Szolnok Megyei Néplap, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-07 / 261. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. november 7. Kérlelhetetlen király, igazságos uralkodó A színház együttese Téry Árpád irányításával készül Fényes Samu Mátyás cí­mű drámájának bemutatá­sára, így hát a rendezőnél hivatottabb nincsen, aki a műről, s a megvalósítás koncepciójáról beszélhetne. — Ügy hiszem méltány­talan lennék a szerző em­léke iránt, ha csak alko­tásairól. ez esetben csak a Mátyásról szólnék, s ró­la nem. Nos hát... Fényes Samu 1363-ban született, iskolai tanulmányait befe­jezve Kassán jogászkodott. s már ez alatt az idő alatt a drámaírásra is gondolt. A szociológus és jogtudós alkotói ambíciói hamaro­son szavakat találnak a belső mondanivalóhoz, for­mát annak kifejezésére. Ez vezette el a színpadhoz. — Melyik drámáját tart. ja első sikeres alkotásá­nak? — vetem közbe. — Erre a kérdésre a kö­zönség még 1901-beri Vála­szolt a Kuruc Fája Dávid vígszínházi premierjén. Óriási siker volt. A kora­beli kritikák feltétlenül ezt bizonyítják. Aztán még jó néhány darabot ír, ezek kö­zül ismertebb a Mózes, és az 1919-ben megjelent, de mindmáig be nem mutatott Mátyás. S ha már a dátum­nál tartok: a Tanácsköztár­saság bukása után Fényes Samut antiklerikalista munkássága miatt bebörtö­nözték. majd kiszabadulása után Bécsbe emigrált. Itt szerkeszti a Diogenes című irodalmi folyóiratot, amely­ben József Attila számos versét is közli. Szerzőnk szinte éi.ielét-nappalát az emigrációs sajtónak szen­teli. egészen 1937-ben bekö­vetkezett haláláig. — Egy kis időre kössünk ki a Mátyás-nál — javas­lom. — Véleményem szerint ez a dráma egyesíti magá­ban a nép ajkán élő Má­tyás hagyományt és a tör­ténelmi. deákos uralkodó­ról alkotott képünket. A két part fölött ível át Fé­nyes Samu képzelete, így hidalva át a többszázados távolságot. A dráma kezdetén Má­tyás leánynézőben jár Bécs- ben. Frigyes császár kis­korú leányának kezére pá­lyázik, hogy apósa támoga­tásával megszerezze a cseh koronát. Meg akarja szilár­dítani hatalmát, s ennek kulcsát a császári trónban látja. A rendezői példány már­is az asztalon van, türel­metlen ujjak ütik fel, s ol­vassa Téry Mátyás monda­tait. — ..Hatszáz évvel ezelőtt Ázsia köldökén kétszázezer lovas megálmodta ezt az or- szágot, s úttalan utakon nekiment, hogy megszerez­ze. Acsarkodó népek hatal­mas országai közé té vedt, a gyűlölet tengere mossa kö­rül határait. Idegen orszá­gok potentátjait hozták ide királynak, hogy idegen né­pek erejével támogassák ezt a testvértelent. De nem idegen király kell a ma­gyar nemzetnek, hanem ide­gen nemzetek a magyar királynak. Cseh, lengyel, német trónon kerestek ma­gyar királyt — én cseh, len­gyel, német trónt keresek, hogy magyar király lehes­sek." Miközben Mátyás e terveit akarja megvalósíta­ni, a prímási palotában a cselszövők a király trón­fosztásáról tárgyalnak U- lászló javára. Mindez nem sikerül. Mátyás váratlanul Budán terem, és rendet csi­nált. Vitéz Jánost kolostor­ba küldi, az összeesküvő főurakat lefogatja. Röviden összefoglalva, ez az első fel­vonás lényege. — Mondhatnánk úgy is, hogy ez a felvonás a kér­lelhetetlen királyé, a nagy- ratörő uralkodóé. — Igen. Ennek következ­tében rendezésem is alap­vetően ezt hangsúlyozza. A darab szerkes. tése jó lehe­tőséget is kinél érre. ugyan­akkor nagy problémát ;s okoz. Két monumentális je­lenet kivételével kamara színpadban kell. gondolkod­ni. tehát vis'zonyíág kis. tér­ben lejátszódó intim han­gulatú akciók zárt levegő­jét kell kitágítani, Végülis úgy gondolom, hogy. komp­romisszum nélküli ’ megol­dást sikerült találnom. Bí­zom bénne, hogy a közön­ség is egyetért majd velem. Fehér Miklós kitűnő díszle­tei és a hangtechnika a színpadra varázsolja a két jelenetet: az összeesküvés és Corvin János királlyá választásának történelmi freskóját. — Hogyan tárul majd elénk a Mátyás—Beatrix- emlék? — Mátyás politikájának távlati tervei pontosan egy­bevágnak házasságának ter­veivel Királyi nőt akar, hogy törvényes sarjadékkal gerincet adhasson ceasari álmainak. Szenvedéllyel akarja ezt á frigyet, meg­szerzi Beatrix-ot, s szere­lemre is lobban iránta. Ám a teljes reménytelenségbe AMIKOR Kovács Pálné átvette a tiszafüredi járási művelődési ház vezetését nem gondolta, hogy pont akkor kell félig-meddig (az is lehet, hogy egészen?) abbahagynia a munkát, amikor a legtöbb társadal­mi aktívája lesz a kultur- háznak. Pedig ez történt. Köztudomású Tiszafüre­den, hogy a jelenlegi já­rási művelődési ház épü­lete valamikor száz évvel ezelőtt iparos körnek épült. Az 1953/54-es évek­ben alakították át a vá­lyogépületet, így kapott a járási székhely művelődé­si házat. Igaz, így sem valami nagyot! Egy két­százötven személyt befoga­dó nagyterem, a hozzá tol­dott színpad, öltözők, egy kis iroda és egy tizenöt— tizenhat négyzetméter alapterületű klubnak neve­zett sötét szoba. — Ezt ne­vezték ki művelődési ház­nak. De legalább volt! Hej, nagy szabadsága van manapság a dohányos em­bernek. A dohányosok ma társadalmunk kiváltságosai. A vasúti kocsik legnagyobb része az ő birodalmuk. Az irodákban, a vendéglőkben, a klubokban fényesre sikált hamutálcák várják a ciga­rettavéget, a gyufát. Sok­szor azonban hiába, a tö­méntelen csikk, gyufa sza­naszét dobálva hever az ut­cákon. várótermek, vasúti kocsik padlóján. Magam, ki nem tartozom e XX. száza­di kiváltságos rendbe, örömmel szemléltem a le­véltár megsárgult iratait. A XVIII. század adott fényes elégtételt a XX. században, a dohányzás miatt kiállott szenvedéseimért: volt idő, amikor a dohányosokat pénzbüntetéssel, sőt kor­bácsütésekkel sújtották. No, nem általában a do­hányzás ellen volt kifogása Jászapjáti Nemes Tanácsá­nak, mert bizonyára maguk sem vetették meg a pipát, hanem a pipázás nyomán gondatlanságból támadt tüz­esetek számát akarták csök­kenteni. Abban az időben a Zuhan, amikor kiderül, hogy áz asszony csak a hatalmat akarja, sőt ki is játszaná Ulászló ellenében: Haragjá­ban Mátyás nagy elhatáro­zásra készül. ..Góbé a ná­dorom. paraszt a kancellá­rom" — kiáltja ... Ámde ekkor már nagy beteg a daliás király, nincs ereje megvalósítani szándékát. A harmadik felvonás utolsó nagyjelenete a látomások és tiszta ész vergődése, az ország jövőjéről, a saját sorsáról. — Abból, amit eddig el­mondott, világosan kitűnik a király egyéni tragédiája: az. hogy egyedül van. — Valóban. Egyetlen hű­séges szolgája van: a Gó­bé. A darab szerint Dózsa György apja. Nem vélet­len, hiszen ő a nép, ő az aki hordozója, őrzője lesz Mátyás utónevének: igaz­ságos. — Kik játsszák a főbb szerepeket? — Mátyást Mensáros László, Beatrix-ot Győri Ilona, Vitéz Jánost Mádi- Szabó Gábor, Góbét Fonyó István. F. P. Igen. volt valahol egy épü­let, ahol a lelkes irodalmá­rok — az irodalmi színpad tagjai — mintegy kilenc- venen találkozzanak, ta­nuljanak és forró sikerű bemutatókat tartsanak. PRÓBÁLHATOTT a színjátszó csoport. Dolgoz­hattak a szakkörök tagjai és szerepelhettek á köz-* ségben lévő különböző tánccsoportok is. Lévén ez az egyetlen épület, amelyik színpaddal rendelkezett Tiszafüreden. Bár soha nem volt teljesen nyugodt az élet. Két—három éven­ként újra és újra kellett tatarozni az épületet. Ha most összeszámolnánk, megközelítené az egy mil­lió forintot az az összeg, amit eddig az épület kar­bantartására fordítottak. Most újabb ötszázezer fo­rintot akart áldozni a me­gyei tanács a művelődési ház tatarozására, de már nem kerülhetett rá sor. A tervezőiroda munkatársai falvak, de még a városok épületei is szinte kivétel nélkül nádtetősek, fonottfa- lúak voltak. Elegendő volt egy szikra, hogy az egész ház tüzet fogjon, s ha egy kis szél is jótékonykodott, könnyen porig éghetett nz egész település. A falut kör­nyező szérűskertekben pe­dig a felhalmozott termést fenyegette tűzhalállal a nemtörődöm dohányos. Ezért a Nemes Tanácsban 1753. január 16-án elvégez­tetett: „Hogy minden gaz­da 12 forint büntetés alatt ággyá fel N° hány és mi­csodás üdős pipás cselédgye vagyon, és ha ollyas gyer­mek 15., 16. és efféle üdős ifiak dohányosak volnának, akar gazda fia, akar szolga lészen: a’ gazda erössen megparancsollya nékiek, hogy a’ pipát elhadgyák. Kik ha 15 napok alatt el nem hadgyák, a' gazda 12 forintok alatt fel adni azo­kat tartozik, és az ollyas nyakas fejes cselédek erő­sen meg fognak korbácsol- tatni azért.” Új kötetek a házi polcokon A nyárutói és az őszi falusi könyvhetek idején szinte megkétszereződött a könyvtulajdonosok száma Szolnok megyéiben. — Az utóbbi három, hónap alatt három millió forint értékű könyv talált gazdára, 150 ezer kötet szépirodalmi mű­vel, mezőgazdasági szak- könyvekkel bővült a szö­vetkezeti gazdák, munká­sok, diákok háziköTiyvtára. A népszerű ..házi köny­vespolc” akció keretében több ezer kötetet vásárol­tak az olcsó , „Kincses könyv” sorozatból. Móricz, Mikszáth, Gárdonyi, Ter- sänszky J. Jenő, Dobozi Imre, Illés Béla és más népszerű írók műveiből ma már ezrekre rúgó kötet van forgalomban. A földművesszövetkeze­tek ez . ideig több mint száz kiállítással, író-olyasó ta­lálkozóval, ankéttal segítet­ték elő az őszi könyvmoz­galom sikerét. ZARVA! ---- DE MEDDIG? An tikor még a dohányzást büntették megállapították: az épület életveszélyes. Rendezvényeket tehát nem lehet ott tartani. Az utolsó táncestet október 19-én rendezték. S a haj­dan közkedvelt művelődési házat, ahol annyi kellemes estét töltöttek a tiszafüre­diek — az egri színház előadásán, vagy éppen egy irodalmi esten — most messze elkerülik. Honta­lanná vált az ötszáz kul- túrmunkás is. Pedig ez a szóm egy tizenkétezer la­kosú községben nem ke­vés. A MŰVELŐDÉSI ház igazgatója, vezetősége hiá­ba készítette el idei nép­művelői mimkatervét. Meg­valósításra már nem kerül­hetett. A járási pártbizottságon elmondták: ha végre kap­na egy űi művelődési há­zat Tiszafüred, a lakosság készségesen segítene társa­dalmi munkával az építke­zésben. V. V. Bírák uramék azonban nem mértek mindenkit egyenlő rőffel: a szolgákat, cselédeket megkorbácsol- tatták, de a gazdáknak más törvényt szabtak: „A régi, becsületes koros gazda em­berek is úgy ójják magu­kat, és vigyázzanak, hogy valahányszor vagy utcákon, vagy kerteken és akár mely káros helyeken dohányozni tapasztaltainak, valahány­szor mívelik 8 polturákut fognak fizetni." Persze nem kell azonnal társadalmi igazságtalanságra gondolni, bár ennek sohasem voltunk híjjával. Van ebben józan megfontolás, sőt számítás is. A szolganép, ki a gazda ke­nyerén élt, nem igen tudott volna fizetni. Ezért a hálát tartotta. A gazda erszényét vette elő és fizetett, gyara­pította a községi láda tar­talmát. Nincs számszerű adat arra, hogy hányán ke­rültek az igazságszolgálta­tás kezébe dohányzás mialt. De ha figyelembe vesszük a dohányos ember termé­szetét, el tudjuk gondolni, hogy egy kis korbácsolás vagy pénzbüntetés nem igen térítette el őket szenvedé­lyüktől. Ha pedig ez így volt, a történészeknek egy rejtett adóval, a pipapénz­zel is számolniuk kell a XVIII. században. Szabó László Szolnok, Múzeum Korszerű diákotthonban laknak a kisújszállási íanvavifájj I j n iskolásai Kisújszálláson egymillió forintos költséggel kor­szerű diákotthont rendeztek be a tanyavilág általános iskolásainak, őtven felsőtagozatú tanuló lakik itt, nem kell most már 7—8 kilométerről iskolába jár- niok. Az iskolások kéthetenként mennek haza szüle­ikhez és a szülök is rendszeresen látogatják gyerme­keiket. Cseh Ágnes V. osztályos tanuló szülei Kisújszállástól 7 kilométerre, a Hosszúháti Állami Gazdaságban lak­nak Vidáman telik az idő A VII-esek tanulócsoportja a következő napra készül

Next

/
Thumbnails
Contents