Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1963-08-19 / 194. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. augusztus 19. Az atomcsend-egyezmény hívei és ellenzői Moszkva, (MTI) A Pravda vasárnapi számában cikket írt Linus Pauling Nobel-díjas amerikai fizikus. A világhíres tudós cikkében megállapítja, hogy az atomcsendre vonatkozóan kidolgozott egyezmény a történelem egyik igen fontos eseménye. Amennyiben a moszkvai szerződésnek semmi más eredménye nem volna, csupán az, hogy végetvet a jégkor további szennyeződésének, a szerződés akkor is fontos esemény lenne. A további lépések során létre kel] hozni az Egyesült Nemzetek által szavatolt demilitarizált övezeteket. Kö2ép-Európát, Afrikát, Dél-Amerikát, Ázsiát és a világ más körzeteit nemzetközi szerződések tévén demilitarizált övezetekké kell alakítani — írja Pauling. • A Rrasznaja Zvezda vasárnapi számában foglalkozik azokkal az izlandi sajtó jelentésekkel, amelyek szerint az izlandi kormány és a NATO parancsnoksága között tárgyalások folynak haditengerészeti támaszpont létesítéséről az egyik izlandi öbölben. A lap felveti a kérdést, miként lehet összeegyeztetni az izlandi kormány e veszélyes cselekedetét azzal, hogy Izland augusztus 12-én aláírta a moszkvai szerződést, amelynek egyik célja, hogy kedvező feltételeket teremtsen a nemzetközi légkör megjavítására. Chicago A Chicago Tribune vasárnapi számában a genfi leszerelési tárgyalásokkal kapcsolatban támadja a Kennedy-kormányt. azt állítva. hogy az Egyesült Államok javaslata, amelynek értelmében a nagyhatalmak a rendelkezésükre álló hasadó anyagokat békés fel- használás céljából megosztanák egymással. ..holdkóros” cselekedet, amely ..magának az Egyesült Államoknak a létét kockáztatja”. A lan ezután azzal vádolja a Kennedy kormányzatot, hogy „nemzeti öngyilkosságot akar elkövetni, vagy talán előre megfontolt szándékkal kapitulálni akar a kommunizmus előtt”. (MTI) Tüntetések a bonni kormány politikája ellen Berlin (TASZSZ Az ADN jelentése szerint szombaton nagyszabású tüntetéseket rendeznek Északi- Rajna-Vesztfáliában a bonni kormány hidegháborús és fegyverkezési politikája ellen. A tüntetők végigvonultak Bonn utcáin s a következő feliratú tábláikat vittek: A nukleáris kísérletek betiltásáról szóló szerződés az első lépés az általános leszereléshez: a következő lépés — atommentes övezet Közép-Euró. pában; Számos felírat figyelmeztette a nyugatnémet kormányt, ne engedjék vissza a hatalomra Strauss volt hadügyminisztert, aki az NSZK militarista köreinek legdühödtebb képviselője. Az egyik nagygyűlésen felszólalt Wemer. a Német Béke Unió egyik vezető személyisége, aki hangoztatta, hogy a bonni kormány csak kényszerűségből csatlakozott a moszkvai szerződéshez. A szónok megjegyezte, hogy miközben Moszkvában megkötötték az atom- csend-szerződést, a nyugatnémet kormány számos intézkedést hozott az NSZK további militarizálására. Ez pedig ellentmond a moszkvai megállapodás szellemének és nem a feszültség enyhülését, hanem az új háború előkészítését szolgálja. Wemer végezetül hangoztatta Bonn politikai irányvonalának kilátásta- lanságát és követelte: a kormány vegye tudomásul a világon végbement változásokat és támogasson minden olyan lépést, amely enyhíti a nemzetközi feszültséget. (MTI) November 7-én avatják fel a Barátság Olajvezeték lengyel szakaszát A Szovjetunió légiflottájának napján Rugyeitko Marsall cikke Varsó (MTI) Varsóban szombaton befejeződött a szovjet—lengyel és NDK szakemberek tanácskozása a Barátság Olajvezeték építése utolsó fázisának műszaki problémáiról; Az olajvezeték építőinek Saigon (AFP) Saigon egyile pagodájánál vasárnap reggel mintegy tízezer főnyi tömeg gyűlt össze, hogy a helyszínen tartott 12 órás éhségsztrájkkal tartsa éberen emlékét azoknak a buddhista szerzeteseknek, akik önmaguk elégetésével tiltakoztak a katolikus Ngo Dinh Diem diktátor Moszkva, (TASZSZ) A szombati Izvesztyija közli Ahmed Szeif Haruszi- nak, a zanzibári nacionalista párt végrehajtó-bizottsága tagjának levelét. A levélíró megállapítja, hogy az Üj-Kína-hírügy- ség anyagaiban gyakran olvasható bizonyos Miradzsi M. Ali és Ajsa Ali szultán neve. Az előbbi zanzibári vezetőként, Ajsa Ali szultán pedig a nemlétező „Zanzibari Nők Országos Demokratikus Szövetsége” főtitkáraként szerepei. A zanzibári hazafiak képviselőjének feltüntetett személyek a valóságban senkit sem képviselnek. Miradzsó M. Ali 1959. végén, vagy 1960- ban tűnt fel Pekingben. Ajsa Ali szultánt sem ismerték Zanzibárban politikai vagy társadalmi személyiségként. Férje ugyan a zanzibári nacionalista pártáldozatos munkája révén lehetővé vált az építkezés kitűzött határidő előtti befejezése. A tervezett határidő 1964. tavasza helyett az ősszel feltöltik a vezetéket. A szovjet olaj november 7-én „lépi át” a lengyel határt. vallásüldözése ellen; A legújabb hírek szerint Saigon katolikus érseke sem támogatja a diktátort. Az AFP értesülése szerint VI. Pál pápa is „bizalmas diplomáciai úton” azt tanácsolta Ngo Dinh Diem- nek, „igyekezzék mérsékletet gyakorolni0 a buddhisták kérdésében. (MTI) ban dolgozott, de szakadár tevékenysége miatt kizárták a pártból. Ezután került Aisa Ali szultán Pekingbe, ahol természetesen örömmel fogadták. Elküldték a moszkvai nőkongresszusra, majd a hiro&imai atom- és hidrogén fegyver-ellenes értekezletre. Felszólalásai, amelyek állítólag Zanzibár képviseletében hangzottak el, homlokegyenest ellentétesek voltak a kongresszuson résztvevők túlnyomó többségének álláspontjával és zanzibári hazafiak nézeteivel is. Ahmed Szeif Haruszi levélében hangoztatja, hogy az említett két személyt egyetlen felelősségteljes zanzibári szervezet sem küldte Pekingbe, nem hatalmazta fel, hogy nemzetközi értekezleteken Zanzibár nevében felszólaljon. (MTI) Moszkva (TASZSZ) Az Izvesztyija szombati számában Rugyenko légi marsall cikket írt a Szovjetünk) légiflottájának napjára. A szovjet marsall cikkében megállapítja: jogos büszkeséggel jelenthetjük ki, hogy a szovjet légiflotta még az elmúlt esztendőhöz viszonyítva is fejlődött é® tökéletesedett. Utal arra, hogy a különböző típusú rakéta- és nukleáris fegyverek bevezetésével rendkívül megnövekedett a légierők harci ereje. De erre a katonai erőre nem azért van szüksége a szovjet államnak — szögezi le a cikk szerzője —, hogy megtámadjon vagy megijesszen más népeket. A szovjet emberek a kommunizmus építésével vannak elfoglalva, s nincs szükségük háborúra. Ezzel kapcsolatban a légi marsall utal a moszkvai részleges atomcsend-szerző- dés aláírására és arra, hogy ehhez a szerződéshez újabb Port Anprimce Súlyos veszteségeket okoztak a kormánycsapa- toknak azok a haiti felkelőik, akik augusztus 5-én szálltak partra a szigetország földjén, hogy megdöntsék Duvalier diktátor uralmát Szkopje (Tanjug) Vasárnapra virradó éjjel újabb két földrengést jegyeztek fel a szkopjei földrengésjelző állomás műszerei. Az egyik közüés újabb országok csatlakoznak. A cikkíró ugyanakkor figyelmeztet a „ve- szettek”-re akik az újabb háború veszedelmébe szeretnék belekergetni az emberiséget. Ilyen körülmények között *— szögezi le Rugyenko légi marsall — a szovjet népnek mindent el kell követnie, hogy országa, mint a világbéke védőbástyája, katonai viszonylatban ne maradjon le, hanem fölénybe kerüljön bármely agresszív országgal szemben. A háborús gyújtogatókat nem a figyelmeztetések özönével, hanem a béke megvédésére képes reális erőkkel fékezhetjük meg — jelenti ki a légi marsall. Rugyenko a légi flotta napjára írt cikke végén kijelenti, hogy az űrrepülések tovább fejlesztették a szovjet légiflottát és reményét fejezi ki, hogy nincs messze az az idő, amikor az űrhajó, fedélzetén szovjet emberrel, útnak indul más égitestek felé. — jelenti az AP hírügynökség. A harcokban Duvalier. nak állítólag 125 katonája esett el, míg a partizánoknak csak 5 halottjuk van. (MTI) lük 5 erősségi fokú volt. A július 26-i katasztrófa óta Szkopjéban a mai napig összesen 313 földrengést regisztráltak. (MTI) Jelképes éhségsztrájk a budhista szervezetek emlékére Zanzibári levél az Izvesztyijában Sikereket érnek el a haiti felkelők 1 Ifjabb földrengések Szkopjéban Aki önmagát ítélte börtönre Igaz történetet mondok el. Hősei itt élnek az egyik Szolnok megyei faluban, csak a nevek költöttek. Kitaláltak, mert nem akarom. hogy ország-világ előtt kelljen szégyenkeznie a történet főhősének. aki hiszem azóta megtanulta: ha az ember életében el is tántorodik az egyenes útról, mindig vállalnia kell tettének következményeit. • Ki gondolta volna, hogy ez az istenhátamögötti kis falu egyik napról a másikra olyan lesz. mint a felbolygatott méhkas. A rádió négy nap óta, minden háznál bömböl — már ahol van. Ahol meg nincs, oda Pólus néni szalad a hírrel, ingyen vállalva a gyalogpostás munkáját: — Hallottátok? Aszongya a rádió, hogy lövöldöznek Pesten... Az emberek meg a hozzátartozójukat keresik... Az utcákon az óvásokat, akasztják... Mondjátok mán minek? Édes iá istenem micsoda világot élünk. Aztán előkerült a kisbi- ró is, aki az utcán dobszó mellett, fennhangon hirdette: „Tudtára adatik Tisza- madaras minden lakójának, hogy községünkben tegnap este megalakult a forradalmi tanács. Ma délelőtt a hősök emlékművénél nagygyűlés lesz. Aki tud, menjen el!” Benke Ignác tanácselnök a szoba ablakában hallgatta a hírt. Aztán szépen, lassan, óvatosan becsukta az ablak két szárnyát és elhúzta a függönyt. Később bejött hozzá Asztalos József három emberrel... Eddig jóformán nem is tudta, hogy Asztalos a faluban él. Igaz, azelőtt minden ügyben a felesége járt a tanácshoz helyette... Azelőtt. ...Csendes embernek hitte és most tessék! Egyszerűen beállított hozzá, hogy adja át a kulcsokat, mert mától fogva ő a forradalmi tanács elnöke. Még jó, hogy egyes iratokat eldugott, és így azok nem kerültek Asztalosék kezébe... De mi lesz ezután? — Barátaim! Drága magyar testvéreim! Elérkezett végre az igazság napja, leráztuk magunkról az óvásokat... Miről beszél ez? — zúgtak az emberek. Háború lesz? — rebbentek ijedten össze az asszonyok. Azután csend lett. Néhány nap múlva karhatal- misták érkeztek Tiszama- darasra... És ismét egyhangúan teltek a napok... És ennek az „egyhangúságnak” most már mindenki örült. ♦ „A törvény nevében nyissák ki!” Az erélyes zörgetésre nehezen nyílt ki az ajtó. A karhatalmisták, meg két parasztember beléptek a lakásba. — Asztalos József, maga az? önnél fegyverrejtegetés gyanúja miatt házkutatást fogunk tartani... — * Monoton hangon kopogott az írógép. Asztalos József, született 1913-ban... Fegyverrejtegetésért és ellenforradalmi felforgató tevékenységéért őrizetbe vesz- szük. A parancsnok hangja keményen csattant: Kísérje az őrizetbe vett személyt a teherautóhoz. Néhány perc múlva lövés zaja ébresztette fel álmából az utca lakóit. — Parancsnok elvtárs, a sötétben Asztalos József megszökött. Riasztólövést adtam le. — Vizsgálják át az egész környéket! „A törvény nevében nyissák ki!” Gyors motoszkálás a házban. s aztán megjelent az ajtókerethez Asztalosné alakja. — Újra házkutatást tartanak? Úgyse találják meg az uram. Mondtam, hogy még ötvenhatban disszidált. — Mondja, hogy lehet az. több mint öt esztendeje elment és magának egy sort sem írt azóta... Az asszony vállatvont. — Lehet, hogy akadt neki valakije. — Aztán félreállt az ajtó mellől, figyelte a nyomozók munkáját. — Ez itt micsoda? — kérdezte az egyik és egy kis dobozt mutatott az asz- szonynak. — Ha nincs férfi a háznál, minek ez magának? — Minek! — csattant idegesen az asszony hangja. — Szeretőt tartok és nem akarom, hogy gyerekem legyen. — Ki a szeretője? — Azt nem mondhatom meg... Nős ember. Családja van... Mea gyerekei. — És ezt a képeslapot ki irta? — Sebők Imre... A sógorom. .. — Az aláírást értem... De ki ez az apróbetűs „én is?” • — Sebók Imrét keressük. — Tessék, én vagyok az. — A rendőrségtől... — Mi járatban vannak itt az elvtársak? A megszólaló hang, mintha kissé ijedt lett volna, nyoma sem érződött benne, az előbbi magabiztosságnak. — Mikor volt itt magánál utoljára a sógora, Asztalos József? — Nem... — Ne tagadja. Tudjuk, hogy itt volt. nem is régen. Most már kétségbeesetten vibrált Sebők Imre hangja. — Honnan tudják? — Az mellékes. Hol van? — Visszament a rejtekhelyére. Titokban utazott ide, néhány napra. — Hol a rejtekhelye? — Odahaza, a lakásán... A pincéjében van egy hordó, annak hiányzik a feneke... Amögé búiik, nem jön ki onnan csak éjszaka. levegőzni. Ezért nem találták mea a házkutatáskor sem. Több mint öt. éve. horru ott bújkál... Fél maguktól, hogy nem bocsátanak meg, hogy nem iraal- maznn.k, mivel ellenforradalmár volt... Meg a múlt rendszerben katonatiszt. • Az ítélethirdetésre Tisza- madarasröl majdnem mindenki elment a bíróságra. Alig fértek egymástól az emberek. „A Magyar Népköztársaság nevében Asztalos Józsefet ellenforradalmi felforgató tevékenysége miatt másfélévi szabadságvesztésre ítélem...” őrnagy elvtárs, mi járatban van nálunk? — Magához jöttem. Hallottuk, hogy itt az erdőgazdaságnál munkásokat keresnek most, a tavaszi idényre. Szeretnénk, ha felvennének egy embert. — Ki az? — Asztalos József a neve — Már kiszabadult? — Ismeri? — Nincs messzire ide Tiszamadaras. — Igen. kiszabadult. Amnesztiát kapott... Pár hónapot ült csak... Most szeretne elhelyezkedni... Keli a pénz a családnak. — És pont maguk segítenek ebben neki? A rendőrség? Akik elől öt évig bujkált, akiktől félt? — A társadalom bízik abban, hogy az emberek megbánják bűneiket, megváltoznak. • ...és az új ember munkához látott. Varga Viktória