Szolnok Megyei Néplap, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-01 / 204. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. szeptember 1. EGY HÉT. a külpolitikában A nemzetközi feszültség enyhüléséért Az amerikai szenátus külügyi bizottsága hosszú vita után jóváhagyta a moszkvai részleges atom­csend-egyezményt. A szél­sőséges hidegháború-politi­kát követelő „veszettek” továbbra is mindent elkö­vetnék, hogy az amerikai közvéleményt az egyezmény ellen hantvV'ák. Miután az egyezmény ellen irányuló frontális támadásaik nem vezettek sikerre, most a küszöbön álló szenátusi vi­tát igyekeznek olyan irány­ba befolyásolni, hogy a sze­nátus legalább is kösse fenntartásokhoz az egyez­mény jóváhagyását. Ez egy­felől igen hosszú szenátusi vitát jelent, másfelől és ez fontosabb, az egyezmény nemzetközi súlyának alá- ásását jelentené. Ilyen fenntartásokat követéit Eisenhower, volt amerikai elnök. Eisenhower a szer­ződés jóváhagyását ahhoz b feltételhez kívánja kötni, hogy az Egyesült Államok maga határozza meg, mikor és hol használja nukleáris fegyvereit. Rusk amerikai külügyminiszter szembe­szállt Eisenhowemek ezzel a követelésével, de nagyon jellemző módon érvelését a többi között azzal támasz­totta alá, hogy „a szerződés nem korlátoz egyetlen or­szágot sem abban, hogy háborús helyzetben nukleá­ris fegyvereikhez nyúljon.’’ A szenátusi vitát előkészí­tendő egyébként további földalatti atomrobbantást hajtottak végre a nevadai sivatagban, nyilván abból a hamis szemléletből kiin­dulva, hogy a légköri, víz­alatti és a világűrben vég­zett atomrobbantások eltil­tása után az Egyesült Ál­lamok a földalatti atom- robbantások ' forszírozá- sával fog atomfölényre szert tenni. A szovjet sajtó rámutat arra, hogy ez a politika eleve kudarcra van ítélve. A moszkvai egyezményt ezen a héten további or­szágok írták alá. A nem­zetközi feszültség enyhíté­sére irányuló törekvések megerősödésének adott han­got a genfi leszerelési érte­kezleten India küldötte, mondván, hogy lehetséges a megállapodás egész sor kérdésben, így pl. a Varsói Szerződés és a NATO tag­államai közötti megnem­támadási egyezmény kérdé­sében. A leszerelési érte­kezlet egyébként szeptem­ber 1-től szünetet tart, mindaddig, amíg az ENSZ szept. közepén kezdődő közgyűlése be nem fejezi a leszerelési vitát. A nemzetközi kommunis­ta mozgalom pártjai to­vábbra is határozatokban és cikkeikben foglalnak ál­lást a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának helyes poli­tikája mellett és a kínai vezetők támadásaival szem­ben. Palmiro Togliatti az Olasz _ Kommunista Párt főtitkára a Rinascita című folyóirat hasábjain szigo­rúan bírálta a kínai veze­tők magatartását. Az Iraki Kommunista Párt e héten nyilvánosságra hozott leve­le határozottan elítéli a kínai vezetők álláspontját. „Nincs még egy párt, még egy állam — hangoztatja az iraki kommunisták le­vele — amely minden esz­közzel, tettekkel és nem tiangos forradalmi frázisok­kal olyan segítséget nyúj­tana a népeknek, mint a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet állam”. világbéke megvédése és megszilárdítása érdekében kifejtett tevékenységét, a különböző társadalmi rend­szerű államok közötti bé­kés együttélés politikájának időszerű kérdéseit. A közle­mény hangsúlyozza, hogy N. Sz. Hruscsov és J. Broz Tito véleménycserét foly­tatott a nemzetközi mun­kásmozgalom időszerű kér­déseiről, a szocialista és más haladó erők egységé­nek megszilárdításáról, a békéért, a demokráciáért és szocializmusért vívott harc­ban. A tárgyaló felek nagy figyelmet szenteltek a szov­jet—jugoszláv kapcsolatok általános fejlesztésének. A közlemény befejezőben hangsúlyozza: a szovjet mi­niszterelnök és a Jugoszláv Szövetségi Szocialista Köz­társaság elnöke közötti tár­gyalásokon ezúttal is teljes mértékben megmutatkozott a kölcsönös megértés és egyetértés a nemzetközi helyzet és a két ország kö­zötti kapcsolatok alapvető kérdéseiben. A nemzetközi sajtó változatlanul figye­lemmel kíséri Hruscsov elvtárs jugoszláviai látoga­tását és nagy teret szentéi a látogatás folyamán tar­tott beszédeinek. Nagy visszhangot váltott ki a nemzetközi sajtóban a szovjet miniszterelnök interjúja, amely az Eve­ning News című angol lap­ban jelent meg. Ebben az interjúban Hruscsov elv­társ programot adott a nemzetközi feszültség eny­hítésére irányuló további lépésekhez. Az interjú a fegyverkezés, a leszerelés, problémáit és a német kér­dést taglalja. A hét egyéb eseményei közül leginkább a délviet­nami fejlemények vonták magukra a figyelmet. Meg­érkezett Saigonba az Egye­sült Államok délvietnami nagykövete Cabot Lodge, akihez nagy várakozásokat fűznek az Egyesült Álla­mok vezető körei. Cabot Lodge most , megkísérli a Diem kormány megmenté­sét, megszabadítva azt a különösen kompromittált személyiségektől. A hely­zet most úgy alakul, hogy a pozícióit féltő Diem meg­próbál szembefordulni az Egyesült Államok kormá­nyával. Az Egyesült Álla­mok külügyminisztériuma, mint ismeretes, augusztus 21-i nyilatkozatában rosz- szalását fejezte ki a Diem kormánynak a buddhisták­kal szemben alkalmazott terror-módszerei miatt. Az amerikai nyilatkozat azt rótta fel a Diem kormány­nak, hogy Buddhista-elle­nes terrorja „akadályozza a kommunizmus elleni har­cot Dél-Vietnamban”. A Diem kormány jegyzékben sajnálkozását fejezte ki e nyilatkozat miatt, amely a délvietnami diktátor néze­te szerint „árt Vietnam be­csületének és presztízsé­nek”. A délvietnami hely- i zet új fejleménye, hogy { De Gaulle francia állam­elnök hivatalos nyilatko­zatban a külföldi befolyás­tól való megszabadulásra szólította fel a délvietnami rendszert és ehhez Fran­ciaország támogatását he­lyezte kilátásba. Ez a nyi­latkozat alig félreérthető módon az Egyesült Álla­mok ellen irányul. Diem csomagol Saigon, (MTI) A UPI amerikai hírügy­nökség jól értesült dél-vi­etnami forrásokra hivat­kozva közli, hogy a Ngo Dinh Diem-kormány az or­szág bankjaiban őrzött aranyrudakat és külföldi valutákat Diem palotájába szállíttatta. A hírügynökség szerint „elővigyázatossági rendszabályról” van szó, arra az esetre, ha Ngo Dinh Diem helyzete még ros­szabbra válna. Ebben az esetben a palotában felhal­mozott kincseket nyilván külföldre szállítanák. Moszkva A pravda szombati szá­ma szemleírójának, Viktor Majevszkijnek a dél-viet­nami eseményeikkel foglal­kozó cikkét közli. A cikk megállapítja: a dél-vietna­mi események megint csak leleplezik az egész világ előtt az amerikai imperia­lista körök legkalandkere- sőbb képviselői által köve­tett politika tarthatatlansá­gát Mindenki láthatja, hogy a hangzatos kommu­nista-ellenes prédikációk, a „szabad világ” védelme lényegében egy igen bűnös, és véres rendszer támoga­tását a szabadságjogok láb­bal tiprását, a népellenes háborút jelentik. New York A New York Tim^s szombati száma foglalko­zik De Gaulle elnöknek a dél-vietnami helyzetről tett kijelentéseivel és meg­állapítja, hogy a Kennedy- kormányzat „rossz néven vette De Gaulle beavat­kozását.” Figyelembe vé­ve azt, hogy Franciaor­szág nem volt hajlandó aláírni az atomcsend-egyez- ményt, De Gaulle megnyi­latkozása újabb lépésnek tekinthető arra, hogy alá­ássa az Egyesült Államok­nak a nyugati szövetségen belül elfoglalt helyzetét. A brioni szovjet—jugo­szláv tárgyalásokról közle­ményt adtak ki. Eszerint a tárgyalások során megvi­tatták a nemzetközi hely­zetet, a két országnak a Felá«i8áli-e a Scotland Yard udvarát ? London (MTI) A postavonat-rablók utá­ni hajsza a negyedik heté­be lépett. — Scotland Yard azonban még mindig csak „tisztes távolból kö­veti” a tettesek nyomát. A Daily Mirror, a nagy­példányszámú bulvárlap egy héttel ezelőtt pályáza­tot hirdetett „hová dugnál el negyedmillió fontot?” — jeligével. A többezer „pá­lyamunka” közül Mobrede doncasteri lakos javaslata kapta az 50 fontos első dí­jat. Az élettapasztalatokban gazdag idősebb úr ezt írta: „én egyszerűen odaadnám a pénzt a feleségemnek. Negyven évi házasságom alatt képtelen volt nyomá­ra bukkanni vagy 40 tu­cat eltűnt ollónak, több ezer tolinak és ceruzának, legalább 20 ócska kabá­tomnak és nadrágomnak és nyoma veszett vala­mennyi csekkönyvemnek. Meggyőződésem* hogy a Scotland Yard minden ku­tatásának ellenálló szek­rényfiókjaiban akár egy elefántcsordát is el tudna bujtatni.” Jutalmat kapott még — Marion Russel asszony is, aki egy egypupu tevét — „alakítana át” kétpupura és a „pótpupba” elrejtett bankjegycsomaggal magán- állatkertjében helyezné el az értékes jószágot. Egy másik pályázó, Mr. Ackers ugyancsak öt fontban ré­szesült eredeti ötletéért, ö a gázművek dolgozójá­nak álcázva magát, egye­nesen a Scotland Yard udvarában ásna gödröt és oda dugná el( az 50 000 da­rab öt fontos bankjegyet. Barátokat így nem fogadnak Moszkva, (TASZSZ) A Vodnij Transzport cí­mű szovjet lap legutóbbi számában közli Ovcsinnyi- kovnak, a Krasznaja Presz- nya szovjet hajó másod- kapitányának beszámolóját egy kínai kikötőben történtekről. A másodkapi­tány hajója Vampua kikö­tőjében vetett horgonyt. Ahhoz, hogy partra léphes­senek, a szovjet teng részek­nek igen sok hivatalos for­malitáson kellett keresztül- esmiök. A hosszas huzavona után is azonban csupán né­hány tengerész kapott en­gedélyt arra, hogy partra szánhasson. Bár ezt követően egyes kínai kikötői beosztottak mindent megtettek azért, hogy ellenségeskedést szít­sanak a kínai és a szovjet matrózok között, a tenge­rész klubban a szovjet ten­gerészek igen szívélyes fo­gadtatásban részesültek. Az egyszerű kínai tengerészek mindent elkövettek, hogy kifejezésre juttassák: a szovjet embereket barátaik­nak tekintik. A klubban azonban csak­hamar felbukkant néhány ember, aki huligán-szerű viselkedésével a baráti lég­kör megmérgezésére töre­kedett. Ezek a személyek a szovjet tengerészek köré­ben orosznyeívű föpirato- kat igyekeztek terjeszteni. A röpiratok a Szovjetunió Kommunista Pártja és más kommunista pártok elleni hajmeresztő vádaskodásokat és rágalmakat tartalmaztak. Hasonló módon viselke­dett a kikötői közigazgatás néhány képviselője, amikor hivatalos ügyben a szovjet hajó fedélzetére lépett. A szovjet tengerészeket mélységesen felháborították a történtek. „Vajon így fo­gadják a barátokat? Ille­nek a népi Kínához olyan módszerek, amelyek­kel csupán a kapitalista országok kikötőiben talál­kozhatunk?” — veti fel a kérdést a szovjet hajó má­sodkapitánya. (MTI) Hruscsov tovább ismerkedik Szlovéniával Bled, (TASZSZ) N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnöke és Joszip Broz Tito, a JSZSZK elnöke, a JSZK főtitkára feleségeik társaságában szombaton délelőtt sétát tettek a Bled-tónáL A szovjet kormányfő és a jugoszláv elnök később a Bledtől 35 kilométernyire egy festői völgyben elterü­lő Boihinjska tóhoz mentek* ahol megpihentek a Zlato- rog turista szállóban, az üdülők szívélyesen üdvözöl­ték őket. A szálló igazgatóságának kérésére N. Sz. Hruscsov* Joszip Broz Tito, valamint a két államférfi felesége bejegyezte nevét a szálloda emlékkönyvébe. Rövid pihenő után N. Sz. Hruscsov és Joszáp Broz Tito visszatért Bledbe. Délután a két államférfi N. Sz. Hruscsov szállására Broddoba ment. (MTI) Végétért az MHS alapszervi elnökök tanfolyama öt napos tanulás után tegnap délben befejeződött Szolnokon az MHS Szolnok megyei elnöksége által rendezett tanfolyam, me­lyet a járások és városok alapszervi elnökei részére tartottak. Az oktatáson 90 alapszervi elnök vett részt, a megye minden területé­ről. A zárófoglalkozáson Vass Lajos százados, az MHS Szolnok megyei elnöke értékelte, összegezte a tan­folyam eredményét. A résztvevők egyöntetű véleménye volt: sokat ta­nultak az elmúlt öt nap alatt Színvonalas előadá­sokat hallottak és ugyan­csak minden igényt kielé­gítő bemutatókon vettek részt. Mindenki egyöntetű öröm­mel nyugtázta, hogy a tanfo­lyam ideje alatt megrende­zett összetett honvédelmi verseny győztesei külön ju­talmat kapnak. Felhívás A Szolnok megyei Köz­egészségügyi Járványügyi Állomás közli az érdekel­tekkel. hogy a himlő elle­ni védőoltásokat szeptem­ber 5. kivételével, minden munkanap de. 10—12 kö­zött kaphatják meg a KÖJÁL Ady Endre u. 117 b sz. alatti épületében. Tanácskozás végkimerülésig Csütörtökön éjfél előtt sereglettek ki a szolnoki 121. sz. Csemegebolt dolgozói az utcára. Már-már azt hittük, ismét betörés történt, ezért a sokadalom. Más­ról volt szó... Hosszas lenne elsorolni, hogy mi mindenről. Lé­nyegében arról, amiről egy termelési tanácskozáson lenni szokott. Az értekezlet — tudomásunk szerint központi kezdeményezésre — este fél kilenckor kezdő­dött és tartott éjjel féltizenkettőig. Valamennyi bolti dolgozónak jelen kellett lenni. Annak is, aki aznap reggel félhatkor kezdte a munkát, s annak is, kinek másnap reggel félhatkor kellett kezdenie. Némelyikük az állomásnál, másikuk a Zagyván túl lakik... Elkép­zelhető, milyen erőfeszítést jelentett mindvégig figyel* niök a tanácskozáson; s milyen keveset pihenhettek fárasztó munkájuk előtt. Termelési értekezlet tartása — olykor — valóban szükséges. De nem feltétlenül végkimerülésig... *— b. z. — KONZULTÁCIÓ SZIGORÚ PURTFEGYELEM — SZÉLES DEMOKRÁCIA A kommunista fe­gyelem alapvető ismérve a szó és tett egysége. Nem elegendő szóban egyetér­teni, s a gyakorlatban más­képpen dolgozni. A mi pár­tunkra az élet minden te­rületén a szavak és tettek szilárd egysége jellemző. Párton bélül azonban né­hány elvtárs és néhány pártszervezet tevékenysé­gében ma is található elté­rés e helyes politika irány­vonalától. Egyes elvtársak egyetér­tenek például azzal, hogy az egyetemeken a származás szerinti kategorizálást el kell törölni, de a gyakor­latban jelentkező hamis, téves nézetek leküzdéséért már semmit sem tesznek. Itt kell azt Is szóvátenní* hogy nem elegendő egy határozatot elfogadni — azzal egyetérteni — azt végre is kell hajtani, kom­munista módra, a párt po­litikájának szellemében. Hogy e területen is akad tennivaló, azt beszédesen bizonyítják a pártonkívü- liek funkcióba állításával kapcsolatos hibás nézetek. A világos látás hiánya az i egyik helyen merev elzár­kózásban, míg másutt elv­telen hízelgésben jelentke­zik. Akadnak elvtársak* akik a párttagságot ma is valamilyen kiváltságnak tekintik, s a párt vezető szerepét csak a kommunis­ták abszolút többségével tudják elképzelni — figyel­men kívül hagyják, hogy a párt vezető szerepe a tör­vények, a rendeletek pon­tos betartása, végrehajtá­sa útján érvényesül. Egyes elvtársak ma is nehezen értik meg, hogy a funkci­ók betöltésénél a szocializ­mushoz való szilárd hűség mellett a legfontosabb szempont, követelmény a rátermettség. Ahol nem ezt tartják szem előtt, ott letérnek a pártunk által megjelölt útról. Az eszmei gyengeség és az emberi ge- rinctelenség következtében ugyanilyen fegyelmezetlen­ségek fordulhatnak elő a másik oldalon is. Akadnak elvtelen hízelgők, akik úgy értelmezik a pártonkívüli- ek funkcióba állítását* hogy leváltják a jól dolgo­zó kommunistákat, úgy magyarázzák a pártonkívii- liekkel való kapcsolat el­mélyítését, hogy a kiválóan dolgozó kommunista mun­kásoknak nem adnak jutal­mat — jobboldalról keve­rik össze, cserélik fel a végzett munkát a politikai hovatartozássaL A párt fegyelmének két alapvető sajátosságát különböztethetjük meg. Elő­ször: a párton belüli szi­gorú fegyelem minden egyes kommunistára egy­formán kötelező, nincs két­féle fegyelem. A fegyelem egyformán kötelező min­denkire, érdemtől, beosz­tástól függetlenül. Másod­szor: a párton belül öntu­datos fegyelem érvényesük Mindenkinek meg kell győ­ződnie a párt politikájának és az egyes határozatoknak a helyességéről. Egy hatá­rozatot csak úgy lehet he­lyesen, jól végrehajtani, ha a kommunisták ismerik, értik azt. Éppen ezért az azonnali elvtelen helyeslés* egyetértés helyett sokkal fontosabb, hogy ki-ki jól* világosan megértse a fel­adatot. Pártunk szervezeti életé­nek fontos alapelve a de­mokratizmus, amely a leg­szorosabb kapcsolatban van a centralizmussal. Hogy a párt önkéntes harci szövetség legyen, azt a demokratizmus biztosít­ja. A kommunisták sorai­ban a pártdemokrácai alap­ján bontakozik ki a szé­leskörű öntevékenység. És minél jobban megvalósít­juk a párton belül a de­mokratizmust, a bírálatot és önbírálatot, annál széle-

Next

/
Thumbnails
Contents