Szolnok Megyei Néplap, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-06 / 260. szám

Uta: Teleltetés elölt * »... nem szeretem a szennyet!” * Vallomás életekről * A kapus Mészüzem Szolnok megyében Homok és kavics kotróhajó Tiszafüred alatt a Tiszán Tavasszal az építőanyag­ipar átszervezése után a Szolnok megyei Építő­anyagipari Vállalat tulaj­donába^ csak a szolnoki Mozaik és Cementárugyár volt Azóta már két régi téglagyár — amely nem téglát gyárt — két homok- és kavicskotró hajó, egy A törökszentmiklósi Alkotmány Mezőgazdasági TemelőszöVetkezet 40 holdon az idén ültetett először Sperberg burgonyát. A vetőgumót az NDK-ból kapták. 120 mázsás átlagtermést értekei holdanként. Képünkön: Ifj. Szabó Ferencné tsz tag szedi a burgonyát. Érdekes tanácskozás —­hasznos javaslatok vontatóhajó és több teher­szállítóuszály tartozik a vál­lalathoz. Az egyik téglagyárban, a jászkisériben, a Nagyalföl­di Kőolajfúrási Üzem ré­szére előregyártott beton­elemeket készítenek. A má­sik, a kunmadaras! tégla­gyár sem a hagyományos profilokat termeli a jövő­ben. Az év elején elkezdő­dött és az év végén befe­jeződik a téglaégető kemen­cék átalakítása. A téglagyárból mészüzem lesz. Eddig a Dunántúlról szállították az égetett me- szet az ország távoli részei­be is. Például Nyíregyházá­ra vagy még távolabbra irányított mészszállítmá- nyok sok fedett vasúti ko­csit foglaltak le. A kunma- darasi mészégető részére nyitott vagonokban lehet a mészkövet szállítani. Ki­égetés után már csakKun- madarsról kell csukott vas­úti kocsikat a mész elszál­lítására igénybevenni. Nagy segítséget nyújt az Építőanyagipari Vállalat­nak — a mozaik és beton­áruk anyagának biztosítá­sával — a Tiszafüred alatt, Tiszaörvénynél üzemelő ho­mok és kavics kotróhajók termelése. Az idén még csak homo­kot termeltek és szállítot­tak Szolnokra a víziúton 97 kilométerre fekvő Tiszaör- vényből. Hetenként egyszer fordultak az uszályok és a vízállástól függően 150—200 köbméter homokot hoztak, melyet a hajóállomás mel­lett raktak a partra. A közeljövőben heten­ként két fordulót csinálnak a hajók és jövőre ha a ka­vicstermelés is megindul, akkor a tiszai kavics szállí­tásához a MAHART uszá­lyait és vontatóhajóit is Igénybe veszi a vállalat. — b. — Felavatták a magyar ipar íj büszkeségét, a Duna! Cement­es Mészművet Kedden Vácott ünnepé­lyesen felavatták a máso­dik ötéves terv egyik leg­nagyobb beruházását, a csaknem két és félmilliárd forint költséggel épült Du­nai Cement- és Mészmű­vet Az ünnepségek már hétfőn megkezdődtek, ami­kor dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter, Pul- lai Árpád, a KISZ Közpon­ti, Bizottságának első titká­ra és Somoskői Gábor, az Építő-, Fa- és Építőanyag­ipari Dolgozók Szakszer­vezetének főtitkára kitün­tette a DCM építésében ki­váló eredményt elért dol- dozókat. A párt és a kor­mány elismerését dr. Traut- mann Rezső tolmácsolta, majd dr. Talabér Józsefnek, a DCM főmémökénék és Bartalis Andrásnak, az ÉM 1. számú Mélyépítő Válla­lata kőműves brigádvezető­jének átnyújtotta a Munka Érdemrend kitüntetést. Huszonnyolcán Szocialista Munkáért Érdemérmet, 26- an pedig Munka Érdemér­met kaptak. Kitüntetésben részesültek a DCM építésé­ben résztvett, kiváló telje­sítményt nyújtó német szakemberek is. A keddi avatóünnepségen résztvett Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, a Mi­nisztertanács elnöke, Bisz- ku Béla, a Központi Bizott­ság titkára és Fock Jenő, a minisztertanács elnökhe­lyettese, az MSZMP poli­tikai bizottságának tagjai, Cservenka Ferencné, az MSZMP Pest megyei párt- bizottságának első titkára, Pullai Árpád, a KISZ kb első titkára, Búzás István­ná, a váci városi pártbi­zottság titkára, továbbá Horst Schumman, a Sza­bad Német Ifjúsági Szö­vetség Központi Tanácsá­nak első titkára és Wilhelm Meissner, az NDK buda­pesti nagykövete. Kádár Jánost és a társa­ságában levő párt- és álla­mi vezetőket dr. Talabér József tájékoztatta a DCM építőinek munkájáról. Be­számolt arról a gyümölcsö­ző együttműködésről, amely a beruházásban érintett NDK-beli, továbbá cseh­szlovák, lengyel és magyar vállalatok között kialakult, s amely nagyban hozzájá­rult ahhoz, hogy a rendkí­vül szerteágazó, bonyolult feladatokat határidő előtt megoldhatták. A DCM vezetőivel foly­tatott beszélgetés után a vendégek gyárlátoent*'— indultak. A gyárlátogatás után az avatóünnepség részvevői nagygyűlésen találkoztak a DCM tervezőinek, építőinek kollektívájával. Ott voltak a gyűlésen a munkálatokban résztvett NDK-beli dolgo­zók, mérnökök, tervezők és szerelők is. Szabó Zoltán megnyitó szaval után Tra­utmann Rezső mondott be­szédet Hangsúlyozta, hogy építő­iparunk az utóbbi években komoly erőfeszítéseket tett az ipari bázis kiszélesítésé­re. Az erőfeszítések ered­ményeként a közelmúltban — s a legközelebbi hóna­pokban is — számottevő termelő kapacitással gya­rapszik a magyar ipar. El­készült például a lábatlani és a hejőcsabai cementgyár, befejeződött a zagyvapál- falvai síküveggyár rekonst­rukciója, megkezdte műkö­dését a tatbányai új akna- kemencés mészüzem, a pé­csi panelgyár és a stasa üzem, továbbá az eternit művek modem azbeszt-ce­ment csőgyártó üzeme. Ezekben a napokban gyújt­ják be az orosházi üveg­gyár első hutáját, hogy ott is megkezdődjék az öntött üveg termelése, felavatásra vár a berentei Gáz és Szi- likátgyár és az alsózsolcai Vasbetonelemgyár is. — A Dunai Cement és Mészmű, e fontos, beruhá­zások között is kiemelkedő helyet foglal el — folytatta Trautmann Rezső. — El­sősorban azért jelentős, mert népgazdaságunk ren­delkezésére bocsátja azt a cementmennyiséget, amely­re a legfejlettebb építési rendszerek kialakításához és elterjesztéséhez iparunk­nak szüksége van. A ee- mentipar fejlesztésében a DCM teljes üzembelépése után sem szabad megáll- nunk. Annyit azonban már­is joggal mondhatunk, hogy a következő esztendők la­kásépítési ipar-, mezőgaz­daság, közlekedés és köz­műfejlesztési programjának végrehajtásához elegendő cementünk lesz. Új házak egész sora épült jászd Tegnap délelőtt a Hazafias Népfont megyei bizott­sága és a népfront mellett működő műszaki aktíva csoport rendezésében agrármérnökök, termelő­szövetkezeti elnökök, agronómusok, állatorvosok, vil­lamossági és építési szakemberek tanácskoztak az állatállomány átteleltetéséről, a szabadtart ás os ólak, istállók téliesítéséről. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa részéről Töltési Imre vett részt a tanács­kozáson okoz Jelenleg gondot a fainban Detrekői Géza, a műsza­ki aktiva csoport vezetője köszöntötte a megjelente­ket és Nyíri Béla elvtár- sat, a megyei tanács vb elnökhelyettesét, a tanács­kozás előadóját. Nyíri elvtárs bevezetőjé­ben örömét fejezte ki azért, hogy a népfront me­gyei bizottsága — mint már oly sokszor — most is tanújelét adta segítő­készségének, s részt kér a jelenlegi állattenyésztési gondok megoldásából. Az előadó ezután ismertette az állatállomány számá­nak alakulását, a törzsál­lomány helyzetét, a takar­mánygazdálkodást, az állat- tenyésztők munkáját, s megfelelő súllyal az állati férőhelyek biztosítását, il­letve az ebből adódó gon­dokat. Elmondotta milyen intézkedéseket tett a me- gvei tanács végrehajtó bi­zottsága, s miben segíthet­nek a különböző terüle­ten dolgozó vezetők és szakemberek. Ehhez a gondolathoz kapcsolódott Pallai Sán- domé, a népfront megyei bizottságának titkára, aki szintén arról szólt, hogy a mérnökök, technikusok a szerfás épületek téliesíté- sében segíthetnek, mint ar­ról a műszaki aktiva cso­port már tanácskozott is. Patonai József azt ismer­tette, hogy az állami gaz­daságokban milyen mó­don teszik alkalmassá a téli fiaztatásra a szerfás épületeket. Dr. Király Dé­nes jászapáti körzeti állat­orvos a községbeli Űj Élet Tsz-ben alkalmazott mód­szert ismertette, amely a gyakorlatban is bevált s nagyobb beruházás nélkül megoldható. Csépe Lajos, az állami gazdaságok igazgatóságá­nak állattenyésztője java­solta, hogy a helyes ta­karmányozás érdekében a termelőszövetkezetek is végeztessék el a takar­mány béltartalom vizsgá­latát. Megemlítette, hogy az állami gazdaságok kel­tető kapacitása lehetővé teszi, hogy segítséget nyújt­sanak a termelőszövetke­zeteknek a naposbaromfi keltetésében. Tanácsolta, a tsz^ekben is legyen meg­bízott, aki az áruértékesí­téssel foglalkozik. Székely József, a tószegi Dózsá Tsz főagronómusa és Bódi Imre, a tiszaföld- vári Lenin Tsz elnöke is elmondta tapasztalatait a szabadtartásos épület té­liesítéséről, s mindketten szóltak a háztáji állatállo­mány növelésének fontos­ságáról. Dr. Szabó Sándor, a túrkevei Búzakalász Tsz főagronómusa és Szabados János, az örményesi Űj -Élet Tsz főagronómusa többek között a tápok ete­téséről szólt. Szilágyi Ist­ván, a TITÄSZ főmérnöke gyors számítás alapián is­mertette egv 25 férőhelyes sertésfiaztató hősugárzók­kal, vagy infravörös lám­pákkal történő melegítésé­nek költségeit. Anyaghiány Sokszor adtunk már hírt az árvízsújtotta Jászdózsa községben folyó építkezés­ről. Szóltunk az állam és a társadalmi munkások hat­hatós, eredményes segítsé­géről is. Most arról adhatunk szá­mot, hogy a faluban a 133 újjáépítésre váró házból 101-re adták ki a tanácsnál az építési engedélyt) sőt ezekből 25-be mór beköl­töztek a lakók. A többi megrongálódott épület hely­reállítása is többségében megkezdődött. A társadalmi munkások mint eddig, most is segíte­nek. A jászáványi községi tanács dolgozói építik jelen­leg Juhász K. Istvánná öz­vegyasszony házát. Ma mór csak két olyan család van a községben, amelyiknek elhelyezéséről sürgősen intézkednie kell a tanácsnak, segíteni, hogy az építkezés megkezdődhes­sen. Bár a munkát akadályoz­za jelenleg az anyaghiány. Nem tudnak szerezni a tí­pustervekben előírt méretű nyílászáró szerkezeteket, át­hidaló gerendákat. Nincs sóder, 300-as cement, fe­nyőfűrészáru és kő. Meszet sem kapnak — annak elle­nére, hogy a TÜZÉP-tele- pen van oltott mész —, ar­ra hivatkozással, hogy majd jön oltatlan és csak azt árusíthatnak. Éppen a mész hiánya miatt egy-két ház­nál lehet, hogy néhány na­pon belül leáll az építkezés. Sürgős segítséget várnak ezért a jászdózsaiak, mert közeleg a tél, s fedél kell a családok feje fölé. ” v. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK M Í * f XIV., évfolyam, 260.szám. Ara 50 fillér 1963. november 6„ szerda.

Next

/
Thumbnails
Contents