Szolnok Megyei Néplap, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-08 / 210. szám

1963. szeptember 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egy jól dolgozó szakkörről Kedves eseményre ka­pott meghívót a minap az újságíró a szolnoki Ságvári Endre Művelődési Ház I. emelet 13. számú szobájá­ba. A művelődési ház egyik legsikeresebben működő szakkörének, a honismereti szakkör tagjainak megbe­szélésére. Nem. most még nem volt „konkrét” mun­ka, ezúttal Mozsár András a megjelent vendégeknek s a szakkör tagjainak az elmúlt két esztendő mun­kájáról számolt be, majd az új évad terveit ismen­tette. Mit csinált az elmúlt két évben ez a honismereti szakkör? — Erről sokat lehetne beszélni — mondta Mozsár András szakkörvezető — de elég csupán néhány számadatra szorítkozni. A két évvel ezelőtt alakult szakkör idáig harminchét foglalkozást tartott 116 órában; Tizenötezerkétszáz- hatvan forintot költöttünk könyvekre^ zeneművekre, színházra, stb. Harmincki­lencszer voltunk film-, hu- szonkétszer színházi-, negy- venötször ismeretterjesztő előadáson. Megtekintettünk tíz kiállítást, voltunk négy opera-előadáson, hét hang­versenyen, 12 tanulmá­nyi kiránduláson, három budapesti- és hét szolnoki sportrendezvényen. Ren­deztünk négy nagy és öt kisebb klubestet, elsők let­tünk a Debrecenben meg­rendezett országos szellemi öttusa bajnokságon, ahol negyvenhét gimnáziumot előztünk meg. A tavasszal részt vettünk az ország kétszáz honismereti szak­körének veszprémi talál­kozóján, a nyáron az Észak-Bükk hegységben lé­vő Uponyban a Nemzeti Múzeum régészeti ásatá­sainál dolgoztunk. Ezen kí­vül a szakkör tagjai nyolc- száztizenkét óra társadal­mi munkát végeztek, 36 000 forint értékben, Ha kellek, maradok... Amikor idejöttem, azt mondtam az embereknek: — Se pénzt, se munka­erőt nem hoztam. Megvál­toztatni se fogok semmit, ahhoz én kevés volnék. Az a maguk dolga. Aztán mondtam még néhány ha­sonlóan kedves szót és az­zal fejeztem be: mondják meg, ha kellek, azt is, ha nem. Akkor tapsoltak: Éljen Cseh Jóska — mondták.., 1955 óta ismertek itt Jász- kiséren is. Akkoriban, mint járási mezőgazdasági osz­tályvezető sokat jártam itt. Aztán elkerültem a járás­ból ... A Táncsics Tsz pe­dig feladta hírnevét, le­romlott. Leültem az elnöki asztal­hoz. Szembe azokkal az el­ismerő oklevelekkel, dicsé­retekkel, amit mint mező- gazdasági osztályvezető és mint a különböző verseny­bíráló bizottságok elnöke valamikor aláírtam ... 1961. január 5-én jöttem a szövetkezethez. És akkor még 200 hold rizs volt csé- peletlen, 200 holdon még töretlen volt a kukorica, másik 200 holdon pedig vá- gatlan a szár. Amikor az 1960. évi zárszámadást megcsinálták, 168 forint készpénze maradt a szövet­kezetnek. Volt úgy, hogy otthonról vittem petróleu­mot, mert a tehenészek másként nem láttak volna fejni, almozni hajnalon­ként. A kezdeti taps után jöt­tek tehát a hétköznapok. Ügy is mondhatnám, a kez­deti veszekedések. Őszin­tén, sokszor nagyon go­romba voltam. Tudtam ak­kor is, hogy nem jó. De szakember voltam. Fájt a hanyagság, még a sértődött tekinteteknél is jobban. Hogyne fájt volna például az: a könyvelésbe nem ve­zették be, hogy a sertése­ket hitelből vették. Mikor eladtuk, azzal voltam, lesz már pár ezer forintunk. Majd elhűltem, mikor a bank levonta a vásárlási hitelt És hány ilyen „meg­lepetés” ért! Azt mondtam a tagoknak is, mikor fogytán volt a tü­relmem: hogy ha nem dol­gozik mindenki rendesen, napszámost fogadok a ma­gam szakállára és az ő pénzükre. Aztán jött az év vége. Hatvanegyben átlag hétezer forint volt az egy tagra eső jövedelem. Akkor úgy Vol­tam, hogy még olyan hitelt is visszafizetünk, ami nem is esedékes. Hadd fogyjon, mert most még jobban elviselik az emberek a nélkülözést, s ha már úgy is szidnak... Tavaly 11 ezer forint lett az egy tag­ra eső átlagjövedelem. Az idén átlag 16 ezret tervez­tünk. És ebben az évben már összezördülés se volt köztünk. Hamarosan letelik a há­rom évem. Amit eddig dol­goztam, az ezután gyümöl­csözne legjobban. Marad­nék. A szívem, az eszem idehúz. De menni is szeret­nék. 1941 óta mindig este eszem meg a főtt ételt. Jászladányban, a szomszéd községben lakom. Ott van családi házam, s eddig még mindig másfelé dolgoztam. Egyszobás volt, most bőví­tettük ki, hogy modem, korszerű legyen, mert a két lány is felcseperedett Mennék is maradnék Is. A döntés szerencsére nem az én dolgom. Várom a zárszámadást Ha akkor azt mondják, menjek, nem lesz semmi, ami itt tarthasson. De ha mondják, hogy ma­radjak, nem lesz ember, aki elcipeljen innen. — borsi — UJ EPÜLET ÚJ TECHNOLÓGIÁVAL Külső vakolat marbronit üvegből — Új épület- elem a függönypanel (Tudósítónktól.) Szolnok város központjá­ban a csarnokok és néhány kisebb épület lebontása után az ÉM. Szolnok me­gyei Vállalat hozzákezdett a pártszékház alapozási munkálataihoz. Varró Sándor építésveze­tő elmondotta, hogy a zsa­luzatban készülő beton ke­retvázat mint függönyök takarják majd a szobafal­nagyságú fehér, kőszerű bordákból álló panelok, amelyekben az ablak alatti falfelületen sötét színű marbronit üveg fog csillog­ni, dekoratív külsőt adva a többi ház közül kiemelkedő épületnek. A falfelület hő- szigetelését salakgyapot- paplan biztosítja. A füg­gönypanelt marbronit üveg­gel díszítve először alkal­mazzák hazánkban. E meg­oldást Sallai Imre, az ÁETV tervezője és Kiss La­jos, az építőipari vállalat főmérnöke kísérletezte ki. A kísérletek kivitelezését Szakali András művezető irányította, a millifnéter- pontos beton sablonmagok elkészülése Orosz Sándor és Tóth István kőművesek munkáját dicséri. Négy mag készült. Az anyag megszilárdulása után 24 óra elteltével emelik ki a kész, 18 métermázsa súlyú panelokat és viszik portál­daruval a tárolóhelyre. Az épület beton keret- vizának elkészülte után a végleges helyükre illesztik a panelokat és hegesztéssel rögzítik a vasbetonvázra. A tervek szerint november vé­gére készül el a 132 füg­gönypanel. A 3500 négyzet- méter födémet alátámasz­tás nélküli csőVázas ÉTI tartókra helyezett előre­gyártott zsalutáblákon be­tonozzák, ami 20 köbméter zsaluanyag megtakarít 1st jelent. Űj megoldással ké­szül a pinceszigetelés is. A keretváz elkészítése és a panelek elhelyezése 1964 május végére várható, majd a szak- és szerelőiparosok veszik át az épületet, hogy 1965. április 4-én vagy a versenyfelajánlások nyo­mán még előbb átadják a megye egyik legkorszerűbb irodaházát. Schmidt Tibor NÉHÁNY SZÓ a „Csalogány“ panaszkönyvéről Kedvelt szórakozóhely Jászberényben a „Csalo­gány” presszó, ahol csupán kíváncsiságból belelapoz­gattam a panaszkönyvbe. Ilyesmiket olvastam: „Sok' helyen jártam, de ilyen fi­gyelmes, előzékeny kiszol­gálásban még nem volt ré­Vetik az őszi árpát A mezőtúri Űj Élet Tsz- ben szerdán megkezdték az őszi árpa vetését. A vetés előtt disztillerezik, majd fogasolják a magágyat. Ifj. Iványi Antal Utös trakto­rával vontatja a vetőgépet, melynek faránál Roszik Pál és Tímár Péter brigád­vezető áll. szem. Dr. Mátyás Attila, Budapest”. Füleki Margit tanárnő, Gyöngyösről: „Az utóbbi öt évben itt ittam az országban a legjobb fe­ketét. Elismerés és köszö­net.” Pető Balázsné, Jász­berény: „A kávé oly kitű­nő, hogy az előírt cukor is kevés bele. A kiszolgá­lás figyelmes.” Persze, kerestem panaszt is, és nem hiába: „A sarok­ház savanyú és ehetetlen, a fatörzset késsel és villá­val kell enni. Szeretnék a pénzemért friss és ehető süteményeket kapni.” A panasz, úgy látszik, jogos és hatásos volt, mert az in­tézkedésről szóló jelentés másodpéldánya is ott lát­ható hozzáfűzve a laphoz, hogy a panasztévő bármi­kor megtekinthesse. S hogy máris van fejlődés, bizo­nyítja egy másik bejegyzés: „A sarokház, amit itt elfo­gyasztottam, vetekszik fi­nomságban a pesti jégbüfé készítményével, Stromp Éva.” Bevallom, én is írtam a panaszkönyvbe köszönő di­cséretet, mért nekem is jól esik a napi munka után a jó kávé, a finom sütemény, s a figyelmes, gyors, ked­ves kiszolgálás. Csuta Lajosné Jászberény Lehel vezér tér 15. Fegyvernek kedvelt növényei Alomszalmát vásárolunk szabad­piaci áron. Ajánla­tokat az alanti címre kérjük: Béke Mg. Termelőszö­vetkezet, Kecskemét, Talfája 343. — A napraforgó és do­hány termesztésének a ml községünkben hagyományai vannak. Egyéni gazdaként is sokan termelték ezeket a növényeket, s amikor a közös útra léptek, akkor sem fújtak ebben viszako- zólt — mondotta Homyák Sándor, a fegyvemeki Kossuth Tsz főagronómusa. — Mi ennek a titka? — Ügy gondolom, első­sorban az, amit az emberek így fogalmaznak meg: a napraforgó és a dohány szereti a fegyverneki földet. E2 más szavakkal azt je­lenti, hogy a talajadottsá­gok kedveznek e fpntos ipari növények termesztésé­nek. Természetesen a jöve­delem se lebecsülendő, ez az egyik legjobb agitációs érv a napraforgó és do­hány termesztése mellett — Most mekkora terüle­ten, s milyen eredménnyel termelték e növényeket? — Napraforgót 210 hold­ba vetettünk. A jó talaj­előkészítést, műtrágyázást gondos növényápolás követ­te. (A szövetkezeti gazdák erejükhöz mérten vállaltak területet, s a szükséges munkát el is végezték be­csülettel. Mindenkinek ér­deke a többtermelés, mert így több lesz a művelésért járó rész is. — A terméshozam növe­lésének módját kutattuk az idén azzal is, hogy a tö­rökszentmiklósi mezőgazda- sági technikum egyik taná­rának irányításával két kontroll parcellát létesítet­tünk. E parcellákon több műtrágyát használtunk, s az egyik 17 holdas területen kétszer megöntöztük a nap­raforgót. Az eredmény: hol­danként 2—3 mázsával több lesz a termés a kontroll parcellákon a többi terüle­ten várt 7 mázsás átlagnál. A napraforgó 430 ezer fo­rintot hoz a tsz-nek. — A dohány sem okoz csalódást? — Reméljük, hogy nem. Jakab János tizenketted- magával mestere a füstöl­nivaló termesztésének. S ez az év még a kétkedőket is meggyőzi arról, hogy az ültetésnél jól bevált a pa- lántázógép, s az egyszeri öntözésért is megfizet a nö­vény. Mind a 25 holdon szép lett a dohány, jómi­nőségű leveleket törnek most róla. S legalább egy mázsával „fejelik” a ter­vezett nyolc mázsás átlagot, így tehát arra számítha­tunk, hogy nemcsak a ter­méshozamnak, hanem a 370 ezer1 forintos bevétel­nek is föle lesz. ' — A jövő évi terv? — Területben nem adjuk alább az ideinél. S emel­lett igyekszünk a hozamo­kat is növelni. Mostani ta­pasztalataink is igazolják, hogy érdemes napraforgót és dohányt termelni — mondotta befejezésként a f őagronómus. N. K_ A gyöngyösi férfi és női szabó ktsz gyakorlott kontírozó könyvelőt keres 6 hónapra. Havi fizetés 1800.- Ft. Je­lentkezni lehet: Bacsá- nyi út 1. sz. irodában. A Szolnok megyei Tervező Iroda azonna­li felvételre keres épí­tész-, statikus-, gé­pészmérnököket és technikusokat. Jelentkezni lehet: Szol­nok, Kossuth tér, Iro­daház. III. em.

Next

/
Thumbnails
Contents