Szolnok Megyei Néplap, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-22 / 299. szám
»■■■■■ Zárszámadás előtti hangulatban A parasztember élete mindig aggodalommal teli. Télen a hótakarót szeretné állandósítani a búzaföldeken, tavasszal, nyáron esőért aggódik, ősszel pedig száraz időért. Mindennek teljesedése vagy elmaradása ugyancsak kenyérre menő hatással jár. De azért a mostani napok várakozását aligha múlja felül az esztendő bármely időszaka. Most derül ki ugyanis, hogyan térül meg az egész esztendei szorgalom forintokban. Vagyis azt várja most megye- szerte a falvak népe, mit osztanak a szövetkezetek, mennyit ér a munkaegység. A túrkevei Vörös Csillagban éppen a napokban találtuk tervdokumentációk felett elmélyedve a vezetőket — Huszonegy vagy huszonkét forint, meg tíz forint prémium munkaegységenként. Tizenhatezer forintos átlag- jövedelem, ez várható — tették még hozzá. S ez igen jó, mert korábban jóval alacsonyabb jövedelem jutott a Vörös Csil-_ lag gazdáinak. Úgyszintén sokat haladt előre a város másik nagy szövetkezete, a Búzakalász is. Túrkevén most sokkal bizakodóbb a hangulat, mint tavaly Ilyenkor. De az egész megyében azt mutatják a zárszámadási előkészületek, hogy a legjobb zárszámadások elé tekint most a megye szövetkezeti parasztsága. Szolnok megye mezőgazdaságának kollektivizálása óta ez az ötödik zárszámadás. S a legjobb az öt esztendő alatt. Igaz, a most múló esztendő se volt a legrosszabb, de a legjobb se. Az őszi árpa majd mindenütt kifagyott, a búza is elég alacsony termést adott, s mindezt kigazdálkodni nem volt könnyű dolog. Nem is lettek volna rá képesek a szövetkezetek, ha... Ha azt nem mondhatjuk, hogy most már többnyire olyan emberek állnak a szövetkezetek élén, akik rátermettek, olyan elnökök, gazdászok irányítják a termelő községeket, akiknek megvan a képzettségük és tekintélyük. Vagyis lassan-lassan megtanulnak szövetkezeteink szakszerűen gazdálkodni, s kilépnek a gyermekcipőből. De ehhez hozzájárul egy igen lényeges változás. Arról van szó, hogy hosz- szú küzdelem, sok-sok vita árán megyeszerte kialakult az anyagi érdekeltség alkalmazása. Mert az, hogy a túrkevei Vörös Csillagban a munkaegység érték felét kiteszi a prémiumösszeg, az a jövedelem, ami már a munka minőségétől függ. felelet a túrkevei Vörös Csillag jó zárszámadására. S az, hogy a megyében 650 millió forint jövedelmet osztanak most a szövetkezetek, — hozzávetőleg 15 millió forinttal többet, — mint t»v»lv. naivon abból következik, hogy 25 millió forint a munkaegységen felüli járandóság. Mert ez a 25 millió forint (tíz millió forint természetben) szinte motorja a 650 milliónak. Ez az a többlet, amit azért kapnak a szövetkezeti tagok, hogy ki-ki a maga beosztásában jobban igyekezett megcsinálni a rábízott munkát. S ez az a kifizetett summa, ami többszörösével megtérül. Többek között, sőt elsősorban ennek, az anyagi érdekeltség kiterjesztésének köszönhetik a szolnoki Lenin, a besenyszögi Lenin, a tiszainokai Szabadság, a nagykörűi Kossuth, a jánoshidai Vörös Hajnal szövetkezetekben, hogy olyan szépen fejlődik a közös gazdaság. Kiemelkedő példa: a szolnoki Lenin szövetkezetben három évvel ezelőtt kezdték el behatóbban a premizálást, s most megduplázták jövedelmüket a három évvel ezelőttihez mérve. Az ellenkezőjére is van példa jócskán. — Sajnos, még a legjobb zárszámadás esztendejében sem tűntek el megyénkből a mérleghiányos szövetkezetek. Az idén is várhatóan tizenkilenc lesz a számuk. Tavaly huszonnégy millió forint költségvetési hiánya volt tizenhat Szolnok megyei szövetkezetnek, s most a tizenkilenc szövetkezetben hiányzik tíz millió forint körüli összeg. Ha leszámítjuk, hogy ebből is két és fél millió forint a törökszentmiklósi Dózsáé, több mint egy-egy millió forint a fegyverne- ki Kossuthé és a tisza- sülyi Rákóczié, akkor a tavalyi tizenhat szövetkezetre már csak az egyötöde jut a tavalyi mérleghiánynak. S a mérleghiány azokban a szövetkezetekben kisebbedéit, ahol megértették az anyagi ösztönzés elvét. — És azokban maradt a tavalyi állapot, ahol erről nem engedték meggyőzni önmagukat. Természetesen ezen már a zárszámadás előtti napokban változtatni mit- sem lehet. De ha éppen ezekben a pihentetőbb napokban elemzik és megértik Törökszentmiklóson, Fegyverneken és Tiszasü- lyön is, hogy miről van szó, jövőre ők is követhetik a fejlődő szövetkezetek táborát. S éppen most, a zárszámadások napjaiban jöttél az ideje ezzel tüzetesebben foglalkozni. Nem ünneprontás a jó hangulatban erről is szólni. — Nem, mert jövőre még jobb hangulatú zárszámadás elé szeretnénk tekinteni. És annak előkészítésére kiváló elemző alkalom a zárszámadási adatok vizsgálata, az esztendő vizsgálódó visszatekintése. — A hangulat őszintébb és jövőt ígé- rőbb lesz ezzel. Borzák Lajos Jobb későn, mint soha Gyors műszaki intézkedések tették lehetővé Majd negyed- mi ili <> »yugat- beri'ni kapott látogatási a tervieljesítést —- Ma befejeződik a csúcsidény Mint már tájékoztattuk olvasóinkat, a Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat előzetes számítások szerint 103 százalékra teljesíti éves tervét. Ismeretes az is, hogy október végéig egészen másként állt a dolog, hiszen az első féléves 30 vagonos lemaradás jelentősen éreztette hatását. így a munka dandárja az év utolsó két hónapjára jutott. Az volt tehát a feladat, hogy az üzemben alkalmazott gépi berendezésekkel. azok jobb kihasználásával és azonos munkáslétszámmal a lemaradást megszüntessék. A vállalat Vezetői — nagyon helyesen — a megoldást új műszaki intézkedések foganatosításában látták. A gépek korábban egy óra alatt ezer csirkét és háromszázötven pulykát dolgoztak fel. Ezt a teljesítményt ezernégyszázra, illetve ötszázra emelték olyan föltételt szabva, hogy a minőség nem lehet rósz-- szabb. A termelékenység növekedése miatt a fagyasztásnál Is új eljárásra került sor. Számbavettéík. hogy az egyes baromfiféléknek nem azonos magihőre v|rn szükségük. Éppen e különbségből kiindulva jobb szervezéssel és berakással jelentős energiamegtakarítást értek el, illetve felemelték a fagyasztó-kapacitást. • Ez azt eredményezte, hogy a bázishoz viszonyítva 25 vagonnal több baromfit tudtak hőkezelni. A csúcsidényben nehézséget okozott a létszámhiány. Ezért Tiszapüspöki- ből harminc, Mezőtúrról hatvan munkást szállítottak be gépkocsival az üzembe és haza — naponként. Érdekesség még, hogy a csúcsidényben, amely ma ért véget, száz mázsa árúval több érkezett naponta a baromfifeldolgozóba, mint tavaly. Akik egyszer sem késiek Az Építésügyi Minisztérium iparágai közül elsőnek most jelentette az épületasztalos-ipar, hogy már teljesítette idei tervét, s az év végéig az előirányzaton felül mintegy 28 millió forint értékű különböző faárút ad az országnak. Az iparág dolgozói azonban azt tartják a legnagyobb sikernek, hogy az ablakok, az ajtók és más,. termékük szállításával ebben az évben egyszer; sem késleltették az építkezések munkáját. Jelentős segítséget adtak az építőknek azzal is, hogy kérésükre a korábban előirányzottnál mintegy 70 000 négyzetméterrel több parkettát gyártottak. A beépített szekrény és konyhabútor gyártásában különösen nagy fejlődést értek el. Az előírtnál 24.1 százalékkal több lakás kapott beépített konyhabútort az utóbbi három éviién. engedélyt szom oht détior BERLIN — (MTI). Az NDK postai alkalmazottjai Nyugat-Berlin 13 kerületében szombaton délig összesen már több mint 200 000 látogatási engedélyt adtak ki nyugatberlini polgárok részére. Mivel a postások számát péntekre és szombatra jelentékenyen felemelték, az ideiglenes irodák előtt lényegében megszűnt a sor- banállás. Szombaton már tízezrével érkeztek nyugatberliniek az NDK fővárosába, hogy meglátogassák ott élő rokonaikat. Amitől a mozdony- vehetők félnek Tegnap este Pintér Béla mozdonyvezetővel beszélgettem a Szolnoki Fűtőház csarnokában. Sok mindenről volt szó. A legfontosabbat elmondom. Ahogy mesélte sokuk baját, szinte magam -is megdöbbentem tőle. Arról van szó, hogy reggel hat és nyolc óra között érkeznek be az állomásra « munkásvonatok. Rengeteg ember rohangál a vágányok között, s ebbe a mozgó tömegbe kell nekik bevezetni — méghozzá nem is lassan — « masinájukat. — Maga nem is tudja elképzelni, milyen érzés ilyen körü'mények között a kallantyút fogni. Soha nem tudom mi történik a következő pillanatban. A mú'tkor egy gyereket kapott el valaki a mozdony elől. Máskor az ittas emberek támolyognak az első vágány mellett. Valahányszor Szolnok alá érek, reszketek a félelemtől, hogy megúszom-e baj nélkül, vagy sem. És az ebben az egészben a borzalmas, hogy nem is segíthetek a dolgon... Pintér Béla is tudja, hogy kevés ehhez a szó. Tenni kell valamit. Az utasellátó ne adjon ki hajnali négy és nyolc óra között szeszesitalt. Jó lenne elgondolkodni azon is, hogy helyes volt-e a büfésort az első vágány mellé építeni? Alig négy méterre robog el a vonat. Es még egy lehetőség, s ezt Pintér Béla javasolta: „Az érkező vonatokat szakaszosan kellene elrendezni. Az állomás mindkét végén van darus kút, ott is megóvhatnának az áthaladó szerelvények. Akkor a helyi vonatok utasai veszély nélkül juthatnának lei a vágányok közül.” Emberek, féltenek benneteket a mozdonyvezetők, óvnak is annyira, amenynyire rajtuk múlik. Figyeljetek és irigyázzatok az yetetekre! — ezt kéri Pintér Béla. —■ L fr XIV. évfolyam, 899. szám. Ara 50 fillér 1963. dec. 22., vasárnap. VILÁG PROLETÁR! AI EGYESÜLJETEK1 Az OiVos tanácsolja i! 1 ■ 1 ■ ! ■ Mezőgazdaságunk fejlődésének i néhány kérdése j ■ Karácsonyi vallomás « 1 \ ■ Pusztít a fehér förgeteg ij |: ............................................................................ ... ji niimiuim■m u «i«m «n i m m ■ .unimniimir
