Szolnok Megyei Néplap, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-07 / 261. szám
1963. november 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP O Isten mezőtúri csillagai A szolnoki tűzoltólaktanya építkezésénél PVC fóliával vonják be az építkezés helyét. Ezzel a pinceteknó szigetelését védik meg az időjárástól A gyümölcs és zöldség felvásárlási, értékesítési rendjének megváltoztatását javasolta a megyei NEB A rizs I súlyos volt, mint az arany. Annyit 's ért. Az élet akkori rendje szerint többet annak — Pólya Lajosnak —. aki csak nézte; és csak kicsi hányadát a vele küszködő négynek. Hosszú ideje csépeltek már a gazdánál, de még mindig csak teltek a zsá- koik. Sok zsák rizs, töménytelen pénz. A négy éhes kubikosnak a szeme káprá- zott belé. Üj gazdák voltak, boro- náthúzók, ásóval saját földet művelők és kenyeret- keresni napszámba járók. Ki foglalta először-szóba is a gondolatot? Hiszen még hivatalos belépés sem történt,. csak úgy, kezet rá alapon megfogadták a cséplőgépnél. összefognak, rizst termesztenek. Sőrés Zsig- mond, testvére Ferenc. Varga Antal és a kicsi öreg bácsi, Kádár Imre. Haszonbérbe kérték báró Harkányi Anna hatalmas birtokának egy kicsinyke részét. A tanácsnál azt mondták nekik: legyen a tiétek. S még hozzáadták a Mészáros-féle földet. A városban híre szaladt, hogy kolhozt csinálnak a szanda- zugiak. Mindenki elrettenve hallotta. Két nap alatt körüljárta a várost a tudatlanság. hírszülöttje.----Az asszonyokat is öszsze adják. Az is közös lesz. De azért csak jöttek né- hiinyan. István, a harmadik Sőrés testvér, Gajdán Imre, a sógor, ifjabb Gajdán. Ras- tye Sándor, Kötél Gábor. Szonda Lajos. Meg jött egy árva fiú — se apja, se anyja —, Vargáék tartották azzal, hogy majd év végén ' vissz'aflzetí. ' "TT?"' % f#-. me«- a {fee '’boss mérnök Tétté rá íTlábát elsőnek a birtokra. "Nem Volt mit Összead- táök. Csak a kubikos: generációk termetté erős kéz. a lapát,- talicska alakította karizom és a holnap mindig jobbat váró reménykedésük. hogy na. jövőre lesz kenyér, ruha. pénz. jövőre minden lesz. Boross Miklós víztársulati műszaki tiszt elkészítette a tervet. Átadta és számolt: ennyi a munkadíj. Ijedten összenéztek. — Mérnök úr, most nem tudunk fizetni, nekünk csak évvégén lesz majd sok pénzünk. Boross is bekerült közé- ’ jixk, rendben van, majd évvégén jön á nagy pénz. Összeizzadtak 50—50: forintot és Vargát közhangula- túlag kikiáltották elnökhelyettes pénztárosnak. A rizstelep munkáját húszán csinálták és teljesen kézzel, ásóval, lapáttal. Húszán. A karjuk majd leszakadt estére, de másnap reggelre mindig újfent, hatalmas erejűnek érezték magukat. A Mészáros-tanyán két nagy fára kiakasztották az úton . keresztbe:. „Rákosi” termelőszövetkezet. — De-miből éltek? Az emlékezés felhője barázdákba tornyosul homlo- . kukon. — Látta az elvtárs az Isten őszi csillagát? Hát pont úgy. Szegényen, hitványán éltünk. A Mészáros-tanyan — még az uraság idejéből — rengeteg galamb maradt. Haszon- és díszgalambok egyaránt. Mikor azok költeni kezdtek, kéthetenként kiosztottak egy családnak egy pár fiókát. .Kölcsönkértek a rokonoktól. — Aki jobban állt, az-segített a szegényebbeken. De mét így is. Sőrés Ferenc bácsi nekifeszíti a hátát a falnak. — Volt egy emberünk, ,. ugyan a nevét is meg tudom mondani, Szonda Lajosnak hívták. ‘ Mutatja az öklét. (Kis ember, pöttömke ökle van.) — Három ilyen görhét vitt ki, ezen ő egész nap hányta a földet. Tehenet | kaptak az államtól. Először lettek te- henes gazdák. És előszór nem tudták, hogyan és mibe megfejni. Akinek csupra volt. cserépszilkéje. vitte a közösbe, hogy legyen a tejnek edény. A tejet szet- adták egymás közt. Birkát is kaptak, annak a tejét, túróját is kimérték maguknak. Ebből tengődtek. Ezer- kilencszáznegyvennyolc novemberében alakultak és a jövő év szeptemberéig egy fillért sem láttak. Hanem a rizs nagyon szépen fejlődött. gyönyörűen, reményt- keltően mutatott a határ. Mindennap megnézték, mindennap jóllaktak a látásától, mindennap gazdagnak hitték magukat, mindennap vidám, adomázó hangulatban tértek haza a birtokról. És ha megtehetik, hogy vérük árán siettethetik a növését, hát azt is szőnélkül megteszik. Egy júliusi napon alattomos, sűrű köd szállt a földek, fölé. Hajnalban kimentek mind a gátra, várták, hogy kisüssön a nap, leheletükkel, kezükkel fújták, öklözték volna el a ködöt. Mikor felszállt, szótlanokká lettek ismét, mogorvákká. A gondolatban jóllakottak, az álmokban szépen kiöltözöttek kis csapata ott állt rongyosan és éhesen ismét. A nap kisütött, de ez már csak arra volt jó. élesebben lássák a pusztítást. Szomorú esztendő végE lett. A mérnök gyorsan kilépett. Azt se tudták kifizetni, amit összeadogattak. Csüggedten, megverten hallották, hogy azt sem kaphat- ^k vissza, arr.i Kolc^noz’ — Sriberefr. rnlnkV vesz- szűk még majd enftek a hasznát — Vigasztalta hangosan önmagát .Sőrés. Mindenki megértette, mire gondol. És kezdték »íjra. Folytatta útját a küzdelmes, kerek tizenöt esztendő. Tizenöt esztendő! A rizsföldeken apjuk mellett tíb- láboló lányok férjhezmen- t.ek, gyereket is szülték már. Sőrés Ferenc akkori elsőosztályos kisfia katonaidejét tölti. Gajdán Imre, az akkor még javakorabeli Gajdán nyugdíjba ment. Kádár ImrérőL a kicsi öreg bácsiról semmit sem tudnak már. Az akkori húszból négyen maradtak csupán. De őket már három- százhatvanan tisztelik a Vörös Októberben alapítóként. S birtokuk volt már »700 hold is, most három és félezer. Iga/. | Kegyetlen föld, mezőtúri föld ez. Verítékért ad csak valamit. S ha egy olyan aszály jön, mint a három évvel ezelőtti (tíz mázsás silókukorica holdanként. mázsa napraforgó és nyolc mázsa kukorica), megint a szegénység réme fenyeget. Ezerkilencszáz- h ártván = mérhetetlen aszály és mérhetetlen elkeseredés. A Kece és a Kőházi családnak és még többeknek is a kenyere sem lett meg. És akkor a türelmüket könnyebben vésztők nekitámadtak Sőrés Ferencnek, a többi alapítónak. — A fene egye meg. Ezt nektek köszönhetjük. S ők akkor azt mondták, amit az elnök zárszámadó beszédében. „Ha már ehhez a szövetkezethez kötött a sors bennünket, aki teheti és bírja, továbbra is maradjon. Dolgozzon, bízzon abban, hogy jobb lesz ...” ötvennyolcán elmenten., hatvanan jöttek, dolgoztak megint. Ezért jobb lett. Még nem jó. — A vanban most sem hánykolódunk, de a meg- ! élhetésünk megt an. Negyedik éve új elnök (a > tizenharmadik, vagy a ü- 1 zennegyedik?), új mezőgazdász — a huszonegyedik —, új könyvelő — a tizenhetedik —, került a szövetkezet élére. Hozzáértők, és olyan emberek, akik azt mondják. — Ez a négy esztendő nem nekünk volt nehéz, hanem a szövetkezeti tagoknak. Ez a négy meg az a tizenöt. Viharos másfél évtized. Volt benne ezerki- lencszázötvenegybeni, erőszakolt felfejlesztés; ezerkilencszázötvenhárombeli Nagy Imre-féle szövetke- zetellenesség és volt ezerki- lencszázötvenhat, amikor a szétbomlasztott közösséget este lopva a tanácsházán lámpafénynél megint újraalapították. És volt hozzá- sem konyító vezetés, meggondolatlan egyesítések, hitelduzzasztás. De minden vihar elcsitult és a sokat hánykolódó hajó mégiscsak a révbe tart. A tanyasi élet mégiscsak megszűnőben (Sőrés István és Sőrés Ferenc alapítók is a városban építettek szép házat), az idén is hárman vásároltak portát a tanyán lakók. A szövetkezet segíti a betegeket, az öregeket, a tanulással bajoskodókat. Villamosít, felszereli a brigádtanyákat televízióval, gépesít, évről évre többet öntöz, biztonságosabbá teszi a termelést, építkezik, gyarapodik. Most mór a munkaegységérték se rossz, tizennégyezer forint mór az esztendei jövedelem. — Ilyen jól még nem is ment soha. Az elnök Suba István agrármérnök, programja az: — Mielőbb elhagyni a gyenge szövetkezetek táborát, és beevezni a jó közepesek öblébe. ti8 ezért | keményen dolgozik most a szövetkezet, minden tagja. A vetés, a tizenöt esztendővel ezelőtti maghintés mégiscsak ka- lászbaszökőben, mégiscsak zsendülőben. És a magvetők, a mindenki között is legtöbbször elbukókés mindig talpraállok, a sokat kesergő és mégtöbbet örülő küzdők meghatottan hallják; a pártszervezet javaslatot terjeszt a novemberi közgyűlés elé: érdemüket becsülje meg a közösség. Borzák Lajos A Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottság félszáznál több egységben — termelőszövetkezetben, — MÉK-felvásárlótelepen, ta- nácsok kereskedelmi osztályán — vizsgálta: kielégítő-e a tsz-ek s felvásárló szervek kapcsolata, biztosít ja-e a termeltetési és értékesítési feladatok teljesítését. Mivel a zöldségtermesztés ben az öntözésnek jelentős szerep jut, az öntözött zöldségtermő terület növekedését mérte fel munkája kezdetén a bizottság. Megállapította. hogv e terület 1960 óta 2800 kh-ról 6000 kh-ra nőtt. Ez alatt az idő alatt a tsz-ek nem egészen hatezer vagonos zöldség- teremlése kereken kétszeresére emelkedett. Az áru elhelyezése igen nagy gondot jelentett. A NEB megállapította, hogy a felvásárló szervek a mai széttagoltság mellett az árut képtelenek zökkenő- mentesen átvenni. Kevés a raktár, a hűtőház, az értékesítéshez szükséges árumozgató és feldolgozó gép. Problémák halmazával találkozott a NEB munka- bizottsága, mikor a vetőmagellátást vizsgálta. Gyakori, hogy a mag késve érkezik a termelőhöz; nem ritka, hogy a szövetkezet a tájjellegnek nem megfelelő magot kap. Sűrűn előadódik. hogy a vetőmag tisztátalan, kevert. Előnytelen hatású, hogy kevés a megfelelő képzettségű, gyakorlati kertészeti szakember, Szükségesnek látszik, hogy mind a termelő üzemek. mind a felvásárló szervek társadalmi ösztön- díi s más ösztönző eszközök segítségével támogassák a kertészet iránt érdeklődők tanulását, letelepedését. Helyes volna, ha mielőbb meeíndulna felvásárlási tanulók képzése. A göngvöleeforgalom jobb megszervezése enyhítene ugyan a göngyöleg- hiányon, — ám nem mellőzhető a gönevölegkész- let gvaranítása sem. A NEB korszerűtlennek, elavultnak találta a ma még érvénves minőségi szabványt. Ennek alkalmazásával nem lehrt biztosítnni a nomnWflmbpn előállított zöldségfélék minőséei átvételét Módosításra szorul a je'enleei mozoóávns rendszer is. A termelés biztonsága érdekében b°ives lenne minden zöldséarálére védőárat biztosítani. fi boltokban használatos, kálórendszer helyett nagyobb eredménvekkel kecsegtető forgalmi jutalékkal ösztönzi nagyobb teljesítményekre a zöldségboltok eladóit. vezetőit. Törökszentmiklós város és járás kivételével a termelők és termeltetői* ideiében megvitatták a termeléssel, áruelőkészítéssel, átadác-átvétellel kapcsolatos múlt évi teDzszta- lataikat, s ez évi feladataikat. Az előrelátás enyhítette bár a bajokat, felszámolni nem tudta. — A fegyvernek! Vörös Csillag Tsz — például — gyatra csírakéDességű. a tiszaszöl- lősi Szarvas Sándor Tsz nem kellően hőkezelt dug- hagymát kapott a MÉK- től. A jászfényszarui Zöld Mező Tsz-nek rossz uborka vetőmagot juttatott a MÉK. mely sokhelvütt adó« maradt az ígért szaktanáccsal. Adós, mert nem volt kellő számú szakem- I bere. Az áruátadás-átvétel meggyorsítása érdekében számos szövetkezet kötött kü- lönmegállapodást a MÉK- kel, — azt azonban egyikük sem tartotta be. A megállapodástól eltérésre legtöbbször a szállítóeszközök hiánya adott okot. A negyvennyolcórás, illetve hatnapos előrejelzési rendszer, — melyet az idén vezettek be —. eredményesnek bizonyult. Követésre méltó azoknak a törökszentmiklósi járási tsz-eknek példája, melyek szakképzett áruátadókat állítottak munkába. Ezekről az emberekről nem kell elmondani, amit a tsz-ve- zetők többségéről sajnos igen: nem ismerik a szabványt, s így szövetkezetük érdekét sem képviselhetik eredményesen. Szakképzetlen, gyakorlatlan átadóval szemben könnyen fölényeskedik a nagypraxisú átvevő, ki hajlik arra, hogy nagy kínálat idején ala- csonvabb minőségűre értékelje az árut. Megmondhatói ennek a kunszentmártoni Zalka Máté és a T á 97Ió Tsz gazdái. Paprikájukat a MÉK másodosztályúnak minősít 'tie. —- maid ugyanazt a paprikát négy nappal később a konzervgyár elsőosztályúnak... Megállapították a népi ellenőrök, hogy a tanácsi kereskedelmi osztályok, csoportok a MÉK-kel s az fmsz-ekkel eevüttműködve bel vesén mérték fel területük iaénve't Nem az ő mulasztásuk, hanem az elmondottak következménye. bn°v megyerikben a Vizsgálatig eevmillió forint értékű. emberi táplálkozásra alkalmas zö’dc-y-gvümölcs- fóiét kellett állati takar- mánvozácrn felhasználni... A NFR megállapította, hogy a felvásárló kereskedelem mai szervezete — kettőssége miatt — alkalmatlan a nagyüzemi zöldségtermesztés fejlődésének elősegítésére Javasolta ezért: hozz-nak létre olyan szervet, mely egy kézben fosná össze a termeltetést felvásárlást értékesítést a bel- és külföldi igény kielégítése érdekében. Üj száraz vegytisztító gépet helyeztek üzembe a szolnoki Patyolatnál. Óránkénti teljesé -nye hús- férfi öltöny. Ez a gép a vállalási időt hat hétrő! négy hétre csökkenti. A képen: Jenei Ignác a Patyolat dolgozója rakja be a ruhákat k i
