Szolnok Megyei Néplap, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-06 / 234. szám
1963. október 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 ÖTSZÁZ DIÁK »kirándulása«' UGYAN KI HALLOTT már olyat, hogy egy iskola udvarában reggel hét órakor teherautó, meg autóbusz zúgjon, s a diákok a tantermek helyett ezekbe a zörgő-csörgő masinákba ülve a határba induljanak. Idegen ezt egy kicsit nehezen érti meg. De Kisújszállás szövetkezeti gazdái annál inkább tudják, tapasztalják: a gimnazisták nekik segítenek igaz barátságból. Eredetileg négy napot terveztek, hogy dolgoznak a termelőszövetkezetekben — a művelődésügyi miniszter rendelete alapján. De, hogy a gazdaságoknak most ennyire a körmére égett az őszi munka, ezt az időt megtoldották még három nappal. Sőt, az iskola KISZ szervezetének tagjai, — közülük mintegy százan — a mai napot, ezt a vasárnapot is önkéntes társadalmi munkával töltik. Kukoricát törnek, cukorrépát, gyümölcsöt szednek, — melyik csoportra milyen feladatot bíznak. Ezen a szombat reggelen ötszáz diák gyülekezett az iskolaudvarban. A nagyok, a negyedikesek hangos zsivajjal üdvözölték a pécsi kirándulásról visszaérkezetteket. de mindjárt hozzá is tették: — Tulajdonképpen a harmadikosok voltak osztály- kiránduláson, közülünk csak néhányan mentek velük. — És ti voltatok már kiránduláson? — Mi az hogy? — válaszolták szinte kórusban. — ötvenen voltunk jutalom- utazáson. — Budapesten, Esztergomban, Győrben, Veszprémben, bejártuk az egész Dunántúlt. — Irtó klassz volt... — És ez is kirándulás. Vagy nem? — Hát az — nevetett a kis szőke Papp Teréz. — Csak egy kicsit izomlázzal járó kirándulás. — Ugyanis az elmúlt napokban a cefrének való szilvát szedtük össze a tsz- ben a fák alól, s a sok hajlongástól bizony izomlázat kaptunk — Melyik termelőszövetkezetben dolgoztok? — Mi az Ady-ban — adja meg a szükséges felvilágosítást Tory Kálmán, az iskola KISZ titkára. — De a többiek dolgoznak még a Búzakalászban, a Dózsában és az állami gazdaságban. S hogy milyen eredménynyel, erről már Kiss Kálmánt, az iskola KISZ tanácsadó tanárát faggattam. — A Dózsa Tsz-ben eddig 72 hold kukoricát törtek le a gyerekek — válaszolt. — A Búzakalászban a kollégisták 60 holdról takarították be a termést. Sajnos a cukorrépát csak egy holdról tudtuk kiszedni... Elég ha- ladatlan... Igaz, rossz a normája... — majd odaszólt az egyik teherautó vezetőjének. — Feri bácsi, maguknál mennyi gyümölcsöt szedtek eddig a gyerekek? — Olyan 70—80 mázsa körül, — felelte a kérdezett. — S mi a szövetkezetiek véleménye? — fordultam én is Rácz Ferenchez. — Rendes gyerekek ezek. Sokat segítenek nekünk. — Tudjuk, hogy szükség van a segítségünkre — mondta az iskola KISZ titkára. — Például a Dózsa Termelőszövetkezetben az idén a kukorica helyére vetik a búzát. Igyekezni kell tehát a letakarítással, hogy minél előbb földbe kerüljön a vetőmag, a búza, a jövő évi kenyerünknek való. S míg a kocsik egymás után zötyögtek ki az udvarból a csupa vidám utasokkal, megtudtam még. hogy az iskola tanárai együtt dolgoznak a fiatalokkal. s hogy közülük egy sincs olyan taljesítményre képes, mint a gyerekek. Mármint evésben! Az egyik pedagógus például, mikor a birsalmát szedték, egy nap alatt alig tudott megbirkózni egy birsalmával. Úgy érezte, gombóccá húzza össze nyeldeklőjét a gyümölcs fanyarkás íze. De a srácok, egész nap ettek, s nem lett beteg egyik sem. Anekdotaként mesélték azt is, hogy azok, akiknek éppen nem vásott a foguk a munkához, elsőnek jelentkeztek — vízhordónak. Csakhogy megjárták ám, mert a vizet öt-hatszáz méterről kell cipelniük a mindig szomjas társaságnak. NYOLC ÓRA UTÁN csendesedett el az iskola udvara. S így volt ez tegnap, tegnapelőtt, és így lesz még vasárnap, sőt hétfő reggel is. Utána azonban ismét kezdődik a tanulás, de a -fiatalok segítségét, az őszi betakarítási munkákban való szorgalmas igyekezetét hiszem, sokáig emlegetik a kisújszállási szövetkezeti gazdák. V. V. Húznak Rizscséplés a mezőtúri Cj Reménység Termelőszövetkezetben Roppant munka az, amit a túrit evei Vörös Csillag csinál A tiszaföldváriak erős riválisainál Azt mondják a turkevei városi pártbizottságon, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet lesz az első a városban, ahol a vetéssel már a jövő héten végeznek. Pedighát ezer holdakban beszélnek ott, amikor a gabonavetés kerül szóba. Megkerestem hát a Vörös Csillag gazdáit. összenéznek először, s azt mondják, Somosi Árpád főagronómus és Sz. Kovács József, a városi tanács elnökhelyettese: — Meggondolandó, eláruljuk-e titkainkat versenytársaink előtt Később: — Meg nem is annyira a titoktartásról van szó. Mi ugyan szeretnénk elvetni a jövő héten, de ha mégse sikerül... Ez a „de ha mégse” az időjárást jelenti, mert egyedül az akadályozhatja a Vörös Csillagot. Különben olyan munkaláz van iit, hogy szinte megható. Szó szerint éjjel-nappal vetnek. Éjszakánként kivilágítják elöl—hátul a vetőgépeket. hogy a farosok jól láthassák a csatlakozásokat. Naponta 295 hold vetnivalóval csökkentik kenyérgabona 1 területüket. Pedig ez roppant terület, egy nagy termelőszövetkezet teljes birtokának is be- illenék. Szám szerint: 3 825 hold. Ebben benne foglaltatik az öt százalékos rátartás. Sőt a turkevei Vörös Csillag még az öt százalékos biztonsági pótlékon felül is vet búzát. Tizenegy vetőgép. Afféle kisebb gépkaraván. Minden nap ennyi vetőgépnek a garatjába öntik a csávázott vetőmagot a Vörös Csillagban. Jókor, már szeptember elején hozzákezdtek a vetéshez, s éppen szeptember 20-án indult el az első búzát vető gép náluk. És most ott tartanak, hogy október 9-re azt jelenthetik: Jöhet a verseny- bizottság, teljesítették határidőnél jóval előbb a feltételeket. Pedig ha csak a vetés lett volna egyedül. De hát ezen kívül még napraforgó, rizs. cukorrépa, kender, kukorica, ésatöbbi, ésatöbbi. Hatszázhetven- négy holdon például olyan területre kerül a gabona, amelynek kukorica, silókukorica volt az elővetemé- nye. S megoldották ezt a nagy gondot is. Sőt az őszi betakarítás más munkálataival is igen jól állnak. És még egy sőt. Mindezt teljesen külső segítség nélkül. illetve segítésképpen ők szántottak fel 870 holdat a turkevei Búzakalásznak, s még a törökszentmiklósi Aranykalász szövetkezetbe is eljutottak segítő gépeik. Kilenc lánctalpas szántógépük éjjel-nappali melegváltásos műszakban egyenként negyedszáz hold földet hasít fel huszonnégy óránként. Nincs most a Vörös Csillagban olyan ember, akit a határon kívül máshol is meg lehetne találni. S a vezetők, elnök, főagronómus, párttitkár és a többiek állandóan ott vannak az emberek között. Biztatják, dicsérik embereiket: Roppant munka ez, amit most csinálunk. B. L. a törökszentmiklósiak Várszegi Imre, a Törökszentmiklósi Gépállomás igazgatója csizmába öltözötten fogad az udvar végében. Körötte a párttitkár, az szb-titkár és traktorosok. Az igazgató csizmája talpától a száráig — úgymond: tetőtől talpig igen poros. Könnyű a következtetés. — Határjárás? — Az. Bejártam a törökszentmiklósi termelőszövetkezeteket és a kengyelieket. — És mi jót látott? — Dolgoznak a gépek. A DT-k, a lánctalpasok — valamennyi két műszakban, a Hofferek egy munkaidőben, de dolgoznak. Mégpedig úgy, hogy a gépállomás körzetében vasárnap estig földben lesz a kenyérgabona magja az idei vetésterület félén. A legjobban a törökszentmiklósi Rákóczi Termelőszövetkezetben és a tisZapüs- pöki Győzelem Tsz-ben haladnak a vetéssel. Ennek örül az igazgató. Hanem amit a kengyeli Vörös Hajnalban tapasztalt, igen bántja. A Vörös Hajnal nagyon lemaradt a kenyérgabona-vetésben. És erről nem a traktorosok tehetnek. Mert a törökszentmiklósi traktorosok most nagyon húznak. * '' *• ! is f*1! ' / ú 1§É ■ ' gr t : itt wmm <mm Elég mély-e a szántás? A Héki Táncsics Termelőszövetkezetben Kakuk József traktoros ellenőrzi a gép munkáját Kétezernél több fiatal családtagként segít A f egy verneki Vörös Csillag Termelőszövetkezetből öt vagon hagymát szállítanak • békéscsabai konzervgyárba. Képünkön a törökszentmiklósi fmsz tisztíttatja, szállításra készítteti elő a szállítmányt Az őszi betakarítás és a karai vetés fontosságát megértve megyeszerte sok fiatal vállalkozott arra, hogy ezekben a hetekben a földeken dolgozik. A szolnoki, jászberényi és tiszafüredi járásban több, a lakóhelyétől távol dolgozó fiatal szabadságot kért, hogy szüleinek segíthessen. Máshol is tapasztalható, hogy a családtagok bevonásával sikerült megsokszorozni a munkaerőt. A KISZ szervezetek hívó szavára mintegy 2300 fiú és lány látott munkához családtagként a megye közös gazdaságaiban. A traktorosok, gépkocsi- vezetők száma is szaporodott, hetvenegy ifjú ült gépre, hogy segítse a betakarítást, a szántást-vetést. Legjobb az eredmény a szolnoki járásban, ahol a járási KISZ-bizottság kezdeményezésére a Tisza Cipőgyárból tizenegy, a szolnoki üzemekből — papírgyár, bútorgyár, járműjavító — tizennégy fiatal dolgozik ezekben a hetekben traktorosként, gépkocsi- vezetőként. Megyénkben 92 készenléti, szállítási brigád alakult 1161’ taggal. Török- Bzentmiklóson a gépgyár műszaki brigádja a gépjavításban segédkezik. A tiszafüredi Hámán Kató Tsz fiataljaiból alakult készenléti brigád a műtrágya kirakásában és a silózásban segített. A jászberényiek a répa és a kukorica szállításában vettek részt. A kunhegyesá készenléti brigád 6 vagon répaszeletet és 10 vagon követ rakott ki. Tapasztalat szerint a fiatalok szívesen tevékenykednek e brigádokban, de segítségüket még nem minden járásban-városban vették igényt*-
