Szolnok Megyei Néplap, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-24 / 301. szám

1903. december 24 SZOLNOK MEGYEI NEPLAr 3 AZ 1964. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV A kormány tájékoztatási' hivatala közli: Amint arról a sajtó ko­rábban már hírt adott, a Minisz.ertanács jóváhagyta az 1964. évi népagzdasági tervet. A kormány meg­állapította: a népgazdaság 1963 ban összességében eredményesein fejlődött. Az 1963. évi terv legfon­tosabb céljai — a mező- gaadaság és az építőipar kivételével az év végéig megvalósulnak. Ebben az esztendőben is nőtt az ipari termelés, összességé­ben végrehajtására kerül a beruházási terv, amely magasabb, mint amekkorát az ötéves terv eredetileg előirányzott. Az idén vala­mivel nagyobb mértékben emelkedett a munkások és az alkalmazottak reáljöve­delme is, mint ahogy azzal a terv eredetileg számolt. A kiskereskedelmi árufor­galom nagyobb az elő­irányzottnál. A külkeres­kedelem teljesítette tervét, A népgazdaság egyes te­rületein azonban a tervhez képest lemaradások mu­tatkoznak; ezek nagyrészt a kedvezőtlen időjárással, másrészt a műszaki fejlesz­tés nem kielégítő előre­haladásával függnek ösz- sze. A lemaradások az . 1964-es évben is éreztetik majd hatásukat. A terv teljesítése a nép­gazdaság főbb területein — még nem végleges adatok alapján — az alábbiak sze­rint alakult; 1963-ban az ipar teljes termelése körülbelül 7 szá­zalékkal haladja meg az előző évit, azaz összeségé­ben megfelel a tervezett­nek. A bányászok áldozatos munkájának eredménye­ként a szénbányászat több mint 1 millió tonnával túl­teljesítette tervét, Az elő­irányzottnál többet termel a könnyű- és az élelmiszer- ipar, viszont a gépipar a népgazdaság és export szempontjából fontos né­hány termékben — rész- ber rendeléshiány miatt — nem teljesíti tervét. Az ipar az előirányzott­nál több munkást és alkal­mazottat foglalkoztatott. — Ezzel függ össze, hogy a tervezettnél kisebb mér­tékben emelkedett a ter­melékenység. Jelentősen nőtt a túlórák száma. A gyártmány-összetétel nem tartott lépést sem a népgazdaság fejlődésével, sem a korszerűsítés köve­telményeivel. Több ipari termék minősége nem ja­vult a követelményeknek * megfelelően. A mezőgazdaság összter­melésének értéke alacso­nyabb ugyan a tervezett­nél, de így is 4—5 száza­lékkal meghaladja az előző évit. Egyes termények ter­mésátlaga az előirányzat­nak megfelelően alakult, másoké — különösen a zöldségeké és egyes gyü­mölcsöké — meghaladta a tervezettet. A kenyér- és a takarmánygabona hoza­ma viszont alacsonyabb volt a tervezettnél, s mi­vel a kenyérgabona vetés- területe is elmaradt a terv­től, az ország jelentős mennyiségű gabona beho­zatalra szorul. 1963-ban a mezőgazda­ság a tervezettnél több gé­pet, műtrágyát és egyéb eszközt kapott. Nagyobb területen tele- lepítettek szőlő és gyü­mölcsöt, több földet ön­töztek, mint amekkorát az ötéves terv 1964-re előirányzott. A felvásárlás összes meny- nyisége az idén nagyobb arányban növekedett, mint a mezőgazdasági termelés, tehát nőtt a mezőgazdasági árutermelés aránya. A kor­mányzati szervek, vala­mint a tanácsok ez év őszén a korábbinál na­gyobb erőfeszítéseket tet­tek a gabona vetésének előmozdítására. Ennek eredményeként sikerült a kenyérgabonát az előirány­zottnál is valamivel na­gyobb területen október végéig elvetni. A mély­szántást is nagyobb terü­leten végeztéik el, mint a korábbi években. A közlekedés teljesítmé­nye a terv szerint emelke­dett, de a nagy erőfeszí­tések ellenére — nagy­részt az időjárási nehézsé­gek miatt — sem tudta teljesíteni valamennyi fel­adatát. A beruházások összege az idén csaknem 41 milliárd forintot tett ki. Ez némileg meghaladja a2 1963-ra tervezett összeget, s mintegy 12—13 százalék­kal magasabb a tavalyinál. A népgazdaság több terü­lete — főleg a mezőgaz­daság és az építőipar — tervezettnél több gépet ka­pott. Az építőipari elma­radások következtében sz évre tervezett néhány épít­A nemzeti jövedelem mintegy 6—7 százalékkal emelkedik, ebből a lakosság fogyasztási alapjára fordí­tott összeg körülbelül 4,5 százalékkal, az állóalapok bővítésére szánt hányad mintegy 10 százalékkal ha­ladja meg az 1963. évit. Ipar Az ipar termelése az idei­hez képest 7 százalékkal nő. Szerkezetének alakulása az ötéves tervben kitűzött fej­lesztési irányokat követi. Az átlagosnál gyorsabban, 8,2 százalékkal növekszik a vegyipar, 9,8 százalék­kal a vlllamosenergiaipar, 10,6 százalékkal a gépipar és 15,1 százalékkal az épí­tőanyagipar termelése. Az iparnak körülbelül 8 százalékkal többet kell ex­portra termelnie, jelentősen nő a belkereskedelem részé­re szállítandó iparcikk mennyisége is. A gépiparnak különösen azokból a termékekből kell többet gyártania, amelyek iránt nagy a belföldi és a külföldi igény. így például a forgácsoló szerszámgépek gyártása csaknem 17 száza­lékkal, a tehergépkocsiké mintegy 15 százalékkal, a vegyipari gépeké 27 száza­lékkal haladja meg az ez évit; a terv szerint megkét­szereződik a háztartási hű­tőszekrények gyártása. Az építőanyagipar termelésé­nek jelentős emelését lehe­tővé teszi, hogy már ter­mel a Dunai Cement- és Mészmű, 1964-ben üzembe helyezik az orosházi üveg­gyárat és a zsolcai épület­elemgyárat. A cementipar termelése több mint 20 szá­zalékkal, az üvegiparé 22 százalékkal növelhető. A könnyű- és élelmiszer ipar mintegy 6—6 százalék­kal növeli termelését. 1964-ben fokozott figyel­met kell fordítani a gazda­ságossági és minőségi köve­telményekre, különösen fontos, hogy to­vább fejlesszék a gyártás technológiáját és növe­kedjék a korszerű termé­kek aránya. Előmozdítja ezt, hogy a KGST keretében 1964-ben folytatódik a nemzetközi munkamegosztás, a gyárt­mányszakosítás. Az ipari munka termelé­kenysége a terv szerint át­lagosan 3,6 százalékkal emelkedik. A rendelkezésre álló eszközök legjobb ki­használásával, a jó módsze­rek bevezetésével és elter­jesztésével mindenütt bizto­sítani kell, hogy a termelé­kenység az előirányzott arányban vagy azt megha­ladó mértékben emelkedjék. Tervszerűen és rendszere­sen kell foglalkozni a mun­kaerő ellátás és gazdálkodás kérdéseivel, hatékony intéz­kezést csák jövőre fejez­nek be. Az előzetes számítások arra mutatnak, hogy a bér­ből és fizetésiből élők egy főre jutó reáljövedelme az idén a tervezettnél valami­vel nagyobb mértékben emelkedik. Növekedett 'a mezőgazdasági lakosság fo­gyasztásénak reálértéke is. Egyes idénycikkeik kedvező áralakulása következtében csökkent a fogy szí ói árak színvonala. A belkereske­delmi áruforgalom várha­tóan csaknem 8 százalék­kal magasabb a tavalyinál. A külkereskedelmi for­galom összességében az előirányzat szerint alakult, részleteiben azonban eltért u tervezettől. kedések szükségesek a mun­kaszervezés, valamint a munka- és bérfegyelem ja­vítására. — Fontos érdek, hogy a termelés gazdaságo­sabban folyjék. A hazai és az importanyagokat — a szigorú takarékosság elvét szem előtt tartva — csak a szükségletekkel összhang­ban szabad felhasználni. Az anyagtakarékosság és a ter­melékenység növelése révén el kell érni, hogy a terme­lési költségek szintje az iparban átlagosan legalább 1,3 százalékkal csökkenjen. Mező­gazdaság A mezőgazdaság termielé­sének értéke 1964-ben a terv szerint 4—5 százalék­kal lesz magasabb az idei­nél, s mintegy 9 százalékkal haladja meg az 1962. évit. A terv — a gabonaterme­lés növelésére tett intézke­déseket figyelembe véve — búzából katasztrális hol­danként 11,5 mázsa átlag­terméssel számol. A terméseredmények nö­velése céljából több gépet és egyéb termelési eszközt kap a mezőgazdaság. Az öntözött terület az idei­hez képest kereken 22 szá­zalékkal nő, s eléri az 548 ezer katasztrális holdat. Szőlőt és gyümölcsöt 51 500 katasztrális holdon telepíte­nek, vagyis 4800 katasztrá­lis holddal nagyobb terüle­ten, mint 1963-ban. Az ez évinél 20 százalékkal több, összesen 1 millió 650 ezer tonna műtrágyát használhat fel a mezőgazdaság, ilyen módon a megművelt terület minden holdjára 136 kilo­gramm műtrágya jut. A mezőgazdaság összes beru­házása mintegy 13 százalék­kal emelkedik, összesen 10,5' milliárd forintot tesz ki — 2,8 milliárd forinttal több, mint amennyit az ötéves terv erre a célra 1964-re előirányzott. Ebből az ösz- szegből — a többi között — 9500 új traktor beszerzése válik lehetővé. Az anyagi eszközöket fo­kozottabb mértékben kell koncentrálni a gabona- és szemestakarmány ter­melésére. Nagy gondot kell fordítani a tavaszi vetés és a nö­vényápolás előkészítésére és elvégzésére. A tavaszi munkák során törekedni kell arra, hogy a vetésterü­let megoszlása megfeleljen a népgazdaság szükségletei­nek, nőjjön a belföldi ellá­tás és a külkereskedelem szempontjából fontos növé­nyek vetésterülete. Az ’állattenyésztés 1964- ben tovább fejlődik. Javul­nak az állattenyésztés mi­nőségi mutatói: nő az átla­gos tej- és tojáshozam, a fajlagos takarmányfelhasz­nálás csökken. Az állatte­nyésztés fejlesztését a ta­karmány ésszerű felhaszná­lásával és a központi kész­letek megfelelőbb elosztá­sával is segíted kell. A mezőgazda. _ ,i termelés növekedésével összhang­ban 7,4 százalékkal nő a felvásárolt termékek mennyisége. Közlekedés 1964-ben a közlekedés áruszállítása a terv szerint 6,5 százalékkal, a személy- szállítás 4 százalékkal lesz magasabb az ideinél. A vas­út feladatának ellátásához nagyteljesítményű Diesel villanymozdonyokat, nor­mál- és speciális tehervago­nokat és személykocsikat állítanak üzembe. A közúti forgalom fejlesztését 2500 új tehergépkocsi és 490 autóbusz beszerzése szolgál­ja. Jelentősen nő a magán­gépkocsik száma is. Az út­hálózatot tovább bővítik. Beruházás A beruházások 1964. évi előirányzata 45 milliárd fo­rint, kereken 10 százalékkal több, mint 1963-ban. Jelen­tősen emelkedik a mező- gazdasági és a vegyipari be­ruházások részaránya. 1964- ben — a többi között — üzembehelyezik a Tisza- menti Vegyikombinát mű­trágyagyárát, megtörténik a Lenin Kohászati Művek durvahengerművének re­konstrukciója, befejeződik az Erzsébet-híd építése, to­vább folytatódik a Duna- menti Hőerőmű és a Dunai Olajfinomító építése, a Dunai Vasmű hideghenger­művének beruházása. A vegyipar fejlesztését a Bor­sodi Végyík'ombinát műtrá­gyagyárának bővítése, a kaprolaktám-üzem építésé­nek folytatása szolgálja. Az élelmiszeriparban gyorsabb ütemben bővítik a mező- gazdasági termékek feldol­gozó kapacitását, mint aho­gyan azt az ötéves tervben eredetileg számításba v°+- ték. A második ötéves terv eredeti előirányzatához képest körülbelül egymil- liárd forinttal több jut a közlekedési, kulturális és kommunális beruházá­sokra. Különösen a járműpark korszerűsítésére, a középis­kolai oktatási hálózat bőví­tésére, valamint a Buda­pesti Földalatti Vasút épí­tésére fordítanak jelentős összegeket. Továbbra is el­sőrendű feladat a beruhá­zások koncentrálása. Ennek megfelelően a terv előírja, hogy a nagyértékű beruhá­zásokra fordítót anyagi esz­közök 90 százalékát a folya­matban levő és a befejezés előtt álló beruházásokra kell felhasználni. Az állóalapok felújítására a terv 21,3 milliárd forin­tot biztosít, ebből 1,6 mil­liárd forintot fordítanak lakóházak felújítására. Az építőipar fontos fel­adata, hogy biztosítsa" a költségszint csökkentését, az építés ütemes menetét és ez utóbbi eredményeként a lakások folyamatos átadá­sát. Feladatainak megoldá­sához az építőipar gépesíté­sét 1964-ben jelentősen' fo­kozzák. Külkeres­kedelem A külkereskedelem for­galma a terv szerint 1964- ben körülbelül 7 százalék­kal haladja meg az ez évit. Bővül a kereskedelem mind a szocialista, mind pedig a nemszocialista országokkal. A teljes forgalom 68—70 százaléka a szocialista or­szágokkal kerül lebonyolí­tásra. A behozatalon belül leg­erősebben a gépek és 1964-ben tovább nő a la­kosság életszínvonala. A terv szerint mintegy há­rom százalékkal emelke­dik a bérből, illetve a fizetésből élők egy főre jutó reáljövedelme. A pa­rasztság jövedelme is — a termelés tervezett növe­kedésével összefüggésben — hasonló mértékben nö. A kiskereskedelem árú- forgalmának előirányzata az ideinél 5 százalékkal magasabb. Az alapvető élelmicikkek emelkedő forgalma várha­tóan biztosítja, hogy a la­kosság keresletét az idei­hez hasonló színvonalon lehet kielégíteni. Húsból és húskészítményekből mint­egy 5 százalékkal, vajból 6,5 százalékkal, zsiradék­ból körülbelül 6 százalék­kal több -áll majd a vá­sárlók rendelkezésére, mint az idén; tovább emelkedik a konzervfélék, a cukor- és édességipari termékek, a zöldség- és gyümölcsfélék és a déligyümölcsök for­galma,. A terv szerint ruházati cikkekből több mint három százalékkal többet vásárol­hat a lakosság, mint az idén. Javul az ellátás a keresett divatcikkekből és a műanyagszálas textiliák­ból. Bővül a cipők válasz­téka is. Tartós fogyasztási cikkek is nagyobb mennyiségben kerühmek az üzletekbe: televízióból 1 százalékkal, hűtőszekrényből 74 száza­lékkal, centrifugából 163 százalékkal, bútorból nyolc százalékkal nagyobb forga­lommal számol a terv, mint amekkora ebben a2 esztendőben volt. Háztartási vegyi cikkek­ből a terv az ideinél jobb ellátást irányoz elő. To­vább bővül a kereskedelem üzlethálózata is, több új korszerű üzletet, árúházat, éttermet nyitnak meg 1964- ben. A felesnek lakásépítési programmal összhangban állami kivitelezésben mintegy 23 ezer lakás építését fejezik be. Vastag puha hótakaró fe­di a felsőszéntgyörgyi ha­tárt. A tanyavilág féligmed- dig el van zárva a világtól. Néha hetekig nem mozdul­nak ki a tanyákból az em­berek. Tanácstagi beszámo­lóra összehívni őket ilyen időben szinte lehetetlenség. A leleményes tanácstag segít magán. így tesz Gyu- ga József is, a 28-as válasz­tókörzet tanácstagja. Fut a szán tanyától tanyáig. Gyu- ga elvtárs minden család­dal hosszan elbeszélget. Be­számol arról, hogy a köz­ségi tanács mire költi a községfejlesztési alapot: megépítették a járdát az Islkola utcában. Lerakták a községet behálózó vízveze­téket, ha a kemény tél nem jött volna, már üzemelne is a hidroglóbusz. Tervek­ről is szól: portalanítani akarják a községen áthala­dó műutat. Hamarosan meg­építik a művelődési házat. A tanyai választók el­mondják: — Mindez nagyon szép. A falu fejlődik, de a ta- nyavilág lakói aem sokat a mezőgazdasági cikkek importja emelkedik. A növekvő behozatal ki­egyenlítésére a külkereske­delem terve az exportcik­kek termelésének jelentős növekedésével számol. En­nek megfelelően a ‘termelő vállalatoknak fokozott fi­gyelmet kell forditaniok az exportáruk minőségére, kor­szerűségére és versenyké­pességére. A terv lehetővé teszi, hogy további 30—35 ezer lakást építsenek magánerőből, na­gyobbrészt állami támoga­tással. Az állami kivitele­zésű lakások nagy része központi fűtéssel, teljes komforttal épül, s beépí­tett bútorral készül. Folytatódik a csatot a víz-, a gáz- és a távfű­tő hálózat bővítése. 1964-ben 647 általános iskolai- és 282 középisko­lai tantermet építenek és rendeznek be. Megkezdődik további 348 általános iskolai és 284 kö­zépiskolai tanterem építése. Az óvodák 5400, a bölcső­dék 1000 hellyel bővülnek. A kórházi ágyak száma 1700-zal nő. Az orvosi körzetek száma hetvennel gyarapodik. * A terv jóváhagyásával egyidejűleg a miniszterta­nács meghatározta a telje­sítéshez szükséges legfonto­sabb tennivalókat. Kötelez­te a minisztériumokat, hogy mielőbb dolgozzák ki a terv sikeres végrehajtásá­hoz szükséges intézkedése­ket azzal, hogy a népgaz­daság minden területén szi­gorú tervfegyelmet, az anyagi és pénzügyi eszkö­zök felhasználásában mesz- szemenő takarékosságot kell érvényesíteni, s a gaz­dálkodásban meghatározott keretekhez képest megtaka­rításokra kell törekedni. Többirányú intézkedés szükséges a munkaerő­gazdálkodás megjavításá­ra, a termelékenységi ter­vek maradéktalan teljesí­tésére és — ahol csak lehet — túlteljesítésére. A kormány felkéri a társadalmi szerveket: is­mertessék a dolgozókkal a terv célkitűzéseit, hassanak oda, hogy a szocialista munkaverseny előmozdítsa a terv megvalósítását. A kormány felhívja a dolgozókat: jó munkájuk­kal segítsék elő az or­szág gazdasági erejének, saját maguk és egész né­pünk iólétének további nö­velését. kapnak -a községfejlesztési alapból. — Ebben igazuk van — válaszol a tanácstag. — Gondol a tanács a tanyaiak­ra is. De azt be kell látni, hogy a tanyavilágnak nem nagy jövője van. — Aztán felsorolja: három nép­könyvtár működik a falu határában. A kerekudvari tanyaközpontban bolt van. A tél előtt megjavították a hidakat, hogy a közlekedés jó legyen. S a tanyai em­berek előtt megvan a lehe­tőség, hogy beköltözzenek a faluba. Tavasszal megkez­dik a falu déli részén a ház­helyek osztását. Az emberek bólogatnak. Van, aki a tanya mellett dönt, de többség a falu felé tekint. A hóval befújt utakon a falu felé fut a szán. A ta­nyákból néznek utána, va­lami ilyen arckifejezéssel: — Ugyan jön-e hamaro­san erre valaki. Vagy ez a tél is ilyen egyhangú lesz, mint az előzőek? Szarvas Gábor Jászt elsőszentgyörgS A népgazdaság 1964. évi tervezett fejődését az alábbi főbb adatok jellemzik Ehelszínvonal — szociális és MU iurális ellátás Tanácstag a tanyák között

Next

/
Thumbnails
Contents