlélettel: majd jönnek a mentők, a rendőrök, ez az 6 dolguk, i nekem is megvan a magam baja. Azért mégis csak jó, hogy szolnoki vagyok és nem párizsi lakos — borzák — >- -- - --^

Next

/
Thumbnails
Contents