Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1963-08-03 / 180. szám
1663. augusztus 3.' SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egy célért — de ne távol egymástól n Csütörtökön négy óra titán pár perccel megkezdődött a szakszervezeti taggyűlés. A karcagi építkezésen dolgozó kőművesek ott voltak. A kunmadarasi építkezésről is eljöttek né- hányan. Meleg volt a kis helyiségben, meg sűrű cigarettafüst. Az emberek félhangosan vitatkoztak, aztán hangosan is kimondták. ami bántotta őket. — Senki sem jött el az irodából! — A vezetőket nem érdekli a szakszervezeti taggyűlés? A mi problémáink? — Hol van Zsigmond Sándor főépítésvezető, meg Deme Lajos építésvezető? Forró lett a levegő a felvonulási épületben: m Ez a szakszervezeti taggyűlés is úgy kezdődött, mint a többi, csak nem ügy fejeződött be. Az előadó az építőipar előtt álló feladatokról beszélt, magyarázta azt a felelősséget, amit az építők vállaltak a lakóházak, az iskolák, a gyárépületek határidőre való felépítésével. — Az ország szeme most legalább úgy rajtunk van, építőkön, mint az elmúlt hosszú, zord télen a bányászokon volt. Nagy a felelősség, de a termelést gátló hiba is sok. Mondják el véleményüket, mit leHosszú idő után végre az idén kielégítő, helyenként bőséges a szálasta- karménytermés: általában jól fizettek az évelő pillangósok* a rétek, legelők és a dombos vidékek kaszálói. Már az első kaszálásból több szénát gyűjtöttek, s raktároztak el télire a gazdaságok, mint a múlt évben a sarjuval együtt S az eddig betakarított szénák minősége is jó. Több vidéken a sarjútermés ugyancsak jónak ígérkezik. Mint a Földművelésügyi Minisztérium takarmánygazdálkodási osztályán közölték* legfontosabb tennivaló most, hogy a betakarított szénát mindenütt „télálló* kazlakba rakják* s megóvják a beázástól, valamint, hogy a készleteket hetne tenni, hogyan akarnak dolgozni, hogy ne csalódjon bennük az ország. nn Egymás után emelkedtek a karok a levegőbe. Megindult és dőlt a panasz szakadatlanul. — Mit mondjak Kunmadarasról? — állt fel Papp Imre kőműves, — Ügy, ahogyan ott dolgozunk, nem lehet dolgozni. Tegnap is három kőműves brigád leállt, mert nem volt habarcs. Friss mész jött, amit szitálás nélkül nem lehet felhasználni, de szita nem volt, — Jó kubikos-brigád volt a miénk, de szétszéledt — szólalt fel Kiss Lajos. — Nem jól számfejtették a bérünket. A másik nagy baj, hogy mi állandóan csak pakolunk mindenki után. Hulladékkal, pallókkal teleszórt munkaterületet hagynak nekünk az előttünk dolgozók — mondta. — Szólt-e már ezért dolgozótársainak, vagy veszekedett-e a művezetővel, hogy nem hajlandók más szennyét takarítani — ugrott fel indulatosan a főmérnök. Kiss Lajos fejét lehajtva hallgatott; — Nálunk, ezen az építkezésen nincs ilyen — mondta Antal Ferenc kőműves. — Megfogadtuk, más után nem cipelünk az állatállomány jó áttelel- tetésére tartalékolják. Mivel az idei gabonák alacsonyak voltak, általában kevés a szalma, gyűjtsék ösz- sze és kazlazzák különös gonddaL Az alomszalmával most a száraz, meleg időben takarékoskodjanak, nehogy az elmúlt télhez, koratavaszhoz hasonlóan kánokat okozzon majd az alomhiány. A lédús takarmányokból a múlt évekénél jobb termésre van kilátás. Különösen jók a napraforgós és borsós silótakarmány-ke- verékek: A silónak vetett takarmányokból kereken 300 ezer hold vár betakarításra. A legutóbbi napokban az ország különböző vidékein megkezdték a silókukorica és a napraforgós keverékek silózását. hulladékot. Csak így lehet rendet teremteni, — Nemsokára befejezzük a mi házunkat — tért át más témára. — Sajnos, nincs aki ismertetné, hova megyünk innen, mit fogunk dolgozni, lesz-e két műszak. Tudjuk, a két műszakban kétszer annyit lehet termelni. Mi megértenénk, ha valamelyik vezető beszélne erről nekünk. Egy városban vagyunk a főépítésvezetővel, sajnos, mégis nagy a távolság közöttünk. L. Nagy Tivadar, a II. főépítésvezetőség párttitkára szerint a problémák fő okozója a műszaki szervezetlenség, mer t... — E’őször is kevés a ja- páner, ezért a darus nem tudja ilyan ütemben ellátni a brigádokat anyaggal, ahogyan a munka azt megköveteli. Ezért állnak legtöbbször az emberek. Másodszor, nincs egyösszegű munkautalványozás, ezért a brigádok nem ismerik két hétre, vagy egy hónapra előre az elvégzendő munkát. Csak a kapkodás nagy. Nem beszélve arról, hogy a dolgozók, de még a művezetők sem ismerik a „normakar- bantartás” utáni új normákat. ü — Maguk — állt fel vé- gülü Kiss Lajos, a vállalat főmérnöke — elsősorban maguk a hibásak. Maga párttitkár elvtárs, meg maga, művezető elvtárs, meg maguk emberek. Nagyon szépen elmondták a munkát gátló okokat. De L. Nagy élvtárs, próbált-e valamit tenni ezek megszüntetésére? — Kérték a brigádveze- tőfc az egyösszegű utalványozást a művezetőtől? Taposták a sarkát, hogy tegyen eleget kérésüknek? A brigádokra bontott terveknél a brdgádvezetőknek kötelessége gondoskodni, hogy éll-e elegendő anyag rendelkezésükre. A művezető továbbítani tudná a brigádok anyagigényét az építés- vezetőnek. Az építésvezető a főépítésvezetőhöz fordulhat segítségért, ha a helyzet úgy kívánná. Ehelyett? A II. számú főépítésvezetőség műszaki vezetői egyik napról a másikra élnek, minden előrelátás nélkül. — Emberek! Ha minden-- ki csak a kötelességének tenne eleget, akkor nem fordulna elő az, ami az első félévben történt. Az I-es főépítésvezetőségnél az egy főre eső termelési érték 89 ezer forint volt, itt sajnos^ 30 ezret sem értek el. 5] Ez őszinte hangú é9 értékes szakszervezeti taggyűlés volt. Kár, hogy azok, akiket főként és jogosan bíráltak, a főépítésvezető és építésvezető nem voltak jelen. Pedig az elhangzottak azt bizonyították, hogy jobb eredményt csakis a műszaki irányítók és a fizikai dolgozók összehangoltabb munkájával lehet elérni. Bognár János Fűtött úttest Dániában A dániai Odense egy igen forgalmas negyedében „fűtött úttestet” építenek, hogy biztonságosabbá tegyék a téli járműforgalmat. Az útburkolat alatt mintegy 5 centiméterrel 2,5 centiméter átmérőjű műanyag csöveket fektetnek le ezekben az Odense-i központi melegvízfűtés hálózatából származó víz kering. A mérnökök szerint ez a rendszer jóval gazdaságosabb, mint a néhány országban már használatos elektromos közúti fűtés. SZOLNOKI CUKORGYÁR 18 éven felüli férfi segédmunkásokat SZERZŐDTET a kampány Idejére (kb. 1963. szeptember 1—1964, január 15-ig), Munkásszállást étkezést, munka- és védőruhát biztosítunk. Jelentkezni lebet személyesen, vagy írásban: SZOLNOKI CUKORGYAB MUNKAÜGYI OSZTÁLY Bőséges szénakészletek gyűlnek Felfrissültek a silótakarmányok, megkezdődött a silózás A Héki Allamj Gazdaság alcsiszigetj üzemegységében naponta kétezer liter tejet adnak át a tejiparnak. Képünkön Nagy Ferenc és Pók Julianna a tej hűtését végzi Tízféle helyett egységes óraterv a gimnáziumokban A gimnáziumokban — ahol eddig tízféle óraterv volt érvényben — az 1963— 1964-es tanévtől fokozatosan bevezetik az egységes óratervet. Ez az első osztályokban már ősszel életbelép, a többiben pedig a következő években. A Művelődésügyi Minisztériumban elmondották, az egységes óraterv célja, hogy még az új (reform) tanterv és óraterv életbelépése előtt csökkentsék az óratervi sokféleséget, egyszerűsítsék az igazgatók szervező-vezető munkáját, könnyítsék a pedagógusoknak a tanmenetkészítést, felkészülésüket az órákra. Jelentős lépés az egységes óraterv bevezetése abból a szempontból is, hogy könnyíti a tanulók esetleges osztály- vagy iskolaváltoztatását. Közölték a továbbiakban, hogy az egységes óraterv nem kíván sem tananyag, sem tankönyvmódosítást, kivéve a kémiakönyvet. Itt csupán a második osztályos tankönyv egyik fejezetét (nehéz fémek) a harmadik osztályosba kell majd áttenni, amikor a harmadik osztály óraterve életbelép. Az egységes óraterv alapján az általános gimnáziumokban a heti óraszám egy osztályban sem haladhatja meg a 34 órát. (MTI) Első a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Technikum Jelentés a balatonújhelyi leánytáborból Néhány nappal ezelőtt tértek haza a törökszentmiklósi, a jászapáti, a jászberényi, a karcagi és a szolnoki középiskolás leányok Balatonújhelyről, a Geislsr Eta önkéntes ifjúsági leánytáborból. A lányok az ottani állami gazdaságnak segítettek a gyümölcsszedésben, osztályozásban. Megyénkből százkilencvenhét* Komárom megyéből százti- zenkilenc középiskolás lány dolgozta becsülettel végig a két hetet Balatonújhelyen. Természetesen munka után — a fiútáborokéhoz hasonlóan — vidám szórakozás, sportversenyek, tábortüzek, ki mit tud-versenyek élénkítették szabadidejüket. S ami mindannyiuk számára feledhetetlen volt: lényegében minden délután füröd- tek, csónakáztak a Balatonon. A kéthetes munkatábor eredményeként 335 133 kilogramm paradicsomot és 177 920 kilogramm gyümölcsöt szedtek. Munkájuk értéke meghaladta a 90 000 forintot. Az iskolák versenyében az első helyet a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Technikum lányai vívták ki maguknak. Közülük minden lány naponta átlagosan 44.17 forint értékű munkát, végzett. MINDENFELE asztalos, kárpitos, — bognáripari javítást, faesztergályozást, kovács és lakatosmunkákat, kerékpár, motorkerékpár, író- és varrógép javítást, — háztartási elektromos berendezés szerelését, javítását, üvegezést és képkeretezést határidőre készít a Karcagi Vegyesipari KTSZ Telefon: 326. Ifjú Sándor Kálmán az állami gazdaságok legjobb kombájnosa Ifjú Sándor Kálmán, a Csorbái Állami Gazdaság kombájnosa első helyen végzett a megye állami gazdasági kombájnosainak versenyében. SZK—4-es típusú gépével 485 hold termését takarította be, 77 vagon, 85 mázsa gabonát csépelt el. A kunszentmártoni Oláb Pál a második, a szenttamási Poós Ferenc a harmadik, a héki Rojkó János pedig a negyedik lett. Az Állami Gazdaságok megyei Igazgatósága megjutalmazza a kiváló kombájnosokat. így szól a jelentés, melyet a betakarítás legjobbjairól olvastunk. Ifjú Sándor Kálmán hasonlít édesapjához, a- Csorbái Állami Gazdaság igazgatójához. Alacsony, zömök termetű, erősen kopaszodó fiatalember. Pedig mindössze harminc éves. Kerek arcát szinte feketére cserzette a forró júliusi napfény. — Olyan melegek voltak, hogy délután már szédeleg- tünk a gépen — emlékszik vissza .— De megérte a fáradságot, jóleső érzés elsőnek lenni. Mindig igyekeztem, hogy meg ne előzzenek. Izgatottan vártam öt naponként az értékeléseiket. A szorgalom meghozta a gyümölcsét. A fiatalember fél négykor kelt minden reggel örményes! otthonában. Kerékpáron ment munkahelyére, gondosan zsírozta, olajozta gépét, s amint felszállt a harmat, nyeregbe ült. Egy hónapig csak alva látta kislányait, a hétéves Erzsikét és az öt esztendős Katikát. Este tízkor, féltizenegykor vetődött haza. A feleségemnek is sokat köszönhetek, — mondja — mosdóvízzel és jó vacsorával várt. Bíztatott. Talán nálam is jobban izgult, hogy le ne maradjak. Pedig a többi csorbái sem rossz kombájnos ám. Mind az öten szerelők vagyunk, a műhelyből mentünk a gabonatáblába. Nagy Imre 378 holdnyit vágott le. Csak azért lett második, mert két tengelytörése volt. Mindig egy táblában dolgoztam velük. Aztán a gazdaságot dicséri. Délben jó ebédet és frissítő italt kaptak. Ivóvízről is gondoskodtak. Sándor Kálmán tizenhatéves korában ült először gépre. Azóta tapasztalt traktoros, kombájnos és szerelő lett Alaposan ismeri a gépet, gondosan ápolja, hogy üzembiztosán működjön. Most silózógépeket javít, nemsokára azoknak is munkába kell állniuk. — A legszívesebben traktoron dolgoznék — mondja elgondolkodva. — Bár a műhelyben kényelmesebb, a gépen ülni sokkal jobb. A fiatal traktoros már többször is hallatott magáról. Tíz évvel ezelőtt sztahanovista oklevelet szerzett, s országos harmadik lett az AC kombájnosok versenyében. Akkor tüntették ki a Szocialista Munkáért Érdeméremmel. Most is megbecsülik, ügy mint a többieket. A tíz centiméter alatti tarló után három, a 15 centiméternél alacsonyabb után két forint jutalmat kaptak holdanként. S ezt naponként fizették ki a gazdaságban. — Minden nap jutott belőle egy kis pálinkára. Jólesett a szíverősítő hajnalonként. Azért nem ittam el az egészet! — mentegetőd- zik. — Ezer forinton felül kaptam, mert tíz cm-nél mindig alacsonyabb volt a tarlóm. Az asszonynak Is jutott a prémiumból. Csorbán a teljesítményt Is díjazták. Az SZK-kom- bájnosok napi 200 mázsa gabonán felül mázsánként tíz fillér jutalmat kaptak. Harminc-harmincöt holdat vágtak le egyénenként. A gabona jól adta a szemet. A csorbái gazdaság 18 mázsán felüli búzatermésátlagot ért el. Ifjú Sándor Kálmán a megyei igazgatóság jutalmát is elnyeri. Megérdemli, mert a hőségben 16—19 órát dolgozott naponta. Nem hozott szégyent sem apjára, sem a gazdaságára. Máthé László
