Szolnok Megyei Néplap, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-06 / 234. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. október 6. ÖT EV társadalmi munkában öt esztendeje annak, hogy megyénk városainak, községeinek fejlesztését társadalmi munkájával segíti a Hazafias Népfront megyei bizottsága mellett működő műszaki aktíva- csoport. Az elmúlt fél évtizedben évenként átlag egymillió forint értékben készítették el az utak, törpevízművek, villany- és vízhálózatok, gazdasági épületek tervdokumentumait, de volt olyan esztendő is, mint a tavalyi, amikor kétmillió forintot tett ki a szakembergárda társadalmi tevékenysége. Az idén is aktívan segítik a községfejlesztési programok megvalósítását. A műszaki aktívacsoport szakemberei részt vettek a tavaszi árvíz által súlytoü Jászdózsa újjáépítésének tervezési munkáiban. Ezzel hatvan ezer forint értékű támogatást nyújtottak az elemi csapást szenvedett községnek. Jelentős szerepe van a szolnoki úttörőváros tervezési és építési munkáinál is a társadalmi munkacsoportnak. Elkészült a háromezer személyre tervezett úszómedence, s befejezés előtt áll a melegvizű medence kivitelezése is. Most dolgoznak a fürdőhöz szükséges melegvíz csőrendszerének a tervezésén. Nagyarányú munkát végeztek az úttörővárost védő magasgát tervezési és kivitelezési munkáinál. A szakemberek arra törekednek, hogy az uszodát és a csaknem másfél kilométer hosszúságú úttö- rővasutat, valamint a többi létesítményt jövő év májusában átadják rendeltetésének. A műszaki aktivacsoport öt albizottsága a megye fejlesztésének egyéb programjában is részt vesz Műszaki szaktanácsokat adnak például a községrendezési tervek gyakorlati végrehajtásához Ezzel elősegítik, hogy minél egyszerűbb eszközökkel, gazdaságosan váltsák valóra a község rendezések távlati tervének esedékes részét. Az építészeti munkacsoport megkönnyíti a termelőszövetkezetek férőhelygondjait' is. Az elhagyott, vagy csak részben kihasznált gazdasági épületeket baromfinevelés céljaira tervezik át. Ebben az évben nyolc közös gazdaságnak készítették el a bekötő út terveit A karcagi November 7 Tsz például három, a kisújszállási Kinizsi kettő, a Búzakalász két és fél, a kengyeli Mező Imre Tsz két kilométer hosszúságú bekötőutat épít a társadalmi tervek alapján. Ezen kívül még hat községben készítették el az útépítési tervdokumentumokat. A műszaki aktivacsoport tagjai negyedévenként rendszeresen találkoznak, szakmai továbbképzésen vesznek részt, ahol részletesen megvitatják a gyakorlati munka kérdéseit, és foglalkoznak a közvetlen feladatokkal. ÓCEÁNIA MŰVÉSZETE" a túrkevei múzeumban A túrkevei múzeum változatos programmal készül a múzeumi hónap megrendezésére. Ma délelőtt 11 órakor nyitják meg az ,,Óceánia művészete” című néprajzi kiállítást. Október 13-án dr. Győrffy Lajos múzeum-igazgató „A rettenetes esztendő” címmel tart, előadást az 1863. évi nagy aszállyal kapcsolatos éhínség századik évfordulóján. Október 20-án nyitják meg a „Sámánizmus” néprajzi kiállítást, amellyel kapcsolatban Diószegi Vilmos néprajzi kutató tart előadást „A sámánok nyomában” címmel. A múzeumi hónap záró rendezvénye november 5- én Csalog Zsolt múzeológus előadása a Kúnság régészeti emlékeiről. Restaurálnak egy műemlékbizottságot ANNO 1957. Emlékezetben nem maradt fenn, kinek kezdeményezésére, de megalakították a megyei műemlékvédelmi bizottságot. Nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy régebbi korok megmaradt értékeit megvédje újabb korok számára. Az alakuló ülés furcsán kezdődött. Tudniillik, a legilletékesebbet, Kaposvári Gyulát, a Damjanich Múzeum vezetőjét kifelejtették a meghívottak listájáról. Egyéb változás nem történt. A bizottság egyszer és utoljára találkozott. Az elmúlt tanácsciklus ideje alatt egyetlen alkalommal sem vált szükségessé ösz- szehívása. Valamikor régebben Simon Ferenc szobrászművésszel, e papíron lévő kollektíva egyik tagjával ezekről a dolgokról beszélgettünk. Talán sikerült idéznem akkori szavait: „Egyszer összeültünk. Soha többet nem hívtak. Ah, gittegylet az egész.” Valóban így volt. S a megállapítás még mindig helytáll. ANNO, 1963. Megkezdték a műemlék bizottság restaurálását. Megalakult a szolnoki tanács építési osztálya mellett működő műemlék-' védelmi albizottság. E hírt az újságíró vitte el a megyei tanács népművelési csoportjához. Horváth Ferenc, az illetékes előadó. meglehetősen csoőőiknzott rajta. — Nem értem Hiszen még a megyei bizottság sem alakult meg. Nemrégen voltam a Művelődésügyi Minisztériumban, ahol három napon át erről a munkáról tanácskoztunk. Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség és főhatóságunk rövidesen kiadja e bizottságokról szóló új irányelveit. A szervezési munkával mindaddig várnunk kell. Erről a szolnoki kezdeményezésről semmit sem tudok. Két—három hónapja már voltak nálam ilyen bizottsági tagok ez ügyben, de aztán később nem jelentkeztek. Egy biztos, hogy csak az irányelvek közreadása után dolgozhatunk tovább és szüntethetjük meg az évek óta tartó huzavonát, tétlenséget. Nos, nem a ma alakuló szolnoki albizottságot akarjuk bántani, hiszen végre mégis csak történik valami. Legalább a szervezeti forma létrejön. Az irányelvek alapján végzett munka majd megadja a tartalmat is. De az bizonyos, hogy megfontolandó: vajon helyesbe a műemlékvédelem ügyét ismét kockára tenni azzal, hogy az illetékes szervek együttműködése nélkül „ma itt, holnap ott” módon nyúlunk hozzá? Aligha. HAT ÉVI viszontagság után már joggal remélhetjük, hogy a műemlékvédelem poros dolgait tervszerűen restaurálják. Méghozzá legelőször meevpi szinten. Fábián Péter Hogy állunk fiatal ember? JEGYZETEK EGY ÜJ MAGYAR FILMRŐL Nálunk lassan már hagyományossá válnak azok a filmek, amelyek a fiatalok, a serdülők lelkivilágéval foglalkoznak. Olyan elődökkel dicsekedhet tehát az új magyar film, a „Hogy állunk, fiatalember?” is, mint a Valahol Európában, melyhez hasonlót azóta egész filmgyártásunk sem tudott felmutatni, nemhogy az ifjúsággal foglalkozó filmek. A „Hogy állunk fiatalember?” mégis a kategória jobban sikerült filmjei közé sorolható. Azzá teszi lélektani motiváltsága, a problémákon átcsillanó emberi derűje a kitűnő operatőri munka, amely tökéletesen simul a hangulatokhoz. A film Somogyi Tóth Sándor: Gyermektükör című kisregényéből készült és nagyjából hű maradt a regény mondanivalójához. Az érzelmek zilált világában őrlődő, szeretetre szomjas és mégis érdes kamasz hiteles képét rajzolja meg Somogyi Tóth, és tegyük hozzá, a film Andrása (rendkívül tehetségesen állította elénk a kis Kosztolányi Balázs), hűen követte az író elképzeléseit. Egyébként az eredeti cím sokkal inkább kifejezi a mondanivalót, mint a szerencsétlen és unalmas filmcím, akár arra gondolunk, hogy a gyermekiélek tükrét, akár arra, hogy saját cselekedeteink tükrét láthatjuk a gyermekek őszinte és minden képmutatástól mentes megnyilvánulásaiban. Ez esetben például a szocialista morál és a kispolgári elvtelenség, gyávaság közötti harc tükröződik egy nyíltszívű becsületes kisfiú szemének kifejező tükrében. Az író rendkívül élő roblémát ragadott meg. A orrupció és a cinkos hallatás egyfelől, a bátor le- eplezés igénye másfelől, indrás apja ilyen helyzet- e kerül. Leplezze-e le a állalatnál található kor- upciót, vállalva ezzel az setleges súlyos kellemetlenségeket, vagy pedig kenje el a dolgot, mert így kényelmesebb? Ez az alapkérdés és az igazságra, helytállásra szomjazó nemes hevületű kamaszgyerek lesz végül az a katalizátor, amely a helyes folyamatot megindítja. A filmnek kétségtelenül az erényei dominálnak. Mértékkel és helyesen alkalmazza a belső monológokat s a regénybeli események sűrítésével gördülékennyé teszi a cselekményt. Sőt egy jól megírt jelenettel, amely az osztályban játszódik, többletet is képes adni a regénnyel szemben. Bár éppen ez a jelenet egy-két helyen túlságosan is beállítottnak tűnik. Sajnos a film, minden erénye mellett sem képes néhány dramaturgiai hibától megszabadulni. A film végefelé az ellentétektől és kétségbeeséstől hajszolt apa fián tölti ki bosszúját, ösz- szevissza verve őt. Az apa jelleme nem ilyen. Egyszerűen érthetetlennek tűnik, miért volt erre szükség? A közönség részvétének felkeltésére? Hiszen az úgyis együttérez a szereplőkkel! Ezt a megoldást el lehetett és el is kellett volna kerülni. Van egy régi színházi mondás: Ha az első felvonásban egy puska kerül a színre, azt a puskát a harmadik felvonásban feltétlenül el is kell sütni. Ez a puska ebben a filmben nem sült el. Azaz szerepel ä filmben a fiú osztályfőnöke, aki rendkívül jó pedagógus, de a házasélete szerencsétlen. A regényben ez a szál végig legömbölyödik. Itt azonban csak megindítják a cselekményt, bemutatják a tanárt, de a fiú problémáját ez nem érinti, és a tanárnak az utolsó előtti jelenetben való feltűnése nem old fel semmit, kielégítetlenül hagyja a nézőt. Ezt a cselekmény- szálat elejtették, és a filmből éppen az a jelenet maradt ki, amelyben a tanár és a tanítvány problémáikra közösen keresik a választ Kár. H. T. Megjelent a Jászkunság idei 3. száma Megyénk népszerű folyóirata érdekes, sokoldalú számmal reprezentálja Szolnok megye tudományos életét. Dr. Mezősi Károly rendkívül érdekes dokumentumokkal alátámasztott cikket írt az 1848. évi szabadszállási eseményekről, a követj elölt Petőfi Sándor megbuktatásáról. Két cikk is szolgálja a mezőgazdasági termelést. Az egyik Szöllősi János dolgozata: „Az önköltségszámítás eredményei, problémái és feladatai Szolnok megye termelőszövetkezeteiben”. A másik dr. Sipos Sándor: „A mezőgazdasági termelést szolgáló biológiai munka tapasztalatairól”. Külön érdekessége a harmadik számnak a Fórumrovat, amelyben Ferenczy Károly a Valóság-ban megjelent nagy vitát kiváltott tanulmányának, az „Életforma, lakáskérdés’’ címűnek vitáját kezdte meg a szerkesztőség. A most megjelent számban Ferenczy Károly megismétli a cikk lényegesebb tételeit és első hozzászólóként Varga József „Nem a nadrágszárról van szó” című cikkével vitatkozik Ferenczy- vel. Dr. Völgyi László „Kőolaj és földgáz Szolnok megyében” címmel tartott előadást a szolnoki földtani napokon. Az előadás szövegét közölte a folyóirat. löRTÉNETE „...Hadzsi Aga nekifeszítette lábát a földre tepert ember hátának, két csapással levágta a fejét és óvatosan, nehogy bev érezze vele a csizmáját, elrúgta’’ — írja le hév Tolsztoj Hadzsi Murat kivégzését. Hadzsi Murat egyik vezéralakja volt a cári gyarmatosítás elleni küzdelmeknek és taktikából állt át a cári sereghez, hogy megszerezhesse a további küzdelmekhez az avarok legjelentősebb erődítményét. 1852-ben azonban ellenfelei elfogták és megölték. Tolsztoj szemtanúk leírása és a nép száján élő legenda nyomán ábrázolta regényében hőse alakját, külsejét, mert maga nem találkozott vele a Kaukázusban. A fényképezés akkor még nem jutott el oda, hogy hiteles arcképét őrizhetné az utókor. Mihail Geraszimov történettudósnak már világhírt szereztek a rendelkezésére bocsátott koponyák alapján rekontsruált arcmásolatai. Az ő nyomozásának köszönhető, hogy márvány mellszobor készül Hadzsi Murat — elveszett fejéről. Geraszimov doktor először is öreg avar hegyilakók segítségével felkutatta Hadzsi Murat sírját. Egy bokrokkal benőtt, szinte járhatatlan völgyben találtak rá. Az ásatást nagy gonddal végezték, mert a legkisebb csont te értékes adatot nyújthat a halott testalkatának Izomrendszere sajátosságainak kikövetkeztetéséhez. A hagyomány szerint a fejet nem helyezték annak Idején a sírba, ezt azonban egyetlen történelmi okmány sem említette, így tehát remény lehetett rá, hogy a sírban megtalálják az egész csontvázat. — Sajnos, a hagyomány nem tévedett. De a megcsonkított csontvázból is fel lehetett fedni a testalkat jellegzetességeit: a hatalmas mellkas, széles vállak és keskeny csípő erőre és ügyességre, mozgékonyságra vallott. El lehetett hinni, hogy ez az ember puszta , kézzel megragadta a szilajon száguldó A Tiszántúli Református Egyházkerületi nagykönyvtár kiállító '* termében kollégiumi történeti kiállítást nyitottak. Bemutatják az 1700- as évekből származó fizikai szemléltető és kísérleti eszközöket. 1859- ből származó Watt-gőzgép modelljét nézik a látogatók Lovat és mint a zerge futott fel a meredek, sziklás hegyoldalakon. A történettudós megtalálta a csontvázon a sérüléseket: golyó nyomát a kulcscsonton és egy jobboldali bordán, sebek helyét a bal oldalában és vállán. A sántaság Is felfedezhető volt A nyakcsigolyán ott volt a kard okozta roncsolódás. Valóban Hadzsi Murat sírját bontották fel. Hol találják meg azonban a fejet? Átkutattak tömegsírokat. Magányos fejet nem találtak bennük. A néphagyomány azt is mondta, hogy Hadzsi Aga elégettette a fejet, a hamut puskából kilövette,- hogy még annak se maradjon nyoma. Mihail Geraszimov ekkor a XIX. századi hadisebé- ezek emlékirataiban próbált nyomra akadni. S így bukkant rá egy Ismeretlen hadifelcser — hadisebész — feljegyzésére: „...Hadzsi Murat fejét nekem adták át a kozákok, hogy az orvos szemével vizsgáljam meg” — állt a naplóban. Itt volt az értékes nyom. Mihail Geraszimovot sokszor hívták már törvény- széki szakértőnek is, volt tehát elképzelése arról, hogyan lehet elindulni egy nyomon. Végül a tbiliszi hadtörténelmi múzeumban talált rá a koponyára. — Gyöngybetűkkel állt alatta az írás: „Hadzsi Murát. 1852.” Geraszimov az arc és a koponya részeinek a méreteit, az izmok tapadáshelyét számbavéve, viaszból rá tudta rakni az arcra a „porcrészeket”, az „izmokat”, a „bőrt”. Erről a viaszbevonatú fejről készült a gipszmásolat, amelyet márványba mintáznák. Az erős áll, a sasorr, a fejforma szösletes körvonala szilárd akaratra, jellemerőre. a szemtávolság elgondolkozó, megfontolt, nyugodt emberre vall. A tudós mintázta arcról pontosan az a .jellem olvasható le, amilyen jellemet Tolsztoj, az író raízolt ” •—a- gikus hősről. Georgij Jurjev
