Szolnok Megyei Néplap, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-29 / 228. szám

s SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963, szeptember 29. Kicsit sem lehet letérni (Folytatás Q-z 1- oldalról) emberek, de a valóság­ban mégis ártanak. Ha többet nem is, a maguk környezetében zavarják a párt kétfrontos harcát, megnehezítik egy-egy po­litikai kérdés megma­gyarázását. Tudálékossá­guk ártalmas, mert néha az álradikális frázisok hangoztatása a tudatlan ember előtt nagyon is forradalminak hangzik* különösen olyantól hall­va, akit úgy ismernek több évtizede a faluban, mint a kommunista poli­tika szószólóját Mi legyen hát ezzel a — mégegyszer hangsú­lyozva — eléggé jelen­téktelen számú ember­rel? Semmi esetre sem gondolhatunk fővételre. Inkább a fej megtisztítá­sára. Igaz, valahol van egy végső határ. Ha már sokszor bebizonyosodik, hogy valaki nem képes egyetérteni a párt politi­kájával, bármennyit is magyarázzák neki, sőt egyet nem értését ki is nyilvánítja — jobb, ha d további felvilágosító mun­kában, mint pártonkívüü részesül. Varga József Tiltakozás a Malaysia ál! ara szövetvén megalakulása miatt Djakarta, Indonézia: Szep­tember 17-én az angol neo- kolonialista törekvésekkel szemben tanúsított ellenál­lás egyik megnyilvánulása volt a djakartai angol nagy- követség épületének megtá­madása. A képen: a kövek­kel betört ablakú épületei djakartai katonaság védi az esetleges újabb támadástól. Nemzetközi újságíró- találkozó Péntek este a Litva szov­jet tengerjáró hajó fedélze­tén Tripoliba érkeztek a harmadik nemzetközi újság­írótalálkozó résztvevői, öt világrész sajtójának képvi­selőit a líbiai tájékoztatás­ügyi minisztérium képvise­lői üdvözölték. Az újságírók városnézés után részt vettek a tisztele­tükre adott fogadáson. A Litva éjfélkor útjának következő állomása /'1"- xandria felé indult. DOMINIKA: A hadügyminiszter maradt A világ közvéleménye a nemzetközi feszültség további enyhülését reméli A Földművelés­ügyi Miniszté­rium közleménye a kenyér- gabonavetés jutalmazására Az ország különböző vi­dékein mozgalmat indítot­tak a termelőszövetkezetek • kenyérgabona időben és jó minőségben történő el­vetése érdekében. Ugyan­csak számos termelő üzem csatlakozott a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet­nek a mezőgazdasági üze­mekhez intézett termelési felhívásához. A versenymoz­galom, valamint a gondos munkaszervezés eredménye-' képpen máris több terme­lőszövetkezet befejezte a kenyérgabonafélék vetését A Földművelésügyi Mi- I nisztérium nagyobb összegű pénzjutalmat biztosított j ezeknek a kezdeményezé­seknek anyagi ösztönzésére. Pénzjutalomban részesülhet minden olyan mezőgazdasá­gi termelőüzem, amely a kenyérgabonaféléket határ­idő előtt jól elkészített ta­lajba, elegendő vetőmaggal, szakszerű műtrágya-felhasz­nálással a tervezettnél 5 százalékkal nagyobb terüle­ten elveti. Jutalomban ré­szesülnek mindazok, akik a feltételeket teljesítve a ta- lajelőkészítési és vetési mun­kákban vagy a munkák irá­nyításában részt vesznek. Emilio de Los Santos, a katonai puccs nyomán hata­lomra jutott új dominikai kormány elnöke pénteken rádióbeszédet mondott és kijelentette: „a kormány nem a fegyveres erők mű­ve, hanem a pép akaratának eredménye.” Az elnöki ügyekkel foglalkozó miniszter tisztsé­gét Mario Read Vittini ke­reszténydemokrata politi­kus. a külügyminiszterét Do­nald Read Cabral, a Do­minikai Ifjúság nevezetű politika szervezet tagja töl­ti be. Vinas Roman tábor­nok megőrizte hadügymi- niszteri tisztségét Belügy­miniszter Angel Severo Cabral, a Nemzeti Polgári Unió tagja, pénzügyminisz­ter pedig Pedro Manuel Ca­sals Victoria, a Szociálde­mokrata Szövetség politiku­sa lett Bosch elnök volt kormányának a puccs nap­ján őrizetbe vett több tag­ját szabadon bocsátották. Dominikában továbbra is érvényes az ostromállapot és a sötétedéstől hajnalig tartó kijárási tilalom. (MTI) A hét leginkább emlí­tésre méltó eseményei a moszkvai atom tilalmi egyez­ményhez vezetik vissza a megfigyelőt, aki arra törek­szik, hogy a nemzetközi események tömegéből kivá­lassza azokat, amelyek az általán«® fejlődésre a leg­jellemzőbbek. Moszkvában és Washingtonban e napok­ban ratifikálták az atom- csend-egyezményt, de amíg a moszkvai ratifikációban senki sem kételkedett, hi­szen az egyezmény egybe­esik a szovjet külpolitika általános vonalával, az amerikai kormánynak ko­moly erőfeszítéseket kellett tennie: nem hogy elérje a szenátusi többséget a ratifi­kációhoz hanem hogy olyan többséget érjen eä, amely lehetővé teszi a további haladást azon az úton, amelyen a moszkvai egyez­mény az első mérföldkő. Az amerikai szenátus nyolcvan szavazattal tizenkilenc elle­nében jóváhagyta a moszk­vai szerződést, s ennek a két­ségkívül mutatós eredmény­nek legfeljebb az a szép­séghibája, hogy az ellene szavazók között tizenegy demokratapárti szenátor volt, (Mint ismeretes, a kormányzópárt jelenleg az Egyesült Államokban a demokrata párt.) Ettől el­tekintve Kennedy meg volt Kennedy a ratifikáció után tett nyilatkozatában hangoztatta, hogy olyan egyezmény elfogadására ke­rült sor, amely egyaránt hasznos az Egyesült Álla­moknak és a világ vala­mennyi népének. A moszk­vai ratifikáció alkalmából Leonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke kije­lentette, hogy a moszkvai szerződés a Szovjetunió reális eredménye abban a hosszú harcban, amelyet a nukleáris kísérletek beszün­tetéséért vívott. Brezsnyev felhívta a figyelmet azon­ban ama is, hogy ez csu­pán kezdeti eredmény és még kemény, hosszú harc áll az emberiség előtt, amíg a nemzetközi feszültség enyhítését célzó további in­tézkedéseket sikerül meg­valósítani. Ezeknek az In­tézkedéseknek legfőbb cél­ja a fegyverkezési hajsza beszüntetése és a leszerelés megvalósítása. AZ ENSZ-közgyűlés ál­talános vitájában úgyszól­ván valamennyi szónok síkra szállt az enyhülést célzó elgondolások mellett és több javaslat is elhang­zott olyan konkrét kérdé­sekről, amelyek elősegíte­nék a fegyverkezési verseny lefékezését. Ennél többre egyelőre valóban nem Is lebet számítani, bár két­ségtelen, hogy a világ köz­véleménye meleg rokon- szén wel fogad minden olyan tervet, amely élőre- vimné, ha csak részletkér­désekben is, a leszerelés ügyét. Az ENSZ-kö^rWilés alkalmat adott arra, nogy a nagyhatalmak képviselői tovább folytassák azokat a tárgyalásokat, amelyek Moszkvában kezdődtek még az a tóm tilalmi egyezmény aláírása előtt. A különböző, főleg külügyminiszteri szin­ten folytatott tanácskozások közül valószínűleg a leg­jelentősebb Gromiko szov­jet és Rusk amerikai kül­ügyminiszter találkozója, amire szombaton került sor. Természetesen korai lenne bármi pozitívumot mondani ezekről a tanács­kozásokról, de a különböző se jtókommen tárokból meg lehet állapítani, hogy mi­lyen kérdések állanak a tanácskozások középpontjá­ban. A megvitatott témák minden valószínűség szerint a következők: a Varsód Szerződés és a NATO-or- szágok közötti megnemtá­madási egyezmény, vagy legalábbis hasonló értelmi nyilatkozat, intézkedések a váratlan támadás megelő­zésére, s ezzel kapcsolatban olyan ellenőrzési rendszer kidolgozása, amely más, hasonló természetű problé­mák megoldásánál js al­kalmazható lesz; a hadse­regek állományának és a fegyverkezési költségveté­sek csökkentése, esetleg befagyasztása. Meg kell mondani azon­ban azt is, hogy vannak olyan európai kormányok amelyek aggodalommal néz­nek a fejlemények elé és igyekeznek minden telhetőt megtenni az enyhüléses irányzat fejlődésének aka­dályozására. E tekintetben rendkívül élénk tevékeny­séget fejt ki a bonni kor­mány, amelynek külügymi­nisztere jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik és azon fáradozik, hogy az amerikai kormányt rávegye az úgynevezett többoldalú atomütőerő-terv megvalósí­tására. Ez lett volna az egyik formája annak, hogy a nyugat-német hadsereg, ha közvetett módon is, de atomfegyverekhez jut. A nyugratnémetek ugyanekkor más oldalról is próbálkoznak. — Az utóbbi napokban felmerült egy új terv, amelyben Anglia, Franciaország és Nyugat- Németország közös atom- fegyverkezéséről van szó, s benne az az újdonság, hogy a rendkívül heves francia— angol ellentétek után ismét visszatér egy olyan konti­nentális együttműködéshez, amelyben Angliának jelen­tős szerep jut. Hogy ebben a tervben van-e némi reali­tás, vagy csak airt a célt szolgálja, hogy nyomást gyakoroljon a washingtoni kormányra — e pillanat­ban nehéz lenne eldönteni, de annyi bizonyos, hogy minden képpen a folyamat­ban lévő enyhüléses poli­tikát igyekszik kiaknázni. Faál FcxmT Családi orom Tyito?fknál . Moszkva: A Tyitov-házaspár szeptember 33-án született lánya: Tánya Tyitova az eredménnyel. FI lángoló kereszt banditái . James Martin, a néger sofőr, a georgiai Atlantá­ban élt Reggeltől estig hordta az utasokat, fehére­ket, négereket egyaránt, mindenkit, aki csak kocsi­jába ült A napi munka után aztán hazatért és a családjának élt így telt az élete évekig, évtizedekig, amíg egy nap... Utasa, egy fehér hölgy durván rákiáltott: — Álljon meg! Már a városon kívül vol­tak, alkonyodott. James Martin nem értette, mit akar a lady az elhagyott vidéken. — Pontos voltál, drágáin — lépett el ő a bokrok mö­gül egy férfi, aztán mögöt­te még hárman, fehér csuk­lyában, álarcosán. bér, fogyott a távolság, már csak tíz, öt, három mé­ter ... Aztán egy rettene­tes sikoltás hallatszott, • a fehércsuklyások kocsija szélsebesen távolodott a vé­res roncstól. Másnap az atlantai újsá­gokban, eldugott helyen rö­vid hír Jelent meg egy el­gázolt taxisofőrről. A tett elkövetőiről senki sem be­szélt Pedig mindenki tud­ta, hogy a fehércsuklyások, a lángoló kereszt banditái követtek el újabb gyilkos­ságot A fehér csuklyában, ál­arcosán mutatkozó terror­szervezet az USA déli álla­maiban garázdálkodik. Min­denki ismeri — tagjait, ve­zetőit s a bűnlajstromát is: a gyilkosságokat és Hncse- léseket, a fenyegető leve­leket, a felrobbantott háza­kat és templomokat Isme­rik és rettegik. Ennek elle­nére immár száz esztendeje fi és tevékenykedik . _ Vérpecsételte eskü Tánc revolvergolyókkal Martin a pedálra akart taposni, de már elkésett. A férfi feltépte a kocsi ajta­ját és rászegezte revolve­rét. — Azonnal átviszel ben­nünket Rockledge-ba! De a taxi sohasem érke­zett meg a szomszédos me­gyében lévő városkába. Ahogy elhagyták a határ­jelző táblát a revolveres megállj-t parancsolt Majd kituszkolta a négert a ko­réiból, s a társaival neki­esett Az egyik közben egy keresztalakú fát gyújtott meg. Később újabb ötletük támadt — Táncolj, büdös nigger! Revolvergolyók pattogtak a lába körül, ha egy má­sodperccel is elkésik, meg- sebzik. — Es most fuss! Revolvergolyók kerget­ték. Amikor távolodott az autóból kergették a revol­vergolyók. Csakhogy a ko­csi gyorsabb, mint az em­Még 1865 karácsonyának estéjén történt Az Unióban már béke volt Befejeződött a pol irháború, Észak és Dél fegyveres vitája a né­gerek felszabadításáról. És ekkor valahol délen, az egyik városkában nekibú­sult, kedveszegett fiatalok üldögéltek együtt viski mel­lett s a vesztett háború okait vitatták. — Valamit tennünk kel­lene — így az egyik. — Alakítsunk egy klu­bot... A déli államokban ép- penolyan hagyományos a klubok alakítása, mint a négergyűlölet Megalakí­tották hát viski pohár mel­lett a négergyűlölet klub­ját Nem maradtak maguk­ra. A hatalmas déli ültet­vények urai kaptak az al­kalmon, felkarolták az öt­letet • alig egy félévvel később, 1866 májusában Tennessee Pulaski nevű vá­rosában már le is rakták a Ku-Klux-Klan alapjait. A szervezeti szabályzat értel­mében a klán tagjai csak fehérbőrű protestáns embe­rek lehetnek, akik isten és ördög előtt vérpecsételte esküt tesznek a titoktartás­ra és megfogadják, hogy „jó fegyverrel és elegendő tölténnyel” szerelik fel ma­gukat és „ha a néger disz­nók mozgolódnak, golyót’’ röpítenek beléjük. És kezdetét vette a Ku- Klux-Klan szervezett és in­tézményes akciósorozata a négerek ellen. Éjszakánként álarcos alakok vágtattak lobogó fehér köpenyben a néger kunyhók felé és le­ütöttek, megcsonkítottak, felakasztottak, vagy meg- llneseltek. minden színesbő­rűt, aki a kezük ügyébe ke­rült És egyre újabb tagok léptók be soraikba, így 1867-ben Nashville-ban, az öreg Maxweel házában már hatalmas, az USA összes déli államát átfogó szerve­zet hívhatta össze első nagy tanácskozására embe­reit. Ekkor j'ft létre a ^Láthatatlan Birodalom” — élén élet-halál urával, a Birodalmi Mágussal, aki­nek tisztét először Nathan Bedford Forrest töltötte be. Élttől kezdve lángol fel az USA déli államaiban —hol sűrűbben, hol ritkábban — gyűlöletes jelképük: az égő kereszt Klavalier Klub A Ku-Klux Klan törté­nete tulajdonképpen annak a históriája egyben, hogy a rabszolgatartók rasszista fiai és unokái milyen mód­szerekkel igyekeznek kon­zerválni őseik hatalmát. A polgárháború előtt a néger rabszolgának délen semmi joga nem volt. A néger az­óta szavazhatna, iskolába járhatna, dolgozhatna, sőt, házasodhatna is — az USA alkotmányának értelmé­ben. Önody György Folytatjuk, J

Next

/
Thumbnails
Contents