Szolnok Megyei Néplap, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-22 / 299. szám

Ä A Pentagon veszélyes tervei az indiai-óceánon SZOLNOK MEG S EJ HJÉPLAt' Hruscsov nemzeti felszabadító mozgalomról Az Izvesztyija pénteki száma kommentárban fog­lalkozik a Pentagonnak az­zal a veszélyes tervével, hogy 1964 tavaszán az In­diai-óceán térségébe irá­nyítsa a 7. amerikai flotta hajóit. Az amerikai hadiha­jóknak az Indiai-óceán tér­ségébe küldése — írja a lap — új, veszélyes helyzetet te­remt. Eddig nem engedték meg, hogy az Indiai-óceánon nagy mennyiségben rakéta­fegyvereket állomásoztassa­A Kodé Právé mai szá­mában „A párt ideológiai munkájának aktuális kér­dései” címmel ismerteti Vladimir Kouckynak, a CSKP KB titkárának a Központi Bizottság decem­ber 18—19-i ülésén tartott beszámolóját. Iloucky kiemeli a Köz­ponti Bizottság ez évi szep­temberi plenáris ülését, — amely — mint mondotta — „további lépést jelentett a pártirányítás egyes kérdé­seinek kidolgozásában és a párt vezető szerepének meg­szilárdításában, az állam- igazgatásban. Ezen az ülésszakon szükséges volt felhívni a figyelmet a jobb­oldali opportunizmus meg­nyilvánulásaira, amelyek gyengítik erőfeszítéseinket a marxizmus—leninizmus alkotó fejlesztésében, a le­nini elvek teljes érvényre juttatásában a párt életé­ben és társadalmunk fej­lesztésében; megnehezitik a dogmatizmus elleni harcot és figyelmen kívül akarják hagyni azokat az eredmé­nyeket, amelyeket a korábbi években elértünk. Pártunk álláspontja ebben a kérdés­ben teljesen egyöntetű: a személyi kultusz bírálata nem nyithatja meg a kaput a pártellenes támadások előtt, nem gyengítheti az egységes fellépést, a párt­fegyelmet és nem hinthet el bizalmatlanságot politikánk és ideológiánk alapvető kér­déseiben. Továbbra is ér­vényben marad a kétfron- tos harc alapelve: a dogmá­nak, most pedig a Pentagon megkísérli, hogy az atom veszélyt kitérjess- sze a világ e részére is, és a környező országokat nukleáris stratégiájának fel­vonulási területévé változ­tassa. A lap rámutat, az ameri­kai hadihajóknak az In­diai-óceán vizeire vezénylé­se egyúttal azt a célt is szolgálja, hogy fokozzák az afroázsiai országok nemzeti felszabadítási mozgalma el­len irányuió harcot — írja befejezésül az Izvesztyija. tizmus és a revizionizmus elleni harc, a párt lenini irányvonalának érvényesí­tése érdekében”. A beszámoló ezután hat fejezetben foglalkozik az ideológiai problémák külön­böző kérdéseivel. A beszámoló befejező ré­szében a Központi Bizottság titkára a párt múltbeli te­vékenységét elemezve, rá­mutatott, hogy „a párt győ­zelmes útja során hibákat is követett el, amint ez tör­tént az 1949—53-as években. A párt erejét bizonyítja azonban, hogy leküzdötte a személyi kultusz maradvá­nyait és biztosította, hogy a múlt hibái nem ismétlőd­hetnek meg. WASHINGTON (AP). Az amerikai szenátus és a képviselőház egyeztető bi­zottságának három ered­ménytelen tanácskozás után végül sikerült megállapod­nia a külföldi segély tör­vény módosításában. — A kompromisszum alapján a külföldi segély összegét há­rom milliárd dollárban álla­pították meg. A Kennedy elnök által eredetileg kért összeg 4,5 milliárd volt, a képviselő­ház és a szenátus külön-kü­MOSZKVA — (MTI). A ghanai Ghanaian Ti­mes, az algériai Alger Republicain és Peuple, va­lamint a burmai Botataun („élcsapat”) című lapok szerkesztőségei azzal a ké­réssel fordultak N. Sz. Hruscsovhoz, hogy vála­Az auschwitzi SS-pri bé­kék perének megnyitása után az esküdtszék elnöke megkezdte a vádlottak sze­mélyi adatainak felvételét. Az első vádlott Robert Mulka elmondotta, hogy foglalkozása „exportkeres­kedő”, 1941-brá önként je­lentkezett az SS-hez és 1942-ben lett Höss, akkori auschwitzi táborparancsnok adjutánsa. Kari Höcker, a másik adjutáns, aki a háború után főpénztárosként helyezke­dett el, már 1933-ban be­lépett az SS-be és 1940-ben lett az auschwitzi tábor­parancsnok szárnysegéde, a két adjutáns ellen azt a vádat emelte az ügyészség, hogy felelősek voltak a gázkamrák berendezéséért s a táborparancsnok utasí­tásainak „gyors és pontos végrehajtásával mértékadó módon részt vettek embe­lön 2,8 milliárdot, illetve 3,27 milliárdot 'szavazott meg. A szocialista országok gabonavásárlásainak kérdé­sében a bizottság álláspont­ja az, hogy a vásárlások hi­telbiztosítását az export— import bank csak elnöki jó­váhagyás alapján adhatja meg. Az egyeztető bizottság által kidolgozott kompro­misszumos megoldáshoz még a kongresszus két há­zának jóváhagyása szüksé­ges. <MTIk szóljon néhány kérdésükre a Nemzeti Felszabadító Moz­galom jelenlegi helyzetét illetően. Az Izvesztyija szombat esti száma közli a szovjet kormányfő vála­szát az említett lapszer­kesztőségek 11 kérdésére. rek meggyilkolására irá­nyuló rendszabályokban”. Egyébként mindkét adju­táns szabadlábon védeke­zik, Mulka 50 000 márka kauciót tett le a bíróságnál. Wilhelm Boger SS-őrmes­ter az auschwitzi Gestapo különítményénél teljesített szolgálatot, egész fiatalon, még 1922-ben csatlakozott a náci mozgalomhoz. — Auschwitzban részt vett a gázkamrákba irányított fog­lyok kiválogatásában, ezen­kívül maga is agyonlőtt foglyokat, illetve borzalmas módon halálra kínozta őket. Számtalan áldozata között van például egy lengyel pap, akit megfojtott. Boger egyébként, szemé­lyi adatainak felvétele só­ién kijelentette, hogy a tárgyalás további folyamán „hallgatni fog” és csak az utolsó szó jogával élve fog­lal majd állást az ellene elhangozó vádakkal kapcso­latban. Hans Stark volt SS-őr- mester 17 éves voflt, ami­kor jelentkezett az SS-ben. 1940-ben helyezték Ausch- vitzba, ahol tömbparancs­nok lett, 6 is részt vett a gázhalálra szánt foglyok kiválogatásában és egyidaig ő kezelte az egyik elgázo- sftó készüléket is. Klaus Dilowski mérnök, volt SS-törzsőrmester azt hajtogatta, hogy ő csak tol­mácsként működött Ausch- vitzban, de a vádirat sze­rint személyesen is részt vett „a kihallgatásra” elő­vezetett foglyok megkínzá- sában és kivégzésében. A háború után egy darabig álnéven búj káli Az Olasz Szocialista Párt a szakadás felé halad Róma (MTI). Moro kö­zépbaloldali kormánya a képviselőházban lezajlott bizalmi szavazás eredmé­nyéhez hasonlóan a szená­tusban is megkapta a több­séget. A balszárnyhoz tarto­zó 13 szenátor nem vett részt a szavazáson. A nap eseménye Gronci kereszténydemokrata szená­tor beszéde volt. A volt köz- társasági elnök sok vonat­kozásban* keményen birálta saját pártjának és a most megalakult kormánynak a politikáját. Bejelentették egyébként, hogy januárban megtartják Rómában a szocialista párt balszárnyának országos ta­nácskozását, amelyet tarto­mányi és járási tanácskozá­sok előznek meg. Ezután hoznak végleges döntést London Az év végével lejár a bel­politikai „mézeshetek” ha­gyományos kíméleti ideje, amelyet a parlamenti ellen­zék minden új miniszterel­nöknek megad. Egy komo­lyabb kormányellenes offen- zíva előkészítésének jele az a bizalmatlansági javaslat amelyet a munkáspárt Ha­rold Wilson pártvezér és több munkáspárti „árnyék- miniszter” aláírásával nyúj­tott be a parlamentben. A javaslat elítéli a kormányt, mert egyetlen alkotó célza­tú lépést sem tesz a nem­zetközösségi kereskédelem fejlesztésére”, egyben fel­hívja, hogy készítsen sür­gősen tervet a nemzetkö­zösség termelésének és külkereskedelmének fej­lesztésére. Az ellenzéki támadás a kormány politikájának egy erősen sebezhető oldala el­len irányul, ugyanis még a toryk között is van egy erős csoport, amely már a közös piaccal folytatott tárgyalá­sok idején is bírálta, hogy a Macmillan-kormány közös piaci politikája a nemzet- közösségi gazdasági kötelé­keket veszélyezteti. Az ellenzéki javaslathoz a kormány Home miniszter­Nem oldódott meg a tördk kopmányTálság Ankara (ETA). Gürsel török köztársasági elnök újból fogadta Inönüt, a köztársasági néppárt ve­zetőjét, aki megerősítette, hogy pártja nem hajlandó részt venni egy koalíciós kormányban. Az igazság párt és a nem­zeti párt szintén visszauta­sította a koalíciós kormány gondolatát Az igazság párt továbbra is rendkívüli par­lamenti választások kiírását követeli. Az egyetlen párt, amelyik hajlandó lenne bizonyos fel­tételek mellett koalícióra lépni a köztársasági nép­párttal, az új Törökország párt Vezetője Aliancan — szombaton kezdte meg Inö- nüvel a tárgyalásokat. 1963. december 22. elnök és több miniszter alá­írásával módosítást nyújtott be. t Meg akarta gyilkolni Johnson! ? Kétezerötszáz dollár óva­dék ellenében Texasban sza­badon bocsátották a csütör­tökön letartóztatott Russel McLarry 21 éves diákot, aki a dallasi merénylet előtt ál­lítólag tanúk jelenlétében kijelentette, hogy meggyil­kolja Kennedyt. Ma este véget ér á Kennedy elnök meggyilko­lása után elrendelt 30 napos hivatalos gyász. Az elhunyt elnök emlékére , ma is­tentiszteletet tartanak az Egyesült Államok fővárosá­ban és nagyobb városaiban. Az amerikai titkosszolgá­lat egyébként vád alá he­lyezte Robert Beaty Fen- nellt, akit december 19-én csavargás miatt vettek őri­zetbe Berkeley városban. — Jegyzeteket találtak nála, köztük a következő feljegy­zést: „Célom: Johnson elnök meggyilkolása”. V. Koucky beszámoló fa a CSKP Központi Bizottságának ülésén Kompromisszum az amerikai külföldi-segély törvény módosításában Az auschwitzi SS-per Frankfurtban Bizalmatlansági javaslat az angol kormány ellen ? A »világ­kormányról« Az utóbbi évek folyamán számos nyugati országban alakultak olyan szerveze­tek, amelyek a „világál­lam”, „világparlament” és „világkormány” létrehozá­sának eszméjét propagál­ják. (Az Egyesült Államok­ban: „Világföderalisták”, „Atlanti Szövetség Bizottsá­ga”, „Világkormányért har­coló egyesült amerikaiak”, „Amerikai légió”, „ENSZ reformjáért harcoló állam­polgárok bizottsága” stb„ Nyugat-Németországban: „Világállam ligája”.) Ang­liában 1951-ben megalakult a „Világparlament szövet­sége”, amelynek egyik tisz­teletbeli elnöke Attlee volt miniszterelnök. Az effajta tervezetek rendszerint azzal a jelszó­val lépnek fel, hogy el akarják hárítani a háborút, s a világbéke fenntartásá­nak egyetlen biztosítéka szerintük a „világparla- inent” vagy „világkormány” megalakítása. így próbálják a magük oldalára állítani azokat a társadalmi szemé­lyiségeket, tudósokat stb., akik harcolni akarnak a fegyverkezési hajsza, a ter­monukleáris háború veszé­lye ellen. Bizonyos fokig ezzel magyarázható, hogy a béke egyes őszint, hívei is támogatják a „világparla­ment” eszméjét, annak el­lenére, hogy ez a terv reak­ciós és gyakorlatilag irreá­lis. Az úgynevezett *világ­rendezés” számos terve kö­zött az egyik az ENSZ át­szervezése és átalakítása világszövetséggé. így pél­dául Clark és Sóim ameri­kai jogászok „A világ jogo^ keresztül az egyetemes bé­kéig” című, 1958-ban meg­jelent és 1960-ban újra ki­adott könyvükben „bizonyí­tani” próbálták, hogy az ENSZ nem képes ellátni feladatait s az Alapokmány teljes revideálását javasol­ták. Clark és Sohn tervének célja nyíltan az, hogy szá­molják fel az Egyesült. Nemzetek Szervezetét és helyettesítsék valamiféle „világállammal”, amelynek törvényhozási, végrehajtó és bírósági szervei lennének, s „vüágrendőrséggel” is ren­delkezne. A béke és a nem­zetközi biztonság fenntar­tása az Alapokmánnyal el­lentétben nem a Biztonsági Tanács, hanem a Közgyűlés feladata lenne, amely egy­szerű szótöbbséggel dönt. A Közgyűlés lenne a „világ, állam” tág jogkörrel fel­ruházott törvényhozó szer­ve, amelynek döntései nem­csak az ENSZ-tagállamok kormányait, hanem a ta­gok valamennyi állampol­gárát is köteleznék. Nos, a béke és a nem­zetközi biztonság fenntar­tásának szükségességéről puffogtatott hangzatos frá­zisok homlokzata mögött eléggé világosan kirajzoló­dik itt az a terv, hogy a Közgyűlést olyan szervvé változtassák, amely rákény- szeríthetné akaratját az ál­lamokra és népekre. A terv szerzői szerint ez lenne a „káosz” megszüntetésének és az „igazi nemzetközi rend” megteremtésének módja. De az önrendelke­zés elvét, az államok szuve­rén egyenlőségének elvét sehol sem találjuk itt, s ugyanígy a modern nemzet­közi jog más demokratikus elvest sem. Lássuk, hogy gyakorlati­lag mire vezetne, ha meg­valósítanák a „világparla­ment“ vagy „világkormány” létrehozásának tervét. Eh­hez elegendő, ha megismer­kedünk F. Jessup nézetei­vel. Jessup az Amerikai Egyesült Államok égisze alatt akar „világállamot” létrehozni, s azzal a tétellel áll elő, hogy „a világállam joga elutasítaná a forrada­lomra való jogot”. Követ­kezésképpen a be nem avatkozás ma érvényes él­ve helyett egy olyan, ezzel merőben ellentétes elvet propagál, amely törvénye­sítené a „világállam” szé­leskörű beavatkozását a népek és államok belügyi­be. Az Egyesült Államokban például a „veszettek?’ han­goztatják, hogy nem fogják eltűrni a szocialista állam létezését a nyugati féltekén. Mindent elkövetnek, hogy megdöntsék Kuba forradal­mi kormányát és visszaál­lítsák ott az amerikai monopóliumok uralmát. A „világállam”, amelynek lét­rehozásáról az imperializ­mus ideológusai ábrándoz­nak, csak előmozdítaná tz agresszív amerikai körök e céljának megvalósítását. Már ez az egy példa is mutatja, mennyire reakció­sak és elfogadhatatlanok a jelenlegi körülmények kö­zött a „világállam” és a „világpariament” tervei. A „világállam” létreho­zását legerőteljesebben pro­pagáló szervezetek közé tartozik a „Világpariament Szövetsége”, amely néhány éve fejt ki élénk ’tevékeny­séget. Ez a szervezet a nemzeti állam intézményeit mechanikusan átruházza az államok világszervezetére. Terve így tudományosan megalapozatlan és gyakor­latilag megvalósíthatatlan. Azt helyesen állapítja meg. hogy „az egyszerű emberek mindenkor és mindenütt hajlandók voltak békében élni egymással...”, de azt a merőben helytelen követ­keztetést vonja le, hogy ez azért nem valósult meg, mert „hiányoznak a nem­zetek vitáinak rendezéséhez szükséges politikai és bíró­sági intézmények”. Hisz itt van az ENSZ, szakosított szerveinek egész rendszeré­vel. Arra hivatott, hogy az Alapokmány elveire és té­teleire támaszkodva hozzá­járuljon az államközi viták megoldásához. A Szövetség vezetői erre azt válaszolják, hogy az ENSZ a béke töké­letlen eszköze. „Lényegesen át kell alakítani”. Létre kell hozni egész sor nem­zetközi szervezetet: „világ­parlamentet”, amely az egész világra érvényes tör­vényeket hoz; végrehajtó szervet törvényei alkalma­zására; nemzetközi bírósá­got, amely kötelezően dön­tene minden vitás kérdés­ben; világrendőrséget, amely az egész világra ér­vényes törvények betartá­sán őrködne. Ezek a tervek azonban, akár akarják szerzőik, akár nem, nyilvánvalóan az im­perialista hatalmak kezére játszanak. Elsősorban az Egyesült Államok agresz- szív köreinek jönnek jól. Ezek a körök világuralom­ra törnek és saját agresz- szív céljaikra próbálják felhasználni a nemzetközi szenvezeteket. Természetesen sole « megoldatlan kérdés a vilá­gon, s ez károsam befo­lyásolja . a nemzetközi helyzetet. Azt sem mond­hatjuk, hogy az ENSZ tö­kéletesen eleget tesz fel­adatainak. Ellenkezőleg, egyes intézkedései ellen­tétesek azokkal az élvekkel és célokkal, amelyek meg­valósítására alakult. De ez egyáltalán nem jelenti azt, mintha sok fontos kérdést nem lehetne eredményesen megoldani a rendelkezésre álló eszközökkel. A moszk­vai részlege® atomcsemd- szerződés meggyőzően ta­núsítja, hogy kölcsönös óhaj és jóezándék esetén meg lehet találni a köl­csönösen elfogadható meg­oldást; így hát a jelenlegi hely­zetből nem az a kiút, hogy megpróbáljuk nyíltan vagy burkoltan felszámolni és „világyarlamenttel” vagy „világkormánnyal” helyet­tesíteni az Egyesült Nem­zetek Szervezetét, amiről oly szívesen ábrándoznak az Egyesült Államokban. Ehelyett kitartó erőfeszí­téseket kell tenni a fontos nemzetközi problémák megoldására, igénybe véve az ENSZ segítségét is. Csak ezen az úton haladva lehet kedvező feltételeket teremteni az általános és teljes • leszereléshez és az egyetemes béke erősítésé­hez.

Next

/
Thumbnails
Contents