Szolnok Megyei Néplap, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-24 / 301. szám

1963. december 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP >) Amiben nincs békés egymás me! élés Irta: DARVAS! ISTVÁN Az 1963 *as esztendőt úgy könyvelhetjük el, mint a nemzetközi feszültség bi­zonyos mértékű enyhülésé­nek évét. Ez az enyhülés a korábbi évek feszültségei­hez és súlyos válságaihoz képest állott be, de semmi esetre sem hozta magával a hidegháború teljes meg­szűnését, vagy a háború elkerülésének abszolút bi­zonyságát. Mindamellett tény, hogy a nemzetközi élet évről évre világosab­ban bizonyítja a kommu­nista és munkáspártok 1957. és 1960-as moszkvai nyilat­kozatának azt a megállapí­tását, hogy a háború nem végzetszerűen elkerülhetet­len többé. Vitathatatlan, hogy mindinkább valóság­gá válik a különböző társa­dalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésé­nek a szocialista országok által hix'detett és folytatott lenini politikája. A szocia­lista országok további fejlő­dése. szakadatlan erősödése, a béke és a leszerelés mel­lett felsorakozó kormányok és népek gyarapodása előbb utóbb magával hozza majd a békés egymás mellett élés po'itikáiának teljes győzel­mét. Ehhez természetesen hosszú harcra van szükség és e harcban elkerülhetet­lenek lesznek a feszültebb, kritikusabb időszakok. A békés egymás mellett élés politikájának sikerei­vel egvüttíáró eddigi eny­hülés is lényegesen javítot­ta a különböző társadalmi rendszerű országok kapcso­latait. Normalizálódtak, normalizálódnak és maga­sabb szintre emelkednek a szocialista .kapitalista.. országok diplomáciai kap­csolatai. bővül közöttük a kereskedelem, sűrűbbé vá­lik az emberek, a politiku­sok és a magánemberek érintkezése, ide-oda uta­zása. A kommunista és mun­káspártok természetesen harci céljuknak tartják a szocializmus világméretű győzelmét, e győzelmet azonban a két társadalmi rendszer békés versenyével akarják kivívni. A békés egymás mellett élés politi­kája tehát a nemzetközi méretekben vívott osztály­harc fő forrná la és célja az, hogy a szocializmus végső győzelmének békés kivívá­sa érdekében rákényszerít­se a kapitalista országokra a békés versenyzést. Mind­ez nem változtat konmk fő ellentétén, a kapitaliz­mus és a szocializmus el­lentétén. Ma tn»r a vezető kapi­talista országok kormány­politikusai között is vannak hívei a békés eevmás mel­lett élés politikáiénak, őszinte és botcsinálta hívei. Az utóbbiak azért fogad­ják el a békés eevmás mel­lett élés politikáiét, mert a ténvek hatása alatt kiióza- nodtak és rájöttek, hogy nincs más út. Nincs tehát arról szó. hogv húenvugod- tak voln a a szoci a 1 i zmus ed­digi győzelmeibe, vagy plá­ne további terjedésébe. Azok a burzsoá politikai vezetők. akik belátják, hogy a háború kockázatos, sőt. eleve kilátástalan szá­mukra természetesen nem a szocialista országok békés eevmás mellett ól **c politi­káját és az azzal iáró bé­kés versenvt fopadiák p1 a háború alternatívádként, hanom pusztán a háború­nélküliség állanotát. a fegv­<rpr*>s harc v“<*loc,es, vagy időleges kialakítását. Ügv hisszük, nem túl­zunk, ha azt mondiuk. hogv épnen a burzsoázia tó1 fel­fogott érdekeinek értelme­sebb kénviselői intettek ar- m a VővAfkezte+ésrp. hogv af kell fogadni a békés egy­más módszertana és irodal­ma van. Az utóbbi időben különösen sok tanulmány jelenik meg Nyugaton er­ről a témáról. Megírják, hogy fel kell venni az ideo­lógiai harcot a veszélyesen terjedő szocialista eszmék­kel szemben. Ki akarják terjeszteni a békés egymás mellett élés politikáját az ideológia területére is, mondván, hogy a békés egymás mellett élés csak akkor valóságos, ha az ide­ológiák is békésen élnek egymás mellett. Megírják, hogy a kultúrcserét, turiz­must, az érintkezést anti­kommunista, burzsoá pro­pagandára kell felhasznál­ni. Az elhunyt Kennedy el­nöknek jelenleg igazság­ügyminiszterként működű Róbert nevű öccse mondot­ta egy olyan szemináriu­mon, amely a külföldre utazó amerikai diákok úti programiának kidolgozásá­val foglalkozott: „Ha nem tudnak Amerika mellett agitálni, akkor legjobb, ha itthon maradnak.” A békés \ egymás mellett élés politikáját tehát akkor fogjuk fel helyesen, ha lát­juk, hogy minél inkább uralkodóvá válik ez a poli­tika, annál inkább nő az ideológiai terület fontossá­ga. Ahol nem a fegyverek érvelnek, ott növekvő sze­rep jut az egyéb érveknek: a gazdagság, és az ideológia érveinek. Az ideológiában tehát nemcsak nincs békés egymás mellett élés. hanem most minden korábbinál na­gyobb szerepet kap az ideo­lógiai harc. A burzsoázia csak csempészúton tudja terjesz­teni eszméit és legfeljebb a szocialista országok embe­reinek gondolkodásában még fellelhető burzsoá csc- kevényekre tud támaszkod­ni. Ezért is kell harcolnunk a népünk gondolkodásában élő burzsoá maradványok ellen. A szocialista orszá­gok eszméinek nem kelle­nek csempészutak, mert a marxizmus—leninizmus az egész nemzetközi proleta­riátus, minden ország ösz- szes elnyomottjának, ki- zsákménvoltjának ideoló­giája. Ha az imperialisták félnek eredményeinktől, an­nál ékesebb bizonysága ez eszméink igazságának. Tár­sadalmi rendszerünk fö­lényben van. mert fölény­ben van az ideológiánk. A világban történt változások, a szocializmus hódító útja, a kapitalista országok és a gyarmatok tömegeinek ön­tudatra ébredése, forradal- masodása, a szocialista or­szágok eredményei messzi­re viszik, határokat nem is­merve mindenhová eljut­tatják a marxizmus—leni- nizmus igazságát. Új szovjet atomer mű Moszkva, (TASZSZ) Mint a hétfői Pravda közli, a Don-vjdéki Novij Voronyezsiben megkezdték az újonnan épült atomerő­mű úgynevezett fizikai be­indítását, amelyet később az áramtermelő gépezet üzembe helyezése követ. Az első gépegység teljesí­tőképessége 210 megawatt lesz. A 12 méter magas, négy méter átmérőjű reaktort desztillált vízzel árasztot­ták el. A reaktor próbaüzemein tetősével egyidejűleg be­fejezik a szerelési és be­állítási munkálatokat is. Néhány napon belül *üres- járatban kipróbálják a harmadik gőzturbinát* az első kettőt ez év októbe­rében, illetve novemberé-, j ben próbálták ki. Elutazót hazánkból a szovjet kulturális küldöttség Szabadkézi-rajz, betűve­tés, ábrázoló geometria, műhelygyakorlat, árúrende­zés és még sok más tan­tárgy szerepel az Iparcikk Kereskedelmi-tanuló Is­kola Kirakatrendező Tago­zatának tematikáiéban. Az , iskola tanulói jól képzett kirakatrendező gyakorno- i kok lesznek tanulmányaik befejezése után. További munkájukról az ízléses bu­dapesti kirakatok tanúskod- j nak. Jelenleg közel ötszáz végzett növendék dolgozik a fővárosban. | Hétfőn elutazott hazánk­ból a szovjet kulturális kül­döttség, amely Sz. K. Ro­mano vszkijnak, a Szovjet­unió Minisztertanácsa Kül­földi Kulturális Kapcsola­tok Állami Bizottságának elnöke vezetésével az 1964. évi magyar—szovjet kultu­rális és tudományos terv ki­dolgozására érkezett Ma­gyarországra. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren II­ku Pál művelődésügyi mi­niszter, az MSZMP Politi­kai Bizottságának póttagja, Pataki János, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének fő­titkára, valamint a Művelő­désügyi Minisztérium, a Külügyminisztérium, és a KKI több vezető munkatár­sa búcsúztatta. Ott volt N. R. Seleh, a budapesti szov­jet nagykövetség követ-ta­nácsosa. (MTI) Karácsonyi történet a büszke juhászról 4 harmincas évek ele­jén történt, Hortobá­gyon. Élt ott egy juhász, aki rátarti ságár ól, büszke­ségéről, no meg arról volt híres, hogy művészi farag- ványokat készített. Történt egyszer, hogy egy hortobá­gyi nagybirtokos, a „gróf úr” karácsonyi csomago­kat küldött néhány tanyasi gyereknek. Volt ezekben a csomagokban molyette ka­bát. kopott sapka, lyukas cipő és még lyukasabb ha­risnya. Holmik, amiket a gróf úr kisgyerekei játék­ban elnyűttek, elkoptattak és amelyeket a lomkamrá­ból szedtek elő, kinevezve azokat karácsonyi ajándék­nak. A mi büszke juhászunk kisfiának is küldtek egy formájából kivetkőzött sap­kát. meg egy lyukas haris­nyát. Karácsony előtti na­pon érkezett, még nyitva volt a közeli községben a posta, meg az akkori Han­gya bolt. A juhász vett egy A fűtőház téli gondja: a rossz hengerolaj más mellett élés politikáját és ha el kell fogadni, akkor egyúttal új, kifinomulta! b módszereket kell keresni a szocializmus elleni aktiv harcra. A burzsoázia érde­keinek ezen okosabb védel­mezői dolgozták ki a szo­cialista országok elleni harc céljá ól az úgynevezett fel- lazítási politikát. Ennek az a lényege, hogy a jobb dip­lomáciai kapcsolatokat, a kereskedelmet, a sűrűbbé vált érintkezést kihasznál­va oly irányban kell befo­lyásolni a szocialista orszá­gok közvéleményét, hogy za­vart, kétkedést, elégedet­lenséget váltsanak ki és ez­zel szűkítsék a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak, kormá­nyainak, társadalmi rend­szerének tömegbázisát, fo­kozatosan „felpuhítsák a'da­lait” ellenforradalmi meg­mozdulások számára. \ fel'az'fés? politi­ka fő módszere az ideoló­giai harc, helyesebben az ideológiai kártevés. Azért nem nevezhető ideelógiai harcnak, mert az, amit ter­jeszt. nem egyéb, mint az osztályelnyomás, a tőkés ki­zsákmányolás. a gyarmato­sítás eszmeisége és az e ta­lajon sarjadt erkölcsi felfo­gás. Kártevésnek nevezhető ezért is, meg azért is. mert lábbal tiporja a békés egy­más mellett élés politikájá­nak elidegeníthetetlen kö­vetelményeit: a népek ön­rendelkezési jogát és a bal- ügyek be való be nem avat­kozást. Kártevés azért is. mert a burzsoázia, minde­nekelőtt az Amerikai Egye­sült Államok és néhány ve­zető nyugateurópai ország burzsoáziája csak dollárok százmillióiban kifejezhető összegeket fordít úgyneve­zett lélektani hadviselésre, azaz. a szocialista országok társadalmi rendiének nem fegyveres úton való felfor­gatására. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok évente több mint féi- milliárd dollárt költ külföl­di propagandára. A legna­gyobb amerikai propaganda ügynökség, az USIA össze­sen 11 ezer embert foglal­koztat, évi 150 milliót költ el és világszerte körülbelül 250 tájékoztatási központtal rendelkezik. Összesen 79 lapja és folyóirata áll a kommunizmus elleni küzde­lem szolgálatában, emellett sok országban fedőnevek és helyi lakosok neve alatt tart kezében lapot. Kezé­ben van az Amerika Hang­ja néven működő rádióhá­lózat, amelynek külföldön 57 rádióállomása van és ezek közül a legtöbb a szo­cialista országokkal határos államokban. A rádióhálózat naponta 80 órán át 37 nyel­ven sugároz adásokat és eb­ből 56 órán át egyenesen a szocialista országok számá­ra. A nem állami amerikai propagandaszervek közé tartozik az úgynevezett Sza­bad Európa Bizottság és an­nak rádióhálózata, a Sza­bad Európa Rádió. Az Ame­rikai Egyesült Államok szervezett meg egész sor nemzetközi antikommunista szervezetet, így például „A népek an ti bolsevista blokk- ' ját”, „Az ázsiai népek anü- j kommunista ligáját” és ,A j kontinens védelmének ame- rikaközi konföderációját”. Működnek antikommunista szervezetek kulturális, vagy émberbaráti szervekként is. így például az úgynevezett Erkölcsi újrafelfegy vérzés szervezete, amelynek fel­adata a hívők megdolgozá­sa, „A kultúra szabadságá­ért küzdő kongresszus”, amely az értelmiség köré­ben fejt ki antikommunista tevékenységet és még szé­ni .-s más intézmény és szer­vezet. A kommunizmus elle­ni ideológiai harcnak hatal­nehézséget támaszthat a te­her- és személyforgalom­nak. Megpróbálták forralni is a hengerolajat, sajnos, nem járt eredménnyel, mert a gépeken a külső szabad fe­lületen futnak az elvezető­csövek, az olaj menetköz­ben rendkívül lehűl. A.zt is megtudtuk, hogy a mozdonyok előfűtését job­ban megszervezték, mint tavaly. A két állandó fűtő mellé két fagyszolgálatos munkást osztottak be. Egyelőre nem okoz ne­hézségeket az időjárás a fű­tőházban. s a jelek szerint a nagy hideget felkészülten fogadják. Rajtuk nem múlik majd, hogy a javításra mosásra szoruló gépek mi­előbb a forgalom rendelke­zésére álljanak. szép új sapkát és egy pár harisnyát, a kacatok közé csomagolta és megcímezve, a grófnak, feladta postán. Kísérőévelet is írt. amely­ben sajnálkozásának adott kifejezést, hogy a szegény kisgrófot ilyen vacak hol­mikban kénytelenek járat­ni, ezért karácsonyi aján­dékul ő küld a kis méltó- ságosnak új holmikat. / gti tö’tötte ki bosszú­ságát a nagy adako­zón. de szeretett volna még több borsot törni a gróf orra alá. Erre aklcor lett alkalma, amikor megtudta, hogy a hortobágyi csárdá­ban nagy mulatságot tar­tanak karácsony másnap­ján. amelyen a Oröf több vendége, köztük egy német gróf is jelen lesz. A juhásznak jó gondo­lata támadt. Szerzett ma­gának szép civilruhát. A tanítótól kérte kölcsön, aki szerette a csavaros észjárá­sú büszke embert. Amikor azután hallotta, hogy a grófi társaság már együtt van a híres hortobágyi csárdában, ame’ynek falai Petőfit is látták, ő is be­ment oda, 4 cigányprímás tátott szájjal bámult rá, az úri gúnyában is megismer­te. A juhász mutatóujját a szájára tette, a prímás bólintott, megértette, hogy ,.inkognitóban” jött el. És amikor az új vendég elkiál­totta magát, hogy „Banda, hozzám!”, a zenészek kis habozás után ott hagyták a gróf’ társaságot és a juhász fü’ébe húzták a megren­delt nótát. Az arisztokrata vendé­geket néhány pillanatig megbénította az „inzultus”, és amikor magukhoz tér­tek a csodálkozástól, egyi­kük felállt és odament a j juhász asztalához. Az a jó­szabású kötcsön-civilruhá- ban tisztviselő-félének né­zett ki, ezért a monnküs Ható'ember udvarie- gög- i oei szólalt mea: — Báró Fehérpataky Guido vagyok. Társaságom nevében elégtételt kérek. A juhász felállt, kihúzta magát és bemutatkozott: — Gróf Keserű János! A báró meglepetten bá­mult rá azután kezét nyúj­totta és udvariasan mond­ta: — Szervusz, kérlekalás- san! Légy oly jó, fáradj asztalunkhoz, mulass ve­lünk. — Szíver-T*- kér lekál ác­sán. Átment hozzájuk, ittak és egy idő múlva, a gróf, aki a kopott gyermekhol­mikat küldte, megkérdezte: — Neked is itt van a birtokod, valahol a Hor­tobágyon? Tudod, én tíz évig éltem külföldön, nem­régen jöttem átvenni az örökségemet. A juhász bólintott: — Igen, kétezernégyszáz- tizennyolc juliom ran a szomszédságban. A gróf elámuli; — Jól hallottam, kétezer- uégyszáztizennyolcat mond­tál, drága pajtikám? Mi­lyen érdekes! Nekem is pont ennyi juhom van. — Tudom, pajtikám! Én őrzöm! Palásti László — Nagy gond a henger­olaj — mondja Debreceni Gyula művezető. — Sokkal rosszabb minőségű, mint ta­valy. Rendkívül sűrű, ezért az ogy milliméter átmérő­jű vezetőváiatokon nem megy keresztül. A 424—242 -es számú mozdony kenő­prése emiatt valósággal morzsákra tört. Ha na­gyobb hideg lesz, az olaj még jobban megdermed, így a tolattyú és dugattyú­gyűrűk hamar elkopnak, tönkremennek. Kicserélésük sok időt vesz igénybe, s az új gyűrűkre azonos sors vár. Részben nagy az anyag­kár, részben előfordulhat hogy egyszerre sok moz­dony kenőprése és gyűrűi törnek össze. Ez pedig téli viszonyok között sok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents