Szolnok Megyei Néplap, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-24 / 275. szám
1963. november 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 A párttitkárt kerestem a mezőtúri Vörös Október termelőszövetkezetben, tudakozódván a tizenöt éves fennállási jubileumot illetően. Bizony elcsodálkozott, hát már tizenötévesek lennénk? A túrkevei Vörös Csillag pártbizottságának titkárától azt érdeklődtem, összehívják-e az évfordulón a kilences lakodalom tizennyolc fiatal házasát, akiket a szövetkezet bocsájtott útjára annakidején. Ö is akkor kapott észbe, az ám, évfordulójuk közeledik. Derék emberek mind a ketten, de a napi munka, a termelés irányítása, szervezése úgy leköti őket, hogy az ilyesmi aztán kimegy a fejükből, ahogyan maguk is mondták. Hétfon sorsolják a második, kedden a harmadik és a negyedik békekölcsönt Az Országos Takarék- pénztár hétfőn és kedden bonyolítja le az év utolsó államkölcsön sorsolásait. A húzásokat mindkét napon az OTP Nádor utcai művelődési termében tartják. Hétfőn délután két órai kezdettel á 2. békekölcsönt sorsolják: 143 000 kötvényre 28,2 millió forintot. Kedden délelőtt 10 órai kezdettel először a 3. békekölcsönből 200 000 kötvényre 51,5 millió forintot, majd a 4. békekölcsönből 146 000 kötvényre 31,5 millió forintot sorsolnak ki. Az idei utolsó húzáson tehát a három békekölcsönből csaknem félmillió kötvényre 111,2 millió forint jut a szerencsés nyerteseknek, akik december 5-től vehetik át a nyereményeket. (MTI) Munkás és népi egyetemek Romániában Romániában megnyitják kapuikat a munkás- és népi egyetemek. Ez a műszaki tudományos és kulturális ismeretek elterjesztésének igen fontos formája. Az idei tanévben a vállalatoknál és az intézményeknél mintegy 300 ilyen egyetem működik, amelyeknek előadásait több mint 60 000-en látogatják. A munkásegyetemeket a gyárakban és az" üzemekben szervezik. Ezen tantervében társadalom- és műszaki tudományok, természettudomány, irodalom és művészet szerepel. Fontos helyet foglalnak el a vállalat sajátosságaival összefüggő tantárgyak, mint pél- j dául „A XX. század tech- | nikája”, „A modem fizika kérdései”, stb. Ezek hozzájárulnak a munkások és a technikusok szakképzettségének gyarapodásához. A művelődési otthonokban működő népi egyetemeken képzőművészetet, zenét, színművészetek irodalmat, és filmművészetet oktatnak. A munkás és népi egyetemeken mindenki tanulhat tekintet nélkül korára és előképzettségére. Az idei előadásokat több mint 2000 előadótanár tartja: akadémikusok, főiskolai tanárok, szakemberek, a tudomány és kultúra képviselői. El is hiszem. A gazdasági, szakmai vezetéssel együtt igazán kiveszi a részét a termelési sikerekből a pártszervezet. S nincs is azzal baj, hogy ezt tekintik alapvető munkájuknak. De azért a termelési számok, eredmények és sikertelenségek mögött is emberek vannak, érző hús-vér lények, s őket is látni kell. Az embereket, akiknek az élet nagy pillanata, amikor gyermekük születik, amikor férjhez megy, akiknek évfordulóik vannak, amelyek csak nekik jelentősek. S akiknek jól esik, ha a közösség figyelme kiterjed ezekre. De a közösség sok emberből áll és nem elsősorban annak van erre gondja, ideje, aki reggeltől estig kint dolgozik a határban, gépen ül, vagy az állatokat látja el. A megyében most igen sok szövetkezet „ünnepli” alakulásának tizedik—tizenötödik évét. Az alapítók javarésze ma már nyugdíjban van, sőt igen sokan raég az élők sorából is elköltöztek. S vajon hány szövetkezetben jut eszükbe a vezetőknek, a pártszervezetnek, hogy kifejezzék a közösség háláját a küzdésért, a gürcölésért, ami az alapítók nevéhez fűződik? Vannak jó tapasztalatok is. Olyanok, hogy a jászapáti Velemi Endre szövetkezet felkutatja a névadó proletár mártir Velemi Endre feledésbe merülő nagyszerű életét. Olyanok, hogy a tiszaföldvári községi pártbizottság kis monográfiában örökítette meg a kollektivizálás községi történetét, s feljegyezte az alapító tagok nevét, küzdelmét az utókornak. Nem kis ügyek ezek. Éppen Mezőtúron találkoztam egy emberrel, Sőrés bácsival, aki hallatlanul büszke arra, hogy őt szövetkezeti tagságának tizedik esztendejében (öt évvel ezelőtt) kitüntették. Leírhaíatlanul jólesett ez neki. S annak a három jászfényszarui nyugdíjas szövetkezeti tagnak kell-e nagyobb öröm, minthogy ötvenedik házassági évfordulójukon a szövetkezet kis ünnepséget kerekített. S csoda-e, hogy megilletődött az a jászberényi főkönyvelő, akit nyugdíjbamenete- lekor meghatottan búcsúztattak el a Vörös Csillag szövetkezetben. Emberi, érzelmi, lelki, momentumok ezek. S az emberek életében lehet-e az ilyen pillanatoknál kedvesebb, nagyobbatérőbb? Erre hát mindig jusson idejük a vezetőknek, a pártszervezeteknek. B. L. Szélcibálta tar szőlőtőkék között magasodik az ég felé j a behemót vasszerkezet, j Körülötte nagy körzetben , kipusztultak Bacchus mámort termő vesszői. Most a sok kitelepített szőlőtőke helyett a fúrótorony ereszti [ egyre mélyebbre egyetlen, j egyenes fémgyökerét az j iszákos alföldi homokba. | Ha befejeződik a fúrás, í annak a szőlőtőkének a helyén, ahol a kút vascsöve a földbe hatolt, sokkal drágább nedű — kőolaj tör majd a föld színére. Ebben Milyen kedvezményeket nyújt megyénk tsz-einek a 3004/ó-os kormányrendelet ? (Folytatás az 1. oldalról) lió 100 000 forint értékben épül a megyében. Ebből hatmillió forintot engednek el a benépesítés után. A törökszentmiklósi Arany Kalász Tsz egy tízezer férőhelyes tojóházat épít. Ennék építési költsége 2 millió 650 000 forint, melyből kétmillió forintot enged el az államunk. Az új kormányhatározat jelentős kedvezményeket biztosít a növénytermelésben is. A belvízrendezést munkálatokra a tsz-ék köbméterenként 10 forint juttatást kapnak. Jövőre ezen a címen mintegy 4.5 millió forint támogatást kapnak 8 tS’Z-C'k. Évente 17 000—18 000 hold talajt javítunk meg a megyében. A digózás, illetve a meszezés után a holdanként! kedvezmény átlagosan 2500 forint. Együttesen tehát ezen a címen 42—45 millió forint kedvezményhez jutnak a tsz-ék. Az öntözőtelepek építési költségeihez körülbelüli 20—22 millió forint az állami támogatás összege. Megemlíthetem még, hogy évenként közel ezer hold szőlőt és gyümölcsöst telepítünk a megyében. A határozat által biztosított kedvezmény a 600 hold szőlő ] után 9 millió, a 400 hold gyümölcsös után 1,2 millió forint. — A gazdaságilag meg nem erősödött tsz-ek milyen kii'önleges támogatásban részesülnek? — A már említett kedvezményeken túl a rósz- : szabb gazdasági- és terme- szeti adottsággal rendelkező , tsz-ek a gépi talajmunka- j díjakból 20 százalékos en- í gedményt kapnak. A nagymértékben szikes és futóhomok területen gazdálkodó gyenge tsz-ek további 20, tehát összesen 40 százalék kedvezményben részesülnek. A növényvédőszereknél — az általános 20 százalékos engedményen túl, a gyenge tsz-ék további 30. összesen 50 százidékos kedvezményt kapnak. Ezen kívül segítséget kapnak a vezetés megszilárdításához is. A határozat lehe+őséget ad arra. hogy a korábbi években átiránvi- tott szakemberek továbbra j is helyükön maradjanak és I a szövetkezetekbe újabb szakemberek kerüljenek. A vezető beosztásban lévő szakemberek indokolt esetben egyéves időtartamra jövedelemkiegészítésben részesülhetnek. — Mit javasol a megye termelőszövetkezeteinek . a határozattal kapcsólatban? — Sajnos, a korábbi határozatok adta lehetőségeket a tsz-ek egy része nem minden esetben használta ki megfelelően. Az új kormányhatározat sokoldalú segítséget nyújt a termelőszövetkezetek gazdasági megerősödéséhez. Épp ezért szövetkezeteink éljenek ezekkel a lehetőségekkel. Feltétlenül szükséges, hogy vezetőségi ülésen és közgyűlésen tárgyalják, és alaposan ismerjék meg a határozatot. Ehhez segítséget nyújtanak a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai is. — m. 1. — a Jászberény melletti szőlőben már biztosan elhangzott néhányszor az arányló- sárga rizling kóstolgatása és mustrálgatása közben a dicséret, melyet egy hangos csettintés szokott megelőzni: Olyan ez, mint az olaj. Olaj és bor. Amilyen közeli rokonságba került e két szó a borivó ember képzeletében, olyan közelségbe került most itt, a valóságban is, a jászberényi határban. Olaj és bor. A torony munkapadiára vezető néhány lépcsőn zökkentem bele a valóságba: van itt még más is. Az iszap. Hatalmas, négyzet alakú gödör, tele lágyan reszkető iszappal. De nemcsak ott, hanem itt fent is van belőle. A vastag padlókat egyenletesen borítja, de olyan a feljáró is, meg jó- néhány lépésnyi körzetben a torony környéke. Iszapos az olajbányász gumicsizmája, nagy foltok éktelenkednek a ruháján, kisebb pettyek az arcán, sőt még a fehér sisakra is jut belőle bőven. Aztán önkéntelenül is, u/. előbbi gondolatok hatására már kis is csúszik a számon a kérdés: — Szereti a bort? — Nem értem, kicsit hangosabban mondja — kiabál a fúrómunkás és a tőlünk öt méterre dübörgő gépekre mutatott. — Jószerencsét! — köszöntem és örültem, mert nem hallotta előbbi kérdésemet. Közben rájöttem, mégsem illik mindjárt ilyesmivel előrukkolni. — Ugye, Farmosról jöttele? — tudakoltam, — Igen. Alig váltottunk néhány szót egymással, nyílott a vasház ajtaja és jött a fúrómester. Észrevette a kis- ablakból, hogy idegen van a toronynál. Nagy Miklósnak hívják. Elmondta, öt lyukat fúrtak Farmos határában, és amíg azokat kivizsgálják, itt kezdték munkához. Ezerötszáz méter körüli mélységben forgott már a fúrófej; A martfűi Tisza Cipúgjat 48-as iiiu,, j óú.lw jében Bárány Ilona kéregvarrónő munka közben Űj ér'éVes rizsfaitát termesztettek ki Lengyel- országban A lengyelországi Gor- zowban lévő növénytermesztési intézetben új, nagyon értékes rizsfajtát termesztettek ki. A „Teatra- Gorzow” nevű rizsfajta az egyenlőtlen sejtmag osztódásaként létrejövő fajták közé tartozik. Az ilyen növények sejtjeiben egy helyett három sejtmagelem található, amelytől az átöröklés függ. Többszöri kísérlet bebizonyítja, hogy az új rizs- ? fajta megfelelő trágyázás mellett hektáronként 36— 50 mázsa terméshozamot biztosít. A rizsszem rendkívül nagy: ezer rizsszem súlya átlagban 40—50 százalékkal magasabb a Lengyelországban széles körben meghonosodott más rizsfajtáknál. Az elemzések azt is bebizonyították, hogy ezek a rizsszemek nagy mennyiségű vitamint és fehérjét tartalmaznak, ami jelentősen emeli a rizs tápértékét, ízletességét Az utóbbi időben panaszkodnak az olabányászok. Nem elégedetlenkednek, nincsenek teljesíthetetlen kívánságaik, de amit elmondanak, azok orvoslásra szorulnának. Itt van például az ellátás. Farmoson laknak, és nem tudnak húshoz jutni. Legtöbbjük saját maga főz. Nehéz fizikai munkát végeznek, s az megköveteli a tartalmas kosztot. Egy héten egyszer van áru a húsboltban, ilyenkor, éjszakai műszak után viszont nem szívesen áll közülük sorba senki. Kiss Károly, röldesi Ambrus, Sándor Lajos és Balogh Imre, akik körülfogtak, azt a megoldást tartják a legjobbnak, hogy a Nagyalföldi Kőolajfúrási Üzem vezetősége lépjen érintkezésbe az illető községi tanáccsal. Számítva a fúrósokra, több húst kapjon a község. Ha sorban álínak és kapnak is néha húst, annyival kevesebb jut a község lakosságának, amit az asszonyok nem valami finoman hoznak tudomásukra. A másik ilyen panaszuk a hazautazás. Ez a brigád — a Mihályi Gergely csapata — kivétel nélkül Hajdú—Bihar megyei ember. — Hazamegyünk, megesszük az ebédet, aztán jöhetünk is vissza — mondta keserűen Sándor Lajos. — Több időt kellene tölteni a családdal, az asz- szonnyal — szólt közbe valamelyikük. — Jó, ha a szerelésnél ti- zenhatórázni tudunk — mondta a fúrómester. — Bár ez nem szabályos, így azonban két napra hazamehetünk. — Ha két napra megyünk, akkor nem kapjuk meg a külszolgálati díjat. Látja ez a hiba — így egy másik. — Milyen megoldást lehetne erre találni? Maguk között biztosan beszélgettek már erről. — Hogyne. Külszolgálati átlag kellene. — Mikor találnák meg a számításukat? — Ha legalább 28 nap lenne az átlag. A fejek egyszerre a szőlők között kanyargó út felé fordultak. Ponyvás tehergépkocsi döcögött a gödrös földúton. — A váltás jön — csillantak fel a szemek. Jött Mihályi Gergely fó- fúrómester is, aki Szolnokon volt egész délelőtt és most megy tovább, Farmosra, a többiékikel. Az elsőműszakosok néhány perc alatt összeszedték a kis mo- tyót, és már kapaszkodtak is fél a2 autóra. Mihályi Gergellyel viccelődtem: — Jó bort Ivott Szolnokon? Nevetett. Kicsit csillogott a szeme, jókedvű volt. Olaj és bor. Hm .. s — bognár — Fogadás Párizsban a magyar opera ház balelíegyütlese tiszteletére Párizs (MTI). A francia kereskedelmi kamara, a párizsi balettfesztivál védnöke pénteken este fogadást adott a Magyar Állami Operaház balettegyüttese tiszteletére. Paulin Bor- goeaud, a kamara alelnöke meleg szavakkal köszöntötte a magyar művészeket, akiknek nevében Nádasdy Kálmán, az operaház igazgatója válaszolt az üdvözlésre. Az operaház balettje péntek esti, harmadik Párizsi fellépésén ismét tomboló sikert aratott a Theatre des Champs Elvsées zsúfolt nézőtere előtt. Nincs rá írottörvény OLAJ ÉS BOR